Dunaújvárosi Hírlap, 1966. november (11. évfolyam, 87-95. szám)

1966-11-01 / 87. szám

AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TAN­ÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1966. NOVEMBER 1., KEDD r* t* Fiatalok a kongresszusi munkaversenyben November közeled­tén egyre töb­bet­­ hallatnak magukról a kong­resszus tiszteletére versenyző mun­kabrigádok, üzemek. Legutóbb a KISZ Városi Bizottsága Végrehajtó a Bizottságának ülésén a fiatalok m­­unkaversen­yéről hallottunk hírt. A város ifjúmunkásai egész éves versenyvállalással köszönik a párt IX. kongresszusát. A Végrehajtó Bizottság legutóbb a harmadik ne­gyedév eredményeiről tárgyalt. Két kategóriában, (nagyüzemek és kis üzemek) folyik a verseny, melyben rendszeresen értékelik a gazdasági munkát, a takarékossági mozgalom­ban való részvételt, az exportkö­telezettségek teljesítését és a Ki­váló Ifjú Mérnök és Technikus, il­letve a Szakma Ifjú Mestere moz­galom résztvevőinek számát és eredményeit. A KISZ-bizottságra érkezett je­lentések alapján a vállalatok nagy­­része teljesítette III. negyedéves tervét. Természetesen ez szolgáltat alapot a vállalatoknál dolgozó fia­talok munkájának megítéléséhez is. Export-tervét is túlteljesítette Fésűsfonó, a Ruhagyár és a Papír­a­ipari Vállalat. A termelést segítő ifjúsági mozgalmak jelentősége is megnőtt az utóbbi időben. A KIM­­KIT mozgalom október 1-től ismét rajtolt a Vasműben, viszont a könnyűipari üzemek fiataljai fel­tűnően távol tartják magukat Szakma Ifjú Mestere mozgalomtól. a A társadalmi munka­vállalásaikat ez időre lényegében teljesítették a fiatalok. A Vasmű és a város ver­senyző fiataljai általában 15—15 társadalmi munka­bélyeget mond­hatnak már magukénak. Az eredmények értékelését a KISZ-bizottság ipari munkabizott­sága végezte el és a kidolgozott pontrendszer alapján a nagyüze­mek sorában legjobbnak ítélte a kokszvegyészeti gyárrészleg fiatal­jainak munkáját. Második a Pa­píripari Vállalat, harmadik a Vas­mű erőmű lett. A kisüzemek ver­senyét a MÁV-forgalom fiataljai nyerték a harmadik negyedévben. Mögöttük a 14. számú AKÖV és a Kenyérgyár végzett. A harmadik negyedévben leg­jobban dolgozó KISZ-szervezetek november 7-ig megkapják a győz­teseknek járó vándorzászlót. Itt kell megemlíteni, hogy a kokszvegyé­­szeti gyárrészleg ifjúmunkásainak esetében ez csak formaság lesz, hi­szen a zászlót a második negyedév vége óta ők őrzik Számok a Vasmű ifjúmunkásainak életéből A Dunai Vasműben 37 KISZ-alap­­szervezet és 117 ifjúsági brigád 1428 tagja vesz részt a kongresszusi versenyben. A fiatalok főleg az anyagtakarékosság és az önköltség­­csökkentés terén értek el szép ered­ményeket, ezek értéke meghaladja a 16 millió forintot. A háromnegyed év alatt 44 ezer 926 óra társadalmi munkaórát tel­jesítettek. Ebből 16 ezer óra az üze­men belüli munka. A tanulásban is élenjárnak, és gondot fordítanak szakmai tovább­képzésükre. A Szakma Ifjú Mestere mozgalomban nyolc szakágon 224 fiatal vesz részt. Nem hanyagolják el a politikai továbbképzést sem, mert a párt, KISZ, szakszervezeti politikai oktatásra 1590 fiatal jelent­kezett az 1966/67-es oktatási évben. A KISZ-munka egyik kiegészítő­je az ISZM mozgalom. A mozgalom­ban 1635 fiatal vesz részt, melynek az értékelése és lezárása most fo­lyik. Élénkült a Vasműben a kultúr­­munka is, mert az alapszervezetek a harmadik negyedévben 45 esetben rendeztek klubdélutánt vagy szel­lemi vetélkedőt. Ezeknek nagy ré­szét a Vasmű Klubban bonyolítot­ták le. A meghirdetett KISZ-kupában 37 csapat 471 fővel vett részt a harma­dik negyedévben. A KISZ-kupák nagypályás, kispályás labdarúgásban és kézilabdában zajlottak le. N A papírgyár építői teljesítették éves tervüket Műszaki konferencia az építőknél A harmadik negyedév eredmé­nyeit, és az év hátralevő feladatait tárgyalták meg október 24-én a 26- os Építőipari Vállalat műszakijai és szocialista brigádvezetői. A népes hallgatóság előtt Simai Pál fő­mérnök tartott vitaindító referátu­mot. Elmondotta, hogy a lakásépíté­sen és a kiemelt munkákon eredmé­nyesen dolgoztak az év kilenc hó­napjában az építők. A hátralevő idő­ben azonban nem csökkennek feladatok, törekedni kell a tervek a túlteljesítésére. Elmondotta a főmér­nök, hogy a munkák minősége sok kívánnivalót hagy maga után, s el­sősorban ezen kell javítani. A IX. Pártkongresszus tiszteletére az építőknél is széleskörű munka­verseny bontakozott ki. 139 brigád 1870 dolgozója küzd a szocialista címért: tizenhat munkahely, a vál­lalat központjában több osztály cé­lul tűzte ki a szocialista cím elnye­rését. A lakásépítők 520 lakást ad­tak át, az év végéig pedig kongres­­­szusi vállalásként 56 lakással túltel­jesítik a tervet. A papírgyár építői 128 százalékra teljesítették III. ne­gyedéves tervüket, s azóta lényegé­ben már eleget tettek éves kötele­zettségeiknek is. A 26-os Építőipari Vállalat veze­tősége a téliesítéssel 1967 első há­rom hónapjában az éves program 18 százalékának teljesítését tűzi cé­lul. A főmérnök ismertette a válla­lat jövő évi fő munkaterületeit: Du­naújváros és Százhalombatta épít­kezésein kívül több munkát végez­nek el Baranya megyében és a vál­lalat Budán a bolgár—magyar bá­nyagépgyártó vállalat 11 szintes iro­daházát is felépíti. Ezután dr. Csaba György fő­könyvelő számolt be a III. negyed­éves mérleg adatairól, az építésve­zetőségek eredményeiről. A vitában többen felszólaltak. A szocialista brigádvezetők a téliesítés problé­máit, az anyaghiányt, a szociális el­látatlanságot és a helytelen faanyag felhasználást tették szóvá. A konferencia tanulságait Szabó Mihály igazgató foglalta össze. Tegnaptól kardoskúti földgázt kap a Vasmű Hétfőn Vasműbe reggel 9 órakor a Dunai megérkezett a kardoskúti földgáz. Több hetes befejező szerelő és ellenőrző munka után került sor a várva várt eseményre. A Duna jobb partján Adonynál kapcsolták át ek­kor a tolózárakat a Duna alatt át­jövő kardoskúti távvezetékre és in­dították meg a hajdúszoboszlói gáz helyett a Vasmű felé. Száznyolcvan kilométerről érkező alföldi földgázt égetnek hétfőtől a két nagyolvasztóban, az erőmű ka­zánjaiban és az acélmű kemencéi­ben. Egyelőre óránként 17 ezer köb­méter földgázt használnak fel, de ez a mennyiség a hengermű bekötésével emelkedni fog. A kardoskúti földgáz felhasználá­sának több előnye van. Egyrészt biz­tonságosabb lesz a Vasmű „gázmér­lege”, a mostantól kezdve szükség esetén több kamragázt tud adni a fővárosnak. Másodszor megszüntet­hető az olajtüzelés az üzemekben, ami különösen télen komoly gondok­tól mentesít, ugyanakkor a földgáz alkalmazása gazdaságosabbá­ teszi a kohászati termékek gyártását. Bővítik az elemgyári kézi falazóblokk üzemet Majdnem három hónapja üzemel az Épületelemgyár legfiatalabb üzeme, a kézi falazóblokk üzem. Itt kohó­salakból cement hozzáadásával tíz normáltégla nagyságú blokkokat gyártanak, elsősorban magánépítők­nek. Az elemgyár szakemberei kis át­alakítással növelték a présgép kapa­citását, az üzemállások is lényege­sen csökkentek. Vannak napok, amikor 9—10 ezer blokkot gyárta­nak. Ez az eredmény az ország többi kézi falazóblokk üzemének tel­jesítményét tekintve kiemelkedő. A termelés növelésének egyelőre a présgépet kiszolgáló betonkeverő kis kapacitása áll útjában, de ta­vaszra nagyobb keverőgépet kap az üzem és növelhetik teljesítményüket. A kézi falazóblokk üzem így is ne­gyedmillió blokkot gyártott három hónap alatt. Események — képekben Befejeződött az 1948-ban született fiatalok katonai sorozása. A fiúk alapos orvosi vizsgálaton estek ke­resztül és jövendő parancsnokaik csak­ ezek után döntöttek arról, hogy milyen fegyvernemhez kerülnek bevonulás után. Naponta kedves jelenettel zárult a sorozás. A gimná­zium diáklányai nemzetiszínű szalaggal kedveskedtek a katonasorba került fiúknak. A hazánkban szereplő román madrigál kórus utolsó előadását Du­naújvárosban tartotta szombaton. A Bartók Béla Művelődésház közön­sége különösen G. H. Danga: Sírna és Kodály: Esti dalát fogadta nagy tetszéssel. Az előadás után a dunaújvárosiak nevében virágcso­korral ajándékozták meg a román együttest. (Kozár Tivadar felvételei) Túlteljesítették vállalásaikat a MÁV fűtőház dolgozói A IX. pártkongresszus tiszteletére a dunaújvárosi vasutasok is több­letvállalásokat tettek. Igen szép eredményeket ért el a fűtőház, ahol az I. félévben a vállalások hatására jelentősen túlteljesítették terveiket, javultak legfontosabb mutatóik. Így a az elegytonna/kilométer tervet 102,5, haszonkilométer tervüket 105,4, a fajlagos szénfogyasztást 107,3 szá­zalékra teljesítették. Túlteljesítették az önköltségi és az egy órára eső mozdonykilométer tervet is. A fűtőháziak eredményeinek forrása a fellendülő brigádmozgalom. 29 szo­cialista brigádjuk nemcsak munká­ját végzi jól, hanem a társszolgálati ágakkal — forgalommal, pályafenn­tartással, szertárral — is példásan együttműködik. Vállalásaik az őszi csúcsforgalomban is jelentős ered­ményeket hoztak, a város üzemei­nek termékei késedelem nélkül jut­nak el az ország minden részébe. A papírkultusz alkonya A papírfelhasználás egy főre jutó kvótája alapján a világranglista középmezőnyében foglalunk helyet: igencsak előre rukkolnánk, ha sikerülne pontos kimu­tatást készíteni arról, mennyi papírt használunk fel — „takaróként"... Mert mi — mindenre jó egyetlen papírlapocska! Biztosítéka annak, hogy ne mi, hanem aki „írásban adta", az viselje ezért vagy azért a fe­lelősséget; jó búvóhely az önálló döntés elől; mentő­angyal, ha népszerűtlen feladat végrehajtásáról van szó, hiszen csak rá kell bökni a papírra, mondván „fentről küldték"; sorolhatnák a példákat tovább. Ha napjainkban valamelyest csökkent is, de még mindig erőteljes a papírkultusz: most végre megkondul a lélekharang felette! Az új gazdasági mechanizmus — stílusosan szól­va — tiszta lapot teremt a gazdaságirányítás vala­mennyi részterületén, a vállalati önállóságban épp­úgy, mint az exporttevékenységben, a gyártmány és gyártásfejlesztés, a bérezés kérdéseiben, az irányító szervezetek működésében, s ezzel — mint igen lénye­ges, s a reformot alapvetően jellemző tényezőt — előtérbe állítja a döntésekért viselt felelősséget. A reform helyi előkészítése részeként érdekes vizsgálatot végeztek egyik vállalatnál. Egy munka­­csoport azt vizsgálta, hogyan működhetne gyorsabban a vállalati irányítás, hol és milyen akadályok lelhe­tők fel a gyáregységvezetők önállóságának érvényesü­lésében, s hol lehetne egyszerűsíteni a belső ügyvi­telt. A munkacsoport megállapításait — tizennégy ol­dalas, tömör, s egyben javaslatokkal is szolgáló, ta­nulmánnyal felérő jelentést állítottak össze — rész­leteiben nem idézhetjük, de néhány tény is elegendő a lényeg érzékeltetésére. A gyáregységvezetők tevé­kenységét — állapította meg a munkacsoport — 117, érvényben lévő igazgatói utasítás, főmérnöki körle­vél szabályozza. Ehhez még hozzá kell számítani a központi főosztályok különböző körleveleit — ugyan­csak utasítás jelleggel — valamint a vállalat általá­nos működési szabályzatában meghatározott teendő­ket. Kimutatta azt is a munkacsoport, hogy az üze­mi baleseteket hat különböző helyen adminisztrálják, hogy az anyagkivételezési rendszer bonyolultsága el­lenére — vagy éppen azért — képtelenség megálla­pítani, hol és milyen okok eredményezték az anyag­kihozatali normák be nem tartását, s hogy — ugyan­csak például — egy-egy dolgozó szabadságkér­elmét négyen írják alá... Papírok, aláírások, pecsétek: a felületes szemlé­lő könnyen kimondaná, milyen pontosan, jól megy itt minden. Ám a négy példányban kiállított, ún. anyagkivételezési jegy semmire­ sem jó: hiába került el négy helyre, sehol sem tudták megmondani, miért lépték túl több, mint tíz százalékkal az anyagnormát! És ez, éppen ez szól legélesebben a papírkultusz el­len: a papíráradat lehetetlenné teszi a gyors és pon­tos tájékozódást, a bajok, hibaforrások időbeni felis­merését, az intézkedések hatékony megvalósítását, a felelősök megállapítását. Olyan visszás helyzet alakult ki, hogy „amiről papír van, az rendben van", még akkor is, ha­­ nincs rendben. Igen kényelmessé, — sokak dolgát a papírkultusz, a papírok mindenha­tósága, nem egyszer már a komikum határát súrolta mondhatni, biztonságossá tette — s teszi még ma is az az igyekezet, ahogyan üzemek, vállalatok — s ter­mészetesen hivatali intézmények is — mindenről és mindenre papírt, igazolást, feljegyzést, tanúsítványt, szerződést, jelentést stb. kértek. A jó ügyvitel, s ennek fontos része, a szükséges papírmunka, nélkülözhetetlen. A reform éppen azzal kondítja meg a lélekharangot a papírkultusz felett, hogy a munka lényegi, tartalmi részét — az önálló­ságot, a jövedelmezőséget, a kockázat­vállalás egy­értelműségét, a döntések megalapozottságát — állítja előtérbe, s ezzel olyanná formálja az irányítás és a termelés folyamatait, hogy azokat semmiféle papírta­karó nem fedheti be. i M. L.

Next