Dunaújvárosi Hírlap, 1970. február (15. évfolyam, 10-17. szám)
1970-02-03 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! Waz mszmp városi bizottsága és a városi tanács lapja A XV. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1970. FEBRUÁR 3., KEDD MA: Zárszámadó közgyűlés Így történt: „Kései szüret” Fonónők álma Pályaválasztás előtt D. Kohász I.-D. Kohász II. 4:1 1969-19T0 Dr. Maróti János tanácselnök nyilatkozata a városfejlesztésről Alig néhány hete tettünk pontot az 1969. év végére. Alig néhány hete írunk 1970-et. A városfejlesztési naptárban pedig szinte nincs is új év, hiszen hátra van még a múlt év munkáját értékelő és az idei tervet jóváhagyó tanácsülés napja. A közelgő „városfejlesztési új év” előtt felkerestük dr. Maróti Jánost, a Városi tanács elnökét, és interjút kértünk tőle. — Hogyan töli meg az 1969. esztendőt a városfejlesztés szempontjából? — Bevezetőben hangsúlyozni kívánom — mondotta a városi tanács elnöke —, hogy az 1969. év munkájának értékelése és az 1970. év terve — ami bizonyára második kérdése lesz — még nem jóváhagyott. A végső elbírálás, a szentesítés a februárban összeülő városi tanácsülés dolga lesz, hogy mégis nyilatkozhatom róla, annak egyetlen oka van. Tudniillik, hogy a múlt évi értékelést és az idei fejlesztési tervet már számos fórumon megvitattuk. Többek között a városi tanács állandó bizottságaival, a Hazafias Népfront elnökségével, iskolaigazgatókkal, kultúrmunkásokkal, egészségügyi vezetőkkel, vállalatvezetőkkel, és nem utolsósorban tárgyalta a témát a városi tanács végrehajtó bizottsága, a városi pártbizottság végrehajtó bizottsága, és legutóbb a pártbizottsági ülés napirendjén is szerepelt a városfejlesztés. — Ennyi bevezetés után úgy folytatom, hogy: leghelyesebben akkor járunk el, ha az 1969. évet összehasonlítjuk az 1967. és 1968. esztendő tervteljesítésével. A három év közül műszaki teljesítés, tehát megvalósulás tekintetében, abszolút és relatív értelemben is, az 1969-es esztendő volt a legsikeresebb. — Kicsit közelítve a témához . . . — Igen. Mindenek előtt a kereskedelem, ezen belül az élelmiszerkereskedelem sikeres fejlesztését tartom az 1969-es év nagy eredményének. Felépítettünk öt ABC-áruházat. Négy már üzemel, az ötödik rövidesen megnyílik a Ságvári II. városrészben. A múlt években tett erőfeszítések tehát végre meghozták gyümölcsüket. Nemcsak az üzlettér, tehát a nagyság, hanem a választék és az ellátás minősége is javult. — Ha ezt ön ilyen pozitíven értékeli, akkor valószínű, hogy híve a kereskedelmi konkurrenciának? — Igen. Az ellátás minősége és a választék kétségkívül azért is javult, mert a szövetkezet és a Csemege Vállalat letelepült a városban. Gondolom, a lakosság is érzi ennek jótékony hatását. Ezzel kapcsolatban még annyit: élelmiszerbolt vonatkozásában ezzel sikerült behozni a korábbi évek elmaradását. A következőkben, már ami az élemiszerüzleteket érinti, csak szintentartás lesz a feladatunk. — Melyek a múlt évi városfejlesztés további pozitívumai? — Mindenképpen ide kell sorolni a kertvárosi beruházásokat. Ha szabad így fogalmaznom: komplettíroztuk a Kertvárost. A városnak ez a része a közelmúlt években nem kevesebb mint 40—50 millió forintot kapott. Hadd emlékeztessek rá, hogy ma már iskolája, bölcsődéje, üzletháza, szolgáltató háza, vendéglője, orvosi rendelője van a Kertvárosnak. S a középületek nagy részét a múlt évben adtuk át, mint ahogy a múlt év eredménye a kertvárosi utcák városias kialakítása is. Szívesen sorolom a tavalyi sikerek közé azokat az apró igénykielégítéseket is, amelyek mellékesként kezelése korábban joggal bosszantotta a lakosságot. Gondolok itt elsősorban az óvárosi járdaépítésekre, vízrendezésre és a parkosítás sok éves adósságára. Jelentős előrelépésről számolhatok be az egészségügy területén, hiszen százzal emeltük a bölcsődei férőhelyek számát, művelődésügy területén, hiszen elkészült a 2. számú középiskola, amely ugyan nem oldotta meg, de jelentősen könnyítette az oktatás gondjait. Átadtunk egy ötven férőhelyes óvodát is. Dicsérettel kell szólnom a társadalmi összefogásról, amely a városfejlesztésben egész éven át éreztette jótékony hatását. A vállalatok és a város lakosságának segítőkészségéből nagyon sok objektum születik. Többek között társasházak, a szabad strand, a Gyármegkerülő út közvilágítása, szökőkút stb. A társadalmi munkáasok tavaly 3,1 millió forint értékű munkát végeztek, 20 százalékkal többet, mint 1968-ban. Köszönet érte nekik. Az idén is az az elképzelésünk, hogy a nagy objektumok építésén kívül, minden társadalmi munkás a maga lakókörzetének szépítéséhez járuljon hozzá. Így remélhetőleg nemcsak a megépítés, de a megőrzés is eredményesebb lesz. — Mi az oka annak, hogy még mindig nem ejtett szót a lakásépítkezésekről? — Egyszerű. Tudniillik a lakásépítési terv teljesítése nem tartozik egyértelműen a múlt év pozitívumai közé. Azokat a lakásokat, amelyeket 1969-ben átadni véltünk, végül is sikerült elkészíteni. 168 lakásról van szó De problémánk volt és van is az úgynevezett áthúzódó lakásépítésekkel. Vagyis azokkal a lakásokkal, amelyek építését, szerelését 1969-ben kellett elkezdeni, és amelyeket 1970-ben kell átadni. Itt az építés ütemével van baj. Az elmaradás ma is 3—1 hónapos. Mi ennek az oka? — Kapacitáshiány. Az építőanyagipar és az építőipar krónikus kapacitáshiánya. A házgyárban egész éven át átlag 80 munkás hiányzott, a 26. Építőipari Vállalatnál is legalább több száz munkást kerestek mindig. Másik ok, hogy 1960 elején új típusú panel szerelését és gyártását kezdték el, és ebben még sem a gyártóknak, sem a szerelőknek nem volt gyakorlatuk. És végül, a házgyár központi utasításra más városokba szállítja termékeinek jelentős hányadát. _ összegetné » ni. ötéves tere címűi négy esztendejének város* vonatkozású eredményeit? —A múlt év derekán a városi tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta az időarányos és az 1970 végére várható tervteljesítést, így viszonylag könnyen válaszolok a kérdésre. Azt mondhatom, hogy a városfejlesztés harmadik ötéves tervét időarányosan teljesítettük, és 1970. végére minden bizonnyal túlteljesítjük. Például: lakásépítés terve öt évre 1258 lakás átadása volt. Ezzel szemben már 1969 végére átadtunk 1759 lakást. A kereskedelmet és a szolgáltatást 2255 négyzetméternyi üzlettérrel kívántuk fejleszteni, és ehelyett már eddig 4100 négyzetméter új üzletteret építettünk. Sorolhatnám még az eredményeket. Egyetlen területen, az általános iskolai tantermeknél vagyunk lemaradásban. Tervünkben 12 tanterem szerepelt, de csak 8 készült el, és az idén sem épülnek újabb tantermek. Az ok: korábban pénzügyi fedezet hiánya, mostanában építőipari kapacitáshiány összegezve azonban elmondhatjuk, hogy a harmadik ötéves tervben többet kapott a város, mint amire 4—5 évvel ezelőtt számítani lehetett. — Az idei esztendő a harmadik ötéves terv utolsó éve, úgyis mondhatnánk, hogy a negyedik ötéves terv előkészítő esztendeje. Vajon, melyek az 1970. év városfejlesztési feladatai? — Két alapvető feladatunk van: 1. sikeresen befejezni a harmadik ötéves tervet, 2. Jól előkészíteni a negyediket. — Milyennek ígérkezik az idei év? Úgy érzem, gazdagabb, vagy szegényesebb, mint a tavalyi? —Minden olyan feladatra, amely a harmadik ötéves terv sikeres befejezése szempontjából döntő, ha szűkösen is, de van pénzünk. Azért mondom, hogy szűkösen, mert sajnos az építőipari árakkal párhuzamosan és arányosan nem nőtt a városi tanács pénzügyi fedezete. Példaként említeném, hogy a lakások bruttó ára 1968-ról 1969-re 47 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére, az idén a lakásépítésen, illetve a lakásátadáson van a fő hangsúly. Ez a városfejlesztési terv legfontosabb tétele. 1970-ben befejezünk és átadunk 566 lakást. Ebből 312 állami és szövetkezeti, 254 pedig társasház lesz. Ugyanakkor megkezdjük továbi 572 lakás építését. A közintézmények építésében ugyancsak gazdag esztendő elé nézünk, hiszen elkészül a Lenin téri párt- és tanácsház. A pártház átadását április 4-re ígérték az építők. Folytatjuk az iparcikk-áruház, illetve a szolgáltató ház építését a Dózsa György úton. — Ha már az Iparcikk áruháznál tartunk. Mindenkit érdeklő kérdés ,jön a Centrum, vagy nem jön a Centrum? — A tervezés során, mint ismeretes, tárgyaltunk a Centrum Áruházak igazgatóságával arról, hogy amennyiben átvállalják a költségek egy részét, úgy az új áruházat ők birtokolhatják. Sajnos, közvetlenül az építkezés megkezdése előtt, az építőipari árak növekedésére hivatkozva a Centrum Áruház elállt korábbi ígéretétől. — Nem azért, mert sokáig húzódott az építtkezés megkezdése? — Nem. Tudniillik, a kezdést éppen a Centrum Áruház kérésére, az általa igényelt tervmódosítások nyomán halasztottuk el. — Akkor tehát végérvényesen le kell mondani a jótékony konkurrenciáról? — Végérvényesen azért nem, hiszen a Centrum Áruház a negyedik ötéves terv végére kilátásba helyezte, hogy a Castrumban épülő áruházat átveszi. A Dózsa György úti áruház építésénél pedig szükségből úgy döntöttünk, hogy más pénzügyi forrás után nézünk annak érdekében, hogy 1971-re elkészüljön. Az idén saját erőből négy millió forintot költünk az áruházra, a további költségeket a Dunaújvárosi Kisker vállalja. Tehát az áruházát a Dunaújvárosi Kiskereskedelmi Vállalat fogja üzemeltetni. — Az idei esztendőnek van még néhány befejeződő létesítménye, ne készül-e, és hogyan, a városfejlesztés IV. ötéves terve? — Előzetes ismereteink szerint a negyedik ötéves tervben vállalataink 10 milliárd forintos ipari beruházást terveznek. Csak a két legnagyobbat említem: a Dunai Vasmű saját erőből 4 milliárdos beruházást hajt végre,a Papíripari Vállalat pedig a Gazdasági Bizottság döntése alapján 4,2 milliárd forintos beruházást valósít meg. Az ipari beruházások természetesen döntően befolyásolják a városfejlesztés nagyságát, irányát. Ennek következtében, mai feladatunk: a szükséges kiviteli tervek elkészítése, a pénzügyi fedezet biztosítása, a közös források alakítása és az építőipari kapacitás biztosítása. Az idei városfejlesztési terv jelentős részét a jövőre való felkészülés foglalja el. Az idén el kell készíteni 8—900 lakás kiviteli terveit, a Munkás Művelődési Otthon, a szociális otthon és a III. középiskola kiviteli terveit, hogy csak a legjelentősebbeket említsem. Ugyanakkor megkezdjük a második rendelőintézet és a fedett uszoda terveinek előkészítését is. A tervezéseken kívül hozzákezdünk az új ötéves terv első nagy objektumainak építéséhez: megkezdődnek a munkálatok a Munkás Művelődési Otthon és a 20 tantermes iskola építkezésén. Hadd mondjam még el, hogy az idén is, de a jövőben is, a városfejlesztési terv megvalósítása érdekében a társadalmi erők fokozott összefogására lesz szükség. A végrehajtó bizottság nevében ezúton kérem a vállalatokat, a város ma minyen lakóját, hogy erejéhez mérten járuljon hozzá terveink megvalósításához. Továbbra is nagy szükség van a dunaújvárosiak híres lokálpatriotizmusára. — Milyen nehézségekkel kell szembenézni az 1970. évi városfejlesztési terv megvalósítása során? — Sok gond között ma is legnagyobb az építőipari kapacitáshiány. Bár, örömmel mondhatom, hogy terveink reálisak, tehát építőipari kapacitással lefedezettek. De azt is el - ----u-,„+ám hogy például lakásépítésben pénzügyileg többre volna lehetőségünk. Annak, hogy az idén még több lakást adjunk át, kimondottan építőipari kapacitáshiány az akadályozója. A város vezető testületei mindent megtesznek annak érdekében, hogy az építőipar a vállalt feladatoknak eleget tegyen, sőt, hogy azokat túlteljesítse. Azt hiszem, nem lenne ártalmas, ha a közvélemény is rajta tartaná szemét ezen a mindannyiunkat egyformán érintő kérdésen. — Végezetül, a jubileumi év programjáról érdeklődnénk. — A városfejlesztési terv közvetve maga is azt a célt szolgálja, hogy Dunaújvárosban méltón ünnepelhessük a hármas évfordulót. Azt hiszem, a város pillanatnyi státusza alkalmas arra, hogy a huszonöt, illetve a húsz évre visszapillantva elégedettek lehessünk Ami az ünnepségeket illeti: az első ünnepségsorozatra április 4 körül kerül sor. A Benin centenárium alkalmából, április 21-én, az elkészült főtéren felavatjuk Kiss István szobrászművész három méter magas Lenin szobrát 'srdanítás örmenségeinek pontos idejét még nem határozták meg az illetékes feszületek Előreláthatólag janú’-knisk,— — Köszönjük a beszélgetést. Miskolc?! Miklós 72 felszabadulási vándorzászló Lezárult a felszabadulási munkaverseny első szakasza. A tavalyi év utolsó negyedévének munkája alapján szombaton értékelték a Dunai Vasmű gyárrészlegeinek, főosztályainak, osztályainak és üzemeinek, valamint szocialista brigádjainak vállalását. A gazdasági vezetésen kívül a pártszervezetek szakszervezeti és KISZ-vezetők majdnem kétszáz gazdasági egység munkáját, vállalásait elemezték. A felszabadulási munkaverseny vörös selyemzászlaját 12 üzem, osztály és brigád nyerte el. Véglegesen az a kollektíva birtokolja majd, amelyik a legtöbbször nyerte el a verseny öt negyedéve alatt. A gyárrészlegek és főosztályok v cégei tíz vándorserleget kapnak. A brigádok közül a nagyolvasztó gyáregység „Jó szerencsét” brigádja, az acélműnél D. Horváth László Martinász brigádja és a Fazola Henrik brigád, a tűzálló gyáregységnél a Kállai Éva és az Április 4 brigád nyerte ell a felszabadulási vándorzászlót A nyertes brigádok a februári termelési tanácskozáson veszik át a kitüntetést.