Dunaújvárosi Hírlap, 1965. március (10. évfolyam, 18-26. szám)

1965-03-02 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! X. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM ARA 60 FILLÉR 1965. MÁRCIUS 2., KEDD A felszabadulási munkaversenyben, nyolc nappal a határidő előtt ké­szítette el a Vasmű általános lakatos üzeme a ljubljanai erőmű részére a verőlapátos malmokat. Felep István lakatos brigádját és a K­i­n­i­z­­s­i hegesztő brigádot dicsé­ri a gyors és jó munka. A szakszervezet mozgósítson a termelési feladatok­­ végrehajtására Megválasztották a Vasmű új Szakszervezeti Bizottságát Február 26-án, pénteken tartot­ták meg a Vasmű szakszervezeti küldöttértekezletét. A küldöttértekezlet résztvevői a megbízatása alól felmentését kérő szakszervezeti bizottság beszámolójának megvitatása után határozatokat hozott, majd megválasztotta az új Szakszervezeti Bizottságot, a Számvizsgáló Bizottságot, a Társadalombiztosítási Taná­csot, valamint a társadalmi ellen­őröket. A Szakszervezeti Bizottság beszámolója A Szakszervezeti Bizottság terje­delmes beszámolója három év mun­kájának elemzését végezte el. A be­vezetőben megállapították, hogy Szakszervezeti Bizottság az MSZMP a VIII., a SZOT XX. és a Vasas Szakszervezet XXIV. kongresszusa határozatainak szellemében igyeke­zett munkáját ellátni a népgazda­ság további erősítése és a dolgozói életszínvonalának emelése érdeké­ben. A legutóbbi választás óta jelen­tős javulás mutatkozott a szak­szervezeti munkában, bár a szakszervezeti munka fejlődése még mindig elmaradt a gazda­sági fejlődés mellett. Csak az 1964 novemberében meg­indult választási munka adott új lendületet a Vasműben is a szak­­szervezeti munkának. A­­ megélén­külő munka egészséges érdeklődést váltott ki a Vasmű dolgozói között, amit igazol az is, hogy például bizalmiak választásánál 90, a mű­a­helybizottságokat és az üzemi bi­zottságokat választó küldöttértekez­leteken pedig 95—100 százalékos volt a megjelenés. Ugyanakkor igen aktívak is volta­k ezek a választási értekezletek. Jelenleg 621 bizalmi, 31 műhelybizottság és 8 üzemi bi­zottság dolgozik a Vasműben, hibás munkamódszerének tudnak be.” A szocialista brigádmozgalom fejlődése mellett jelentősen meg­nőtt 1963-hoz viszonyítva a ki­váló dolgozók száma is. Tervek szerint a márciusi terme­lési tanácskozásokon hatszáznál több dolgozó részesül kiváló Dolgozó jel­vény- vagy oklevél kitüntetésben. A Szakszervezeti Újítási Egyeztető Bizottság munkáját értékelve a be­számoló utalt arra, hogy megfelelően képzett, és az egyes területekekről műszakilag kellő áttekintéssel ren­delkező tagok bevonásával tovább kell javítani a SZUEB munkáját. A Termelési Bizottság mellett Műszaki Bizottság volt az, mely je­­­lentős feladatokat kapott a terme­lési tömegmunka­­ szervezésében és irányításában. Eredményesebb mun­kájukat több tényező gátolta, töb­bek közt az is, hogy a Vasas Szak­­szervezet központjától nem­ tyipj­ el megfelelő segítségét.­ A beszámoló ezek után a Bérbi­zottság munkájával foglalkozott , majd a társadalmi bíróságok mű­ködését elemezve megállapította hogy­­ a vállalat vezetősége még nem értékeli kellőképpen a társa­dalmi bíróságok szerepét. Többször előfordult, hogy elutasí­tották a Szakszervezeti Bizottság javaslatait, ha azok műszaki dol­gozók társadalmi bíróság elé állí­tására vonatkoztak. A beszámoló megállapítása sze­rint a Vasmű Szakszervezeti Bi­zottságának is elsőrendű feladatának tartotta a termelési tömegmunka szervezését és irányítását. A Vas­mű gazdasági mutatói azt mutat­ják, fejlődés volt ezen a területen is. Az elért eredményekben jelentős szerepe volt a szocialista bri­gádoknak, melyek hat éves múltra tekinthetnek vissza a Vasműben. A fejlődést híven tükrözik a szo­cialista brigádok mozgalmára vo­natkozó adatok. Míg 1962-ben 472 brigád 4966 fővel versenyzett a szo­cialista cím elnyeréséért, addig 1963-ban már 474 brigád 5572 fő­vel, 1964-ben pedig 533 brigád 6061 fővel. 115 brigád egyszer, 108 brigád kétszer, 73 brigád háromszor,­­ 17 brigád négyszer, 4 brigád öt­ször, egy brigád pedig hatszor érdemelte ki munkájával a szo­cialista brigád címet. „Ha a számszerű fejlődéssel elé­gedettek is lehetünk —, állapította meg a beszámoló —, a brigádok éle­tének tartalmi, színvonalbeli fejlő­dése már nem ad okot az elégedett­ségre. Nem egy szocialista brigád nem tart lépést a fejlődéssel. A mozgalomban felmerülő hibákért azonban nemcsak a dolgozók hibáz­­tathatók, felelősség terheli a szak­szervezetet is. A tapasztalatok intő például kell, hogy szolgáljanak: jövőben javítani kell a mozgalom a irányítását és vezetését. A Szak­­szervezeti Bizottság mellett működő Termelési Bizottság ugyan igyeke­zett a feladatainak eleget tenni, s legtöbbször sikerrel, azonban, hogy a mozgalom számszerű fejlődését nem követte megfelelő minőségi fej­lődés, ez a Termelési Bizottság a­ Szakszervezeti Bizottság érdekvédelmi munkájáról Az 1962-es választás után a Szak­­szervezeti Bizottság széles munka­­védelmi aktíva-hálózatot épített ki, s gondoskodott az aktívák megfe­lelő és rendszeres képzéséről is. Kü­lönösen a munkavédelmi őrség meg­szervezése bizonyult hatékonynak bár még mindig igen magas a Vas­műben a­­ balesetek száma. A jövő­ben a szakszervezetnek még többe kell foglalkoznia a munkavédelem­mel, meg kell teremtetnie a biz­tonságos munkavégzés feltételeit, ugyanakkor nagy gondot kell for­dítani a dolgozók nevelésére is. Az 1964-es év komoly figyel­meztető, hiszen a balesetekből ad­ódó termeléskiesés 14 és fél­millió forint értékű volt. A munkásellátási feladatok meg­oldására a Szakszervezeti Bizottság Mun­kásellátási Bizottsága szállás­­bizottságokat és kereskedelmi ellen­őri hálózatot szervezett, s munká­juk jónak, hasznosnak bizonyult az elmúlt három év tapasztalatainak alapján. A Munkásellátási Bizottság jelentős szerepet játszott az állami és szövetkezeti lakások elosztásánál 1963-ban a Vasmű dolgozói 7­1 állami és 111 szövetkezeti la­kást kaptak, 1961-ben 97 állami és 155 szövetkezeti lakás került szétosztásra, míg az idén a vál­lalat 284 állami és 125 szövetke­zeti lakást juttat­­ dolgozóinak. Az érdekvédelmi munkák közül jelentős feladatok jutottak a Szak­szervezeti Bizottság társadalombizto­sítási tanácsainak, illetve azok albi­zottságainak. 1962-ben 621, 1963-ban 658 és 1964-ben 744 család ré­szesült üdültetésben, s a dolgozóké­nak csupán 196 forinttal kellett hoz­zájárulni a kéthetes üdüléshez. Be­teglátogatásoknál három év alatt közel 37 ezer forint értékű figyel­mességi csomagot juttattak el , megbetegedett dolgozókhoz, míg ugyancsak három év alatt 2 millió 160 ezer 900 forint szociális se­gélyt osztottak el a műhe­lybizottsá­­gok segélyelosztó bizottságai, ös­­­szességében értékelve az érdekvé­delmi munkát: ezen a területen jó munkát végeztek a Szakszervezeti Bizottság aktívái. A Nőbizottság feladatai jelentősen megnőttek 1962 óta, ugyanis a Vasmű nődolgozóinak száma két év alatt 857 fővel gyarapo­dott. A Nőbizottság munkájának is része van abban, hogy a Vas­műben jelenleg 29 női brigád küzd a szocialista címért, s a vegyesbrigádokkal együtt a nő­­dolgozók 28,5 százaléka vesz részt a mozgalomban. Amit nem sikerült teljesen megoldaniuk, azt a női munkaerő egyenjogosítása volt. Még mindig erősen él az a szemlélet, hogy a n­ők munkája kevésbé érté­kes, mint a férfiaké. Az is gyakori, hogy ha már az erkölcsi elismeré­sig el is jutottak, ezzel nem jár mindig együtt az anyagi megbecsü­lés is. Végeredményben a Nőbizott­ság igen hasznos munkát végzett, s amint a beszámoló megálllapította minden női aktívát dicséret illeti meg a három éves lelkes, odaadó mun­káért. 11 kulturális- és sportmunka értékelése A Szakszervezeti Bizottság kultu­rális munkáját az MSZMP művelő­déspolitikai irányelveinek megfe­lelően végezte, általában kielégítően. A politikai oktatás terén komoly előrelépést jelentett a szakszervezeti politikai iskolák megszervezése, me­lyek különösen az üzemfenntartási, a kohászati és­­ a­­ kokszvegyészeti gyárrészlegeknél működtek eredmé­nyesen. Az állami oktatás és népművelési munka javulását hozta a az MSZMP Vasmű Bizottságának 1964. évi határozata, mely­­ szerint a Szakszervezeti Bizottság és a KISZ mellett működő kultúrbizottságokat összevonták, s megszervezték Vasmű kulturális osztályát. Állami­­ oktatás terén munkájuk gerincét a beiskolázások megszervezése, lemorzsolódások ellen való küzde­­­lem és a korrepetálások szervezése adták. Jelenleg a Vasműben 1497 fő tanul különböző szinten. 686-an általános iskolába, 676-an kö­zépiskolába, 135-en pedig főis­kolára vagy egyetemre járnak. A Vasműnek jelenleg­­50 társadal­mi ösztöndíjasa is van. A népművelési munka terén elő­relépést jelentett az ismeretterjesz­tő munkásakadémiák megszervezé­se. A következő idők feladatai, hogy a munkásakadémiák látogatottságát, az előadások színvonalát és szem­léltetését javítsák. A munka javulásának lehetőségei megnőttek az új Vasmű Klub meg­épülésével, hol különböző szakkö­rök, nyugdíjas klub, üzemi iskola, korrepetálások, munkásakadémiák kaptak helyet. Két jelentős öntevő­­(Folytatás a 2. oldalon). A termelési tömegmunka szervezése és irányítása Hétfőn megkezdődött az önkéntes véradás Vár­osun­k dolgozói hétfő óta tö­­megesen keresik fel a Vérellátó Szolgalat állomásait. Üzemedben i­s valóaiatci kinai, hivatalokban és intéz­ményeikben összesen 5200-an jelent­keztek az önkéntes véradásra. A Bartók Béla Művelődési Ház emeleti termében de ltán rövid meg­nyitó ünnepséget tartottak. Sófalvi István tanácselnökhelyettes nyitotta meg az első dunaújvárosi véradó hetet, majd dr. Düh András, az Or­szágos Víztéllátó Szolgálat központi kutató intézetének igazgatóhelyei,te­­­ főorvosa szóla­l fel. Elmondotta, hogy Inota és Vár­palota után a dunaújvárosi dolgo­­zók is tömegesen ajánlották fel, szí­vesen segítenek embertársaiknak, a gyógyításhoz, s gyakran az életmen­­téshez készséggel ajánlják fel vérü­ket.­­ Elismeréssel beszélt a város dolgozóiról, akik nagy számmal je­lentkeztek a tömegszer­vezetek fel­hívására. Beszélt az egészségügyi dolgozók példamutatásáról, akiknek harminc százaléka adott már vért a véradó hét megkezdése előtt. A városban négy helyen kezdő­dött meg egyszerre a vérvétel. Az SZTK-ban, a Vasmű központi üzem­orvosi rendelőjében, a hengermű or­vosi rendelőben és a Szalm­acellu­­lózgyárban. A négy drogiad hétfőn délután két óráig mintegy 700 du­naújvárosi dolgozótól vett­­ vért. Az SZTK-ban a helyi vérsz­ol­­gálat dolgozói, egészségügyiek, vö­rösker­esztes aktivisták segítettek a munkában. Elsők között jelentkeztek véradásra a Városi Pártbizottság és a Városi Tanács dolgozói. Délután a Tervező Intézet kollektívája,­­ je­lentkezett, majd más városi válla­latok dolgozói jöttek el. A Vasmű központi üzemorvosai rendeletében az üzemfenn­ta­rtási gyárrészleg dolgozói,­ majd a szállí­tás és a kohászat dolgozói kezdték a tömeges véradást. Itt az ÓVSZ brigádja dolgozott nagy létszámmal. Egyszerre két szobában is folyt vérvétel, amelyeket min­denkor ala­a­pos vizsgálat, laboratóriumi és bel­gyógyászati vizsgálat is megelőzött. A Szal­macellulózgyárban is jól megszervezték a vérvételt. Itt a székesfehérvári véradó szolgálat brigádja végezte a vérvételt, s előtte a különböző vizsgálatokat. A­­ hen­germűi orvosi rendelőben a szom­bathelyi brigád tevékenykedett. A vérvétel után mind a négy he­lyen teával, illetve uzsonnával ven­dégelték meg­ a véradókat.

Next