Dunaújvárosi Hírlap, 1964. május (9. évfolyam, 35-43. szám)

1964-05-01 / 35. szám

AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TAN­ÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM ÄRA: 89 FILLÉR 1964. MÁJUS 1., PÉNTEK A nemzetközi munkásegység ünnepén (Miskolczi Miklós) Hiba lehet-e az, ha a vezércikkíró elárulja munkamód­szerét, ha felfedi az olvasó előtt azokat a műhelytitkokat, amelyeket az újság­olvasó ember már egyébként is ismer? Nevezetesen azt, hogy az ünnepi ve­zércikkek, így a munkásosztály nemzet­közi harci seregszemléjét köszöntő ve­zércikk is valamilyen aktuális gondolat, vagy gondolatok jegyében fogan, egy vagy több időszerű kérdés szemüvegén keresztül szól a hagyományos ünnepről. Még pontosabban, ráirányítja az olva­só figyelmét azokra a kérdésekre, ame­lyek a májusi ünn­ep fényében io‘ mfá­­iusi ünnep alapgondolatából előtérbe kerülnek.­­ 1964 május elsején, a nemzetközi munkásosztály ünnepén, ke­resve sem letilt k­isszerű­bb kérdésTől cikkezni, mint a nemzetközi munkásosz­tály egyéségének léte és szükségszerű­sége. . . Az elmúlt, korábbi években az­ alkotó munkáról, a felszabadult, társadalmi hasznosságú munka örömeiről és dicső­ségéről leírt és kimondott gondolatok egy percre sem feszítik el igazságukat és jelentőségüket. A termelő, alkotó munka soha sem vesztheti el jelentősé­­­gét, mert általa a társadalmat előre mozgató legfontosabb tényező vesztené fényét. A vidám májusi ünnep nem hal­­­ványodik, inkább új ézthben ragyog az­által, hogy a mai vezércikkkek nem egyetemesen és kizárólag csak a mun­kát ünnepiig Ki vitatkozna a­zon, ho­gy a legszebb és leghasznosabb emberi tevékenységről mindig lehet,újat­ és szé­pet írni. A vezércikkei­ ma mégsem ar­ról íródnak, ahol fejhet, inkább arról, ahol kell új gondolatot adni. Ahol fel­tétlenül szükség v­an azokra a gondo­latokra, amelyek m­egvilágítják, köze­lebb hozzák, az^ nemzetközi munkásosz­tály egységének­ ünn­epén érthető­bbé teszik a közelmúlt legnagyobb p^­fáeorgó­giai és politikai kérdését. A gondolkodó, pqlift^áló ember ma óhatatlanul párhuzamot von a nemzet­közi proletariátus ünnepe évzi nemzet­közi munkásmozgalmat ért szakadár tá­madás között. Május, virágos, munkát köszöntő ünnepét össze tudja hangolni azokkal a dokumentumokkal, h­atároza­­tokkal, melyeket a Moszkvai Nyilatko­zatokat aláírt kommunista pártok az el­múlt hetekben napvilágra hoztak. E párhuzam eredményeként, a politi­záló ember leszűrheti a következtetése­ket: Trockij óta nem fenyegette ilyen­­ szakadár tevékenység a világ munkás-­­­mozgalmát. Trockij óta nem volt ilyen összetákolt, hamis, rossz értelmezése­­­­ken, mechanikus világszemléleten, faj­­i elméleten alapuló, világforradalmi frá­­­­zisok mögé bújtatott ideológia. És nem­­ volt még szükség a világ kommunista­­ mozgalmának ilyen egységes ideológiai­­ állásfoglalásra.­­ A munkásosztály tanítómesterei,­­ Marx, Engels és Lenin, amikor megal­­­­kották és kidolgozták munkásosztály forradalmi a nemzetközi­­ programját, azt a harci ideológiát, amelynek jelsza­­­­va ma a május elsejei felvonulás transzparensein, a kommunista sajtó minden pédányán, üzemek falán és az emberek szívében, egyaránt megtalál­ható, nem fajokra, hanem osztá­lyokra bontották a társadalmat. S e társadalomban született, több mint száz esztendeje a jelszó: Világ proletárjai, egyesüljetek! E győzelmes jelszó helyé­re próbáltak a kínai vezetők, magukat is, szándékukat is. leleplező mondatot fabrikálni, amikor a faji megkülönböz­tetésre, a fajgyűlöletre felszólítva, kiki­áltották az új jjjelsi^ótt.^ A J­eleti szél legyőzi a Nyugati'szerejt­ ó A nemzetközi munkásosztály feladata, hogy lépésről lépésre ...',ijjegvalógítsa, a valóság rangjára emelje azt az e­szmét, amelyet Marx, Engels és Lenin dolga*’ zott ki, amelynek dialektikus alkotó al­kalmazása eredményezte a forradalmi erők előretörését az egész világon. A világméretekben folyó osztályharc során mindez olyan időszakban ment végbe, amikor hazáaKdk a halált hozó fegyverek, sőt megszülettek­ olyan egyez­mények, mint az a­ gmcsenkpi egyezmény és a legközelebbi múltban a háborús célokat számoló hasadóanyagok­ gyár­tását csökkentő egyezség. A béke tehát termelékenyen hatja át a világforradalom­ erőinek harcát. Mert a béke teremti meg azt a legszé­lesebb egységfrontot, amelyben politi­kai, vallási hovatartozás nélkül, egyet­ért a világ népe. Valójában ennek felismerésében rej­lik a békés egymás mellett élés lehető­ségének gondolata, melyet Hruscsov elvtárs helyezett új alapokra, mely el­mélet az elmúlt években­ már­ némüfl egy­­szer kiállta a próbát. Május elsején a földgömb sok-sok országában magasra emelik a táblát, a zászlókat, a jelszót: Békét a világnak! Embermilliók tiltakoznak a háború ell­len. És a kínai vezetők ideológiája ezeknek a millióknak a magával tehe­tetlen, a sorsába beleszólni nem tudó tömeg szerepét szánják, amikor azt mondják.......hogy az imperializmus ki­robbantja-e az újabb világháborút, ez természetesen nem tőlünk függ". A népek békeharcának lekicsinylése lényeges, jelentékeny erőtől fosztja meg a béke gondolatának híveit, szemébe nevet azoknak a szovjet, magyar, fran­cia, olasz, német, amerikai, algériai munkásoknak, akik ezen az ünnepen egyeztetik a munka és a béke fogalmát, és a béke melletti tüntetésnek használ­ják fel a munka ünnepét. A világbéke megteremtésének óhaja, azonban korántsem a megbékélés, az elméletek békességének politikája. De következetes program, amelyet a Szov­jetunió lépésről lépésre megvalósít, lat­­ba vetve gazdasági és katonai tekinté­lyét. Megvalósíthat, mert saját országá­ban olyan légkört teremtett, mely a leg­szélesebb nemzetközi összefogást ered­ményezte a kommunizmus anyagi-tech­nikai bázisának megteremtésére. A békés egymás mellett élés prog­ramja pedig elválaszthatatlan a szocia­lizmust és kommunizmust építő országok gazdasági és politikai programjától. Hi­szen lényeges gazdasági, politikai és katonai erő nélkül a békés egymás mel­lett élés, a háború elkerülhetősége el­méletének elfogadását és tiszteletben tartását nem lehetne az alapjában véve háborús szándékú világimperializmusra erőltetni. Akik tehát­ a szocializmust és a kom­munizmust építő­­ országok megnyugtató gazdasági stru­ktúráját, az országaink­ban uralkodó felszabadult társadalmi légkört támadják, kegyelemdöfést akar­nak adni a világbéke egyik legfonto­sabb zálogának, a világforradalom alapvető támaszainak. A Szovjetunó és a szocialista orszá­gok, mondhatni­­ eljárták azokat az isko­lákat, abban a^L a kínai vezetők ma kép­telenek kiragadni országukat, népüket. A társadalom és a gazdasági törvénye­ket nem lehet büntetlenül mellékvá­gányra állítani .Rmlában gyakorlatilag kudarcot vallott a nagy gazdasági ug­rás elmélete, melyet már­ a szélsősége­sen dogmatikus politikával sem lehet takargatni. ^ ^ A máju­si felü» múlásokon meneteleik 1964-ben ^nem cseréljték fel gazdasági eredményeiket hirdető tábláikat forra­dalmi frazisokró. A legszélesebb nem­zeti egységben menetelők végeláthatat­lan sora biztosabb száloga a jövő össz­népi állam­ának,­­k­iirtf a kétes értékű élesedő osztályharc elmélet, amely fe­lett végérvényes, elmúlt az idő, és amelyet a kínai vezetők ,a szűklátókörű, a politika és a gazdaság sajátos tör­vényeit felismerni nem tudó tehetetlen ember dühével és makacsságával szaj­kóznak. Mindezek a gondolatok ma nagyon közel kerültek a májusi ünnep inter­nacionalista jellegéhez, azokhoz az ér­demi megfogalmazásokhoz, amelyekbe politikusok és gondolkodók belesűrítet­ték a nemzetközi munkásosztály legna­gyobb ünnepének alapvető eszmeisé­gét. Május elsejénél nincs alkalomsze­rűbb ünnep arra, hogy a nemzetközi munkásosztály egységének nagyszerű marxi-lettini glon­dolatát elismételjük, hogy az időtálló elméletet az időszerű gyakorlattal igazoljuk. Ezen a napon érthetjük meg igazán azt az álláspontot, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista országok elítélik ugyan a kínai vezetők kispolgári kalan­­dorságát, nacionalizmusát és szakadár­­ságát, de nem éreznek gyűlöletet a kí­nai nép iránt, és mindenkor hajlandók erőfeszítéseket tenni a kapcsolatok nor­malizálására. A nemzetközi munkásosztály harci seregszemléjének ünnepén mindezekről írni nemcsak lehetősége, de kötelessége a vezércikkírónak, hiszen mindez hozzá­tartozik ahhoz a nemzetközi légkörhöz, amelyben ma május elsejét köszönthet­jük, amelyet a szakadárok mesterkedé­sei ellenére végső soron mégis a mar­­xizmus-leninizmus, a béke és a világ­forradalmi erők előretörése jellemez. Csapolással köszönti az 1-es kohó május elsejét Hatnapos előnyt szereztek a Vas­­kohászati Kemenceépítő Vállalat szerelői, kőművesei a kohóépítésen. Ez lehetővé tette, hogy vállalásu­kat, az 55 nap alatt elvégzendő át­építést és kohószárítást túltelje­sítsék. Konrád Ádám, a VKV főépítésve­zetője a következőket mondta a nagy munkáról: “ A szerelők, kőművesek áldo­zatos munkája és a jó kooperáció meghozta a gyümölcsét. 27-én, hét­főn, már minden olyan munkával végeztünk, ami a kohó üzemelésé­hez szükséges. Minden hegesztés, szerelés és falazás befejeződött, úgyhogy embereink már le is vo­nultak a kohóról. A begyújtás, a szárítás megkezdődött. Kőműveseink hétfőn a Martin IV-es kemencéjén, kedden a III-as kemencén végeztek melegjavítást, szerdán pedig to­vábbmentek Diósgyőrbe. Elkészült tehát az I-es kohó. És mikor lesz az első csapolás? Erről Verbó István, a nagyolvasztó gyár­egység vezetője a következő tájé­koztatást adta: “ A felfűtés három napig tart. 30-án, csütörtökön reggel megkezd­ték a faberakást, az ácsolást, dél­után pedig sor kerül a „ráfújásra”, a kohó begyújtására. Az első csa­polás előreláthatólag május elsején, a déli órákban lesz. Minden dicséretet megérdemel­nek a kohó átépítésében részt vett szerelők, kőművesek, kohászok, akik nagyszerű munkasikerrel, az I-es kohó határidő előtti üzembehelye­zésével köszöntik május elsejét. Élüzemavató ünnepség a Fésűsfonodában Szerdán délután tartották a Du­naújvárosi Fésűsfonoda élüzem­avató ünnepségét. Kovács Lajos, a Magyar Posztógyár igazgatója a fo­noda elmúlt évi eredményeiről be­szélt. Az üzem 1962-höz képest ér­tékben 5,1 százalékkal, mennyiség­ben 8,8 százalékkal termelt többet, s 3,6 százalékkal emelkedett a ter­melékenysége. Az előállított terme­lési érték 53 millió 351 ezer forint volt. Jó munkája jutalmaként a Fésűsfonoda elnyerte a Könnyűipa­ri Minisztérium vándorzászlaját és az élüzem címet. Az ünnepségen a Könnyűipar Ki­váló Dolgozója oklevéllel és érem­mel tüntették ki Csömör János te­lepvezetőt és Berki Gyuláné fonó­nőt, s az üzem 13 dolgozója meg­kapta a Kiváló Dolgozó címet. A Ságvári, a Május l é­s a Tyitov bri­gád pedig a szocialista­­ brigád cí­met nyerte el. A legjobb dolgozók között 18 és félezer forint pénzjutal­mat osztottak ki. Munkásgyűlést tartottak Munkásgyűlést tartottak április 27-én déluán az ÉM 26-os Építő­ipari Vállalat és a szerelőipari vál­lalatok dolgozói. Gáti Péter, a Könnyűipari Beruházó Vállalat igazgatója, az épülő papírgyár nép­­gazdasági jelentőségéről beszélt. A gyár üzembehelyezése, mondta, egyharmadával növeli az ország se­ a papírgyár építet­ lenlegi papírtermelését. Szabó Mi­hály, az ÉM 26-os Építőipari Vál­lalat igazgatója bejelentette, hogy jobb szervezéssel igyekeznek ha­táridőre átadni az ország legna­gyobb könnyűipari beruházását. Az építkezés dolgozói között több mint 52 ezer forint pénzjutalmat osz­tottak ki. a munkásosztály Éljen május 1., nemzetközi harci seregszemléje!

Next