Dunaújvárosi Hírlap, 1965. július (10. évfolyam, 53-61. szám)
1965-07-02 / 53. szám
t VASÁRNAP AVATJÁK A HIDEGHENGERMŰVET A születés ünnepe, évfordulója mindig a legszebb ünnepek közé tartozott. Különösen szép, ha egy egész város együtt ünnepelhet. Ilyen szép, különösen szép ünnepre készülünk most, amikor Dunaújváros alapításának 15. évfordulójára emlékezünk. Mindannyiunk életéből való ez a város Nem világmetropolis, néhány utca, néhány park csupán, de ezerszer kedvesebb, mint bárhol. Emléket rejtő minden ház, minden kő, nem is akármilyet. Ezrek élnek falai között, akik fiatalságuk teljében jöttek ide, találtak itt munkát és otthont, életük itt jutott révbe, itt találta meg célját. Sokan élnek közöttünk olyanok, akik gyerekfejjel kopogtattak a város kapuján, s itt indult el alkotó életük. Emlékeznek az első diáktáborokra, az első szállásotthonra, arra a sarokra, ahol először csókolóztak, ahol tréfás kedvükben még ma is megemelik kalapjukat. Mindannyiunké ez a város, akik építettük, akik azóta jöttek ide, és akik már itt születtek. Tizenöt esztendő szállt el szinte észrevétlen. Csak a város növekedéséből érzékeljük az idő múlását. A gyerekek kinőtt kabátjaiból, néhány ősz hajszálból, a megroppanó derékból. Bizony, elmúlt. Elmúlt eredményekkel, sikerekkel, gondokkal, bajokkal együtt. Nem szűkölködtünk eredményekben. Mutatja a város, mely csodálatra kényszeríti a látogató idegent. A gondokról, bajokról fehér hajszálaink, kicsit elkoptatott idegeink vallanak. Mert miénk volt és miénk marad a város eredményeivel, gondjaival együtt.Büszkék vagyunk rá, és szidjuk is néha. Mert a magunké. Szülőnk és gyermekünk együtt a város. Ragyogunk, ha ő is ragyog, észrevesszük hibáit, de ha kell, takargatjuk is. Dolgozunk érte, vesződünk hibáival, ezerféle szállal kötjük magunkhoz és kötődünk hozzá észrevétlen és tudatosan. Csak az tudja, aki itt él, mennyi tradíciója lehet egy történelem nélküli városnak, mennyivel többet jelent számunkra a magunk írt történet, mint évszázadok történelme. Másfél évtized van a legöregebb felvonulási épület és az átadásra váró hideghengermű között. Egy szépnek ígérkező ünnep előtt állunk. Szép volt, érdemes megünnepelni a tovatűnt tizenöt esztendőt, mert csak az évek múltak el, ajándékai velünk maradtak. Klik megállni egy percre az első barakk alapjainál, illik egy percre felidézni az első dunaújvárosi munkanap emlékét, elmélázni az első elismerő oklevél fölött, visszaízlelni az első csók ízét, az első otthon örömét. Illik felkutatni az emlékeket, megünnepelni őket a másfél évtizedet jelző mérföldkőnél. Lilik és érdemes. (MM) Az ünnepi nagygyűlésen Kádár János mond beszédet A város tizenötéves fennállása és a hideghengermű átadása alkalmából rendezett ünnepség programja a következő: Vasárnap, július negyedikén reggel hét órakor a Munkásőrség és az Úttörőzenekar ad zenész ébresztőt. A hideghengermű felavatására fél tízkor kerül sor, amikor Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának jelenlétében dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter üzemelésre átadja az új létesítményt. A vendégek ezután megtekintik az üzem technológiai folyamatait. 10 óra 30 perckor kezdődik az ünnepi nagygyűlés, melyen beszédet mond Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A nagygyűlés színhelye a Vasmű igazgatóság előtti tér. A nagygyűlés után 13 óra 30 percig megnyílnak a Vasmű kapui és mindazok a vendégek, akiket érdekel, megtekinthetik az új hideghengerművet. 14 óra 30 perctől a főbejárat előtti térről gyárlátogató autóbuszok indulnak, melyeken szakképzett idegenvezetők mutatják be a Vasmű jelentősebb üzemegységeit. Délután négy órakor nyitják Vasmű Klubban rendezett várostörténeti kiállítást, melyen eredeti dokumentumok és fényképek idézik vissza a város 15 éves történetét. Szombaton, július 3-án, az ünnep előestéjén a Vasmű kultúrtermében kitüntetik és megjutalmazzák a hideghengermű építésében részt vett legjobb dolgozókat. A 18 órakor kezdődő ünnepségen részt vesz dr. Horgos ipari, valamint Gyula kohó- és gépdr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter. Este nyolc órakor a szabadtéri színpadon a Vasas Központi Művészegyüttes ad műsort. Az est bevételét az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! . «i ouwmmsi AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM ÄRA: 60 FILLÉR 1965. JÚLIUS 2., PÉNTEK Dunaújvárosiak az árvízkárosultakért Az MSZMP Dunaújvárosi Bizottságához naponta futnak be újabb és újabb felajánlások, melyekben az egyes üzemek dolgozói, jelentik be, hogyan kívánnak enyhíteni az árvízkárosultak gondjain. A Szalmacellulózgyárban június 25-ig a dolgozók 80 százaléka egynapi keresetét ajánlotta fel. Ugyancsak egynapi munka ellenértékét ajánlották fel a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói is. A Vendéglátóiban Vállalat 40 egységében röpgyűléseket tartottak a vállalat dolgozói. Átlagosan itt is egynapi munkabért ajánlottak fel a dolgozók, de a pincérek és egyes üzletvezetők száz-száz forint befizetését vállalták. A vállalat július 2-ám fizeti be az összegyűlt forintokat a 10 200-as egyszámlára. Újabb hír érkezett az EM Bertonelemgyártó Vállalat Dunaújvárosi Épületelemgyárából. Június 28-án a vállalat vezérigazgatósága, párt- és KISZ-bizottsága, valamint szakszervezeti bizottsága felhívással fordult a gyár vezetősége felé, hogy az árvízkárok helyreállításával kapcsolatos egyéb betonelem-féleségek legyártására, valamint a vállalat néhány más üzemének termelés-kiesése miatt tartsanak vasárnapi műszakot. A vállalat dolgozói megértéssel fogadták a felhívást, így a dunaújvárosi épületelem gyár dolgozói július 11-én és július 18-án árvízvédelmi műszakot tartanak. A Vasmű villamos javító üzemének Kállai Éva ifjúsági szocialista brigádja szerdai brigádgyűlésén döntött úgy, hogy fizetésük 3 százaléka mellett rövidesen kifizetésre kerülő újrtástz összesét is árvízkárosultak javára ajánlják fel. A Kenyérgyár dolgozói csütörtökön délelőtt értesítették szerkesztőségünknek, hogy egynapi keresetüket ajánlják fel az árvízkárosultak megsegítésére. Az összeg 15 ezer 5S6 forintot tesz ki, melyet rövidesen befizetnek a 10 200-as egyszámlára. A kenyéráriákhoz hasonlóan az Arany Csillag dolgozói is egynapi átlagkeresetükkel sietnek bajbajutott embertársaik megsegítésére. Lobogózzuk fel városunkat! A város fennállásának 15. évfordulója, s a hideghengermű felavatásának napja, 1905. július 4-e ünnep Dunaújváros történetében. Ez alkalommal sok vendéget fogad városiunk. A Városi Pártbizottság kéri a lakosságot, hogy már szombaton lobogóznák fel ablakaikat, házaikat, hogy ezáltal is kifejezésre juttassuk ünnepünk jelentőségét. Aratják az őszi árpot Dunaújvárosban és a járásban az utóbbi napok napos időjárása kedvez a gabona érésének. A járás déli közös gazdaságaiban mindenütt beálltak a gépek a táblákba. A kévekötő és rendrearató gépek mellett a Baracsi Szorgalom és Kossuth termelőszövetkezetekben már a kombájn is munkához látott. A dunaújvárosi Vörös Csillag is nekilendült Termelőszövetkezetben az aratási munka Három kévekötő után, csütörtökön egy negyedik géppel, egy rendrearatóval is hozzákezdtek az aratáshoz. A járás északi részében is beérett annyira az őszi árpa, haelegelőbb az, adonyi, majd a besnyői termelőszövetkezetben is megindulhat a nagy nyári betakarítás. A járásban egyébként tizenhárom kévekötő és tíz rendrearató gép vesz részt az aratásban. Ezenkívül 72 kombájn kapcsolódik be az aratásba, amint a gabona érése megengedi. És a gépjavító állomásra még hat új kombájn érkezését várják. A gépesítés mellett azonban az idén fokozott gonddal készültek járásszerte a kézi aratásra is, azért, hogy minél kisebb legyen a betakarítási veszteség. Hogy milyen lesz a termésátlag? Erre a kérdésre szakemberek még tartózkodó választ adnak. Egy biztos, hogy az őszi árpa terméshozama jó közepesnek ígérkezik. A dunaújvárosi Vörös Csillag MTSZ-ben viszont nemcsak árpából, de búzából is a vártnál jobb termés ígér- természetesen az időjárástól függezik. Iően, megkezdődik a búza aratása Az árpa után nyolc-tíz nappal, is. Megkezdődött az aratás Dunaújváros határában. Elsőként Kottyán Sándor traktoros és Fauser Gyula gépkezelő állt be gépével az árpatáblába. A száz hold őszi árpa szélén lehulottak az első „rendek”