Dunaújvárosi Hírlap, 1967. március (12. évfolyam, 18-26. szám)
1967-03-03 / 18. szám
AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1967. MÁRCIUS 3. PÉNTEK a Dunai Vasmű megpályázza az élüzem címet, az M1 és a SZOT vándorzászlaját. A Megyei Pártbizottság érdemesnek tartja a Vasműt a Kongresszusi Zászlóra Két jelentős, egymással összefüggő hír érkezett a Vasműből. Az egyik szerint az MSZMP Fejér megyei Bizottsága érdemesnek tartja a Dunai Vasműt, hogy megpályázza a Kongresszusi Zászló elnyerését. A KGM Vaskohászati Igazgatóságához írt levelükben kifejtették, hogy az MSZMP IX. Kongresszusának tiszteletére indított munkaverseny kezdeményezője Kohó Béke brigádja volt, melynek felhívásához csatlakoztak a Fejér megyei üzemek. A Vasmű kollektívája azonban nemcsak kezdeményező volt, hanem a vállalásokban is becsülettel helyt állt, hiszen nemcsak teljesítették, de túl is teljesítették kongresszusi vállalásukat Közel fél milliárd forint termelési többleteredményt értek el, mellyel a Dunai Vasmű a kohászat legnagyobb, egyben legeredményesebb vállalata lett. A másik hír sem kevésbé jelentős. A Vasmű, a gazdasági vezetés, a pártbizottság és a szakszervezeti bizottság legteljesebb egyetértésével megpályázta múlt évi eredményei alapján az élüzem címet, valamint a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. A pályázatot — a Dunai Vasmű 1966. évi eredményeinek részletes ismertetésével együtt — kedden juttatták el az illetékes szervekhez. Hírmagyarázatunk: A két hír végeredményben azonos tőről fakad. Ez a közös tő a Dunai Vasmű 1966 évi munkája. 1965-tel szemben jelentősen emelkedett a Vasmű éves terve a múlt esztendőben. Több mint 215 millió forinttal. Akkoriban sokan voltak, akik még ennek a teljesítését is kétségbe vonták. Sokak emlékezetében élt még a mélypont, az 1963-as év, s az utána következő két esztendő hiába bizonyított. A kishitűséget nem tudta gyökeresen kiirtani. Az 1966. év tényei, termelési eredményei azonban kishitűségen túl a tervekre is rácsafoltak. 63,5 millió forint híján öt milliárd forint értékű terméket állítottak elő a Vasműben, közel fél milliárddal többet, mint amit a tervek előírtak. Nem a tervezéssel voltak bajok. Nem a tervek készítői becsülték alá a Vasmű teljesítőképességét. Sokkal inkább olyan tényezők, melyeket a legszigorúbb tervgazdálkodásban sem lehet „betervezni”, legalábbis teljes egészében nem.. Ezek a „betervezhetetlen tényezők” a kongresszusi munkaverseny lendülete, a vállalat számottevő műszaki fejlődése, a termelés szervezettségének további növelése és a gazdasági célkitűzések megvalósításának állandó, rendszeres figyemmel kísérése voltak. Amikor egy nap híján éppen egy esztendeje, 1966. március 4-én kohó gyáregység Béke nyolcszorosa szocialista brigádja közzétette versenyfelhívását a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusának tiszteletére, talán senki sem gondolta, milyen óriási energiákat szabadít az fel. Olyan tervezhetetlen energiákat, mint az emberi lelkesedés, a munkában való szocialista helytállás vagy egyszerűen a szocialistává formálódó ember becsület- és felelősségérzete. A kongresszusi munkaverseny valóságos motorjává vált az egész éves munkának, de nagy lendületet, szinte megújulást adott a szocialista brigádmozgalomnak is. Az eredmények közismertek. A Vasmű teljes termelési tervét a kongresszus megkezdésének napján befejezte, 257 millió forint értékű vállalását 334,7 millió forintra teljesítette. Hogy ez mekkora összeg úgy tudjuk érzékelni, ha tudjuk, a dunaújvárosi kórház építése 104 millió forintba került Tehát a Vasmű kongresszusi munkaverseny során elért eredményeiből három ilyen kórházat lehetne felépíteni! És hogy mennyire nem mindenáron hajszolt eredmények voltak ezek, idézzünk még néhány számot igazolásul. A termelési érték növekedése 90 (!) százalékban tényleges termelékenységnövekedésből adódott, költségszintjüket 5,7 százalékkal csökkentették, exporttervüket pedig 6,7 százalékkal túlteljesítették. A Dunai Vasmű termékeinek értékesítése sem a külföldi, sem a belföldi piacokon nem ütközött nehézségbe. Sőt! A tavalyi tapasztalatok alapján a Vasmű hengereltáru termelését és a kohászati másodtermékek gyártását még az eddigieknél is gyorsabb ütemben növelheti. Egyes termelőrészlegek mutatóikkal a világszínvonal legfelső határához közelednek. A Vasmű Martin-kemencéi 23 tonna órás fajlagos teljesítményükkel felveszik a versenyt a hasonló nagyságrendű üzemekkel bárhol a világon, de az egy tonna hidegen hengerelt áruhoz felhasznált 1360 kg acélöntecs is olyan fajlagos mutató, mely erősen megközelíti a világszínvonalat Közel sem említünk meg mindent. Az eredményeknek csupán hányadát, de már ezek is beszélnek önmagukért. Annyit mindenesetre elmondanak, hogy sem az MSZMP Fejér megyei Bizottságának felterjesztése, sem a Vasmű pályázata az élüzem cím, valamint a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajának elnyeréséért nem alaptalan. Nem önhittség, hanem a jól végzett munka tudata juttatta erre az elhatározásra a Vasmű pártos szakszervezeti bizottságát, illetve a Vasmű gazdasági vezetését. Hogy elnyeri-e a megpályázott kitüntetéseket a Dunai Vasmű vagy sem, ez még a jövő kérdése. Kitüntetésektől függetlenül is nagyszerű munkát végzett a nagyüzem kollektívája, s az 1966-os év eredményei a Vasmű történetének mindenképpen a legszebb lapjai közé tartoznak. Az is elismerésre méltó, hogy a kongresszusi munkaverseny lendülete nem tört meg. Egyenes vonalban folytatódik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kibontakozó jubileumi munkaversenyben, melynek egyik első kezdeményezője megint csak vasműbeli brigád, az Asztalos János ifjúsági szocialista brigád volt A Vasmű szocialista brigádjainak nagy többsége máris megtette vállalását, vagy most igyekszik megfelelő vállalásokat kidolgozni. Minden bizonnyal az idén ez a munkaverseny lesz hajtóereje az 1967. évi feladatok végrehajtásának. Várakozáson felül jól sikerült a februári hónap a spirálcső Szemben 1 ezer 335 tonnás kiszállítási tervükkel szemben 1 ezer 682 tonna csövet küldtek el a megrendelőknek Közhasznú füzet a várospolitikáról Várospolitikával, közérdekű kérdésekkel foglalkozó, vagy akár csak egyszerűen érdeklődő emberek számára hasznos füzet látott napvilágot a minap. A Dunaújvárosi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 30 oldalas kiadványban közzétette Dunaújváros 1967. évi várospolitikai tervét. Mint az előszó írja: a terv megvalósításának nagy munkájához városunk egész társadalmának segítségét kérjük, azt a segítőkészséget és aktív közreműködést, amelynek városunk lakossága társadalmi munkájával a friuuban is számos alkalommal tanújelét adta. Az előszó gondolatának folytatásaként az elmúlt év várospolitikai eredményeit sorolja fel elsőnek a füzet. Az idei tervekről részletes felvilágosítással szolgálnak a kiadvány szerkesztői. Az érdeklődők pontos adatokat találnak benne az idei lakásépítésről, a városrendezés üteméről, a kommunális ellátás fejlesztéséről. Hol bővítik a víz- és villanyhálózatot, a gázszolgáltatást, merre épülnek új utak és hol javítják a régieket, mekkora park terület épül az idén — minderre választ ad a füzet. Az egészségügyi, művelődésügyi célokat, az ipar és kereskedelem bővítésének ezévi lehetőségeit is tartalmazza a Városi Tanács új közhasznú kiadványa. Vasárnap megkezdődik a labdarúgó bajnokság r A vihar levitte az iskola tetejét —Rendkívüli állapotok Nagyvenyimen— A február 24-i virradóra végigsöprő vihar levitte a nagyvenyimi iskola tetejét és azóta rendkívüli állapotok között folyik a tanítás. Az épület — mely eredetileg kultúrháznak készült húsz esztendővel ezelőtt, s amelyhez 10 esztendeje újabb szárnyat ragasztottak — nem állta ki a vihar próbáját. Az épületben 210—220 gyermeket tanítottak az elmúlt években. Az osztály működött itt két műszakban, s az iskola használhatatlanná válása nagyon megnehezítette a gyermekek elhelyezését. Jelenleg váltott műszakban a községi tanács nagytermében, egy klubnak csúfolt helyiségben, a községi tűzoltó szertárban, és az autóalkatrészgyár ebédlőjében folyik a tanítás, itt kaptak helyet az osztályok. Az iskola tetőszerkezetének javítása külön gond. A mennyezet is megrongálódott, azt szintén bontani kell. A falak egy része vályog, melyre aligha lehet majd az elképzelések szerint betongerendát illeszteni. A jelek szerint két-három hónapig is eltarthat, amíg újra rendes kerékvágásba zökken vissza a tanítás Nagyvenyimen. Magyar szerzők a Szovjetunióról A Dunaújvárosi Fotóklub a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából kiállítást rendez Magyar szerzők a Szovjetunióról címmel. A kiállítás felett a Városi Pártbizottság, a Magyar Fotóművész Szövetség és a Népművelési Intézet vállalt védnökséget. A képeket a Dunaújvárosi Fotóklubhoz, a Bartók Béla Művelődésházba kell beküldeni. A képek beküldési határideje 1967. szeptember 1. A beküldött anyag zsűrizésére szeptember 9-én, a kiállítás megnyitására november 6-án kerül sor A kiállítás anyagát Dunaújvároson kívül több vidéki nagyvárosban is bemutatják.____________ A kritikátlanság kritikája Ne valljuk be hangosan, mert akkor már nem is igaz, hogy hadilábon állunk az őszinteséggel. Hazudni nem hazudunk egymásnak, csak a véleményünket tartjuk meg, őrizve így a magunk és mások nyugalmát. Hozzá is teszem, pillanatnyi nyugalmat, mert álcázott környezetben az értelmes ember nem sokáig élhet nyugodtan. Az értelmet pedig feltételezzük egymásban kölcsönösen! Elmúlnak évek, évtizedek anélkül, hogy szemben ülő kollegánk, napi beszélgető partner jó barátunk őszintén elmondaná tetteinkről, elveinkről, viselkedésünkről, hibáinkról alkotott véleményét. Mindenki hordoz hibákat, senkit sem neveltek a leghaladóbb ideológia levegőjével feltöltött üvegbura alatt, de senkiben sincs eredendő bűn, eredendő hiba, és senkit sem predesztinálták arra, hogy egykor megpecsételt, elveszett, bukott ember legyen. Mégis, milyen sokan élnek közöttünk a társadalmi legjobb és a társadalmi legrosszabb kategóriába soroltan. Mert valahogyan nincs is átmenet a kettő között. Ideológiailag az erősen leegyszerűsített bántóan rosszul értelmezett nemzeti egységpolitikával, a napi életben a kritikátlansággal lehetne magyarázni ezt a két skatulyát. De nem magyarázni, hanem végre észrevenni kell, hogy nem élhetünk így. Hétköznapi kritikátlanságunkkal egymás segítőszándékú bírálata nélkül, én másnak, más nekem ássa a sírt, abban a bizonyos, sokat emlegetett káder-temetőben. Nincsenek misztikus, vagy misztifikált hatalmak, amelyek sorrendről döntenek, emberi értékről ítélkeznek, hacsak elnéző hazug hallgatásunk nem az. Sokszor gondolkodom arról, hogyan lehet köztünk élő embernek bűnlajstroma. Hibák hosszú listája, amelyről eleddig senki sem hallott. Még maga az elkövető sem, mert soha senki egy szóval sem említette neki. Miért akkor derül ki egy kollégáról, hogy lusta volt, naplopó, hitvesi esküszegő, téves politikai nézeteket valló, összeférhetetlen és nagyképű, amikor egyébként sikkasztás vádjával már letartóztatták. Feltétlenül be kell-e várni, hogy saját véleményünk, kritikánk hivatalos elmarasztalás hátteréül, részeként szolgáljon? Minden egyéb magyarázkodás ellenére, csak egy ok miatt hallgathatjuk el barátunkról, elvtársunkról alkotott véleményünket, ha nem tartjuk őt barátunknak, elvtársunknak. Egy egészséges munka-, vagy elvtársi közösségben embereknek nem lehetnek tisztázatlan ügyei. Nem követhet el hibát senki anélkül, hogy környezete kritikájával ne találkozzon. Ilyen közösségben nem lehetnek olyan bűnök, amelyeket alkalomhoz, időhöz kötve be lehet dobni, és mint bomba robbanására várni lehet következményüket. A hibák hirtelen felsorolása csak azt bizonyítja, hogy elkövetőjük kritikátlan környezetben élt, és semmi esetre sem azt, hogy a lista botcsinálta összeállítói erényekben dúskáló emberek.Persze vannak esetek, amikor csordultig telik a pohár!) Aki nem elégszik meg azzal, hogy erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja saját nagyszerű emberségét, az igényli maga körül az őszinte szót, bírálatot, kritikai egyformán. A becsületes és okos ember tesz így, aki tudja, hogy a két skatulya közül egyik társadalmi ideál, a másik társadalmi végzet. S a valóság valahol, kettő között van. Jó lenne magunkban és másokban felfedezni az egyik skatulyától a másik felé menetelő embert, hogy a menetirány egyértelműen megváltozzék a társadalmi ideál felé, ___ M. M,