Dunaújvárosi Hírlap, 1966. február (11. évfolyam, 9-16. szám)

1966-02-01 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Városi József Attila Kön­­ JKMNA&IVÁROS /AZ MS­ZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XL ÉVFOLYAM, 9. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1966. FEBRUÁR 1., KEDD Mától kezdve életbe lépnek a decemberben nyilvánosságra hozott áreme­lési és árleszállítási intézke­dések. A béremelésre vonat­kozó adatokat már ismerjük. Ki-ki tudja, mennyivel emel­kedett a fizetése, mennyivel több nyugdíjat, családi pótlé­kot kap, s ezt nemcsak az érintett egymillió ember, ha­nem az egész magyar társa­dalom jóváhagyólag, örömmel tudomásul veszi. A mai nap mindenesetre nagyobb erőpróbát jelent. Hi­szen ha legtöbb családban nem is, de egynéhány (főként a jól kereső réteghez tartozó) családnál kisebb-nagyob élet­színvonal-csökkenést eredmé­nyez az ártáblák átírása. Ez utóbbi kompenzálására vi­szont tudomásul kell venni, hogy a bér- és árügyi intéz­kedések összessége sok csaád­­ban (éppen a legrászorultab­bak körében) jelentős élet­­színvonal emelkedést hozott. Az áremelési és árcsökken­tési intézkedések őszinte in­doklásával nem maradt adós a kormány. Nem népünk há­ta mögött, váratlanul, hanem tudtával, jó előre bejelentve, léptek életbe az új árak. És a kölcsönös bizalom jellemez­te a bejelentéstől a beveze­tésig eltelt másfél hónapot. Legjobb bizonyság erre, hogy sehol sem volt tapasztalható a tartósított húsáruk felvá­sárlása, ugyanakkor a meg­szokott, és nem kevesebb mennyiség került forgalomba az érintett árukból. A cipő és méteráru boltok vezetői már inkább elmond­hatják, hogy az utóbbi napok­ban sokan álltak meg a kira­katok előtt azok közül, akik ma már vevőként jelentkez­nek majd az üzletekben. Hi­szen hivatásos és amatőr köz­gazdászok a számítások egész sorát végezték el, amikor el­készítették a nagyobb és a szűkebb család pénzügyi, vá­sárlási tervét. A terv­­etés, a számolgatás közepette bizonyára felmerült a „miért?”. De a jó közgaz­dász, még ha amatőr alapon is műveli ezt az egyre na­gyobb politikai ismereteket kívánó szakmát,­ néhány lé­nyeges kérdés mellett nem mehetett el. Az a hivatkozási alap, miszerint fejlett kapita­lista országokban (és más szo­cialista országokban is) is drá­gább a hús és tejtermék, ön­magában szegényes bizonyság, hiszen ellenérv is van: ott a bérek is magasabbak. Első­sorban nem az állapotokat, hanem a folyamatokat kell szemügyre vennünk, amikor saját magunkat Európa többi országaihoz hasonlítjuk. Az ipar felfokozott fejlesztése egész Európában a mezőgaz­daság viszonylagos elmaradá­sát eredményezte, s megvál­toztatta a piacra vitt áruk struktúráját. A feltételeknek és lehetőségeknek ezt a ten­denciáját Európa-szerte figye­lemmel kísérték a közgazdá­szok, és szinte hazánk volt az egyetlen olyan tervszerűen gazdálkodó európai állam, amely árpolitikájában figyel­men kívül hagyta ezt a tényt. Észre lehetett ezt venni az idelátogató külföldi turisták vásárló magatartásán és azon a külkereskedelmi valóságon, hogy óriási kereslet nyilvánul meg a magyar mezőgazdaság termékei iránt. A piac tör­vényei a szocialista kereske­delemben is hatnak, e tör­vények további figyelmen kí­vül hagyása rendkívül súlyo­san hatna a mezőgazdaság egyébként nagyon szükséges fejlődésére. S ez nemcsak a mi gondunk. Ez az, ami egész Európában egyformán súlyos jelenség, ami mindenki előtt érthetővé teszi napjaink meg­fontolt, közgazdaságilag meg­alapozott intézkedéseit. A termelési tanácskozások Az érv első termelési tanácskozá­sai mindig fontos szerepet játsza­nak az egyes vállalatok, üzemek életében Az ideieknek különös je­lentőséget adnak a vállalatok és az egész ország életére kiható válto­zásokat hozó rendelkezések. Ennek megfelelően az előkészítés komoly feladatokat ró a gazdasági és társa­dalmi szervekre egyaránt. — A tavaly januári Miniszterta­nács SZOT közös rendelet nyomán megváltozott a vezetők hozzáállása — modta beszélgetési­nk során Neumann György, a 26. sz. Építő­ipari Vállalat SZB titkára. — Ada­tok, számok felsorolása helyett az előző negyedév munkájának elem­zésével, a feladatok részletezésével foglalkoztak. Ez felélénkítette a ta­nácskozások légkörét. A hozzáállás változásának megfelelően könnyebb volt megteremteni az idei termelési tanácskozások előkészítésének felté­teleit. A műszaki konferencia és a termelési tanácskozások között egy hét áll az egyes üzemek, brigádok rendelkezésére, hogy saját egysé­gükre lebontva részletesen megis­merjék a feladatokat, előkészítsék a szocialista munkabrigád mozgalom­ban résztvevők vállalásait. Hasonlóan jól állnak az év első ttermelés­i tanácskozásainak előké­­szítésével a város töb­bi üzemében gyárában is. A Városi Pártbizottság javaslatának megfelelően többfelé már az intézkedési tervek összeállí­tásánál is figyelembe vették a szo­cialista brigádok észrevételeit, vé­leményét. A meleghengerműben például már a műszaki konferen­ciára is meghívták a szocialista bri­gádok vezetőit, máshol sokszorosí­tották a feladatokat, a versenyfor­mákat tartalmazó tájékoztatókat és azokat juttatták el a brigádveze­­­tőkhöz. A széleskörű felkészülés nyomán a dolgozók jobb tájékoztatása vár­ható, ami feltétlenül szükséges, hi­szen idén nemcsak megnövekedett, hanem megváltozott, új feladatokat is meg kell oldani a vállalatoknak. A vállalati élet demokratizmusá­nak további szélesítésében a dolgo­zók tájékoztatása csupán az első lé­pés, az előfeltétele annak, hogy a dolgozók jogaikkal alkotó módon él­hessenek. A tényleges demokratiz­must az jelenti, hogy a munkások az egyes munkaterületeken, bizo­nyos esetekben pedig az egész vál­lalat életében szerepet játszó dön­tések meghozatalában részesedje­nek. A Minisztertanács és a SZOT már említett rendelete a termelő egység munkájának értékelése mel­lett döntési jogkörrel is felruházza a termelési­­ tanácskozásokat, biz­tosítva ezzel a dolgozóknak a ter­melés irányításában való részvéte­lének hivatalos formáját. Gazdasági életünkben a várható és a jelenleg lezajló változások eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen a politikai légkör, amelyben végbemennek. A dolgozók minél szélesebb körének bevonása a termelés irányításába a konkrét gazdasági eredményeken túlmenően a megfelelő politikai légkör kialakításában is jelentős té­nyező. A termelési tanácskozások előkészítésén kívül a lebonyolítás során kialakuló légkör, az ott el­hangzott észrevételek, viták nem­csak egy rendelkezés hatása alatt állnak, hanem társadalmunk egész fejlődését tükrözik. És egy vita ha­tása sem múlik el néhány nap alatt. Milyen idő lesz kedves Mackó? (Cseh Tibor felvétele) Mától lépnek életbe a húsfélék, a tejtermékek és egyes ruházati cikkek új fogyasztói árai 1-től egyes állati eredetű élelmisze­rek fogyasztása ára emelkedik, ugyanakkor a sertészsír és a sza­lonnafélék, valamint egyes textil és ruházati cikkek fogyasztói ára csökken. Az áremelésekre és az árleszállí­tásokra vonatkozó intézkedések megjelentek az országos árhivatal hivatalos lapjában. A Belkereske­delmi Minisztérium kiadta a meg­változott árak jegyzékét, a vendég­látóipari árak új szabályozásáról szóló miniszteri utasítást. A húst, húskészítményeket, tej­termékeket árusító boltokban min­denütt kifüggesztik az árjegyzéke­ket, amelyeken a változással érin­tett főbb élelmiszercikkek új ára megtalálható. (MTI) Az ez évi népgazdasági tervvel kapcsolatosan hozott ár- és bérpo­litikai, valamint szociális jellegű intézkedésekre vonatkozó kormány­­határozat végrehajtásaként február Országos műszerésztanuló verseny lesz Dunaújvárosban Az idén elsőízben rendeznek Du­naújvárosban országos szakmai ver­senyt az ipari tanulók. A KISZ Központi Bizottság felkérésére MVM 316. Iparitanuló Intézet már­­­cius 24—26 között rendezi meg a végzős műszerésztanulók legjobbjai­­nak országos versenyét. Az elméle­ti és gyakorlati verseny három leg­­jobbját külföldi, illetve belföldi utazással, és tárgyjutalommal aján­dékozzák meg. Oktatóikat pénzjuta­lomban részesítik. A győztesek vizs­ga nélkül megkapják a szakmunkás bizonyítványt. A versenyre 40—50 műszerész ipari ta­nulót várnak. Minden szerdán és szombaton táncos klubest az Ifjúság Eszpreszóban A város vezető testületeinek ha­tározott kérésére a KISZ Városi Bi­zottság Végrehajtó Bizottsága úgy határozott, hogy továbbra is meg­rendezi az Ifjúság Eszpresszó köz­kedvelt táncos műsoros klub est­jeit. A múlt évi gyakorlattól elté­rően­, elsősorban a középiskolás diá­kok részére, ezentúl minden szer­dán és szombaton délután öt óra­kor kezdődik a műsor. A zenét a közkedvelt Ceres gitár együttes szolgáltatja. Tallózás A Vasmű Szakszervezeti Bizott­ságának munkájáról tárgyalt teg­nap, január 1-én az MSZMP Vasmű Végrehajtó Bizottsága. A tárgyalás alapját képező jelentésből közlünk szemelvényeket. 100-ból S3 A Vasműben igen magas a szer­vezett­ dolgozók arányszáma. Min­den száz Vasmű dolgozó közül 93 tagja a szakszervezetnek, összesen 11 664 tagot számlál a Vasas Szak­­szervezet a Dunai Vasműben. A szakszervezeti aktivisták száma 1312, közülük nő 254. Az elmúlt évekhez viszonyítva az 1965-ös ada­tok többek között a gyár nő dolgo­zóinak meváltozott, javuló arányát is mutatják. 2054 dolgozó tanul A szakszervezet mindent megtesz a gyár dolgozóinak továbbtanulásá­ért. Az úgynevezett szakszervezeti politikai iskolába és a munkás aka­démiai előadásaira 1600 munkás jár, állami oktatásban általános is­kolától az egyetemig 1054 dolgozó vesz részt. Legpasszívabbak az úgy­nevezett bejáró dolgozók. Az ő ré­szükre négy vidékre kihelyezett po­litikai iskolát szervezett a szakszer­vezeti bizottság, de közülük, sajnos, csak­ egy üzemel zavartalanul. Szocialista brigádok A szocialista brigádmozgalom számszerűségében csak lassan fejlő­dött 1965-ben. Több helyen tapasz­talható az értékelés liberalizmusa, és a formalizmus. Gyakori eset, hogy nem egyénekre konkretizált vállalásokat tesznek a brigádok, különösen a kulturális területen. A gazdasági vállalások azonban egyre inkább segítenék az üzemek előtt álló feladatok megoldását. Műszaki konferencia az Épületelemgyárban Az épületelemgyárban január 31- én műszaki konferenciát tartottak. A tanácskozás során több fontos kérdésben hangzott el reformátum. Megtárgyalták a múlt évi terv tel­jesítését, valamint a munkavédel­mi, és üzemegészségügyi feladatterv végrehajtását. Sikerült a termelési tanácskozáson elhangzott javasla­tokra adott válaszok intézkedések, végrehajtásának ellenőrzésére. konferencia második felében a je­­­lenlevők megtárgyalták az 1966. évi tervvel kapcsolatos tennivalókat az ehhez kapcsolódó munkaverseny célk­itűzéseit. Befejezésül — a mű­szaki konferencia — a bérügvi in­tézkedésekről szóló tájékoztatót vi­tatta meg. Egy esztendő alatt 97 magángépkocsi 257 dunaújvárosi autótulajdonos külföldön Tömegszervezet lesz a Magyar Autóklub A Magyar Autóklub helyi cso­portja nemrég tartotta évi csoport­ülését. Az autósok közgyűlése sok érdekes kérdéssel foglalkozott és többek között azt is bebizonyítot­ta, hogy ma már tömegszervezetnek tekinthető az autósokat és motoro­sokat egyesítő szervezet. Ha csak dunaújvárosi adatokat veszünk fi­gyelembe, akkor is szembetűnő a személyi tulajdonú gépjárművek gyors szaporodása. 1964 novemberé­ben 319 gépkocsit és 439 motorke­rékpárt tartott nyilván a rendőrka­pitányság. Egy esztendő múlva 1965. november végén már 416 du­naújvárosi lakos rendelkezett sze­mélygépkocsival, és 524 volt a mo­torkerékpárok száma. Az elmúlt esztendő végén ismét sokan fizettek be gépkocsira, s ez arra enged következtetni, hogy az idén eléri az ötszázat a dunaújvá­rosi gépkocsi tulajdonosok száma. Ha az autóklub helyi csoportjá­nak túra­rendezvényei nem is sike­rültek a legjobban, a magán kezde­ményezésű külföldi túrák száma igen magas. Tavaly 257 autótulaj­donos járt külföldön, sőt 116 mo­torkerékpáros is megjárta Csehszlo­vákia, Lengyelország és Jugoszlá­via útjait. Az autóklub gondol a gépjármű­­vezetők továbbképzésére is­ A köz­úti szabadegyetem II. évfolyamán műszaki ismereteiket bővíthetik, és hasznos gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a hallgatók. Ugyancsak a közgyűlésen hallot­tuk, hogy az idén már­ciustól kezd­ve a közlekedésrendészet folyama­tosan felülvizsgálja a három évnél idősebb gépjárművek műszaki álla­potát. Arról, hogy a felülvizsgálat mire terjed ki, a legközelebbi klub­napon kapnak felvilágosítást az autóklub tagjai. Sok más előnnyel is jár az autó­klub tagság. Decemberben például ingyenes műszaki felülvizsgálatot végeztek Dunaújvárosban az autó­klub segélykocsijai. Autóklub ta­goknak csekély térítés ellenében felsőmosást is vállalnak a szerviz állomáson. De a biztonságos, nyu­godt autózásnak is mindjobban fel­tétele lesz a klubtagság, hiszen az országutakon egyre több sárga se­gélygépkocsi cirkál, amelyek a baj­bajutott, vagy defekittel küzdő klub­tagoknak ingyenes segítséget ad­nak. A külföldi túrázás alkalmával is előnyös a klubtagság, hiszen a nemzetközi egyezmény értelmében a magyar autóklub tagjai hazaté­résük után, magyar pénzben fizet­hetik ki a­isebb-nagyobb javítások árát. A Magyar Autóklub helyi cso­portjának vezetősége ma ülést tart, melyen összeállítják a helyi cso­port ez évd programját.

Next