Dunaújvárosi Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 27-35. szám)
1971-04-02 / 27. szám
isoje Aineunp ■ ■ ■ ■ dunaújvárosi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA» F<eiS 2315 adkíálunk 23. évfordulójának ünnepi programja Városunk párt, állami társadalmi és tömegszervezetei, Dunaújváros dolgozói méltóképpen készülnek hazánk felszabadulása 26. évfordulójának megünneplésére. Az iskolákban, az üzemekben intézményeknél méltatják a történelmi évforduló jelentőségét. Ünnepi díszbe öltöztetik a gyárakat, üzemeket, intézményeket, hogy külsőségeiben is emeljék legnagyobb nemzeti ünnepünk fényét. Az évforduló eseménysorozatát a KISZ fiatalok nyitják meg. Április 3-án, szombaton 13 órai kezdettel városunk főterén, a Lenin szobor előtt a KISZ városi Bizottsága rendezésében az új KISZ-tagok ünnepélyes fogadalmat tesznek, majd az ifjúgárdisták seregszemléje következik. Ugyancsak szombaton délután 15 órai kezdettel a város párt, állami, társadalmi és tömegszervezetei, városunk dolgozói ünnepélyesen megkoszorúzzák a hazánk felszabadulásáért vívott harcokban elesett szovjet hősök óvárosi emlékművét. Este 18 órakor a Bartók Béla Művelődésház Színháztermében ünnepi nagygyűlést rendeznek felszabadulásunk 26. évfordulója tiszteletére, melyen dr. Illyés József elvtárs, az MSZMP városi tanács vb titkára mond ünnepi beszédet. Szombaton: Herczeg Károly és ér.teiai Éva országgyűlési képviselőjelöltek választási napvivalést tartanak a BeaÉjvárosi járásban Április 3-án, szombaton délután 18 órai kezdettel Herczeg Károly országgyűlési képviselőjelölt az Ercsi Művelődési Házban, dr. Fadnai Éva országgyűlési képviselőjelölt pedig az előszállás kultúrházban tart választási nagygyűlést. A dunaújvárosi járás további három községében az országgyűlési képviselőjelöltek a jövő héten tartanak választási nagygyűlést. Tíz község választási nagygyűlésén pedig a járás társadalmi-politikai vezetői lesznek az előadók. vn? : A Dunai Vasmű megpályázta a Kiváló Válfalat címet sében az 1970. évi eredmények alapján megpályázta a Kiváló Vállalat címet. Az 1970. évi munka jellemzésében az előterjesztés hangsúlyozza, hogy a Dunai Vasmű a múlt évben teljesítette a belföldi fogyasztók igényeit és egyetlen rendelést sem utasította vissza. A tőkéspiacra irányuló szállítások érdekében nem egyszer egészen rövid határidőkre is kötött szerződést a gyár. A vasmű 1970. évi árbevétele 6,4 százalékkal volt több, mint a megelőző évben. Az összes foglalkoztatottak száma 109-cel csőként, az egy foglalkoztatottra jutó napi termelés értéke 4,8 százalékkal nőtt. A Dunai Vasmű Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz, valamint a Vasas Szakszervezethez küldött előterjeszté- Két és fél&sr&n v&ti&k rész# Dunaújváros tanácstagi J&jöl&gyűléseks választókerületben kilencvennély lett ffp Dunaújvárosban március 30-án befejeződött az utolsó jelölőgyűlés is. A 88 választókerületben összesen kilencvennégy tanácstagjelöltet támogattak szavazatukkal a jelölőgyűlés résztvevői. A dunaújvárosi tanácstagi jelölőgyűléseken összesen 2465 választópolgár jelent meg és 454-en kértek szót. A legtöbb tanácstagjelölt eredeti foglalkozása szerint munkás (48), huszonnyolc értelmiségi, hét paraszt, hét alkalmazott, négy tanácstagjelölt pedig egyéb kategóriába tartozik. Tizenhárom tanácstagjelölt harminc éven aluli, huszonhat harminc és negyven év közötti, harminchat negyven és ötven év közötti, tizennégy ötven és hatvan év közötti, öt pedig hatvan éven felüli. Az alábbiakban közöljük választókerületenként a tanácstagjelöltek neveit: 1. vk. Kiss László r előmunkás, 2. vk. Tóth Mátyás főenergetikus, 3. vk. Lakner Kálmán gyárigazgató, 4. vk. Tóth Zoltán technikus, 5. vk. Simon Ferenc vállalati igazgató, 6. vk. Karancsi István katonatiszt, 7 .vk. Sudár Iván pártmunkás, 8. vk. Hentschel Róbert nyugdíjas, 9. vk. Gyimesi János szerszámtervező, 10. vk. Béres Jánosné MEO-s és Köles István művezető, 11. vk. Dankó Miklós lakatos, 12. vk. Pálfalvi Jánosné grafikusművész, 13. vk. Sárosi József pártmunkás, 14. vk. Domokos Tiborné gázellenőr, 15. vk. Prókai József olvasztár, 16. vk. Barsi Tornai KISZ funkcionárius, 17. vk. Kugelmann Péter gázkezelő, 18. vk. Tisza Géza desztillátor, 19. vk. Kalmár Sándor műszerész csoportvezető, 20. vk. Szelmann László csoportvezető, 21. vk. Lovász Sándor technológus, 22. vk. Dikány József darukezelő, 23. vk. Kazinczi János művezető, 24. vk. Pálóczi István laboráns és Pesti Sándor gépbevizsgáló, 25. vk. özv. Krasznai Árpádné nyugdíjas, 26. vk. Kondor Béla építésztechnikus, 27. vk. Szabó Mihály vállalati igazgató, 28. vk. Ispán Rezső nyugdíjas, 29. vk. Sófalvi István a városi tanács elnöke, 30. vk. Borovszky Ambrus vezérigazgató, 31. vk. Oncsák Ferenc telepvezető, 32. vk. Soós Imre pártmunkás, 33. vk. Varga István oktatótiszt, 34. vk. Demeter Zoltán művezető, 35. vk. Engler Ibolya nyugdíjas, 36. vk. Szloboda György osztályvezető, 37. vk. Nagy László vállalati igazgató, 38. vk. Árpád László technikus, 39. vk. Derzsényi Erzsébet varrónő, 40. vk. Dr. Gémes Antal jogtanácsos, 41. vk. ifjú Ványi Gábor elektromérnök, 42. vk. Czigány László tervező, 43. vk. Rudolf István lakatos, 44. vk. Kokas Lajos művezető, 45. vk. Pintér Attila csoportvezető, 46. vk. Tóth József gépjármű oktató, 47. vk. Fekete Györgyné adminisztrátor, 48. vk. Pálfi István villamosmérnök, 49. vk. Nagy Ferenc vegyészmérnök, 50. vk. Pauli Ferenc üzemvezető, 51. vk. Csepregi Józsefné tanítónő, 52. vk. Banyák Istvánná adminisztrátor, 53. vk. Bácsy Jenőné kormányos és Szíjjártó Miklós kovács, 54. vk. Varga János osztályvezető, 55. vk. Gulyás Erzsébet tanár, 56. vk. Annus Ferenc targoncavezető, 57. vk. Nagy Jenő újságíró, 58. vk. Juhász Máté csoportvezető, 59. vk. Dankó Ferencné csoportvezető, 60. vk. Závodi Imre vezérigazgató-helyettes, 61. vk. Dr. Bereczki Zoltán belgyógyász szakorvos, 62. vk. Márfy József mozdonyvezető, 63. vk. Vigh Gyula főművezető, 64. vk. Sárai János darus, 65. vk. Ámon János lakatos, 66. vk. Laczkó Józsefne műszakvezető, 67. vk. Máday Miklós villanyszerelő és Tóth Imre villanyszerelő, 68. vk. Lőrincz Zoltán műszaki ügyintéző, 69. vk. Pólyák Andrásné művezető, 70. vk. Gazda Sándor csoportvezető és Tóth András csoportvezető, 71. vk. Mess István a városi tanács elnökhelyettese, 72. vk. Liptai László művezető, 73. vk. Dr. Schummel Rezső főiskolai tanár, 74. vk. Domokos István csoportvezető, 75. vk. Pataki István tsz-tag, 76. vk. Molnár László traktoros, és Zsombor Ferenc művezető, 77. vk. Nagyszőllősi Ágoston tanár, 78. vk. Solymosi Béla művezető, 79. vk. Fülöp Zsigmondné helyjegykezelő, 80. vk. Kovács Istvánná takarítónő 81. vk. Farkas Jánosné háztartásbeli, 82. vk. Dr. Illyés József a városi tanács vb-titkára, 83. vk. Naszvadi József tsz-brigádvezető, 84. vk. Csavajda György kirendeltségvezető, 85. vk. Pistyur Sándor iskolaigazgató, 86. vk. Horváth József gépkocsivezető, 87. vk. Tolnai Kálmán alezredes, 88. vk. Dohány Sándor alezredes. A jelölőgyűlésekről jelentjük Könnyű helyzetben voltak a 30. választókerület lakói és a jelölőgyűlés szervezői. Hétfőn este nem vitára, meghitt beszélgetésre gyűltek össze a régi tanácsházán, abban a teremben, ahol négy esztendővel ezelőtt is Borovszky Ambrust, a Dunai Vasmű vezérigazgatóját jelölték tanácstagnak. — A város fejlődése elválaszthatatlan a vasmű fejlődésétől — fejtegette Cs. Fekete András hozzászólásában. — Ha valaki személy szerint is sokat tud lendíteni, segíteni ebben, Borovszky elvtárs az. A választókerület lakói egyhangúan tanácstagjuknak jelölték Borovszky Ambrust. A 27. sz. választókerületből hétfőn este tartottak jelen, a József Attila utca telölőgyűlést, amelyen az utcában lakó Szabó Mihályt, a 20. sz. Építőipari Vállalat igazgatóját jelölték tanácstagnak. A szép számmal megjelent választópolgárok előtt Hornyik Károly ismertette a Hazafias Népfront programját és ajánlotta tanácstagnak Szabó Mihályt. választópolgárok A felszólaló maguk is támogatták az ajánlást és arra kérték jelöltjüket, hogy a városi tanácsban elsősorban ne az utca, hanem a város érdekeit képviselje. * Sok tekintetben különleges volt a 66. választókerület jelölőgyűlése, amelyet március 30-án, a szakközépiskolában tartottak meg. Ez a jelölőgyűlés volt Dunaújváros egyetlen megismételt jelölőgyűlése, ezen a jelölőgyűlésen vett részt a legtöbb választópolgár, s ezen a jelölőgyűlésen nemcsak a város több vezetője jelent meg, hanem Dunaújváros mindkét országgyűlési képviselője: Dr. Radnai Éva és Nics János is, akik mint országgyűlési képviselőjelöltek ismételten választópolgárok elnyerték a bizalmat. Hajdú András, a hengerművek gyárrészleg dolgozóinak megbízásából a választókerület tanácstagjelöltjéül Laczkó Józsefnét javasolta. A jelölőgyűlésen egy másik javaslat is elhangzott, Laczkóné mellett Győrfi Gyulát is tanácstagjelöltnek javasolták. A jelölőgyűlésen résztvevő hetvenhat választópolgár egyhangúlag támogatta szavazatával Laczkó Józsefeiét, Győrfi Gyula nem kapta meg a tanácstagjelöltséghez szükséges egyharmadot. Történelmi mezsgyéink A határ, amely történelmünk pályaívét egyetlen vonással osztja múlttá és jelenné — amaz április 4. Könnyű lenne, s természetesen nem nélkülözne történelmi tanulságokat, ha most néhány adat tükrében egybevetnénk azt a határvonalon túli, múlt világot a jelennel, ha azt vizsgálnánk, hova érkeztünk napjainkig azóta, az április 4-én hajnalban földünkön eldördült utolsó ágyúlövés indítójele óta. Ám éppen ez a korszak, éppen az elmúlt több mint negyedszázad tapasztalata int arra, hogy ne válasszuk ezt a megoldást. Inkább elsősorban azt vizsgáljuk, hogyan éltünk a lehetőséggel, miként hasznosítottuk a történelmi alkalmat, hol tartunk tehát most ezzel a jelen eredményeinek és gondjainak, igényeinek és feltételeinek szövevényét fejtve meg. Erről beszélve, terveinkről kell szólnunk. Az idei április 4. ezt azért is indokolja, mert egy évtized felezővonalán — záruló és induló ötéves terveink eszten ■dejében— emlékezünk, ünnepelünk. Igaz, a sok használattól szürkült jelzők néha már-már cserbenhagynak, s most mégis a történelmi jelzőt kell alkalmaznunk — méltán és immár bizonyított joggal —, ha a tavaly zárult harmadik ötéves tervünkről szólunk. A számok rengetegében, a Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzétett jelentésének adattengerében, az avatatlannak legalábbis nehéz eligazodnia. Hadd nyújtsunk hát ezúttal némi tájékozódási támpontot, adatokból fejtve meg tendenciákat, szürkén egyszólamú számokból históriai változásokat A harmadik ötéves terv jyoltaképpen annak a korszakváltásnak záró, egyszer Sminid nyitó akekordja, amely ez a félévtizedes időkötnt történelmi mezsgyéje az örökölt szegénységgel, hiányokkal, elmaradásokkal birkózó, s a fejlett, hatékony, javakat és igaz emberséget egyaránt bőséggel osztó jövőbeli világunknak. A hétköznapok sűrűjében nehéz madártávlatból áttekinteni öt év változásait, folyamatait. Mégis, talán haladásunk mértékének bizonyításául arra hivatkozunk, hogy — miközben teljesítettük a harmadik ötéves terv emelkedő, nagy feladatokat kitűző előirányzatait, átalakítottuk a gazdaságirányítás rendszerét; méghozzá úgy, hogy ez a gazdaságirányítás már e fejlett, modern, magasabb szintű szocializmus igényeihez, tervezési-gazdálkodási rendjéhez igazodik. Erre épül, a korszakváltó harmadik ötéves terv gazdálkodási és irányítási rendszerére alapozódik, az immár elkezdett negyedik ötéves terv, amelynek részletadatai, számsorai — mozaikként összerakva — egy korszerű, a fejlődés magasabb fokára lépő, történelmi múlt örökségét immár határozottan túllépő körvonalait vetítik elénk. A program középpontjában természetesen most is az életszínvonal emelése áll ez, s csak ez lehet egy szocialista ország fejlődésének célkitűzése, tervezésének alapja. A terv azonban, nyilvánvalóan, nem sokat érne, ha az életszínvonal minden pontján egyazon előrehaladást tűzne ki célul; tervvé a társadalmi óhaj akkor emelkedik, ha — rangsorolva — konkrét programot ad. Nos, a negyedik ötéves terv népjóléti előirányzatai a következő csomópontokat jelölik ki: a munka szerinti elosztás hatásait erősítve mindenekelőtt növekednek a reálbérek; erőteljesen bővül a lakásépítés; javul a fogyasztási cikkek keresletének és kínálatának egyensúlya, más szóval: szűkül a hiányok fehér foltja; folytatódik az áttérés a csökkentett, 44 órás munkaidőre. A terv ezekkel az előirányzatokkal párhuzamosan vázolja a megvalósítás feltételeit is. Anélkül, hogy ezúttal a részletek árnyalatait vázolnánk, hadd utaljunk példaként olyan előirányzatokra, mint a nemzeti jövedelem évenként 5,5—6 százalékos növelése, az ipari termelés öt év alatt 32—34 százalékos előirányzata, és — ami elsőrendűen fontos, arra, hogy ennek, az ipari ütemnek mintegy 75—80 százalékát a termelékenység emeléséből kell majd fedezni. Végeredményben — a számok jelzéseit köznapira lefordítva — arról van szó, hogy a fejlett, magasabb szintű társadalom feltételeinek megteremtése, nyilvánvalóan csak a jobb, hatékonyabb, célratörőbb munkán alapulhat. Valóban, honnan teremthetnénk elő másként anyagi alapokat, honnan, milyen más forrásból fedezhetnénk növekvő igényeink kielégítését? A negyedik ötéves terv ugyanakkor immár törvényerőre emelve mondja ki: „Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat továbbra is alapvetően a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő szocialista országokkal elsősorban a Szovjetunióval folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre és kölcsönös áruforgalomra kell alapozni. Elő kell segíteni a szocialista ,nemzetközi gazdasági integráció továbbfejlesztését”. Ahogyan tehát akkor, azon az április 4-én a szovjet katonák húzták meg múltunk és jövőnk határvonalát, éppen úgy ma is a szocialista országok közössége — s benne elsősorban a Szovjetunió — teremt kedvező feltételeket számunkra terveink valóra váltásához, a fejlettebb szocialista társadalom építéséhez! Tábori András Javult a város közrendje Csökken a tbcs betegek száma • Ülést tartott a városi tanács vb A városi tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén a város közrendjéről és közbiztonságáról, majd városi tbc gondozó pedig a intézet munkájáról tárgyalt. Megállapította, hogy a város közbiztonsága tovább szilárdult. 1970-ben általában csökkent a város területén elkövetett bűncselekmények száma, viszont — főként ittasság hatására — a garázda jellegű bűncselekmények emelkedő tendenciát mutatnak. A város külső képe, a köztisztaság és a parkok védelme érdekében a rendőrség 460 esetben bírságolt helyszínen, továbi 99 esetben pedig ilyen ügyekkel a városi szabálysértési előadója tanács foglalkozott. A szabálysértők tavaly 36 ezer 600 forint bírságot fizettek. A ugyancsak szigorúan jövőben járnak el a köztisztaság ellen vétőkkel és a parkrongálókkal szemben. A dunaújvárosi tbc gondozó intézet munkáját eredményesnek ítélte a végrehajtó bizottság. Az intézet tavaly új helyiségekbe költözött és itt új rétegfelvételező készüléket állítottak fel. Az ernyőképszűrő álionlást most bővítik, és tovább javítják az ernyőképszűrés feltételeit. Fokozottabb gondot fordítanak a szilikózisban megbetegedettek kezelésére — itt helyben. Mint az intézet munkájáról szóló jelentésből kitűnik, tavaly tovább csökkent városunkban a tbc-s betegek száma. A végrehajtó bizottság elfogadta a tbc gondozó intézet új, éves munkatervét.