Dunaújvárosi Hírlap, 1967. szeptember (12. évfolyam, 70-78. szám)

1967-09-01 / 70. szám

Új tanév Elérkezett hát a tanév első napja. A végeláthatatlannak tűnő nyár elmúlt, tíz hónap munkájához hív a mai csengő tanulókat és nevelőket. A mi városunkban egy tíz­ezres „üzemnek” szól ez munkára hívó jel. Ide kíván­a­kozik ez a hasonlat, bár ko­rántsem azért, mintha csupán a méretek érzékeltetnék az iskolák társadalmi súlyát, je­lentőségét. Hiszen különös társadalmi szükségleteket elégítenek ki az iskolák. Az ábécés köny­vektől a logaritmus táblákig elképzelhetetlenül széles az ismeretek világa. S minél gaz­dagabb lesz ez az új tanév az ismeretek nyújtásában, annál gazdagabb lesz holnap a tár­sadalom. Mégis az ismeretek gazda­gítása mellett fokozott felada­ta az iskoláknak, hogy részt vállaljanak a szocialista neve­lés munkájából. Igen nagy részt. Az elmúlt két évtized óriási társadalmi bázist teremtett ah­hoz, hogy művelt, intelligens, civilizált fiatalok sokasága ke­rüljön ki iskoláinkból. A kor­szerűen felszerelt tanintézmé­nyek, az otthoni környezet lényeges változásai, egyálta­lán a kultúra hozzáférhető­sége mind egy-egy döntő moz­zanata ennek a társadalmi bá­zisnak. Fiatalságunk elidegeníthetet­len tulajdona, fő vonása a mű­veltség. És tisztelet a pedagó­gusoknak, akik ennek az új arculatnak a megformálásáért a legtöbbet tették. De itt nem állhat meg az iskola. Intenzí­vebben kell segítenie ifjúsá­gunk szocialista emberré válá­sának valamennyi összetevő­jét. Elősegíteni, hogy minden fiatal a szocialista társadalmi rendbe lássa élete célját és értelmét, hogy a boldogság­ideálokat abban a rendszer­ben keresse, amely minden ember felemelkedéséért, mél­tóságáért harcol. Hogy az em­ber értékmérőjének valamen­­­nyi fiatal­a minden értéket létrehozó munkát tekintse. Hogy azt illesse a nagyobb megbecsülés, aki többet ad a társadalom gazdagításához, és ne azt, aki elvtelenül törek­szik a gazdagságból a maga hasznára többet biztosítani. Az eddigieknél sokkal in­kább részt kell vennie az is­kolának a hazafias nevelés­ben. Megértetni, hogy hazánk­ban a haladó nemzeti múlt egyetlen örököse a dolgozó nép, amely a munkásosztály vezetésével a legtöbbet töltés tesz nemzeti értékeink gyara­pításáért. A szocialista haza joggal várja el, hogy fizikailag és szellemileg érett ifjúság vé­delmezi és gazdagítja értékeit. Újra és újra fel kell tárnunk ifjúságunk előtt, hogy a mo­dern életfelfogás sohasem di­vatos külsőségekben, hanem tartalmi jegyekben tükröző­dik. Megérteni korunkat, részt vállalni a társadalmi haladás­ért folyó harcban, erősíteni a szocializmus és kommuniz­mus világméretű győzelmét, küzdeni a reakció, a háború­val fenyegető imperialista ag­ressziók ellen — csak ez les. A a modern életfelfogás alapvető tartalma. Nem az osztályfőnöki órák, vagy inkább nem csak az osztályfőnöki órák feladata erősíteni a szocialista nevelés eszmeiségét. A tudatos élet vállalásáért folyó küzdelem, a kommunista erkölcsiségért fo­­lyó harc, a babonák, a ciniz­mus, az elvtelenség leküzdésé­nek akarása át kell, hogy has­sa iskoláinkat az új tanév min­den órájéban Dunaújvárosban egy tízezres ,,nagyüzem” indulását jelzi az első szept­mberi csengőszó Eredményes munkát kívánunk minden iskolának, minden ne­velőnek. N. J. AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TAN­ÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1967. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK Befejezés előtt a vasmű földgázprogramja — Az energia­gyárrészleg vezetőjének nyilatkozata — Egy év alatt lényegében befejező­dött a Dunai Vasmű földgázprogram­­ja. Tavaly július 1-én vezették be az alföldi földgázt a gyárba, s azóta földgáztüzelésre tért át az erőmű, a kohó, az acélmű, a hengermű. Nem­régen kapott földgázt a hideghenger­mű védőgáz üzeme és az érctömörítő, szeptember folyamán pedig az öntö­dei kupolóken­encét is bekapcsolják a földgáz rendszerbe. A nagyjelentőségű földgázprog­ram megvalósításáról, a földgáz föl­­használás eddigi tapasztalatairól és eredményeiről K­u­s­t­i­t­s Tibor, az energiagazdálkodó és szolgáltató gyárrészleg vezetője tájékoztatta la­punk munkatársát. — A földgázprogram 1968 végén fejeződik be, de addig már csak né­hány kisebb munka elvégzése van hátra. Ilyen például a kisfogyasztók bekapcsolása a földgázszolgáltatásba, vagy az acélmű utolsó kemencéjének műszerezése, az erőmű kazánok füst­elszívó ventillátorainak kicserélése. Beletartozik a programba a 150 ezer köbméteres új kohógáztartály építé­se is, bár magához a földgázprogram­hoz csak összefüggésben van köze. Ez az utolsó nagyobb volumenű be­ruházás ebben a tárgyban: 70 millió forintba kerül és előreláthatólag a jövő év végére készül el A gyárrészlegvezető ezután a föld­gázprogram eredményeiről beszélt. — A földgáztüzelésre való áttérés — egyéb üzemi előnyök mellett — elsősorban a többi energiahordozó­nál olcsóbb ára miatt gazdaságos. Egyedül ez az árkülönbözet évi 20 millió forint körüli megtakarítást eredményez a vasműnek. A tüzelés is jobb hatásfokú a korábbi kohó, il­letve kamragáz vagy olajtüzelés ha­tásfokánál. Ez főleg az erőműben je­lentkezik, ahol a kazánok hatásfoka 4—5 százalékkal javult, de még ked­vezőbb eredményeket is várunk. En­nek következtében jelentősen csök­ken a gőz és a villamosenergia ön­költsége. Az acélműben az eddigi tapasztalatok szerint a legkedvezőbb változások: a tüzelőanyag kéntartal­mának megszűnése, valamint a ko­rábbi olajfelhasználás csökkenése: 80 százalékról 40 százalékra. Monda­nom sem kell, itt is nagymérvű m­eg­takarítás mutatkozik az árkülönbözet következtében. A hengermű földgáz­­tüzelése lehetővé tette, hogy évente 20—25 millió köbméter városi gáz­többletet adhassunk Budapestnek, ami szintén számottevő haszonnal jár. Összegezve: maga a földgáz bevezetése 60—70 millió forintba ke­rült, ami 2—3 éven belül megtérül. Végezetül Kuslits Tibor a kivitele­zés tapasztalatait összegezte. — A földgáztüzelésre való áttérés új és meginövekedett feladatokat is jelentett gyárrészlegünk számára. A vezeték­hálózat, az automatikus sza­bályzók és a műszerek karbantartása ugyanis ránk tartozik, ezek szerelé­sében műszerüzemünk is részt vett. Fejlesztettük a műszerüzemet, a ki­képzés érdekében borsodi kohászati üzemekbe látogattak tapasztalatcse­rére. A gáz elosztása, a földgázszol­gáltató és a vasmű közötti kooperá­ció is az­ energia­gyárrészleg felada­ta. Ebben nincs zavar, az új munka nem igényelte a meglévő apparátus növelését. Egyetlen nehézség az erő­műi kazánoknál jelentkezett, ahol tapasztalatok hiányában az első égők nem voltak tökéletesek. Egy évi kí­sérletezés után ez a probléma is meg­oldódott. Befejezésül megemlítem, hogy a földgázprogram szerelési munkáinak zömét a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat végezte, jó és pon­tos munkával ők, valamint az érin­tett üzemek műszaki dolgozói és karbantartói is hozzájárultak a vas­mű földgázprogram sikeréhez — fe­jezte be nyilatkozatát Kuslits Tibor. Az első nap 92 liter vér Véradó­ hét a vasműben Augusztus 30 — szeptember 5 kö­zött véradó hetet tartanak a vasmű­ben­ A véradás a hengermű és a kokszvegyészeti gyárrészleg orvosi rendelőjében folyik, melynek lebo­nyolítását az Országos Vérellátó Szolgálat végzi. A jó szervezés és felvilágosító munka következtében tömegesen be­­jelentkeznek a vasmű dolgozói térí­tésmentes véradásra. Az első napon, szerdán 323-an jelentkeztek, s 92 li­ter vért adtak. Nem ritka, hogy egy­­egy munkahely dolgozói, brigádok teljes létszámban felajánlják vérü­ket. Szerdán például a hengerműből jelentkezett egy budapesti fiatalas­­­szony, B­r­a­j­d­a Ferencné is. Kide­rült, hogy kiküldetésben van itt, s amikor meghallotta, hogy véradás folyik, ő is jelentkezett. A vasmű vöröskereszt-aktivistái az előzetes jelentkezések alapján 2200— 2500 jelentkezőre számítanak, vagy­is körülbelül kétezer véradóra. A véradó héten előreláthatólag 600 li­ter vért adnak térítés nélkül a vas­mű dolgozói. Az idén sürgős esetek­ben, balesetek után már eddig száz liter vért adtak a szerencsétlenül járt embereknek dolgozótársaik Már jár az óra Az új tanácsház impozáns épületé­­hez még állványok simulnak, de a messzire látszó óra már kedd óta mutatja a pontos időt. Az óra au­gusztus 29-én délután fél kettőkor kezdett működni és 14.45-kor a ne­onvilágítást is bekapcsolták. A bu­dapesti Kontakta Óra és Műszergyár reprezentatív termékének három mé­ter az átmérője, a nagymutató más­fél méter hosszú és harminc centisek a „számok”. Vendégek az NDK-ból Eberhardt Damme, a Né­met Szocialista Egységpárt Frank­­furt/Oder megyei bizottságának osztályvezetője és Dietrich Schmidt, a Franfurt/Oder me­­gyei Neuer Tag című lap főszer­­kesz­tőhelyettese a Dunaújvárosi Pártbizottság és a Dunaújvárosi Hír­lap meghívására városunkba érke­zett. A Frankfurt/Oder-i pártbizott­sággal és a Neuer Tag című lappal immáron egy évtizede testvérkap­­csolatunk van. A vendégek megtekintették Duna­újvárost, ellátogattak Budapestre, Pécsre, néhány napot a Balatonnál töltötték. Itt-tartózk­odásuk során ta­pasztalatcsere megbeszéléseket foly­tattak a városi pártbizottság vezetői­vel és munkatársaival. A küldöttség szombaton délelőtt utazik el hazánk­ból. Dunaújváros húsz év múlva (II.) Hogyan készült a város rendezési terve? Lehet-e a jövőbe látni? A város általános rendezési terve is bizonyít­ja, hogy igen. Milyen lesz Dunaúj­város húsz év múlva, hogyan épül tovább — ezt tartalmazza a terv. Ho­gyan készül egy húsz éves távlati terv? A megbízást 1966-ban­ a Város­­tervezési Intézet (VÁTI) kapta meg, noha a városépítés kezdete óta több távlati terv is készült már, melyeket természetesen azóta túlhaladott az idő. A tervkészítést alapos, mindenre kiterjedő vizsgálat előzte meg. Fel­mérték többek között a lakosság szaporulatát, a lakásépítés ütemét, a jelenlegi családelhelyezést, a keres­kedelem forgalmát, a közlekedést, a lakosság kulturális, szociális igénye­­it, valamint a város vonzási körze­tét. A felmérés eredményei alapján a fejlesztés irányát és méretét ismer­ve alakították ki az általános ren­dezési terv programját A terv 1980- ra a város nappali népességét 80 ezer emberre becsülte, az állandó lakoso­kon kívül ugyanis 7,5 ezer bejáróval számolt. A városfejlesztés területi irányát és terjeszkedését a 6-os műút és a Duna határozza meg Hogy ezen a viszonylag szűk körbezárt területen minden elférjen, ami kell egy 80 ezer lakosú városban, ahhoz magasházak építése és az elsősorban Óváros egyes részeinek szanálása válik szük­ségessé. A családi ház építkezésre például igen kis helyet tudnak biz­tosítani 1980-ig, ezért inkább Baracs és Nagyvenyim községekben épül­hetnek családi házak. A területhi­ány indokolja azt is, hogy a város üdülőterületét Kulcs és Rácalmás térségébe telepítsék. Az általános rendezési terv prog­ramterve meghatározza új óvodák, bölcsődék, iskolák, sportlétesítmé­nyek, újabb kórház, színház, múze­um, úttörőpalota, szakosított orvosi rendelők építését és a kereskedelmi hálózat igen gyors fejlesztését. A la­kás­építkezés a közeljövőben a Cast­rum II. ütemével folytatódik. Laká­sok épülnek a Kertváros mögött, a MÁV barakktábor helyén és a Ba­ra­csi út közötti szakaszon, valamint a Vöröshadsereg úton és az Arany János utcában. A terv szerint 1980- ig, még egyszer ennyi új lakásnak, azaz körülbelül 12 000 darabnak kell megépülnie. A város általános rendezési tervé­nek programjára, valamint a szep­tember 5—8 között megtekinthető ..Dunaújváros húsz év múlva” című kiállítás ismertetésére lapunk követ­kező számában még visszatérünk. Most van szezonja az iskolaszereknek. A gyerekek kíváncsin válogatnak a sok füzet, tanszer között a pa­pírboltban. Naponta 200 iskolaköpeny fogy az üzletházban. Ez a kislány éppen arra gondol talán, hogy ha tinta ömlik az új nylon-köpenyre, könnyű kitisztítani belőle.

Next