Dunaújvárosi Hírlap, 1965. július (10. évfolyam, 53-61. szám)

1965-07-02 / 53. szám

t VASÁRNAP AVATJÁK A HIDEGHENGERMŰ­VET A születés ünnepe, évfordulója mindig a legszebb ünnepek közé tartozott. Különösen szép, ha egy egész város együtt ünne­pelhet. Ilyen szép, különösen szép ünnepre készülünk most, ami­kor Dunaújváros alapításának 15. évfordulójára emlékezünk. Mindannyiunk életéből való ez a város Nem világmetropolis, néhány utca, néhány park csupán, de ezerszer kedvesebb, mint bárhol. Emléket rejt­ő minden ház, minden kő, nem is akármilyet. Ezrek élnek falai között, akik fiatalságuk teljében jöttek ide, ta­láltak itt munkát és otthont, életük itt jutott révbe, itt találta meg célját. Sokan élnek közöttünk olyanok, akik gyerekfejjel kopog­tattak a város kapuján, s itt indult el alkotó életük. Emlékeznek az első diáktáborokra, az első szállás­otthonra, arra a sarokra, ahol először csókolóztak, ahol tréfás kedvükben még ma is meg­emelik kalapjukat. Mindannyiunké ez a város, akik építettük, akik azóta jöttek ide, és akik már itt születtek. Tizenöt esztendő szállt el szinte észrevétlen. Csak a város nö­vekedéséből érzékeljük az idő múlását. A gyerekek kinőtt kabát­jaiból, néhány ősz hajszálból, a megroppanó derékból. Bizony, elmúlt. Elmúlt eredményekkel, sikerekkel, gondokkal, bajokkal együtt. Nem szűkölködtünk eredményekben. Mutatja a város, mely csodálatra kényszeríti a látogató idegent. A gondokról, bajokról fehér hajszálaink, kicsit elkoptatott idegeink vallanak. Mert mi­énk volt és miénk marad a város eredményeivel, gondjaival együtt.Büszkék vagyunk rá, és szidjuk is néha. Mert a magunké. Szülőnk és gyermekünk együtt a város. Ragyogunk, ha ő is ra­gyog, észrevesszük hibáit, de ha kell, takargatjuk is. Dolgozunk érte, vesződünk hibáival, ezerféle szállal kötjük magunkhoz és kö­tődünk hozzá észrevétlen és tudatosan. Csak az tudja, aki itt él, mennyi tradíciója lehet egy történe­lem nélküli városnak, mennyivel többet jelent számunkra a ma­gunk írt történet, mint évszázadok történelme. Másfél évtized van a legöregebb felvonulási épület és az át­adásra váró hideghengermű között. Egy szépnek ígérkező ünnep előtt állunk. Szép volt, érdemes megünnepelni a tovatűnt tizenöt esztendőt, mert csak az évek múltak el, ajándékai velünk marad­tak. K­lik megállni egy percre az első barakk alapjainál, illik egy percre felidézni az első dunaújvárosi munkanap emlékét, elmé­lázni az első elismerő oklevél fölött, visszaízlelni az első csók ízét, az első otthon örömét. Illik felkutatni az emlékeket, meg­ünnepelni őket a másfél évtizedet jelző mérföldkőnél. Lilik és érdemes. (MM) Az ünnepi nagygyűlésen Kádár János mond beszédet A város tizenötéves fennállása és a hideghengermű átadása alkalmá­ból rendezett ünnepség programja a következő: Vasárnap, július negyedikén reg­gel hét órakor a Munkásőrség és az Úttörőzenekar ad zenész ébresztőt. A hideghengermű felavatására fél tízkor kerül sor, amikor Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának jelenlété­ben dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter üzemelésre átadja az új létesítményt. A vendégek ez­után megtekintik az üzem technoló­giai folyamatait. 10 óra 30 perckor kezdődik az ün­nepi nagygyűlés, melyen beszédet mond Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára. A nagygyűlés színhelye a Vasmű igazgatóság előtti tér. A nagygyűlés után 13 óra 30 per­cig megnyílnak a Vasmű kapui és mindazok a vendégek, akiket érde­kel, megtekinthetik az új hideghen­gerművet. 14 óra 30 perctől a főbe­járat előtti térről gyárlátogató autó­buszok indulnak, melyeken szakkép­zett idegenvezetők mutatják be a Vasmű jelentősebb üzemegységeit. Délután négy órakor nyitják Vasmű Klubban rendezett várostör­­­téneti kiállítást, melyen eredeti do­kumentumok és fényképek idézik vissza a város­ 15 éves történetét. Szombaton, július 3-án, az ünnep előestéjén a Vasmű kultúrtermében kitüntetik és megjutalmazzák a hi­deghengermű építésében részt vett legjobb dolgozókat. A 18 órakor kezdődő ünnepségen részt vesz dr. Horgos ipari, valamint Gyula kohó- és gép­dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter. Este nyolc órakor a szabadtéri színpadon a Vasas Központi Művész­együttes ad műsort. Az est bevéte­lét az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! . «i ouwmmsi AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TAN­ÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM ÄRA: 60 FILLÉR 1965. JÚLIUS 2., PÉNTEK Dunaújvárosiak az árvízkárosultakért Az MSZMP Dunaújvárosi Bizott­ságához naponta futnak­­ be újabb és újabb felajánlások, melyekben az egyes üzemek dolgozói, jelentik be, hogyan kívánnak enyhíteni az ár­vízkárosultak gondjain. A Szalmacellulózgyárban június 25-ig a dolgozók 80 százaléka egy­napi­ keresetét ajánlotta fel. Ugyan­csak egynapi munka ellenértékét ajánlották fel a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói is. A Vendéglátóiban Vállalat 40 egy­ségében röpgyűléseket tartottak a vállalat dolgozói. Átlagosan itt is egynapi munkabért ajánlottak fel a dolgozók, de a pincérek és egyes üzletvezetők száz-száz forint befi­zetését vállalták. A vállalat július 2-ám fizeti be az összegyűlt forin­tokat a 10 200-as egyszámlára. Újabb hír érkezett az EM Berton­­elemgyá­rtó Vállalat Dunaújvárosi Épületelemgyárából. Június 28-án a vállalat vezérigazgatósága, párt- és KISZ-bizottsága, valamint sza­kszer­v­ezeti bizottsága felhívással fordult a gyár vezetősége felé, hogy az ár­vízkárok­ helyr­eállításával kapcsola­tos egyéb betonelem-féleségek le­gyártására, valamint a vállalat né­hány más üzemének termelés-ki­esése miatt tartsanak vasárnapi mű­szakot. A vállalat dolgozói megér­téssel fogadták a felhívást, így a dunaújvárosi épül­etelem gyár dolgo­zói július 11-én és július 18-án ár­­vízvédelmi műszakot tartanak. A Vasmű villa­mos javító üzemé­nek Kállai Éva ifjúsági szocialista brigádja szerdai brigádgy­űlésén döntött úgy, hogy fizetésük 3 szá­zaléka mellett rövidesen kifizetésre kerülő ú­jrtást­­­z összesét is ár­vízkárosultak javára ajánlják fel. A Kenyérgyár dolgozói csütörtö­kön délelőtt értesítették szerkesz­tőségünknek, hogy egynapi kerese­tüket ajánlják fel az árvízkárosul­tak megsegítésére. Az összeg 15 ezer 5S6 forintot tesz ki, melyet rövi­desen befizetnek a 10 200-as egy­számlára. A kenyér­áriákhoz hasonlóan az Arany Csillag dolgozói is egynapi átlagkeresetükkel sietnek bajbajutott embertársaik megsegítésére. Lobogózzuk fel városunkat! A város fennállásának 15. évfor­dulója, s a hideghengermű felavatá­sának napja, 1905. július­ 4-e ünnep Dunaújváros történetében. Ez alka­lommal sok vendéget fogad váro­siunk. A Városi Pártbizottság kéri a la­kosságot, hogy már szombaton lobo­góznák fel ablakaikat, házaikat, hogy ezáltal is kifejezésre juttassuk ünne­pünk jelentőségét. Aratják az őszi árpot Dunaújvárosban és a járásban az utóbbi napok napos időjárása kedvez a gabona érésének. A járás déli kö­zös gazdaságaiban mindenütt beáll­tak a gépek a táblákba. A kévekötő és rendrearató gépek mellett a Bara­csi Szorgalom és Kossuth termelő­­szövetkezetekben már a kombájn is munkához látott. A dunaújvárosi Vö­rös Csillag is nekilendült Termelőszövetkezetben az aratási munka Három kévekötő után, csütörtökön egy negyedik géppel, egy rendre­­aratóval is hozzákezdtek az ara­táshoz. A járás északi részében is be­érett annyira az őszi árpa, hae­­legelőbb az, adonyi, majd a besnyői termelőszövetkezetben is megindul­hat a nagy nyári betakarítás. A járásban egyébként tizenhárom kévekötő és tíz rendrearató gép vesz részt az aratásban. Ezenkívül 72 kombájn kapcsolódik be az ara­tásba, amint a gabona érése meg­engedi. És a gépjavító állomásra még hat új kombájn érkezését vár­ják. A gépesítés mellett azonban­ az idén fokozott gonddal készültek járásszerte a kézi aratásra is, azért, hogy minél kisebb legyen a beta­karítási veszteség. Hogy milyen lesz a termésátlag? Erre a kérdésre szakemberek még tartózkodó választ adnak. Egy biz­tos, hogy az őszi árpa terméshoza­ma jó közepesnek ígérkezik. A du­naújvárosi Vörös Csillag MTSZ-ben­­ viszont nemcsak árpából, de búzá­ból is a vártnál jobb termés ígér- természetesen az időjárástól füg­­gezik. Iően, megkezdődik a búza aratása Az árpa után nyolc-tíz nappal, is. Megkezdődött az aratás Dunaújváros határában. Elsőként Kottyán Sándor traktoros és F­a­u­s­e­r Gyula gépkezelő állt be gépével az árpa­táblába. A száz hold őszi árpa szélén lehulottak az első „rendek”

Next