Dunaújvárosi Hírlap, 1966. november (11. évfolyam, 87-95. szám)

1966-11-01 / 87. szám

AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1966. NOVEMBER 1., KEDD r* t* Fiatalok a kongresszusi munkaversenyben November közeledtén egyre többet hallatnak magukról a kongresszus tiszteletére versenyző munkabrigádok, üzemek. Legutóbb a KISZ Városi Bizottsága Végrehajtó a Bizottságának ülésén a fiatalok munkaversenyéről hallottunk hírt. A város ifjúmunkásai egész éves versenyvállalással köszönik a párt IX. kongresszusát. A Végrehajtó Bizottság legutóbb a harmadik negyedév eredményeiről tárgyalt. Két kategóriában, (nagyüzemek és kis üzemek) folyik a verseny, melyben rendszeresen értékelik a gazdasági munkát, a takarékossági mozgalomban való részvételt, az exportkötelezettségek teljesítését és a Kiváló Ifjú Mérnök és Technikus, illetve a Szakma Ifjú Mestere mozgalom résztvevőinek számát és eredményeit. A KISZ-bizottságra érkezett jelentések alapján a vállalatok nagyrésze teljesítette III. negyedéves tervét. Természetesen ez szolgáltat alapot a vállalatoknál dolgozó fiatalok munkájának megítéléséhez is. Export-tervét is túlteljesítette Fésűsfonó, a Ruhagyár és a Papíraipari Vállalat. A termelést segítő ifjúsági mozgalmak jelentősége is megnőtt az utóbbi időben. A KIMKIT mozgalom október 1-től ismét rajtolt a Vasműben, viszont a könnyűipari üzemek fiataljai feltűnően távol tartják magukat Szakma Ifjú Mestere mozgalomtól. a A társadalmi munkavállalásaikat ez időre lényegében teljesítették a fiatalok. A Vasmű és a város versenyző fiataljai általában 15—15 társadalmi munkabélyeget mondhatnak már magukénak. Az eredmények értékelését a KISZ-bizottság ipari munkabizottsága végezte el és a kidolgozott pontrendszer alapján a nagyüzemek sorában legjobbnak ítélte a kokszvegyészeti gyárrészleg fiataljainak munkáját. Második a Papíripari Vállalat, harmadik a Vasmű erőmű lett. A kisüzemek versenyét a MÁV-forgalom fiataljai nyerték a harmadik negyedévben. Mögöttük a 14. számú AKÖV és a Kenyérgyár végzett. A harmadik negyedévben legjobban dolgozó KISZ-szervezetek november 7-ig megkapják a győzteseknek járó vándorzászlót. Itt kell megemlíteni, hogy a kokszvegyészeti gyárrészleg ifjúmunkásainak esetében ez csak formaság lesz, hiszen a zászlót a második negyedév vége óta ők őrzik Számok a Vasmű ifjúmunkásainak életéből A Dunai Vasműben 37 KISZ-alapszervezet és 117 ifjúsági brigád 1428 tagja vesz részt a kongresszusi versenyben. A fiatalok főleg az anyagtakarékosság és az önköltségcsökkentés terén értek el szép eredményeket, ezek értéke meghaladja a 16 millió forintot. A háromnegyed év alatt 44 ezer 926 óra társadalmi munkaórát teljesítettek. Ebből 16 ezer óra az üzemen belüli munka. A tanulásban is élenjárnak, és gondot fordítanak szakmai továbbképzésükre. A Szakma Ifjú Mestere mozgalomban nyolc szakágon 224 fiatal vesz részt. Nem hanyagolják el a politikai továbbképzést sem, mert a párt, KISZ, szakszervezeti politikai oktatásra 1590 fiatal jelentkezett az 1966/67-es oktatási évben. A KISZ-munka egyik kiegészítője az ISZM mozgalom. A mozgalomban 1635 fiatal vesz részt, melynek az értékelése és lezárása most folyik. Élénkült a Vasműben a kultúrmunka is, mert az alapszervezetek a harmadik negyedévben 45 esetben rendeztek klubdélutánt vagy szellemi vetélkedőt. Ezeknek nagy részét a Vasmű Klubban bonyolították le. A meghirdetett KISZ-kupában 37 csapat 471 fővel vett részt a harmadik negyedévben. A KISZ-kupák nagypályás, kispályás labdarúgásban és kézilabdában zajlottak le. N A papírgyár építői teljesítették éves tervüket Műszaki konferencia az építőknél A harmadik negyedév eredményeit, és az év hátralevő feladatait tárgyalták meg október 24-én a 26- os Építőipari Vállalat műszakijai és szocialista brigádvezetői. A népes hallgatóság előtt Simai Pál főmérnök tartott vitaindító referátumot. Elmondotta, hogy a lakásépítésen és a kiemelt munkákon eredményesen dolgoztak az év kilenc hónapjában az építők. A hátralevő időben azonban nem csökkennek feladatok, törekedni kell a tervek a túlteljesítésére. Elmondotta a főmérnök, hogy a munkák minősége sok kívánnivalót hagy maga után, s elsősorban ezen kell javítani. A IX. Pártkongresszus tiszteletére az építőknél is széleskörű munkaverseny bontakozott ki. 139 brigád 1870 dolgozója küzd a szocialista címért: tizenhat munkahely, a vállalat központjában több osztály célul tűzte ki a szocialista cím elnyerését. A lakásépítők 520 lakást adtak át, az év végéig pedig kongresszusi vállalásként 56 lakással túlteljesítik a tervet. A papírgyár építői 128 százalékra teljesítették III. negyedéves tervüket, s azóta lényegében már eleget tettek éves kötelezettségeiknek is. A 26-os Építőipari Vállalat vezetősége a téliesítéssel 1967 első három hónapjában az éves program 18 százalékának teljesítését tűzi célul. A főmérnök ismertette a vállalat jövő évi fő munkaterületeit: Dunaújváros és Százhalombatta építkezésein kívül több munkát végeznek el Baranya megyében és a vállalat Budán a bolgár—magyar bányagépgyártó vállalat 11 szintes irodaházát is felépíti. Ezután dr. Csaba György főkönyvelő számolt be a III. negyedéves mérleg adatairól, az építésvezetőségek eredményeiről. A vitában többen felszólaltak. A szocialista brigádvezetők a téliesítés problémáit, az anyaghiányt, a szociális ellátatlanságot és a helytelen faanyag felhasználást tették szóvá. A konferencia tanulságait Szabó Mihály igazgató foglalta össze. Tegnaptól kardoskúti földgázt kap a Vasmű Hétfőn Vasműbe reggel 9 órakor a Dunai megérkezett a kardoskúti földgáz. Több hetes befejező szerelő és ellenőrző munka után került sor a várva várt eseményre. A Duna jobb partján Adonynál kapcsolták át ekkor a tolózárakat a Duna alatt átjövő kardoskúti távvezetékre és indították meg a hajdúszoboszlói gáz helyett a Vasmű felé. Száznyolcvan kilométerről érkező alföldi földgázt égetnek hétfőtől a két nagyolvasztóban, az erőmű kazánjaiban és az acélmű kemencéiben. Egyelőre óránként 17 ezer köbméter földgázt használnak fel, de ez a mennyiség a hengermű bekötésével emelkedni fog. A kardoskúti földgáz felhasználásának több előnye van. Egyrészt biztonságosabb lesz a Vasmű „gázmérlege”, a mostantól kezdve szükség esetén több kamragázt tud adni a fővárosnak. Másodszor megszüntethető az olajtüzelés az üzemekben, ami különösen télen komoly gondoktól mentesít, ugyanakkor a földgáz alkalmazása gazdaságosabbá teszi a kohászati termékek gyártását. Bővítik az elemgyári kézi falazóblokk üzemet Majdnem három hónapja üzemel az Épületelemgyár legfiatalabb üzeme, a kézi falazóblokk üzem. Itt kohósalakból cement hozzáadásával tíz normáltégla nagyságú blokkokat gyártanak, elsősorban magánépítőknek. Az elemgyár szakemberei kis átalakítással növelték a présgép kapacitását, az üzemállások is lényegesen csökkentek. Vannak napok, amikor 9—10 ezer blokkot gyártanak. Ez az eredmény az ország többi kézi falazóblokk üzemének teljesítményét tekintve kiemelkedő. A termelés növelésének egyelőre a présgépet kiszolgáló betonkeverő kis kapacitása áll útjában, de tavaszra nagyobb keverőgépet kap az üzem és növelhetik teljesítményüket. A kézi falazóblokk üzem így is negyedmillió blokkot gyártott három hónap alatt. Események — képekben Befejeződött az 1948-ban született fiatalok katonai sorozása. A fiúk alapos orvosi vizsgálaton estek keresztül és jövendő parancsnokaik csak ezek után döntöttek arról, hogy milyen fegyvernemhez kerülnek bevonulás után. Naponta kedves jelenettel zárult a sorozás. A gimnázium diáklányai nemzetiszínű szalaggal kedveskedtek a katonasorba került fiúknak. A hazánkban szereplő román madrigál kórus utolsó előadását Dunaújvárosban tartotta szombaton. A Bartók Béla Művelődésház közönsége különösen G. H. Danga: Sírna és Kodály: Esti dalát fogadta nagy tetszéssel. Az előadás után a dunaújvárosiak nevében virágcsokorral ajándékozták meg a román együttest. (Kozár Tivadar felvételei) Túlteljesítették vállalásaikat a MÁV fűtőház dolgozói A IX. pártkongresszus tiszteletére a dunaújvárosi vasutasok is többletvállalásokat tettek. Igen szép eredményeket ért el a fűtőház, ahol az I. félévben a vállalások hatására jelentősen túlteljesítették terveiket, javultak legfontosabb mutatóik. Így a az elegytonna/kilométer tervet 102,5, haszonkilométer tervüket 105,4, a fajlagos szénfogyasztást 107,3 százalékra teljesítették. Túlteljesítették az önköltségi és az egy órára eső mozdonykilométer tervet is. A fűtőháziak eredményeinek forrása a fellendülő brigádmozgalom. 29 szocialista brigádjuk nemcsak munkáját végzi jól, hanem a társszolgálati ágakkal — forgalommal, pályafenntartással, szertárral — is példásan együttműködik. Vállalásaik az őszi csúcsforgalomban is jelentős eredményeket hoztak, a város üzemeinek termékei késedelem nélkül jutnak el az ország minden részébe. A papírkultusz alkonya A papírfelhasználás egy főre jutó kvótája alapján a világranglista középmezőnyében foglalunk helyet: igencsak előre rukkolnánk, ha sikerülne pontos kimutatást készíteni arról, mennyi papírt használunk fel — „takaróként"... Mert mi — mindenre jó egyetlen papírlapocska! Biztosítéka annak, hogy ne mi, hanem aki „írásban adta", az viselje ezért vagy azért a felelősséget; jó búvóhely az önálló döntés elől; mentőangyal, ha népszerűtlen feladat végrehajtásáról van szó, hiszen csak rá kell bökni a papírra, mondván „fentről küldték"; sorolhatnák a példákat tovább. Ha napjainkban valamelyest csökkent is, de még mindig erőteljes a papírkultusz: most végre megkondul a lélekharang felette! Az új gazdasági mechanizmus — stílusosan szólva — tiszta lapot teremt a gazdaságirányítás valamennyi részterületén, a vállalati önállóságban éppúgy, mint az exporttevékenységben, a gyártmány és gyártásfejlesztés, a bérezés kérdéseiben, az irányító szervezetek működésében, s ezzel — mint igen lényeges, s a reformot alapvetően jellemző tényezőt — előtérbe állítja a döntésekért viselt felelősséget. A reform helyi előkészítése részeként érdekes vizsgálatot végeztek egyik vállalatnál. Egy munkacsoport azt vizsgálta, hogyan működhetne gyorsabban a vállalati irányítás, hol és milyen akadályok lelhetők fel a gyáregységvezetők önállóságának érvényesülésében, s hol lehetne egyszerűsíteni a belső ügyvitelt. A munkacsoport megállapításait — tizennégy oldalas, tömör, s egyben javaslatokkal is szolgáló, tanulmánnyal felérő jelentést állítottak össze — részleteiben nem idézhetjük, de néhány tény is elegendő a lényeg érzékeltetésére. A gyáregységvezetők tevékenységét — állapította meg a munkacsoport — 117, érvényben lévő igazgatói utasítás, főmérnöki körlevél szabályozza. Ehhez még hozzá kell számítani a központi főosztályok különböző körleveleit — ugyancsak utasítás jelleggel — valamint a vállalat általános működési szabályzatában meghatározott teendőket. Kimutatta azt is a munkacsoport, hogy az üzemi baleseteket hat különböző helyen adminisztrálják, hogy az anyagkivételezési rendszer bonyolultsága ellenére — vagy éppen azért — képtelenség megállapítani, hol és milyen okok eredményezték az anyagkihozatali normák be nem tartását, s hogy — ugyancsak például — egy-egy dolgozó szabadságkérelmét négyen írják alá... Papírok, aláírások, pecsétek: a felületes szemlélő könnyen kimondaná, milyen pontosan, jól megy itt minden. Ám a négy példányban kiállított, ún. anyagkivételezési jegy semmire sem jó: hiába került el négy helyre, sehol sem tudták megmondani, miért lépték túl több, mint tíz százalékkal az anyagnormát! És ez, éppen ez szól legélesebben a papírkultusz ellen: a papíráradat lehetetlenné teszi a gyors és pontos tájékozódást, a bajok, hibaforrások időbeni felismerését, az intézkedések hatékony megvalósítását, a felelősök megállapítását. Olyan visszás helyzet alakult ki, hogy „amiről papír van, az rendben van", még akkor is, ha nincs rendben. Igen kényelmessé, — sokak dolgát a papírkultusz, a papírok mindenhatósága, nem egyszer már a komikum határát súrolta mondhatni, biztonságossá tette — s teszi még ma is az az igyekezet, ahogyan üzemek, vállalatok — s természetesen hivatali intézmények is — mindenről és mindenre papírt, igazolást, feljegyzést, tanúsítványt, szerződést, jelentést stb. kértek. A jó ügyvitel, s ennek fontos része, a szükséges papírmunka, nélkülözhetetlen. A reform éppen azzal kondítja meg a lélekharangot a papírkultusz felett, hogy a munka lényegi, tartalmi részét — az önállóságot, a jövedelmezőséget, a kockázatvállalás egyértelműségét, a döntések megalapozottságát — állítja előtérbe, s ezzel olyanná formálja az irányítás és a termelés folyamatait, hogy azokat semmiféle papírtakaró nem fedheti be. i M. L.