Dunaújvárosi Hírlap, 1969. november (14. évfolyam, 87-95. szám)
1969-11-04 / 87. szám
AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM ARA 1 FORINT 1969. NOVEMBER 4., KEDD Dunaújvárosért *69 Ezekben a napokban már feltehetik a kérdést Dunaújváros lokálpatriótái: mit tettél városodért 1969- ben? A társadalmi munka dandárja véget ért. S bár az elszámolás, hogy úgy mondjuk, a végzett munka dokumentálása még hátra van, az eredmények önmagukért beszélnek. Az idei év városfejlesztési tervében 340 ezer munkaóra szerepelt 2 millió 411 ezer forint értékben. Ennyit kért a város lakóitól „terven felül”, öntudatból, városszeretetből. Hogy mit végeztünk el belőle? Pontosan nem tudjuk, mert a „mérleg” még nem kész. De az „előzetes” arra enged következtetni, hogy tervünket teljesítettük, sőt többet is tettünk, mint az elvárás volt. Irányelvek — reális alapokon Idézzük fel a társadalmi munka irányelveiből a legfontosabbakat: úgy kell az 1969. év társadalmi munkáját megszervezni, értse egy-egy nagyobb hogy az előrelétesítmény megvalósítását, s egyben hozzájáruljon a lakóközösségek közvetlen környezetének szebbé tételéhez. Ne csak a munka elvégzésére fordítsuk erőinket, hanem gondoskodjunk eredményeink védelméről, megvalósításáról is. A személyes érdekeltség volt tehát az a mag, amely kiindulópontját és egyben hajtóerejét képezte az idei társadalmi munkának. Több olyan „objektum” építését fejeztük be, vagy kezdtük el, melynek gyümölcsét az egész város lakossága élvezheti. Ilyen volt többek között a szökőkút. 5353 órát fordítottunk a munka befejezésére. A Dunai Vasmű, a Betonútépítő Vállalat, a 26. Építőipari Vállalat, az IKV, a Víz- és Csatornaművek, a tanács Partfigyelő és Fenntartó Üzemének dolgozói vettek részt a medencék burkolási, a környezet parkosítási és a gépészeti szerelések munkáiban. Augusztus 20-án átadhattuk rendeltetésének a szökőkutat. Hasonló összefogással készül a gyármegkerülő út közvilágítása, melyből a Dunai Vasmű, a Papíripari Vállalat, a Betonelemgyár, a 26. Építőipari Vállalat és a Városi Tanács veszi ki részét. A Vidám Park fejlesztésére, a berendezések karbantartására, és felújításokra az idén 17 ezer 500 órát fordítottunk. Csaknem valamennyi vállalat kollektívája részt vett a munkálatokban, s az a sokezer gyermek, aki ellátogatott felnőtt és városunk egyik legkedveltebb szórakozóhelyére, együtt élvezhette e munka eredményeit. Hadd említsük meg itt az önzetlen áldozatvállalás szép példájaként azoknak az üzemeknek, vállalatoknak, intézményeknek a „névtelen” dolgozóit, akik a város legifjabb polgárainak második otthonát — a bölcsődéket, óvodákat patronálták — parkosították, játékokkal látták el. Az elszámolás korántsem teljes. De az „előzetes” szerint 12 ezer 888 órát fordítottak erre. Társadalmi munka a sportért — minden mennyiségben Kössük csokorba a sportért végzett társadalmi munkát. Az eredmény meglepő, a város dolgozói sportszeretetének legékesebb bizonyítéka. központi sporttelep futópálya és lelátó építésére, a gyepszőnyeg karbantartására 42 ezer társadalmi munkaórát fordítottak. A Dunai Vasmű új radari tömegsport-telepének munkálatait 10 ezer órával segítették. A vendéglátóipar „minisporttelepének” tervezésére (kézilabdapálya, kuglipálya) és a terep rendezésére 1100 órát fordítottak. A csónakháznál 1100 órát teljesítettek. Az MHSZ különböző objektumainak — köztük az új lőtérnek — karbantartására, fejlesztésére 4 ezer 300 órát áldoztak a lelkes sportolók. Ide számíthatjuk még a Camping környékének rendbentartására teljesített 3119 órát, és az új szabadstrand előkészítésére „terven felül” teljesített 2093 órát. Ez utóbbi a Dunai Vasmű, a Partfigyelő és Fenntartó Üzem, valamint a tanács építési és közlekedési osztálya kollektívájának érdeme. Élen a Népfront körzetek Az imént azokról a létesítményekről esett szó, melyek közvetve szolgálják a város lakóinak „érdekeit”, a jól végzett munka értékeit egy nagyobb közösség élvezheti Egy-egy városrész szűkebb kebelében is folyt társadalmi munka, a környezet szépítéséért, hogy úgy mondjuk közvetlen érdekeltséggel. E munkálatokat a Népfront körzetek irányították. Ezek közül is kiemelkedik a Ságvári városrész V. Népfront körzete, ahol nagy lelkesedéssel fogtak az idén is munkához. Évek „mulasztását” pótolták a városrészben; rendezték a terepet, parkosítottak, végeztek, továbbmentek, s amint itt A Ságvári II városrész beruházási kereteit „növelték” azzal, hogy részt vállaltak a parképítésből, az újonnan épült lakóházak környékének rendezéséből, a város és a maguk javára. Az L épületekben a H. Népfront körzet szervezésében 1600 társadalmi munkaórával „eltüntették” a gázbevezetés nyomait, a feltúrt parkokat helyrehozták, a játszótereket szépítették. A Dózsa György út mögött ugyancsak befejezéshez közeledik a parképítés. A III. Népfront körzet 1415 társadalmi munkaórával járult hozzá — eddig — a városfejlesztési célok „helyi” megvalósításához. A város általános és középiskolái ugyancsak jelentős társadalmi munkát végeztek. A város „felosztása” után az osztályok és iskolák között nemes verseny kezdődött a legszebb lakókörzet címért. Sokszáz diák gondozta, tisztította a parkokat, ültetett fát és pótolta a növényzetet. A Népfront körzetek és az iskolák nemcsak a munkát vállalták magukra, hanem a parkok megóvását is. Névtelenek, és akik nevet szereztek maguknak Nem lenne teljes a társadalmi munka idei „előzetes mérlege”, ha nem szólnánk azokról, akik a célok megvalósításáért szabadidejük legnagyobb részét feláldozták. Selmeczi Tiborról, a Ságvári városrész „megszállottjáról”, dr Kovács Gyulánéról, a II. Népfront körzeti aktivistájáról, Prókai Józsefről, Rendes Jánosról, Kugelman Péterről, akik az L-épületekben tevékenykedtek, Gyapjas Tibor villamosmérnökről, a gyár megkerülő „villamosításának” fő patronálójáról, Kincses Istvánról, aki a tanács vonalán irányítja a munkálatokat, az operatív bizottság tagjairól — akik azzal szereztek nevet maguknak, hogy a névtelen társadalmi munkások ezreinek tenniakarását kibontakoztatták a közös ügy — a városépítés — javára. Ezekben a napokban sokan felteszik egymásnak a kérdést: mit tettél a városért 1969-ben? És sokszázan, ezren válaszolhatnak rá pironkodás nélkül, a magam voksát az idén is letettem az asztalra. A kis jelvény is ezt példázza majd a gomblyukban: „Dunaújvárosért, 1969”. Sasvári György' Csütörtökön 16 órakor nyílik a Dunaújvárosi Őszi Tárlat 969 A Dunaújvárosi Tanács a jövő évi hármas évforduló tiszteletére, Lenin születésének 100., hazánk felszabadulásának 25., és a város alapításának 20. évfordulójára képzőművészti pályázatot írt ki a Dunaújvárosiban élő művészek számára. A pályázatra beérkezett és díjazott alkotásaikból csütörtökön, november 6-án Dunaújvárosi Őszi Tárlat ’69 néven kiállítás nyílik. A kiállításon Birkás István, ifj. Koffán Károly, Mészáros Edit, Miró Eszter, Pálfalvi János, Pálfalviné Csasztka Ilona, Ravasz Erzsébet, Szegedi Zoltán és Tóth Ila műveit láthatja a közönség. Az őszi tárlatot csütörtökön 16 órakor Sófalvi István, a városi tanács vb. elnökhelyettese nyitja meg a kiállítási teremben. A tárlat november 25-én zárul, s naponta 10—18 óra között tekinthető meg. MA: Testvérvárosunk: Kommunarszk (2. oldal) * Az érzelmek védelmében * ★ (5. oldal) Finn vendégeinkkel Dunaújvárosban * * (3. oldal) KISZ vezetőségválasztás 1969 (4. oldal) Riport a Kertvárosról (4. oldal) Új ösztöndíj rendszer — ipari tanulóknak ★ (5. oldal) Ismét NB I-ben a férfi röplabdacsapat (6. oldal) Jubileumi zászlót a megye legjobb KISZ alapszervezeteinek A Fejér megyei KISZ Bizottság jubileumi versenyt hirdetett a megyei KISZ-alapszervezetek között. A Tanácsköztársaság 133 napja tiszteletére rendezett jubileumi versenyt a Dunai Vasmű két KISZ alapszervezete nyerte. A hideghengermű II-es és a villamosjavító üzem Ifjú Gárda KISZ alapszervezete lett a jubileumi verseny megyei győztese és a jubileumi zászló tulajdonosa. A versenyben termelési, politikai és sport célkitűzések szerepeltek. November hatodikán a megyei KISZ Bizottság titkára, Szombat József adja át az első helyezést elért dunaújvárosiaknak a jubileumi zászlót. V. Nagyjavítás sorozatban A múlt héten és a hét elején sorozatban végezték el a vasmű hideghengermű üzemrészeinek havi, illetve féléves nagyjavítását, megelőző karbantartását. Október 27-én az 1200-as irányváltó henger, október 28—31 között az 1700-as irányváltó henger javítását végezték el a hideghengermű gépészeti üzem, valamint a központi karbantartás dolgozói. Az 1700-as irányváltó nagyjavítása jól sikerült, csévélő dobjait cserélték ki. A hengerlés pénteken éjjel megkezdődött. Szombaton a simító henger (képünkön) havi revízióját végezték el, hétfőn a kikészítő üzem nagydaraboló sorára, ma, kedden pedig a kisdarabolóra került sor. a javítási sorozat szerdán és csütörtökön a zsírtalanító üzemmel fejeződik be A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójának ünnepi programja A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójáról városszerte nagyszabású ünnepségsorozattal emlékeznek meg. A gyárakban, üzemekben, intézményeknél több helyütt munkásgyűléseket, vállalati ünnepségeket tartanak és megjutalmazzák az élenjáró kollektívákat. A pártalapszervezetek ünnepi taggyűlések keretében méltatják a Nagy Október történelmi jelentőségét és napjainkra gyakorolt hatását. Ezeken a taggyűléseken nyújtják át a 20 éves párttagoknak az erről szóló oklevelet és jutalmazzák meg a társadalmi munkások legjobbjait. Minden általános, közép- és felsőfokú tanintézetnél november 6-án ünnepségeket tartanak az évforduló alkalmából, az úttörőcsapatok és a KISZ-szervezetek műsoros összejöveteleket, vetélkedőket rendeznek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójának központi díszünnepségét a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében rendezik meg november 6-án este 18 órai kezdettel. Sudár Iván elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. A városi tanács — a hagyományokhoz híven — értékeli az 1969. évi társadalmi munka eredményeit. Okleveleket és jutalmakat adnak át a munka szervezésében, irányításában és végzésében kitűnt aktivistáknak. November 7-én, délelőtt Murakor Óvárosban, a szovjet hősi emlékműnél koszorúzási ünnepséget rendeznek. A város vállalatainak, üzemeinek, intézményeinek dolgozói, a város politikai, társadalmi szervezeteinek vezetői a kegyelet és a hála virágait helyezik el a hazánk felszabadulásáért elesett szovjet katonák emlékművén. Petar Sztambolics Fejér megyében Pénteken Fejér megyébe látogatott Petar Sztambolics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökségi tagja. A jugoszláv vendéget Székesfehérvárra elkísérte Perjési István, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályvezető helyettese, és Tikviczki Géza, Jugoszlávia budapesti nagykövete. A vendégek felkeresték Herczeg Károlyt, a megyei pártbizottság első titkárát, aki tájékoztatta őket a megye fejlődéséről, és politikai helyzetéről. Ezután a vendégek Mezőfalvára látogattak. Az állami gazdaság igazgatója Zángó Zoltán elmondta, hogy milyen módszerekkel dolgoznak a gazdaság vezetői és munkásai az új gazdasági mechanizmusban. Petar Sztambolics a beszélgetés során megállapította, véleménye szerint nagyon ösztönző hatással van az új rendszer a termeléknység növelésére A vendégek a gazdaságban megtekintették azokat az összehasonlító kísérleti táblákat, ahol egymás mellett termeltekl magyar és jugoszláv kukoricafajtákat. Az idén Mezőfalván a legjobb termést az OSSK-203-as jugoszláv fajta hozta. Ennek hektáronkénti átlagtermése májusi morzsokban eléri majd a száz mázsát. A vendégek megnézték a gépesített nagyüzemi kukoricabetakarítást, a csőtörő és szárvágó kombájnokat, valmint a rotációs szárzúzógép működését. Később a hibridüzemet és a ménesmajori baromfitelepet keresték fel. A jugoszláv vendég és kísérete pénteken visszautazott a fővárosba. Lenin emlékkiállítás az I. munkásszállóban A Dunai Vasmű I. munkásszálló dolgozói, illetve a Kállai Éva szocialista brigádjuk Lenin emlékkiállítást rendez a munkásszálló kultúrtermében. A kiállítás fényképekkel, újságokkal, Lenin műveivel dokumentálja a nagy orosz forradalmár életét, munkásságát. A kiállítás összeállításában, elkészítésében sokat segített a szállító gyárrészleg Vörös Október szocialista brigádja is. A Lenin emlékkiállítást ma, kedden délután 15 órakor nyitják meg a vasmű X. munkásszállójában. A megnyitóról kisfilm is készül. Öregek napközi otthona Ercsiben Ercsiben az egykori Eötvös-házban, hétfőn öregek napközi otthona nyílt. A kényelmesen berendezett szobákban olvasnivalók és játékok állnak az idős emberek rendelkezésére. Az otthonnak húsz állandó lakója lesz. A dunaújvárosi járásban ez a második öregek részére fenntartott napközi otthon, az elsőt nemrégen Mezőfalván nyitották meg.