Dunaújvárosi Hírlap, 1970. november (15. évfolyam, 88-95. szám)
1970-11-03 / 88. szám
..■ [UNK]fii.MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 88. SZÁMÁRA: 1 FORINT 1970. NOVEMBER 3., KEDD Taggyűlések — koszorúzás — díszünnepség - tanácsülés — múzeum és könyvtár megnyitó a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján Közeledik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulója, amelyet városunk dolgozói ünnepségsorozattal köszöntenek. a pártszervezetek novemberi taggyűlésükön emlékeznek meg a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepéről, s ez alkalommal jutalmazzák meg azokat a pártmunkásokat, akik az elmúlt évben, és különösen a kongresszusra való felkészülés időszakában kiemelkedő munkát végeztek. Az iskolák tanulói is készülnek az ünnepi megemlékezésre. Több helyütt az üzemekben terveznek magyar—szovjet baráti találkozót. Az óvárosi szovjet emlékműnél a koszorúzási ünnepség a korábbi szokástól eltérően nem november 7-én délelőtt lesz, hanem november 6-án, pénteken délután 15 órakor. A koszorúzást követően, november 6-án este 18 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében rendezi meg a városi pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága a dunaújvárosi dolgozók díszünnepségét. A díszünnepségen beszédet mond Mika Józsefné elvtárs, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának tagja. A díszünnepségen, hagyományainknak megfelelően a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, dr Maróti János elvtárs beszámol az 1970. évi társadalmi munkákról, majd átadja a legjobb társadalmi munkásoknak és a társadalmi munkában kitűnt közösségeknek a városi tanács okleveleit és jutalmait. A díszünnepséget szavalatok, és a központi énekkar által előadott forradalmi dalok teszik ünnepélyesebbé. Az évfordulósorozat ünnepségeinek keretében jelentős politikai eseményre kerül sor november 13-án, pénteken reggel 8 órakor, a Dunai Vasmű klubtermében. A tanácsok megalakulásának évfordulóján jubileumi tanácsülést hívott össze a városi tanács végrehajtó bizottsága, amelyen dr. Maróti János, a tanács végrehajtó bizottságának elnöke tart ünnepi megemlékezést. A jelentős ünnepségsorozat kiegészült egy másik eseménnyel: november 13-án este 16 óra ,70 perckor ünnepélyes keretek között megnyitják a város lakói előtt a városi Múzeum és a városi könyvtár kapuit, amely, mint ismeretes, a régi pártházban kapott végleges elhelyezést. Dr. Maróti János tanácselnök megnyitó szavai után a Madách Színház művészei adnak műsort a megnyitó ünnepség közönségének jubileumi Tanácskozott a Fejér megyei Pártértekezlet Október 31-én és november 1-én tanácskozott a Fejér megyei Pártértekezlet a székesfehérvári városi tanács nagytermében. A megye közel 19 ezer kommunistáját 270 küldött, köztük városunk kommunistáit 56 küldött képviselte. A pártértekezleten Herczeg Károly elvtárs, a Fejér megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a küldötteket és az értekezlet vendégeit, köztük Apró Antal elvtársát, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, és dr. Dabrónaki Gyula elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, államtitkárt. A megyei pártbizottság írásos beszámolójához, és a pártbizottság által beterjesztett állásfoglaláshoz, amelyet a küldöttek előre megkaptak, Herczeg Károly elvtárs mondott vitaindító beszédet. Ebben felhívta a figyelmet, hogy felelősségteljes ülésező munka vár a két napon át pártértekezletre, helyesen kell értékelnie a megye kommunistáinak négy éven át végzett munkáját és jól meghatároznia a jövő évek feladatait. — A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával — hangsúlyozta az előadó — egyetért a megye párttagsága, következetesen munkálkodik a megjelölt határozatok végrehajtásáért. Eredményeink azt is bizonyítják, hogy a szocialista társadalom építésében velünk együtt cselekszik a megye lakóinak döntő többsége. Ezután az előadó értékelte a kongresszusi előkészületek, a taggyűlések és pártértekezletek tapasztalatait, az e pártfórumokon elhangzott javaslatokat, a kritikus hangvételt, és segítőkészséget. — Akik a kongresszusi előkészületek során véleményt nyilvánítottak — mondotta Herczeg Károly elvtárs — elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a párt politikájával egyetértenek, annak folytatását várják. Hangsúlyozta a párt vezető szerepének érvényesülését élet minden területén, a társadalmi az üzemi, munkahelyi és a közéleti demokrácia továbbfejlesztésének fontosságát. A párttagok véleményt mondtak a munkás-paraszt szövetségről, a munkásosztály és a parasztság életszínvonalának alakulásáról. Sokan és szenvedélyesen beszéltek, ifjúságunkról és a társadalom előtt álló nevelési feladatokról. A párttagság egyetért a nők társadalmi szerepének további fokozásával. Hangsúlyozta az előadó, hogy a taggyűlések és pártértekezletek megerősítették pártunk gazdaságpolitikáját, szóvá tették az erkölcsi elismerés és az anyagi ösztönzés fontosságát. , — Népgazdaságunk IV. ötéves tervének legfőbb célkitűzése a munka hatékonyságának fokozása. Amikor ezt rögzítjük, — hangsúlyozta az előadó — arra is emlékeztetnünk kell, hogy nemcsak és nem elsősorban a munka intenzitásának fokozásáról van szó. Az egyes emberektől természetesen többet várunk, miként ők is többet várnak forintokban is, az életszínvonal egészét tekintve is a népgazdaságtól. De a termelékenység fokozásának összetevői a vezetői információtól, a munka magasfokú szervezettségéig terjednek, s magukban foglalják a vezetés szervezettsége, kulturáltsága emelését, a legkorszerűbb technika és technológia szükségességét is. megszervezésének Megyénk következő ötéves terve részletesen foglalkozik a mit-tel és a hogyannal is. Amikor a tervben rögzítettük, hogy a következő ötéves tervben kiemelt ágazatként kezeljük, fejlődésünk ütemét tekintve meghatározónak tartjuk az aumínium-, a jármű-, a híradástechnika-, a számítástechnikai program megvalósítását, az állattenyésztés és hústermelés fellendítését, valamint vezető mezőgazdasági növényeink, a kukorica és a búza termesztésének fejlesztését, akkor külön megfogalmazás nélkül is kimondtuk: a munka hatékonysága fontos, nélkülözhetetlen elemének tartjuk a nemzetközi integrációt, annak további szélesítését és tökéletesítését is. Az előadó azután beszélt pártunk és kormányunk életszínvonal politikájáról, a szándékok és lehetőségek összhangjáról. Hangoztatta, hogy az életszínvonal emelkedésének elemi feltétele a munka társadalmi hatékonyságának további fokozása. A beszámoló tájékoztatót adott megyénk ideológiai, erkölcsi, kulturális életéről, a fellazítási politika elleni harc időszerű feladatairól. vezetőinek számítása szerint a könnyűacélszerkezet gyártása a jelenlegi évi 18 ezer tonnáról a negyedik ötéves terv végére 40—50 ezer tonnára növelhető. Szólt arról, milyen nagy jelentősége van a vezetés színvonalának emelésében a számítógéptechnikának, a szervezettségnek és a különböző szabályozóknak. Langó István, az Ikarus székesfehérvári gyárának párttitkára az autóbuszgyártás fejlesztéséről beszélt. Dr. Pallós István, a Móri Állami Gazdaság igazgatója a móri járás gazdasági eredményeivel ismertette meg a pártértekezlet küldötteit. Kiss Sándorné tanár a pedagógusok helyzetéről, a nevelésben kifejtett szerepéről s a megye fiatalságának továbbtanulási lehetőségeiről beszélt. Horváth Győző tsz-elnök a székesfehérvári termelőszövetkezetek eredményeiről és teendőiről adott számot. Nagy érdeklődéssel hallgatta pártértekezlet Péterfi Sándor dunaújvárosi mozdonyvezető felszólalását, aki elmondotta, hogy mindazok, akik a vasút különböző területein dolgoznak, érzik és látják," amit ma a vasút a forgalom szervezésében, irányításban, gazdálkodásban végez, az nem jó, károsan hat ki magára a vasútra, de a termelő vállalatok egyenletes termelésére is. vasút irányítási-gazdálkodási mechanizmusa elavult, a mai élet követelményeinek már nem felel meg. A vasútnál bekövetkezett változások a régi korszerűtlen mechanizmushoz igazodnak és így adódik elő, hogy a mai és a száz évvel ezelőtti színvonalon lévő termelőeszközök használata során az objektíve létező ellentmondás nem csökken, az egyre bővülő modern technikai eszközök növelése nem hozza meg a kívánt eredményt. Példának mondotta, hogy Dunaújváros és Budapest között egy modern Diesel-mozdony 14—18 óra alatt teszi meg az utat, tehát ugyanannyi idő alatt, mint egy gőzmozdony a dieselesítés előtt. — Az a véleményünk, — mondotta — hogy nem a száz évvel ezelőtti mechanizmushoz s az ezt az állapotot tükröző Végrehajtási utasításokhoz kell a mai valóság igényeit és követelményeit igazítani,, amint a gyakorlatban történik, hanem fordítva: a mai technikához kell kialakítani egy új, rugalmas, hatékony gazdálkodási, szervezeti, irányítási mechanizmust tükröző végrehajtási utasítást. Szerintünk a vasút elavult mechanizmusa akadályozza a modern technika által követelt új módszerek kialakítását, használatát, érvényesítését. Mivel a kérdés megoldása országos döntést követel meg, mi dunaújvárosiak, kérjük a pártértekezletet, javaslatunkat juttassák el a párt felsőbb szerveihez, esetleg a kongresszushoz. Péterfi Sándor állítása bizonyítására, sok, igen szemléltető példát tárt a pártértekezlet elé. Paizer György, a székesfehérvári járási pártbizottság első titkára felszólalásában gazdaságpolitikai kérdésekről, a pártértekezlet tapasztalatairól és az oktatásról beszélt. Both Vilmos, a Volán 14. sz. vállalatának igazgatója a közúti, személy- és teherszállítás technikai és személyi feltételeinek alakulásáról, az ezzel kapcsolatos gondokról beszélt. Balatincs Jánosné, a móri községi pártbizottság titkára Mór község iparosodásáról, s a nagyközség gondjairól szólt. Szabó János, a mezőfalvi Állami Gazdaság párttitkára nagy tetszéssel fogadott beszédében a dolgozók aktivitását és a lehetőségeket kihasználó korszerű vezetést hangsúlyozta, beszélt a mezőgazdasági szakmunkásképzés jelentőségéről és kulturális, művészeti életünk néhány hiányosságát tette szóvá. Stadler János vezérőrnagy, a megyében szolgálatot teljesítő katonák és tisztek üdvözletét tolmácsolta a pártértekezletnek. Kovács Józsefné, a Fejér megyei Nőtanács elnöke a nőmozgalom átszervezésének tapasztalatairól, a nők helyzetét megkönnyítő intézkedésekről beszélt. Pozitív példákat hozott fel Dunaújvárosból, az óragyárban és a ruhagyárban kezdeményezett lépésekről, amelyek a nődolgozók helyzetét igyekeztek megkönnyíteni. Példaként méltatta a Dunaújvárosi Tanács által kezdeményezett 120 férőhelyes szükségóvoda megvalósítását. Estélyi Gyula, a bicskei járási pártbizottság első titkára az ingázók gondjairól beszélt. Kiss József, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, az építőipar előtt álló feladatokról tájékoztatta a pártértekezletet. [fr. Tapolczai Jenő, a Fejér megyei Tanács VB elnöke, a tanácsok munkáját elemezte, megállapította, hogy megyénk az ország legdinamikusabban fejlődő megyéi közé tartozik, a népesedési arány is messze meghaladja az országos átlagot, így a járulékos és kommunális beruházások fokozatosan elmaradtak az igényektől, és bár megyénk az elmúlt öt évben jelentős előrehaladást tanúsított, a következő évek feladata kell hogy legyen a fennálló ellentmondások fokozatos felszámolása. Ehhez kérte (Folytatás a 2. oldalon) Alkotó vitában erősítették meg a küldöttek az eddigi pártpolitikát A Fejér megyei pártbizottság első tikárának nagy tetszéssel fogadott referátumát vita követte, amelyben elszólalt Bán Józsefné, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának evékenységéről és a pártalapszervezetek fegyelmi munkájáról adva számot. Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója a harmadik néves tervben elért gazdasági eredményekről számolt be a pártértekezetnek, hangsúlyozva, hogy a vasmű évente mintegy 13 százalékkal növelte termelését, és olyan gyártmányokat produkált, amelyre igen nagy szüksége volt a népgazdaságnak. — Sokszor elmondtuk — mondotta a vezérigazgató — de ismét számba kell venni, hogy a Dunai Vasmű a hazai olaj és földgáz kinyerése szempontjából oly fontos vezetékek építésében milyen szolgálatot tett. De ide kívánkozik a könnyűvasszerkezet és a radiátor termelés is. A Dunai Vasmű helyesen használta ki a berendezéseiben rejlő lehetőségeket, ennek következtében igen dinamikus fejlődést ért el. • Elmondotta, hogy a Dunai Vasmű úttörő szerepet vállalt az országban a könnyűacélszerkezetek meghonosításában. Mint mondotta, a vasmű