Dunaújvárosi Hírlap, 1969. november (14. évfolyam, 87-95. szám)
1969-11-18 / 92. szám
Az élvonalban kevesebb, középszinten több sikerrel szerepeltek a Kohász-sportolók Tudósítás a Kohász SE küldött-közgyűléséről Két év elteltével, tegnap délután ismét összeült a Dunaújvárosi Kohász Sportegyesület küldött közgyűlése, hogy megvitassa, milyen munkát végzett a sportegyesület az elmúlt két esztendőben, és értékelte az MTS II. Kongresszusa határozatainak végrehajtását, hogy újjáválassza az elnökséget és a vezető testületeket. A Kohász sportegyesület elnökségének beszámolóját Barts Oszkár sportköri elnök mondotta el. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az egyesületnek nem sikerült egészében visszaszerezni 1967. teljes évi előkelő pozícióit. Elmondotta, hogy jó eredményeket értek el az utánpótlás nevelésében. Szólt arról, hogy az elnökség és a szakosztályok vezetősége a felmerült nehézségeik ellenére jól helytállt, és sikeresen oldottak meg olyan szervezeti és személyi kérdéseket, melyek nemcsak az egyes szakosztályok, hanem az egész egyesület jövőjét is befolyásolták Barts Oszkár a párt és tömegszervezetekkel meglévő kapcsolatokról megállapította, hogy azok közvetlenek és jók, majd a Dunai Vasmű szerepéről beszélt. ..A Dunai Vasmű az elmúlt évben is számottevő segítséget nyújtott nemcsak olyan vonatkozásban, hogy biztosította az anyagi lehetőségeket, növelte támogatását, de ezen kívül sok áldozatot vállalt az új tömegsporttelep felépítésével és további sportlétesítmények fejlesztésével, bővítésével, a kajakosoknak nyújtott segítséggel. Sportolóink elhelyezése és bérezési problémák megoldása, a kellő felkészülési lehetőséget biztosító munkaidőkedvezmények megadásával jelentős segítséget adott.” Ezután Barts Oszkár megköszönte a társadalmi és gazdasági szervek által nyújtott segítséget és kérte, hogy a jövőben is támogassák az egyesületet, majd a testnevelési és sportszervekkel való együttműködésről és a nemzetközi kapcsolatokról szólt. Jónak ítélte meg a sajtóval fennálló kapcsolatot és pozitívan értékelte a városi tanács vezető szervei és különféle intézményei által nyújtott segítséget. A szurkolókról többek között a következőket mondotta: „Várjuk, hogy mérkőzéseinkre, rendezvényeinkre még nagyobb számban jöjjenek és hozzák magukkal ismerőseiket is. Legyenek megértőbbek, ne csak külső és felszínes jelenségek alapján ítéljenek, ne veszítsék el kedvüket, ha esetleg a csapatok szereplése várakozásuknak nem teljes mértékben felel meg. Lássák be, hogy a sport társadalmi, nevelő és szórakoztató jellege mellett is játék, ahol nemcsak győztesnek, hanem vereséget szenvedő és gyengébb játékot nyújtó vesztesnek is lennie kell, és ezt sportszerűen el kell tudni viselni. Nem belenyugvást kérünk a szurkolóktól, hanem segítséget és belátást a jobb teljesítmények eléréséhez.” Ezután az egyesületi taglétszám alakulásáról beszélt, szólt a minőségi és tömegsportot irányító aktívák szerepéről, majd rátért az egyes szakosztályok értékelésére. Az asztaliteniszezők 1968-ban kiestek az NB I-ből. Levonták a szükséges tanulságokat és a fiatalok szerénél tetesét helyezték előtérbe. Az atléták tevékenységét jónak értékelte és reményének adott kifejezést, hogy „eredményeiket minden bizonnyal további létesítmények építése kedvezően fogja befolyásolni...” A birkózó szakosztályról a következőképpen szólt: „...rendelkeznek azokkal az adottságokkal, amelyekkel fejlesztési és olimpiai tervünkben kitűzött feladataikat megvalósíthatják.” A kajakna—kenu szakosztályban nőtt a minősített versenyzők száma. Helyzetüket a megépítendő tanmedence feltétlenül javítani fogja. Ezután a labdasportokat elemezte. A kézilabda csapatokról megállapította, hogy jól helytálltak, hisz a nők a középmezőnyben végeztek, férfiak pedig bajnokságot nyertek és a részt vehetnek a hét közepén Tatán lebonyolításra kerülő osztályozón. ..Labdarúgó szakosztályunk negyedik éve szerepel az NB I-ben, és elmondhatjuk, hogy ez évben súlyos gondokkal küzd, de remény van arra, hogy kiharcolja az NB I-ben maradást. A szakosztály szereplésére kihatottak egyrészt az igazolási nehézségek, másrészt olyan sérülések, kulcsemberek kiválásai, melyek negatív irányban hatottak a szereplést illetően...” Ezután gratulált a röplabda szakosztály eredményeihez és szorgalmukat, igyekezetüket, lelkesedésüket példaként állította a többi szakosztály elé, majd az NB II-be került sakkozók teljesítményét méltatta. A súlyemelőkről megállapította: „...szorgalmasan növelték egyrészt létszámukat, másrészt minősített versenyzőik számát.” A legnépesebb szakosztályról, a természetjárókról sem feledkezett meg. Szólt arról, hogy a szocialista brigádok bevonásával, jól példát mutattak a szabadidő kultúrált és hasznos eltöltésére. A torna szakosztályról a következőket mondotta: „1968-ban csapatunk behívások és beiskolázások miatt nehéz helyzetbe került. Egyénileg a szakosztály tagjai az elmúlt két évben megerősítették minősítéseiket. A vívókról megállapította, hogy helytálltak az egyéni és csapatbajnokság során, bővült edzéslehetőségük és eredményeik további javulása várható. Hosszasan foglalkozott a sportiskolásokkal és megállapította, hogy a gyerekek egyre jobban beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Értékelte az elért sikereket, majd a kézilabda sportágban átszervezést javasolt és bejelentette egy kajak-kenu tagozat indítását. Beszélt arról, hogy tovább kell javítani a függetlenített edzők számarányát, majd ígéretet tett a sportiskola további támogatására és fejlesztésére. A tömegsportról a következőket mondotta: „A most elkészült tömegsport telep nemcsak a tömegsport, hanem az egyes szakosztályok szükségleteit is ki tudja elégíteni.” Örvendetesnek találta a női dolgozók sportolásban való nagyobb részvételét. Megköszönte a tömegsportaktívák áldozatos és fáradtságos munkáját majd a szabad szombatok sport - szempontból való jobb kihasználására hívta fel a figyelmet. Ezután szóvá tette az utánpótlásképzést akadályozó súlyos létesítményhiányt. Kéréssel fordult a város és az üzem politikai, társadalmi és gazdasági szerveihez, hogy javítsák a város és a Kohász SE sportlétesítmény helyzetét. Megállapította, hogy az egyesület gazdálkodása tervszerű és kiegyensúlyozott volt majd tájékoztatta küldött közgyűlést a jövő évi gazadálkodási tervekről és kérte azok elfogadását. „Tervünk szerint egyesületünk 1970-ben három millió nyolcszáztízezer forintos főösszeggel működik. Ez összegből szakosztályok működtetésére sportági feladatok címén 2.046.000 forintot, Sportiskola és tömegsport működtetésére 1.060.000 forintot kívánunk fordítani. Létesítményi, ügyleti, igazgatási és egyéb feladatok ellátására és kiadásaira 704.000 forintot tervezünk. „Ezután az egyesület tagjait kérte, hogy tartsák kötelességnek a tagdíjfizetést. Beszámolójának befejező részében Barts Oszkár a következőket mondotta: „...Tovább kell szélesítenünk városunkban a társadalmi összefogást annak érdekében, hogy a Kohász továbbra is méltóképpen tudja képviselni a város és a Dunai Vasmű sportját. Akkor amikor megköszönjük gazdasági és politikai szerveinknek az eddig nyújtott gazdasági és irányító segítséget, éppen az elért sporteredmények megtartása és fokozása érdekében kérjük további segítségüket. Kérjük, hogy a termelési eredmények adta lehetőségeken belül továbbra is segítsék elő minőségi és tömegsportunk fejlesztését, létesítmény lehetőségeink bővítését. Egyben kérjük üzemünk dolgozóinak erkölcsi és anyagi támogatását, társadalmi munkáját.” Ezután köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt két év munkáját segítették. Közöttük név szerint említette: Szőke Iván, Dr. Sápi Tibor, Fogarassi János, Fadgyas Mihály, Pruckner László, Bojtor Sándor, Bozzai Béla, Ullmannn István, Kornis István, Lugosi Vilmos, Dorn György, Szekeres Ferenc,Könye Zoltán, Stumperger István, Sztankó István, Szerdahelyi Károly, Dr. Pavlik András, Keszthelyi Gábor, Akács Attila, Solymár István, Merényi Lajos, Gábor Imre, Debreczeni Ernő, Eperjesi Ferenc, Sebestyén Sándor, Szabó Béla, Markovics Sándor, Mikó András, Varga Ágnes és Kenesei József sporttársakat. A sporttelepen végzett társadalmi munkáért külön köszönetet mondott az elnök a Fasola brigádnak és Horváth László szurkolónak. A beszámoló végén Barts Oszkár kérte a megjelenteket, hogy vitassák meg a beszámolót, és mondják el terveiket, problémáikat és azt, hogy ezekhez milyen segítséget kérnek a megválasztandó elnökségtől, a felsőbb szervektől, a gazdasági és társadalmi vezetőktől. Ezután kérte a közgyűlést, hogy az elnökségi beszámolót és a kiadott nyolcéves fejlesztési programot fogadja el. (A küldöttközgyűlés lapunk zártakor még tart.) Tatabánya — D. Kohász 3:1 (3:0) NB I. tartalékbajnoki mérkőzés. Dunaújváros, 1000 néző, vezette: Horváth. Tatabánya: Kovács — Törőcsik, Kovácshegyi, Léber, Szabó, Locher, Vízkeleti, Arató, Mészáros, Makkiai, Ágoszon. D. Kohász: Varga (Mohács) — Földvári, Kalmár, Szentesi, Ajtony, (Simon O.), Nagy F., Szimacsek, Tatár, Mihály, Takács, Czigler (Jáksó). A vendégcsapat már az első félidőben háromgólos előnyt szerzett védelmünk jóvoltából. A cserék felhozták a Kohászt és megváltozott a játék képe: a vendégek szorultak saját kapuelőterükbe, de az eredmény döntően már nem változott. Gólszerzők: Arató, Makkai, Mészáros, illetve Szimacsek. Jók: Léber, Locher, Makkai, illetve Tatár, Mohács, Simon O. SPORT Ma 14.30 órakor: Nemzetközi röplabda mérkőzés A D. Kohász férfi röplabda csapata kedden délután rangos nemzetközi mérkőzést játszik. A Bp. Spartacus vendégeként hazánkban tartózkodó lengyel I. osztályú együttes, a Warszawianka látogat városunkba A lengyel csapat a bajnokság harmadik helyén áll, és nemzetközlileg is számottevő játékerővel rendelkezik. A D. Kohász—Warszawianka barátságos nemzetközi röplabda-mérkőzésre ma, kedden 14.30 órakor kerül sor a Móricz iskola tornatermében. A találkozó a két csapat közötti osztálykülönbség ellenére érdekes, színvonalas összecsapást ígér. Nagykarácsony — Puszta»rab ölcs döntő a járási MNK-ban Döntőhöz érkeztek a MNK járási selejtező mérkőzései. A vasárnapi fordulóban elmaradt a Nagykarácsony—Beloiannisz találkozó, mert a beloiannisziak utazási nehézségekre hivatkozva lemondták a mérkőzést, így a Nagykarácsony játék nélkül került a döntőbe. A másik mérkőzésen az egész évben egyenletes teljesítményt nyújtó Pusztaszabolcs biztosan győzött a perkátai csapat ellen. Az eddig mutatott játék alapján hatalmas küzdelemre és jó mérkőzésre van kilátás a döntőben, rutinosabb vendégek ilyen arányban is megérdemelten győztek. Góllövő: Táczos 4 (egyet 11-esből),Paulusz, Szőke. Jó, Táczos, Imre. Paulusz, Szőke, illetve Somogyi A. és Somogyi I. Perkáta-Pusztaszabolcs 0:6 (0:3) Perkáta, 400 néző. Vezette: Dobler. Perkáta: Kulcsár — Győrök, Fuchs, Gelencsér, Bölcskei, Somogyi J., Somogyi A., Gecseg, Szűcs, Simon, Somogyi I. Pusztaszabolcs: Major — Pálinkás, Szabó, Imre, Almási, Házi, Tánczos, Szőke, Domokos, Paulusz, Berkesi. Végig sportszerű, jó iramú, színvonalas mérkőzés- A technikásabb és A labdarúgó NB I. állása 1. Újp. Dózsa 27 19 6 2 79:25 44 2. Bp. Honvéd 27 17 7 3 60:24 41 3. Ferencv. 27 15 9 3 53:25 39 4. Vasas 27 15 3 9 64:39 33 5. Rába ETO 27 11 9 7 48:33 31 6. Csepel 27 11 8 8 35:30 30 7- Pécsi Dózsa 27 12 5 10 35:32 29 8. MTK 27 9 6 12 42:51 24 9. Tatabánya 27 9 6 12 29:39 24 10. Salgótarján 27 9 5 13 26:35 23 11. Szombath. 27 6 10 11 24:41 22 12. Diósgyőr 27 7 7 13 26:44 21 13. Komló 27 4 12 11 18:35 20 14. Dunaújv. 27 7 4 16 22:47 18 15. Egyetértés 27 5 7 15 26:49 17 16. Egri Dózsa 27 5 6 16 22:60 16 Veszélyes zónában Tatabánya — D. Kohász 2:0 (2:0) Dunaújváros, 3000 néző, vezette: Almási (Fenyvesi, Fehér II). Tatabánya: Rothermel — Lévai, Kovács I, Laczkó, Juhos, Kovács II., Monostori, Szabó, Csernai, Hernádi, Ladínszky. Dunaújváros: Aczél — Fortmaggimi, Oláh, Csepecz, Somogyi, Ruppert, Simon, Bartók, Nagy Ervin, Csörgő, Végh. Csere: Bartók helyett Józsi a szünetben. Góllövők: Csernai 8. perc. Monostori 21. perc. Szögletarány: 11:3 (2:2) a Dunaújváros javára. Tapogatódzó játékot hoztak az első percekben. A tatabányaiak szoros emberfogásra rendezkedtek be, és hosszú labdákkal indítottak. Az 5. percben az elcsúszó Csepecz mellett Szabó beadott de Hernádi fejesét Aczél az alapvonalon túlra öklözte. Idegesen játszott mindkét csapat. A 8. perc meghozta a vendégek vezető gólját, ide-oda pattogott a labda a Kohász 16-osán belül. Védőinknek három alkalommal is lehetőségük volt felszabadítani. Végül a labda a fedezetlenül hagyott Csernai elé került, aki körülbelül tíz méterről biztosan lőtt a jobb alsó sarokba. 1:0. Aczél rajta volt a labdán, de már nem érhette el. Rögtön ezután Somogyi jobboldalról leadott húsz méteres lövését fogta Rothermel. Az ellentámadás során a veszélyesen kitörő Szabó elöl tisztáztak a Kohász védők, majd ismét jobbszárnyunk volt gólveszélyes: Bartók, Somogyi összjáték végén a jobbfedezet beadását Juhos fejelte szögletre. Pár perccel ezután Simon elől mentett merész előre vetődéssel a tatabányaiak kapusa. Monostori a 19. percben letalpalta Simont. A megítélt szabadrúgást Formaiggini 20 méterről fölé lőtte. A 21. percben esett a vendégek második gólja. Monostori vitte fel a labdát és mintegy harminc méterről lövésre szánta el magát, óriási meglepetésre a labda a jobb alsó sarokba kötött ki, 2:0. Továbbra is a vendégek maradtak támadásban, Kovács II. elöl Nagy Ervin tisztázott veszélyes helyzetben, majd az ellentámadás során Simon csikart ki egy szögletet. Beívelt labdát a kapus kiütötte, Simon sijra beadta, de Rothermel Nagy Ervin lövését biztosan lehúzta. Ezután Ruppert hozott fel egy labdát 16-oséról, Végh elé játszott, de saját a szélső erőtlenül lőtt és oda lett a kínálkozó helyzet. A 27. percben majdnem újabb gólt kaptunk. Védelmünk kitámadott, és Szabó lövése a kétségbeesetten kivetődő Aczélról pattant kapu mellé. Támadott a Kohász, Csörgő viharaott el a balszélen, de belőtt labdája elakadt védőkben. Rögtön ezután Végh Isamételte meg ugyanezt, de ekkor Rothermel mentett. A 31. percben Monostori kitört, mintegy tíz méterről lőtt, de labdája a felső léc alsó éléről kifelé pattant. A tatabányai támadásra Nagy Ervin válaszolt: jó labdával indította Simont, aki elhúzott, de beadásáról lemaradtak belső csatárok. Rögtön ezután Foramaggini Csörgő, Végh volt a labda útja, de balszélső 14 méterről leadott lövését a vendégek kapusa könnyedén hárította. Beszorultak a vendégek. Elöl csupán Szabó tartózkodott. A félidő utolsó percében Aczélnak volt egy védeni valója: mintegy 30 méterre kifutva tisztázott Szabó elöl. A szünetben cserét határozott el Pancsikó edző, Bartók helyett Józsi állt be. " A 46. perc Nagy Ervin húsz méteres lövését hozta. Tovább erősített a Kohász, beszorultak a vendégek, de védelmük a kitűnő Rothmerrel az élen mindent hárított. Felhördült a közönség, a rádiókból értesült, hogy az Egyetértés kiegyenlített Soroksáron, és már csak egy pont a Kohász előnye. A tatabányaiak remekül harmonikáztak. Saját 16-osukról Monostori és Csernai a két veterán csatár jobbnál jobb labdákkal látta el a két szélsőt és a gyors Hernádit. A Kohász támadott, de mégis majdnem újabb gólt kapott. Szabó tizenegy méterről lőtt, de a labda a bal kapufa mellett csúszott ki az alapvonalon túlra. Rögtön ezután Oláh szerelte gólhelyzetben a kitörő Hernádit. Az ellentámadás végén Nagy Ervin, majd Józsi 26 méteres léc alá tartó lövését nyomta ujjheggyel a kapu fölé Rothermel. Az egyre erősödő Kohász támadásokat szögletek jelezték, de ezeket rendkívül magais biztosan védő kapus, Rothermel hárította. A 73. percben Ruppert jó labdával indította Somogyit, de Rothermel ismét hárított. A 77. percben Csörgő próbálkozott a tatabányai kapu bevételével, de neki sem sikerült. A 79. percben pedig Végh került jó helyzetbe, de a II-es ponton ide-oda forgolódott és odalett a kínálkozó lehetőség. A hajrában továbbra is elkeseredetten támadott a Kohász — eredmény nélkül. Az utolsó percekben mindkét oldalon adódott még egy-egy gólhelyzet. Előbb Szabó előtt csúszott el Csernai lapos beadása, aztán Csepecz vágott ki gólvonalról egy labdát, majd Nagy Ervin fordulásból húsz méterről óriási erővel lőtt, de Rothermel a labdát félkézzel a kapu fölé öklözte. Bírálat: ezen a mérkőzésen az okosabb taktikával játszó, és gólveszélyesebb csapat győzött. A tatabányai csapatból Rothermel mindent hárított, a hátvédek biztosan álltak lábukon, elöl a két veterán csatár Csernai és Monostori jobbnál* jobb labdákkal szolgálta ki a fiatal szélsőket. A Kohász védelem meglehetősen gyenge napot fogott ki. A hátvédek közül Csepecz, a középpályások közül pedig Ruppert játéka emelkedett az átlag fölé. Somogyi, Csörgő és Nagy Ervin sokat lőtt kapura, de a remekül védő Rothermellel ők sem bírtak. H. G.