Dunaújvárosi Hírlap, 1964. november (9. évfolyam, 88-95. szám)
1964-11-03 / 88. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 88. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR 1964. NOVEMBER 3., KEDD ŐSZ A HATÁRBAN AZ IGAZGATÓI IRODÁBAN... A birkózó, mint filmszínész GANZ-MÁVAG-D. KOHÁSZ 1:1 12 ÉVESEK A 47 ÉVES FORRADALOMRÓL A „tandíj" nem veszett kárba MA fiz ÉM 26. sz. Építőipari Vállalat harmadik negyedéves mérlegét vitatta meg az üzemi tanács ülése November 2-án, hétfőn a 26. sz. Építőipari Vállalat üzemi tanácsának ülése a vállalat harmadik negyedéves mérlegét vitatta meg. A beszámolót dr. Bartócz József, a vállalat főkönyvelője tartotta. Bevezetőjében arról beszélt, hogy a harmadik negyedév folyamatos munkáját több tényező, például a partomlás, a betongyár átépítésének elhúzódása, valamint anyagellátási problémák megzavarták. Ezeknél azonban jobban hátráltatta a munkát, hogy a vállalat egyes termelőegységei egymástól elszigetelődtek. Az üzemi tanács ülésének egyik legnagyobb feladatát abban jelölte meg bevezetőjében dr. Bartócz József, hogy a tervfeladatok teljesítése érdekében valamennyi szinten összehangolják a vezetést. A főkönyvelő ezután részletesen ismertette a vállalat kilenc hónapi munkáját. Az ÉM 26. Építőipari Vállalat az év első kilenc hónapjában 291 millió forintos programot valósított meg, s a negyedik negyedévre 114 millió forint értékű munka maradt hátra. A főépítésvezetőségek közül a hármas és a nyolcas főépítésvezetőség végezte a legjobb munkát. A hármas főépítésvezetőség 112,9, a nyolcas pedig 112,4 százalékra teljesítette tervét. De nem sokkal maradt el tőlük a kettes főépítésvezetőség sem, amelyik 102,5 százalékra teljesítette tervét. A segédüzemek közül a középblokkgyártó üzem végezte a legjobb munkát. A termelési adatok ismertetése után dr. Bartócz József elemezte a vállalat munkáját. Külön hangsúlyozta, hogy egyes területekre még ma is a tervszerűtlenség, a kapkodás a jellemző. Nincs ütemes termelés, s emiatt gyakran túlórákkal igyekeznek pótolni a veszteségeket Pedig lényegesen javult a vállalat gépesítése is. Az idén 17 százalékkal magasabb az egy főre jutó épi erő, mint amennyi tavaly volt. Kevés a kezdeményezés a vállalatnál, ugyanakkor magas veszteségidő aránya. A munkaagyi osztály mérései alapján megállapították, hogy az elkerülhetetlen veszteségidő 7,3 százalék, viszont jelenleg ez eléri a 20 százalékot. Ha a veszteségidőt csak 3,3 százalékkal csökkentenék, a gépkihasználást pedig 2,3 százalékkal megjjvítanák, ez vállalati szinten 16 millió forintnyi termelés emelkedést jelentene. A beszámoló utolsó részében a főkönyvelő a negyedik negyedéves feladatokat ismertette az üzemi tanács ülésének résztvevőivel. A negyedik negyedévben a vállalatnak 114 millió forint értéket kell beépíteni, át kell adni 448 lakást, s kielégítően kell megoldani a téliesítés feladatait. Hogy ezeknek a követelményeknek eleget tudjanak tenni, ahhoz jobb irányítás, tervszerűbb munka és nagyobb fegyelem szükséges. Dr. Bartócz József beszámolóját élénk vita követte. Vizoviczky György a társadalmi tulajdon védelméről beszélt. Megemlítette, hogy emelkedett a kötbérek aránya, s a vállalat több dolgozóját kellett kártérítésre kötelezni. Engl Tibor a gépészeti részleg dolgozóinak nehéz munkakörülményeiről, s az alkatrész ellátás problémáiról beszélt. Mózes Tibor hozzászólásában megemlítette, hogy csak a legutóbbi időkben 8 és fél napot álltak, mert a toronydaruk gyakran elromlanak. Beszélt arról is, hogy a daruk kezelői hétfői napokon csak délben kezdenek el dolgozni, mert más vállalathoz tartoznak, s ez a tény is sok termeléskiesést okozott már. Horti József a lakásátadásokról beszélt, s a hármas főépítésvezetőség dolgozóinak nevében ígéretet tett arra, hogy az év végéig minden lakást átadnak, nem marad adósságuk a következő évre. Mikó László, a vállalat főmérnöke hozzászólásában a jövő évi feladataikkal foglalkozott. Elmondotta, hogy lényegében azonosak az ideiekkel, végrehajtásuk egyik feltétele viszont a téliesítés jó megszervezése. Az eredményes üzemi tanácsülés Neumann György zárszavával ért Gubacsi Gyula Az üzletek ünnepi nyitvatartása A Városi Tanács kereskedelmi osztálya szabályozta az üzletek november 6—8-i nyitvatartását. Pénteken, november 6-án az összes élelmiszer- és iparcikkbolt a szokásos hétköznapi nyitvatartás szerint üzemel. A vendéglátóipari egységek a szombati nyitvatartás szerint várják a vendégeket; a 112. számú óvárosi italbolt péntek helyett csütörtökön tartja heti szünnapját. Szombaton, november 7-én minden élelmiszer- és iparcikküzlet zárva lesz. A vendéglátóipari egységeknél a szombati szokásos nyitvatartás lesz érvényben. Vasárnap, november 8-án minden iparcikkbolt zárva tart, valamennyi élelmiszerboltban pedig reggel 7-től 10 óráig lehet vásárolni. A 14. számú, Ságvári téri édességbolt és a 38. számú, Vasmű út-Beloiannisz utca sarkán levő dohánybolt a szokásos vasárnapi nyitvatartás szerint árusító vendéglátóipari egységek ugyancsak a vasárnapi nyitvatartási időben üzemelnek. A társadalmi munka heti naptára Kedd. Délelőtt: kohászati gyárrészleg 30, szállítók 15, kokszvegyészet 15, energia 20, üzemfenntartási gyárrészleg 15 fő. Délután: kohászati gyárrészleg 50, szállítók 25, kokszvegyészet 15, energia 30, üzemfenntartási gyárrészleg 35, Vasmű igazgatóság 40 fő és 20 fő a Vidám Parkba, Nyomda 10, Városi Tanács 8, Városgazdálkodási Vállalat 20, IKV 5 fő Szerda. Délelőtt: energia 20, Kiskereskedelmi Vállalat 20 fő. Délután: energia 30, Vendéglátóipari Vállalat 15 fő. Csütörtök. Délelőtt: szállítók 15, Kiskereskedelmi Vállalat 20 fő. Délután: szállítók 25, Vasmű igazgatóság 40 fő és 20 fő a Vidám Parkba, Tejüzem 10, Vegyesipari Vállalat 15 fő. A piactér tereprendezése: Sütőipari Vállalat, Üzemélelmezési Vállalat, Fésűsfonoda naponta 30 fő. Új 5000-es NDK-gyártmányú portálmarót kapott a Vasmű mechanikai üzeme. A maró „bemutatkozása” jól sikerült, nőtt az üzem termelékenysége és csökkent az átfutási idő Anódköpeny — Inotának. A Vasmű gépészeti gyárrészlege az inotai alumínium kohónak anódköpenyt készít. Képünkön: a Lakatos-brigád az utolsó simításokat végzi. Ezután már csak a festés következik — s irány Inota! November 6-án, 17 órakor Ünnepi megemlékezés a Dózsa Filmszínházban A Nagy Októberi Szocialista Für Imre, a Városi Pártbizottság első ürradalom 47. évfordulója alkalmából, kora. A megemlékezést követően a Magyar Szocialista Munkáspárt bemutatják az Optimista tró Városi Bizottsága ünnepi megemlégédia című filmet, kerést tart a Dózsa Filmszínházban. A Szovjet Hősök emlékművének Az ünnepség délután öt órakor kéz megkoszorúzására november 7-én, dődik. Beszédet mond Takács délelőtt 10 órakor kerül sor. Az igenlés tekintélyéért Mint ahogy embereket meghatároz az értékítélet, mellyel különbséget tesznek jelenség és lényeg között, közösségeket, akár egész társadalmakat is körvonalazhat a szabad elhatározásból mondott vélemények fölé állított mérce. Osztom azok aggodalmát, akik észrevették, hogy a közvélemény egy idő óta sajátos módon rangsorolja az állásfoglalásokat. Párttitkárok, propagandisták, gyűlések, értekezletek előadói, újságírók panaszkodnak, érzik e különös rangsorolást, mely tagadó és igenlő csoportosításba kényszerít minden kimondott véleményt. Idestova frázis súlycsoportjába degradálódik minden állásfogalalás, mely nagy egészében, vagy részleteiben elismeri munkánk eredményeit, sikereit. Ugyanakkor alkotó véleménnyé magasztosul minden pesszimista, legyintő, ellenző, bíráló szó. És természeténél fogva az előbbit szemmel látható érdektelenség, míg az utóbbit élénk érdeklődés kíséri. Társadalmi és közéletünk elfogadott tétele, hogy a bíráló, ellenző véleményt alaposan indokolni kell. Ugyanez azonban — legalábbis a gyakorlatban — nem vonatkozik az elismerést, eredmények méltatását tartalmazó felszólalásokra, véleményekre netán újságcikkekre. Nyilván abból a meggondolásból és tapasztalatból, hogy a dicséret ellen senki sem tiltakozik. Nem így a bírálat esetében. Ezért — és ez így van jól — jó bíráló véleményt alaposan, körültekintően kell megfogalmazni, érvelően kell előadni. Ennélfogva az értekezlet, gyűlés, hozzászólás tekintélyes hányadát, összességében pedig az értekezletek, gyűlések, hozzászólások tekintélyes hányadát mégpedig az érvelőbb, megalapozottabb, körültekintőbb és ennél fogva szimpatikusabb részét a bíráló elemek, az ellenzések teszik ki. Példák százai sorakoznak elénk. Közülük csak egyet: Jövő tavasszal végre elkészül az új kórház. Az tudja milyen szükség van rá, aki járt a jelenlegi ideiglenes épületben. Elképzelem az átadási ünnepséget. Az illetékes, talán maga a miniszter néhány ünnepélyes szó kíséretében átadja az épületet, a város vezetői, vagy a kórház igazgatója maximálisan öt mondatban megköszöni. Erről ír a sajtó, közöl egy képet és a több tízmillió forint értékű létesítmény belép a közegészségügy szolgálatába. Csakhogy erről az épületről az építkezés idején, esztendőkön át annyi elmarasztaló szó esett (nem is alaptalanul) tanácsüléseken, hozzászólásokban, újságcikkekben, hogy az új kórház említésekor Dunaújvárosban még nagyon sokáig mint az építkezés abszurdumára, és nem mint a modern gyógykezelés otthonára gondolnak majd. Nem ,a megalapozott bírálatok visszaszorításáért emel szót e cikk. De hiányolja az érdemben elismerő vélemények hétköznapi tekintélyét, melyet nem pótolhatnak díszünnepségek, átadási ceremóniák szónokai. Legyen társadalmi és közéletünk törvénye, hogy minden eredményt, munkasikert méltató gondolatot olyan körültekintő, bizonyító eljárásnak vetünk alá, mintha ellenkeznénk, s legalább olyan átéléssel tolmácsoljuk, mintha ellenvéleményünket fejtenénk ki. Csak így egyensúlyozhatjuk a sajnos ma még gyakran felbillenő arányt, így nyithatunk ablakot eredményeink, sikereink panorámájára. S a misszió élenjárói éppen azok lehetnek, akik ma szomorúan konstatálják ennek égető szükségét. Miskolczi Miklós A meleghengermű valamennyi ú r berendezését javítják november 2-6 között csapágyát is legyártották a hengerműnek. A javítás ideje alatt az üzemfenntartás teljes kapacitással a hegermű rendelkezésére áll. A közben felmerülő igényeket soronkívül kielégítik, ezt a feladatot még az exportgyártmányok készítésének is elébe helyezik. A hengermű javítása, hogy a megadott határidőn belül elvégezzék, nagy feladatot ró a dolgozókra, így fokozott szervezéssel igyekeztek sikerét biztosítani. A központi karbantartó részleg 160 szakmunkása vesz részt a munkában, ezen felül az energiagyárrészlegtől érkezik segélybrigád, amelynek tagjai pörgőjavításnál dolgoznak. Az ála lásidő alatt a hengermű dolgozói is munkahelyükön maradnak, s a szakmunkásoknak segédkeznek a karbantartásban. Különösen az előnyújtó, az előnyújtó-pörgő, a mélykemencék, mélykemence-daruk, s a kifutógörgősor és ezek berendezéseinek javítása igényel nagy munkát. Az emberekre lebontott munkaterv végrehajtását azonban zavarja, hogy a VKV a Martinnál folyó munka miatt nem tudott felvonulni a mélykemencék falazásához, csupán az irányítást végző dolgozókat bocsájtotta a gyárrészleg rendelkezésére. Így a falazást is saját erőből oldja meg a hengermű. A javítást szakaszosan végzik. A hengersor javítása közben folyamatosan végzik a bugafúvatást és bugakiszállítást a lőrinci hengermű részére, s a felhalmozott készletekből a karbantartás befejezése előtt készárut is készítenek. Hétfőn, november 2-án megkezdték a hengermű rendes javítását. Az állásidő négy napig tart, 6-án reggel indul meg újra a teljes termelés a meleghengerműben. A javítás során a hengermű összes berendezését átvizsgálják, s elvégzik a szükséges karbantartást. A munkához az üzemfenntartási gyárrészleg október 28-ig elkészítette az alkatrészeket. A szokványalkatrészekkel együtt egy fontos munkadarabot, a görgő fehérfém