Dunaújvárosi Hírlap, 1965. augusztus (10. évfolyam, 62-70. szám)
1965-08-03 / 62. szám
AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1965. AUGUSZTUS 3., KEDD Inkább azt írná meg ÉRDEKES ADATOK MEGYÉNK ÁRUFORGALMÁRÓL OPTIKAI CSALÓDÁS D. KOHÁSZ-SZÁLLÍTÓK 0:0 MI VAN VELED, ACÉLMŰ? MA Tájékozódás tanévkezdés előtt Eredmények és gondok a II. félévi beruházásoknál Idén számos lakással és több közintézménnyel gyarapodott a város. Az építést természetesen egész évben folyamatosan végzik, s az év második felében is több létesítmény kivitelezését kezdik, meg az építők. — A lakásterv teljesítése, jó ütemben halad — tájékoztatott Nagy István, a Városi Tanács beruházási osztályának főmérnöke. Valamennyi idén átadásra kerülő lakást összeszerelte a 26- os Építőipari Vállalat, a tervezett határidőket betartották. Az év második felében induló, áthúzódó lakásépítéssel azonban már nem ilyen egyszerű a helyzet. Gyakorlatilag ezek is megfelelően haladnak. A Dózsa György út—Szórád Márton út—Vasmű út által határolt területen épülő D—19 jelű, 56 lakásos épületen már a harmadik szintet szerelik össze, s ugyancsak az idén összeszerelik, tehát 50—55 százalékos készültségi fokra hozzák a D—12—14 jelű három épülettömböt, 30—30 lakással. Ez azonban kimeríti a beruházási hitelt, s késlelteti az ugyancsak ez évre tervezett D—1, 2, 5 és 6 jelű épületek kivitelezését. Ha túlteljesítés címén póthitelt kapnak, ennek a 120 lakásnak az építését is megkezdik 1965-ben. Idén kell beindítani a kertvárosi Cs-lakások építésének második ütemét. Ennek idei szakasza 4 és félmillió forintos beruházás lesz, a kiviteli szerződést azonban még nem kötötték meg, így jelenleg csak az első ütem befejezésre folyik, s a csatornázás és a nyomóvízvezeték építése halad tervszerűen a Hídépítő Vállalat kivitelezésében. Még tartanak a munkák a Római városrészben is. Itt ugyan már valamennyi lakást átadták, a kapcsoló munkákat, az út- és parkosítást viszont most készítik, s ebben a félévben be is fejezik. Két óvoda építése szerepel az idei programban, ezek befejezése azonban a jövő évre tolódik. — A Római városrész 75 férőhelyes óvodája üzemeltetésre alkalmas lesz — ismertette a kérdést a jelenlegi helyzet alapján Nagy István —, a járulékos munkák, például az udvarépítés azonban tavaszra maradnak. Ennél rosszabb a helyzet a IV. számú munkásszálló mellett épülő óvodánál, aminek építését idén csak félmillió forintos értékben vállalta a kivitelező . A harmadik, 50 személyes kertvárosi óvoda a következő évi tervben szerepel. Ennek építésére a Cslakások második ütemével együtt kötik a szerződést, így a munka megindulásának időpontja bizonytalan. Megkezdődött az MNB—OTP— ÁB közös székházának alapozása. Itt a szint alatti munkák folynak, a kivitelező azonban vállalta, hogy év végére tető alá hozza az épületet. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a központi sporttelep öltözőjének építésénél. A kivitelező vállalta, hogy augusztus 20-ra elkészíti, s ezt teljesítené is. A több mint egymilliós beruházáshoz azonban nincs meg a szükséges összeg, bár igyekszünk módot találni arra, hogy a munkát ne kelljen félbehagyni. Három további létesítmény sorsáról még csak mint tervről beszélhetünk. Legfontosabb a tanácsház, aminek építése helyett csupán a bizonytalan helyzetről tájékoztathat a főmérnök. — Pillanatnyilag holtponton áll a kérdés. Megkaptuk a kiviteli terveket, ezek azonban jóval túllépték a fedezetet. Újabb módosítást készítettek, ami viszont még nincs elfogadva. A tanácsházépítés problémája így máig sem rendeződött. Ismét szerepel a városépítési tervekben camping létesítése. A munkát a Hídépítő Vállalat vállalta, ám ebben az évben mindössze félmillió forintot építenek be. Kisebb szabású vállalkozás az L-épületeket és a Római városrészt ellátó gázszabályozó épület készülése. Az eredeti tervek szerint ennek kétharmadát a földbe süllyesztették volna, ám ezt a megoldást, életveszélyesség miatt az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt elvetette. Az új tervek augusztus végére érkeznek meg, s a munkát előreláthatólag még idén elvégzik. A nyomásszabályozáshoz csatlakozó vezeték építése addig is folyik. Mintegy záradékként, a tervszolgáltatásban bekövetkezett változásról beszélt Nagy István. — A jó tervellátottság kulcskérdés, így nagyon sokat számít az ezen a téren jelentkező javulás. Már az idén megkapjuk s a kivitelezőhöz továbbíthatjuk valamennyi jövő évi tervet, aminek hatása minden bizonnyal jelentkezik majd az 1966-os beruházásokban. Folyik a Vasmű gáztisztító művének felújítása. A gáztisztító tornyok javítási munkáit a karbantartók Gagarin brigádja végzi. Az első torony már elkészült, a másodikkal augusztus 14-re készülnek el. A labda ismét elindult bajnoki útjára... (Barts Oszkár felvétele) Új technológia a hengerműben: Hevítés a tokban A feldolgozó üzemek mind több úgynevezett minőségi lemezt használnak fel Ezek között van a Vasmű által gyártott KOR 5-ös is. A lemez gyártása nagy gondot és különleges technológiát igényel. Nem lehet egy meleges hengerléssel gyártani. A hengerlés minden fázisában az öntecset, illetve bugát fém tisztára kell áttolni, hogy minél kevesebb legyen a reveképződés. Ez a gyártási eljárás azonban a múlté. Nem régen új technológiát vezettek be a meleghengerműbe. Hajdú András gyárrészlegvezető az új technológiáról a következőket mondta: “ Havi programunkban viszonylag kevés KOR 5-ös legyártása áll. Ezért minden esetben be kell gyújtanunk a tolókemencét, melynek egyszeri felfűtése kb. 100 ezer forintba kerül. Az egész évi mennyiséget viszont nem gyárthattuk le egyszerre, mert így felesleges raktári készleteket hoznánk létre, öt hónappal ezelőtt dolgozóink azt javasolták, hogy készítsünk egy tokot, és a bugát ne a tolókemencében, hanem a mélykemencében hevítsük, a dobba beletéve. Az ötlet megvalósítást nyert. Várakozáson felüli eredményt szült. Miután a dobban részben elzárjuk az anyagot a levegőtől, így annak felületén olyan minimális reve képződik, hogy nem szükséges a hántolás, így is nagyon szép fényes lemezt kapunk. Az új technológiát a mélykemence dolgozóinak kellett bevezetni. Vajon az ő véleményük egyezik-e a gyárrészleg vezetőjével ? Kazinczi János főolvasztár, kérdésünkre, a következő választ adta: — Az újtól való félelem mindnyájunkban megvan. Minden új technológiát eleinte kissé tartózkodóan fogadunk, így volt ez a tokban való melegítéssel is. Bebizonyosodott hogy az új eljárás nem nehezíti meg munkánkat, csupán a technológia pontos betartását követeli meg. A hengerészek véleményét Németh Miklós kormányos összegezte. — Munkánk még valamivel könnyebb is lett. Miután a buga felületén kevesebb a reve így nem kell felületére sok vizet engedni, ritkább lesz az anyag görbülése. ' H. L. Üzemi tanácsülés az építőknél A 26-os Építőipari Vállalatnál augusztus 4-re tanácskozásra hívták össze az üzemi tanács tagjait. Dr. Csaba György főkönyvelő tart referátumot a vállalat első féléves eredményeiről. Ismerteti a vállalat féléves mérlegét. A tanácsülést nagy érdeklődés előzi meg. Az elvtárs nem úgy gondolta... Ha a tettek és a szavak összehasonlítását, értékelését végezzük el, természetesen a szavakkal szemben, a tetteké a győzelem. Mégis, csak felületes szemlélődő mondhat le egyértelműen a szavak értékéről. Legyinteni lehet, ha valaki sokat beszél, jól beszél, de bosszankodni is lehet, alkalmasint kell, ha valaki nem beszél, rosszul beszél. Nem az adott szó becsületéről óhajtunk elmélkedni. Kevesebbről és többről is van szó, amikor az egyszerű kimondott szavak rangját keressük. Kimondott szavainkért mindannyiunknak vállalni kell a felelősséget. Különösen akkor, ha élünk azzal a lehetőséggel, hogy véleményünket különböző fórumokon mondjuk el. Rendszerünk vívmánya ez. Nem kevesebb, mint hogy ezrek és milliók hallgatásához szokott nyelvét felszabadította a tudatlanság és a hallgatás parancsoló törvénye alól. Ez húsz esztendővel ezelőtt jog volt. Ma jog és kötelesség is. Húsz esztendővel ezelőtt senki sem botránkozott meg, ha beszédhez, vitához nem szokott pallérozatlan nyelvünk nem talált megfelelő szavakat igazságunk kifejezéséhez, ha nem volt szabatos, vagy éppenséggel rosszul értelmezhető volt a mondat. De az idő kérlelhetetlenül tovaszállt. S a szabad vélemény-nyilvánítás jogát egyfajta kötelességgel, tudniillik a szabatos, helyes magyar beszéd kötelességével nehezítette az idő. A vélemény, az igazság, alkalmasint még a cselekedetek értékét is rontja, egy pongyolán, zavarosan fogalmazott, nyelvtani hibáktól hemzsegő, netalán idegen szavakkal dobálódzó és alkalmasint rosszul dobálódzó előadás vagy hozzászólás. Ha a gazdasági életben elkövetkezett az aprólékos finomítások ideje, el kellett következni — mint ahogy az elnyomott rosszallásokból, gúnyos mosolyokból erre következtetni is lehet — a kimondott szavak gondos és helyes megválogatása idejének is. Nincs kínosabb érzés, mint amikor kisebb-nagyobb tisztségviselők zavarosan, érthetetlenül fejtik ki, írják le, vagy mondják el, egyébként tiszta és jó véleményüket. Amikor a jót gondoló és jót akaró, de zavarosan rosszat mondó előadó, vagy hozzászóló után valakinek így kell kezdeni a kiegészítést, az elvtárs nem úgy gondolta, ahogyan mondta... Nem tűnhet szőrszálhasogatásnak, hogy a tömegek mind nagyobb műveltségére épülő társadalmunkban, egyszer szóba kerülnek azok a kínos pillanatok, amelyek a legértékesebb, legmagasztosabb elképzeléseket is emészthetetlen, olykor nevetséges köntösbe öltöztetik. Ezt csak az tudja igazán, aki ült a hallgatóság között, amikor elhangzott például aztal, lássuk, elmondhassuk, a helyes azt, látjuk és elmondhatjuk helyett. Ez az írás nem a tisztán, becsületesen gondolkodó, de magukat kifejezni nem tudó, rendszertelenül, nyelvtani hibáktól hemzsegve beszélők ellen, inkább érdekében született. Mert a beszéd közben vétett hibáknak hihetetlen negatív következményei lehetnek. Értékét vesztheti minden igazság, hatásosságát vesztheti minden alkotó vélemény, ha a szavak ledöntése során rosszízű mosoly fakad, ha a következő felszólalónak, éppen a jó ügy győzelme érdekében így kell kezdeni beszédét: az elvtárs nem úgy gondolta, ahogyan mondotta ... S ugye azt senki sem engedheti meg magának, hogy önhibájából, legjobb szándéka ellenére is, fékezze az általa hirdetett igazság vagy feladat győzelemre jutását?! Miskolczi Miklós