Dunaújvárosi Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 70-78. szám)
1970-09-01 / 70. szám
Z MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM. 70. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1970. SZEPTEMBER 1. KEDD Új vezetőségek Befejeződött a X. kongresszus első üteme,, minden alapszervezetben elhangzott a vezetőség beszámolója. Ma, szeptember elsején új szakasz kezdődik alapszervezeteink munkájában. Megkezdődnek a vezetőség választó taggyűlések. A jelölőbizottságok folytatják, vagy éppen már befejezték fontos munkájukat és felkészültek arra, hogy a taggyűlés elé tárják javaslataikat. A javaslat téteit az idén is gondos előkészítés, a vélemények alapos vizsgálata előzte meg, hiszen egyetlen alapszervezetben sem mindegy, hogy az elkövetkezendő időszakban kik és hogyan irányítják a munkahely politikai életét. Éppen ezért, a jelölőbizottságok véleményében ezúttal nemcsak az alapszervezet kommunistáinak, de a munkahelyhez tartozó becsületes pártonkívülieknek véleménye is tükröződik. Minden alapszervezetben olyan vezetőséget igyekeznek választani, amely vezetőségre rá lehet bízni pártunk politikájának végrehajtását, a végrehajtás helyi irányítását. Ma már mindenki tudja, hogy lényegében a pártvezetőségek munkájától függ, miként érvényesülnek pártunk határozatai a gyakorlatban, milyen feladatokat, vállal és milyen feladatokkal tud megbirkózni az alapszervezet, végeredményben, hogy, mint alakul az adott üzem, gyár, hivatal, iskola, intézmény politikai arculata, hogyan élnek majd az emberek. A választás, pontosabban a kiválasztás sok buktatót rejt magában, hiszen számtalan szempont alapján lehet és kell eldönteni sok jó és még jobb elvtárs közül. Felsőbb pártszervek” érthető módon az alapszervezetek szuverén jogának tekintik a vezetőségválasztást. A tagságnak, joga és kötelessége, hogy kiválassza vezetőit. Nagyüzemi, városi bizottságok legfeljebb azzal segítettek a jelölőbizottságoknak, hogy véleményt mondtak az eddig működő, vezetőségekről és felhívták figyelmüket, néhány elvi állásafoglalásra, határozatra. Óvták jelölőbizottságokat attól, hogy a látszólag könnyebb és egyszerűbb megoldásokat válasszák. A Központi Bizottság elvi állásfoglalása, hogy — természetesen az alapszervezet jellegének megfelelően — erősíteni kell a fizikai munkások részvételét a vezetőségekben. Ugyancsak, az eddigieknél bátrabban és határozottabban kell vezetői funkcióval megbízni fiatalokat és nőket. Mindez természetesen nem lehet mechanikus, statisztikát javító munka. Nem is válhat azzá, hiszen alapszervezeteink tagsága az összesített statisztikákra — nagyon helyesen — nem szokott figyelemmel lenni. Statisztikáktól függetlenül a bizalom azé, aki azt megérdemli. Az általános irányelvek azonban feltételezik, hogy alapszervezeteink tagsága, ahol csak egyetlen mód is van rá, nem a kisebb erőkifejtést igénylő megoldás mellett dönt, hanem kikeresi azokat a munkásokat, fiatalokat és nőket, akik megfelelő felkészültséggel, politikai tisztánlátással, szervezőkézséggel és erkölcsi háttérrel rendelkeznek. A vezetőségválasztás idején ez a legfontosabb kádermunka, amely nemcsak előremutat, de megmutatja az elmúlt évek eredményeit, hibáit is. Tudniillik, most fény derül arra, hogy az alapszervezet megfelelően foglalkozott-e a káderutánpótlással, avagy megelégedett azzal, hogy az alapszervezet vezetősége jelenleg jó,tehát „nincs gondunk a tartalékot illetően’. A vezetőségeket természetesen nem elég megválasztani. Megfelelő támogatás nélkül egyetlen irányító szerv sem tud dolgozni, és ezt a támogatást az újjáválasztott pártvezetőségek az alapszervezetek tagságától várják. A választások elmúltán tehát egyetlen kommunista sem érezheti, hogy „mindent megtett” . alapszervezete vezetőségéért. A választás csupán kezdet,’ s az igazi bizalmat a szavazó urnába dobott’ cédula után az új vezetőség akkor érzi, ha a hétköznapok hosszú munkájában is egy emberként maga mögött tudja az alapszervezet kommunistáit. M. M. Aranyérem a 67. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon Aranyérmet, nyert a 67. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon a Dunai Vasmű. A Dunai Vasmű, a Szekszárdi Állami Gazdaság és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár az idén közösen jelent meg a mezőgazdasági kiállításon. A Dunai Vasmű készítette a százférőhelyes, vegyescélú mezőgazdasági épületszerkezetet, amelyben a szekszárdiak szarvasmarha és sertés, a mosonmagyaróváriak pedig apróállat tartására, szolgáló berendezéseket mutattak be. A vásár igazgatósága a DVT K 12x3 típusú csarnokot és berendezéseit aranyéremmel jutalmazta. A megtisztelő kitüntetést Borovszky Ambrus vezérigazgató vette át. Még van tenni! A társadalmi munkások eredményei és a további feladatok „A virágos és tiszta Dunaújvárosért” jelszó 1970-ben sem maradt visszhangtalan, sőt, lényegesen, több társadalmi munkaórát vállalt a város lakossága idén, mint 1969-ben. Tavalyi eredményeinkért sem kell szégyenkeznünk, a megye két városa között folyó versenyt a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága legutóbbi értékelése szerint — a tavalyi eredmények alapján — ismételten Dunaújváros nyerte. Eredmények, nevek, jutalmak 1969-ben a város lakói összesen majdnem 340 ezer társadalmi munkaóra teljesítését vállalták, és több mint 400 ezret teljesítettek. A túlteljesítésben nem kis szerepe van annak, hogy az életre hívott operatív bizottság segítségével sikerült szervezettebbé tenni a munkát, s hogy a társadalmi munka erkölcsi és anyagi elismerése növekedett. A társadalmi munka jó megszervezéséért a megyei tanács húsz dunaújvárosi dolgozónak emlékplakettet adományozott, név szerint: Szentmiklósi Sándornak, Szente Lászlónak, Horváth Ferencnek, Deák Gézának, Kecskés Sándornak, Hum Ferencnek, Kelemen Istvánnak, Mézes Lajosnak, Tibornak, Farkas Lajosnak, Gyapjas Lipták Lajosnak, Kincses Istvánnak, Gyenes Péternek, Ribár Lászlónak, Király Antalnak, Gazda Sándornak, Parragh Józsefnek, Dénes Györgynek, Baranyai Ferencnek és Veres Imrének. A megyei tanács által alapított emlékjelvény arany fokozatát 149 dunaújvárosi nyerte el, mindazok, akik tavaly több mint’ ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ezüstjelvényt kaptak százhuszonnyolcan 600 forint értéken felüli teljesítésükért, és bronz fokozatot ezernégyszázötvennyolcan 300 forint értéken felüli társadalmi munkájukért. Elismerő oklevelet nyert a Dunai Vasmű igazgatóság IV-es, VII-es és VIII-as pártalapszervezete. oklevéllel díjazták a kokszvegyészeti gyárrészleg, az üzemfenntartás, a hengerművek, az igazgatóság I-es, ill-as, V-ös és VI-os pártalapszervezete, valamint a bölcsődék és a kórház kollektíváját. A város által alapított „Társadalmi munkáért” jelvényből ezúttal az iskolások is kaptak. A városi tanács művelődésügyi osztálya, a városgazdálkodás és az operatív bizottság illetékesei az erkölcsi elismerésen kívül 200 ezer forintot osztottak el érdem szerint a dunaújvárosi iskolák között, amelyet kirándulásra, vagy bármi más kollektív célokat szolgáló eszközök beszerzésére lehet felhasználni. A legtöbbet, az összeg egynegyedét a Ságvári Endre Általános Iskola kapta. Hasonló elvek szerint jutalmazták a népfront-elnökség bevonásával — összesen 100 ezer forinttal — a három legjobb népfront körzetet. A társadalmi munka kollektív díjazására fordított háromszázezer forintból egyébként 150 ezer megtérült. A városok közötti verseny győztesének jutalma volt ez az összeg, amelyet a városi tanács az idei verseny díjazására fog felhasználni. Műszakilag megalapozott tervezés A tavalyi eredmények alapján a társadalmi munkát irányító operatív (Folytatás a 2. oldalon) Meggyorsult a rakodás, a kiszállítás a vasmű hideghengerművében. A vállalatnál hathatós intézkedéseket, tettek a kocsiforduló meggyorsítására. Az intézkedések nemcsak a büntetéspénz csökkenését, illetve megszűnését eredményezték, hanem azt is, hogy a késztermék gyorsabban jut el a megrendelőkhöz, hamarabb realizálódik a gyárnak a megtermelt termelési érték. Képünkön rend és gyors rakodás fogadja a nézőt a hideghengermű készáruraktárában is. Vályi Péter pénzügyminiszter sajtótájékoztatója a tanácsi gazdálkodás új módszereiről Közvetlen részesedés a vállalatok eredményeiből Vályi Péter pénzügyminiszter szombaton a minisztérium József nádor téri székházában fogadta a meghívott újságírókat és tájékoztatást adott a tanácsi gazdálkodás új módszereiről, melyek 1971-ben, a negyedik ötéves tervvel egyidőben lépnek életbe. A miniszter elmondotta, hogy az új gazdasági mechanizmus három éve után az előrelépés, a tanácsok önállóbb pénzügyi gazdálkodásának feltételei adottak. A tanácsi pénzgazdálkodás új módszerét lényegében már az új gazdasági mechanizmus néhány intézkedése mintegy bevezette. Az utolsó három év pénzgazdálkodásának lényegét a miniszter a következőkben összegezte: — már nem egyik évről a másikra, hanem középlejáratú tervek készültek (történetesen a harmadik ötéves terv derekán, hároméves tervek), — a bevételeket alapszerűen kezelhették a tanácsok, — csökkentek a megkötöttségek, fokozódott az önállóság a kiadások meghatározásában is. A pénzügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy a tanácsok az elmúlt években jól éltek a jogokkal, megtanulták az önálló gazdálkodás alapelveit, ezért reális lehetősége van a tanácsi pénzgazdálkodás továbbfejlesztésének. Több bevétel A miniszter így fogalmazott: a tanácsok ezentúl az összes vállalatok és szövetkezetek működésében érdekeltek lesznek. Az államhatalom helyi szerve mindeddig csak a saját, az úgynevezett tanácsi vállalatok gazdálkodásában volt érdekelt, és lényegében semmiféle érdekkapcsolata nem volt a területén működő minisztériumi vállalatokkal. Még akkor is így volt ez, ha tudvalévő, hogy egy-egy megye, vagy város jellegét, életét, struktúráját elsősorban a minisztériumi felügyelet alá tartozó nagyvállalatok határozzák meg. A tanácsi pénzgazdálkodás új módszere megszünteti ezt a ,,kívülállóságot”, és érdekeltté teszi a helyi tanácsokat a megyében, járásban, városban, illetve községben működő üzemek, kt.sz-ek, szövetkezetek működésében. A miniszteri megfogalmazás szerint: bővítjük a tanácsok bevételi forrásait, és a bevételek összetételét megváltoztatjuk. Korábban a tanácsok fejlesztési alapjukat és költségvetéseiket tekintve elsősorban az állami lebontásra hagyatkoztak. Kiadásaik finanszírozásában csak elenyészően kis szerepet kaptak a lakossági és szövetkezeti adóból, intézményeiktől és vállalataiktól származó, illetve a kommunális adókból származó bevételek. Ezentúl, vagyis 1971 január 1-től, a tanácsok közvetlenül részesülnek a területükön működő összes vállalat és szövetkezet illetményadójából, eszközlekötési járulékából, sőt a nyereségéből is. A kormány és a minisztérium úgy intézkedett, hogy az eszközlekötési járulékból, az adott közigazgatási terület fejlettsége szerint, differenciáltan részesüljenek a tanácsok. Ez azt jelenti, hogy az iparilag fejletlen megyék az eszközlekötési járulék 5 százalékát, az iparilag felett megyék pedig csak 1—1,5 százalékát tarthatják meg. A kormány ezenkívül más módszerekkel is támogatja az úgynevezett elmaradott megyéket. Az új rendelet szerint a vállalatok adózatlan nyereségének 6 százalékát ugyancsak közvetlenül a tanácsoknak adják. Végeredményben ez azt jelenti, hogy 1971-től a megyék háztartásiján az állami hozzájárulás mértéke csökken, és nagyobb szerepet kap a saját bevételi forrás. És ez egyben azt jelenti — a pénzügyminiszteri isszámításai szerint — hogy a TV. ötéves terv időszakában évről évre 6— 7 százalékkal növekedhet a tanácsok rendelkezésére álló fejlesztési alap összege. Nagyobb önállóság A bevételi források kiterjesztésével és strukturális megváltozásával egyidőben nagyobb ’ önállóságot kapnak a tanácsok. A miniszter elis mondotta, hogy a fejlesztési alap felhasználásában ezentúl csak a lakásra, kórházra, valamint a szakközépiskolákra fordítandó összegét írják elő kötelező érvénnyel. A fenntartási költségekben pedig a béralapot, valamint az út- és hídfenntartásra vonatkozó pénzösszeget jelöli meg a minisztérium A pénzgazdálkodásban várható önállóság természetesen nemcsak jogokat, de terheket is jelent a tanácsok számára. Elengedhetetlen követelmény a többi között, hogy a tanácsok az eddigieknél jóval nagyobb informáltsággal rendelkezzenek az egész terület gazdasági helyzetére vonatkozóan, hogy még jobb gazdasági koncepcióval rendelkezzenek az államigazgatás helyi szervei, hogy önmaguk biztosítsák a fejlesztés és fenntartás költségeinek egyensúlyát. A nagyobb pénzügyi önállóság megteremtésének egyébként nemcsak gazdasági vonatkozásai vannak, de politikai értelemben is jelentős lépés, hiszen a helyi tanácsok hatáskörének kiterjesztése része a szocialista demokrácia fejlődésének. A megye adja a városnak A szervezeti lebonyolításról szólva a miniszter elmondotta, hogy a minisztérium megteremtette a vállalatok és szövetkezetek adózásának egységes pénzügyi ellenőrzését, ami várhatóan létszám-megtakarítással jár. Munkatársunk kérdéseire válaszolva Vályi Péter pénzügyminiszter tájékoztatta az újságírókat a lebonyolítás módszereiről. Nevezetesen arról, hogy a megye területén lévő önálló vállalatok és telephelyek befizetéseit a megyei tanácsok gyűjtik össze, és a megyei tanácsok döntenek azok felhasználásáról oly módon, hogy a kérdéses pénzösszeget az érdekelt városok és községek rendelkezésére bocsátják. Hangsúlyozza miniszter, hogy a megyék is kötelesek érvényesíteni az országos irányelveket, nevezetesen, úgy kell elosztaniuk a vállalatok befizetéseit, hogy az adott városok, illetve községek valóban érdekeltek legyenek a területükön dolgozó üzemek működésében, végső soron a befizetésekben M. M.