Dunaújvárosi Hírlap, 1968. április (13. évfolyam, 27-35. szám)
1968-04-03 / 27. szám
Hazánk felszabadulásának 23. évfordulóját gazdag ünnepi programmal köszönti városunk. A vállalatoknál, üzemeknél, intézményeknél, iskoláknál megemlékezéseket tartanak. Az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács végrehajtó bizottsága, a Kommunista Ifjúsági Szövetség városi bizottsága és a Hazafias Népfront városi elnöksége központi ünnepséget rendez. Április 3-án a hajnali órákban indul tíz napos szovjetunióbeli útra a város és a járás dolgozóinak egyik népes csoportja, melyet Szabó Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság titkára vezet. A csoport Kievbe, Leningrádba és Moszkvába látogat. 12—14 óra között a város úttörői ünnepélyes csapatgyűléseket tartanak és felavatják az új úttörőket. Este, 18 órakor a Bartók Béla Művelődésház színháztermében díszünnepséget tartanak. Dr. Maróti János, a városi tanács vb elnöke mond ünnepi beszédet. Majd a Budapesti Irodalmi Színpad, a városi központi énekkar és a városi szimfonikus zenekar ad nagyszabású ünnepi műsort. Április 4-én 9 óra 50 perckor felszabadulási hálóstaféta indul a vasmű főbejáratától az óvárosi szovjet hősi emlékműhöz. Délelőtt 10 órakor az óvárosi szovjet hősi emlékműnél Dadó József, a KISZ városi bizottságának titkára, fogadja a KISZ fogadalomtételre felsorakozott fiatalokat. Ezután a város politikai, és társadalmi szervezetei, a város üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek dolgozói megkoszorúzzák a hazánk felszabadulásáért elesett szovjet hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepség az úttörő, a KISZ, az Ifjú Gárda, és fegyveres testületek díszelgésével ér a véget. Délután, 14 óra 30 perckor a Dunai Vasmű klubjában az Ifjú Gárda új tagjai ünnepélyes fogadalmat tesznek. Este 18 órakor a KISZ és a fegyveres testületek képviselői baráti találkozót rendeznek a Dunai Vasmű klubjában. Ünnepi nagygyűlés, halastaféta, úttörő és KISZ fogadatlomtétel Az április 4-i felszabadulási ünnepségek programja Pálfalviné, Csasztha Ilona rajza Szombaton ülést tart a városi tanács Április 6-án, szombaton ülést tart a városi tanács. A tanácsülés napirendjén a Dunaújvárosban folyó népművelési tevékenység helyzete, további feladatai, a Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése 1967. évi munkájáról és a tanácstagok interpellációi szerepelnek. A városi tanács ülése szombaton reggel 8 órakor a pártház 11 emeleti tanácstermében kezdődik. AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ARA: 1. Ft 1968. ÁPRILIS 3. SZERDA Felszabadulás, 1 i4· l ■ 1 megszabadulás Az ember szimbólumokkal emlékezik meg életének jelentős mozzanatairól. Az egyes ember évente szimbolikusan megszületik születésnapján, vagy névnapján éli át az egykori első névadást. Egy-egy nap így válik szimbólummá — ünneppé. Nincs másképpen a társadalmak életében sem. Jelentős eseménysorozatok tiszteletére, emlékük ébrentartására egyetlen napon ünnepelünk. Április 4-én a hazánk felszabadításáért folytatott harcok sorozatát. Ez az április 4-i ünnep mégis kiválik az általános meghatározottságból. Hiszen nemcsak a német megszálló csapatok elűzését szimbolizálja, hanem egy új Magyarország születését is. A felszabadulás fogalma nem konkretizálódik csupán a fasiszta uralom alóli felszabadulásra. a Magában foglalja a felszabadulást kizsákmányoló típusú osztálytársadalmak kötöttségei alól, a kisebbség uralma alól, a saját nemzeti kötöttségeink alól. De magában foglal lehetőségeket is: egy újabb, demokratikusabb hatalom megszületésének lehetőségét, illetve a szocialista forradalom kibontakozásának lehetőségét. A szocialista forradalomét, amely a hatalom megragadásával éppencsak elkezdődik, de teljes és következetes végrehajtása talán nehezebb, mint magának a hatalomnak az átvétele. És a felszabadulás fogalma itt játszik át a megszabadulás fogalmába. Április 4 ünnepi fénye akkor lesz csak teljes, ha nem egyszerűen hazánk felszabadulását ünnepeljük általa, hanem önmagunk megszabadítását öröklött, vagy szerzett fogyatékosságainktól, önmagunk megszabadítását előítéleteinktől, megrögzött sémáinktól, elmeszesedett álmainktól. A felszabadítás és felszabadulás önmagában a nagy lehetőséget adta meg, s ez a legnagyobb, a legjelentősebb április 4-ben. " Még akkor is, ha 1945-ben csak arra gondoltunk, hogy számunkra véget ért a háború, hogy ezután már hazajönnek a férjek, apák és testvérek, hogy kezdődik a tavasz, s a földek már munkáskezekre várnak, hogy már nincsen fasiszta diktatúra. A felszabadult ember első örömében ritkán gondol arra, milyen új feladatok várják, milyen nehéz önállóan, felelősséggel intézni dolgait, új módon gondolkozni és cselekedni. És napról-napra új módon. Levetkőzve az avíttat, a régit. Örökké megújulni, hiszen a építése ezt az örökös szocializmus megújulást kívánja tőlünk. Ez pedig nagyon nehéz! Ez a megszabadulás tegnapi önmagunktól. Megszabadulni a harc tegnapi formáitól, a tettek tegnapi formáitól Úgy élni és küzdeni, hogy a frontok éles körvonalai elmosódnak. A barrikádok törvénye szerint az ellenfelek szemben állnak. A puskák csöve egymásnak mered. A lövedékek célt nem téveszthetnek, hiszen túl, a barrikád másik oldalán az ellenség van. De amikor a fegyvert önmagunk tegnapi, ma már szükségtelen, sőt, káros énje felé kell fordítani?! Amikor ellenségként önmagunk másik énje ellen folyik a harc. A megszabadulás e hosszú és nehéz küzdelme pedig napjainkban is tart. Hiszen oly nehéz, oly kegyetlen ez a küzdelem. Hiszen annyi minden köt még, amitől meg kell szabadítani a társadalmunkat. Kioperálni belőle az elrákosodott sejteket önmagunk élő húsába vágni. Megtettük-e mindig? Megtesszük-e mindig? Maradjunk őszinték önmagunkhoz: kételkedünk és késlekedünk. Gyakran csak imitáljuk a következetességet. Szemet húnyva hagyjuk, hogy tovább lopakodjon a régi. Sőt, ha már koponyánkból kiszorul, hagyjuk tovább létezni szívünkben. Ha gondolataink logikája tovább űzi, kis helyet szorítunk számára érzelmeinkben. Ha valamikor érezzük ennek a harcnak a súlyát, akkor most igen.Az az új szakasz, mely hivatalos dátumként 1968. január 1-én vette kezdetét életünkben, minden eddiginél jobban megköveteli önmagunk megváltoztatását. Az új mechanizmus nemcsak gazdasági életünk racionális szervezetében hozott minőségileg újat. Nem csupán annyit, hogy a gazdaságirányítás tervutasításos modelljét felcseréltük a közgazdasági eszközökkel szabályozott modellel. Az új mechanizmus nem csupán gazdasági folyamat, hanem társadalmi és politikai folyamat is. Hiszen ennek az új mechanizmusnak nemcsak gazdasági indokai voltak. Kiváltó okai között a gazdasági okok mellett egyenértékűen szerepeltek politikai okok és tudományos felismerések is. És ha a régi mechanizmus gazdasági kritikájának lényege a gazdasági hatékonyság lassú növekedése volt, úgy politikai kritikájának lényegét az adta, hogy bár a fogyasztás az adott lehetőségekhez képest nagy volt, a lehetőségekhez képest gyorsan közvéleményben növekedett a politika, mégis a stagnáló életszínvonal érzetét keltette. Erre gondolva egyértelmű, hogy a reform hatása nemcsak gazdasági életünkben tükröződik majd, hanem társadalmi tudatunkban is. Az új mechanizmus nem egyszerűen új módon gazdálkodás, hanem új módos gondolkozás is. Új módon pedig csak akkor tudunk gondolkodni, ha megszabadulunk minden felesleges, régi kölönctől, ha egyértelműbbé és őszintébbé tesszük emberi-társadalmi kapcsolatainkat, ha szocialista demokráciánk képes együtt fejlődni az új módon gazdálkodással. Harcnak ez is harc a javából. De a harc barrikád-törvényei itt már nem érvényesülhetnek. Az „ellenség” nem a „túlsó oldalon” lapul meg, hanem sokszor önmagunk fejében, önmagunk érzelmeiben. Előítéleteinkben, kétkedéseinkben, bátortalanságunkban vagy nemtörődömségünkben. Április 4-én, nemzeti ünnepünkön, kettős ünnepet kell, hogy üljünk. Hazánk felszabadulásának és az új, szocialista Magyarország megszületésének kettős ünnepét. Április 4 így a szocialista Magyarország szimbolikus születésnapja. A felszabadítást és felszabadulást nem árnyékolja semmi, de ünnepünk csak akkor lesz teljes, ha a megszabadult sem. Ha képesek leszünk rá. Ha megújulni tudunk. Ha forradalmunk megalkuvás szocialista nélküli végrehajtóivá válunk. W. A.) ÁPRILISI ÜZENET