Dunaújvárosi Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 27-35. szám)

1971-04-02 / 27. szám

isoje Aineunp ■ ■ ■ ■ dunaújvárosi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA» F<eiS 2315 adkí­álunk 23. évfordulójának ünnepi programja Városunk párt, állami tár­sadalmi és tömegszervezetei, Dunaújváros dolgozói mél­tóképpen készülnek hazánk felszabadulása 26. évfordu­lójának megünneplésére. Az iskolákban, az üzemekben intézményeknél méltatják a történelmi évforduló je­lentőségét. Ünnepi díszbe öltöztetik a gyárakat, üze­meket, intézményeket, hogy külsőségeiben is emeljék legnagyobb nemzeti ünne­pünk fényét. Az évforduló eseménysorozatát a KISZ fia­talok nyitják meg. Április 3-án, szombaton 13 órai kez­dettel városunk főterén, a Lenin szobor előtt a KISZ városi Bizottsága rendezésé­ben az új KISZ-tagok ünne­pélyes fogadalmat tesznek, majd az ifjúgárdisták sereg­szemléje következik. Ugyancsak szombaton dé­lután 15 órai kezdettel a vá­ros párt, állami, társadalmi és tömegszervezetei, váro­sunk dolgozói ünnepélyesen megkoszorúzzák a hazánk felszabadulásáért vívott har­cokban elesett szovjet hősök óvárosi emlékművét. Este 18 órakor a Bartók Béla Művelődésház Színház­­termében ünnepi nagygyűlést rendeznek felszabadulásunk 26. évfordulója tiszteletére, melyen dr. Illyés József elvtárs, az MSZMP városi tanács vb titkára mond ünnepi beszédet. Szombaton: Herczeg Károly és ér.­teiai Éva országgyűlési képviselőjelöltek választási napvivalést tartanak a BeaÉjvárosi járásban Április 3-án, szombaton délután 18 órai kezdettel Herczeg Károly ország­­gyűlési képviselőjelölt az Ercsi Művelődési Házban, dr. F­adnai Éva ország­gyűlési képviselőjelölt pedig az előszállás­ kultúrházban tart választási nagygyűlést. A dunaújvárosi járás to­vábbi három községében az országgyűlési képviselőjelöl­tek a jövő héten tartanak választási nagygyűlést. Tíz község választási nagygyűlé­sén pedig a járás társadal­mi-politikai vezetői lesznek az előadók. ­vn? : A Dunai Vasmű megpályázta a Kiváló Válfalat címet sében az 1970. évi eredmé­nyek alapján megpályázta a Kiváló Vállalat címet. Az 1970. évi munka jellemzésé­ben az előterjesztés hangsú­lyozza, hogy a Dunai Vasmű a m­­últ évben teljesítette a belföldi fogyasztók igényeit és egyetlen rendelést sem utasította vissza. A tőkéspiac­ra irányuló szállítások érde­kében nem egyszer egészen rövid határidőkre is kötött szerződést a gyár. A vasmű 1970. évi árbevé­tele 6,4 százalékkal volt több, mint a megelőző évben. Az összes foglalkoztatottak szá­ma 109-cel csőként, az egy foglalkoztatottra jutó napi termelés értéke 4,8 százalék­kal nőtt. A Dunai Vasmű Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz, valamint a Vasas Szakszer­vezethez küldött előterjeszté- Két és fél&sr&n v&ti&k rész# Dunaújváros tanácstagi J&jöl&gyűlések­s választókerületben kilencvennély lett ffp Dunaújvárosban március 30-án befejeződött az utolsó jelölőgyűlés is. A 88 válasz­tókerületben összesen kilenc­vennégy tanácstagjelöltet tá­mogattak szavazatukkal a je­lölőgyűlés résztvevői. A du­naújvárosi tanácstagi jelölő­­gyűléseken összesen 2465 vá­lasztópolgár jelent meg és 454-en kértek szót. A legtöbb tanácstagjelölt eredeti foglalkozása szerint munkás (48), huszonnyolc ér­telmiségi, hét paraszt, hét alkalmazott, négy tanácstag­­jelölt pedig egyéb kategóri­ába tartozik. Tizenhárom ta­nácstagjelölt harminc éven aluli, huszonhat harminc és negyven év közötti, harminc­hat negyven és ötven év kö­zötti, tizennégy ötven és hat­van év közötti, öt pedig hat­van éven felüli. Az alábbiakban közöljük választókerületenként a ta­nácstagjelöltek neveit: 1. vk. Kiss László r el­őmunkás, 2. vk. Tóth Mátyás főenergetikus, 3. vk. Lakner Kálmán gyár­igazgató, 4. vk. Tóth Zoltán technikus, 5. vk. Simon Fe­renc vállalati igazgató, 6. vk. Karancsi István katonatiszt, 7 .vk. Sudár Iván pártmun­kás, 8. vk. Hentschel Róbert nyugdíjas, 9. vk. Gyimesi János szerszámtervező, 10. vk. Béres Jánosné MEO-s és Köles István művezető, 11. vk. Dankó Miklós lakatos, 12. vk. Pálfalvi Jánosné gra­fikusművész, 13. vk. Sárosi József pártmunkás, 14. vk. Domokos Tiborné gázellenőr, 15. vk. Prókai József olvasz­tár, 16. vk. Barsi Tornai KISZ funkcionárius, 17. vk. Kugel­­mann Péter gázkezelő, 18. vk. Tisza Géza desztillátor, 19. vk. Kalmár Sándor mű­szerész csoportvezető, 20. vk. Szelmann László csoportve­zető, 21. vk. Lovász Sándor technológus, 22. vk. Dikány József darukezelő, 23. vk. Kazinczi János művezető, 24. vk. Pálóczi István laboráns és Pesti Sándor gépbevizsgá­ló, 25. vk. özv. Krasznai Ár­­pádné nyugdíjas, 26. vk. Kon­dor Béla építésztechnikus, 27. vk. Szabó Mihály válla­lati igazgató, 28. vk. Ispán Rezső nyugdíjas, 29. vk. Só­­falvi István a városi tanács elnöke, 30. vk. Borovszky Ambrus vezérigazgató, 31. vk. Oncsák Ferenc telepve­zető, 32. vk. Soós Imre párt­munkás, 33. vk. Varga István oktatótiszt, 34. vk. Demeter Zoltán művezető, 35. vk. Engler Ibolya nyugdíjas, 36. vk. Szloboda György osztály­­vezető, 37. vk. Nagy László vállalati igazgató, 38. vk. Ár­pád­ László technikus, 39. vk. Derzsényi Erzsébet varrónő, 40. vk. Dr. Gémes Antal jog­­tanácsos, 41. vk. ifjú Vány­i Gábor elektromérnök, 42. vk. Czigány László tervező, 43. vk. Rudolf István lakatos, 44. vk. Kokas Lajos művezető, 45. vk. Pintér Attila csoport­­vezető, 46. vk. Tóth József gépjármű oktató, 47. vk. Fe­kete Györgyné adminisztrá­tor, 48. vk. Pálfi István vil­lamosmérnök, 49. vk. Nagy Ferenc vegyészmérnök, 50. vk. Pauli Ferenc üzemveze­tő, 51. vk. Csepregi József­­né tanítónő, 52. vk. Banyák­ Istvánná adminisztrátor, 53. vk. Bácsy Jenőné kormányos és Szíjjártó Miklós kovács, 54. vk. Varga János osztály­­vezető, 55. vk. Gulyás Erzsé­bet tanár, 56. vk. Annus Fe­renc targoncavezető, 57. vk. Nagy Jenő újságíró, 58. vk. Juhász Máté csoportvezető, 59. vk. Dankó Ferencné cso­portvezető, 60. vk. Z­ávodi Imre vezérigazgató-helyettes, 61. vk. Dr. Bereczki Zoltán belgyógyász szakorvos, 62. vk. Márfy József mozdonyveze­tő, 63. vk. Vigh Gyula főmű­vezető, 64. vk. Sárai János darus, 65. vk. Ámon János lakatos, 66. vk. Laczkó Jó­zsefn­e műszakvezető, 67. vk. Máday Miklós villanyszerelő és Tóth Imre villanyszerelő, 68. vk. Lőrincz Zoltán mű­szaki ügyintéző, 69. vk. Pó­lyák Andrásné művezető, 70. vk. Gazda Sándor csoport­­vezető és Tóth András cso­portvezető, 71. vk. Mess Ist­ván a városi tanács elnök­­helyettese, 72. vk. Liptai László művezető, 73. vk. Dr. Schummel Rezső főiskolai tanár, 74. vk. Domokos Ist­ván csoportvezető, 75. vk. Pataki István tsz-tag, 76. vk. Molnár László traktoros, és Zsombor Ferenc művezető, 77. vk. Nagyszőllősi Ágoston tanár, 78. vk. Solymosi Béla művezető, 79. vk. Fülöp Zsig­­mondné helyjegykezelő, 80. vk. Kovács Istvánná takarí­tónő 81. vk. Farkas Jánosné háztartásbeli, 82. vk. Dr. Il­­lyés József a városi tanács vb-titkára, 83. vk. Naszvadi József tsz-b­rigádvezető, 84. vk. Csavajda György kiren­deltségvezető, 85. vk. Pistyur Sándor iskolaigazgató, 86. vk. Horváth József gépkocsive­zető, 87. vk. Tolnai Kálmán alezredes, 88. vk. Dohány Sándor alezredes. A jelölőgyűlésekről jelentjük Könnyű helyzetben voltak­ a 30. választókerület lakói és a jelölőgyűlés szervezői. Hétfőn este nem vitára, meg­hitt beszélgetésre gyűltek össze a régi tanácsházán, ab­ban a teremben, ahol négy esztendővel ezelőtt is Bo­rovszky Ambrust, a Dunai Vasmű vezérigazgatóját je­lölték tanácstagnak. — A város fejlődése el­választhatatlan a vasmű fej­lődésétől — fejtegette Cs. Fekete András hozzászólásá­ban. — Ha valaki személy szerint is sokat tud lendí­teni, segíteni ebben, Borov­szky elvtárs az. A választókerület lakói egyhangúan tanácstagjuknak jelölték Borovszky Ambrust.­­ A 27. sz. választókerület­­ből hétfőn este tartottak je­­len, a József Attila utca te­­lölőgyűlést, amelyen az utcá­ban lakó Szabó Mihályt, a 20. sz. Építőipari Vállalat igazgatóját jelölték tanács­tagnak. A szép számmal megjelent választópolgárok előtt Hor­­n­y­i­k Károly ismertette a Hazafias Népfront program­ját és ajánlotta tanácstagnak Szabó Mihályt. választópolgárok A felszólaló maguk is támogatták az ajánlást és arra kérték jelöltjüket, hogy a városi tanácsban elsősor­ban ne az utca, hanem a vá­ros érdekeit képviselje. * Sok tekintetben különle­ges volt a 66. választókerü­let jelölőgyűlése, amelyet március 30-án, a szakközép­­iskolában tartottak meg. Ez a jelölőgyűlés volt Du­naújváros egyetlen megismé­telt jelölőgyűlése, ezen a je­lölőgyűlésen vett részt a leg­több választópolgár, s ezen a jelölőgyűlésen nemcsak a város több vezetője jelent meg, hanem Dunaújváros mindkét országgyűlési kép­viselője: Dr. Radnai Éva és Nics János is, akik mint országgyűlési képviselőjelöl­tek ismételten választópolgárok elnyerték a bizalmat. Hajdú András, a henger­művek gyárrészleg dolgozói­nak megbízásából a válasz­tókerület tanácstagjelöltjéül Laczkó Józsefnét javasolta. A jelölőgyűlésen egy másik javaslat is elhangzott, Lacz­­kóné mellett Győrfi Gyulát is tanácstagjelöltnek javasol­ták. A jelölőgyűlésen résztvevő hetvenhat választópolgár egyhangúlag támogatta sza­vazatával Laczkó Józsefeiét, Győrfi Gyula nem kapta meg a tanácstagjelöltséghez szükséges egyharmadot. Történelm­i mezsgyéink A határ, amely történelmünk pályaívét egyetlen vonással osztja múlttá és jelenné — amaz április 4. Könnyű lenne, s természetesen nem nélkülözne törté­nelmi tanulságokat, ha most néhány adat tükrében egybevetnénk azt a határvonalon túli, múlt világot a jelennel, ha azt vizsgálnánk, hova érkeztünk napjain­kig azóta, az április 4-én hajnalban földünkön eldör­dült utolsó ágyúlövés indítójele óta. Ám éppen ez a korszak, éppen az elmúlt több mint negyedszázad tapasztalata int arra, hogy ne válasszuk ezt a meg­­­oldást. Inkább elsősorban azt vizsgáljuk, hogyan éltünk a lehetőséggel, miként hasznosítottuk a történelmi alkalmat, hol tartunk tehát most ezzel a jelen ered­ményeinek és gondjainak, igényeinek és feltételeinek szövevényét fejtve meg. Erről beszélve, terveinkről kell szólnunk. Az idei április 4. ezt azért is indokolja, mert egy évtized fele­zővonalán — záruló és induló ötéves terveink eszten ■­dejében— emlékezünk, ünnepelünk. Igaz, a sok használattól szürkült jelzők néha már-már cserbenhagynak, s most mégis a történelmi jelzőt kell alkalmaznunk — méltán és immár bizo­nyított joggal —, ha a tavaly zárult harmadik ötéves tervünkről szólunk. A számok rengetegében, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal nemrég közzétett jelentésé­nek adattengerében,­ az avatatlannak legalábbis nehéz eligazodnia. Hadd nyújtsunk hát ezúttal némi tájéko­zódási támpontot, adatokból fejtve meg tendenciákat, szürkén egyszólamú számokból históriai változásokat A harmadik ötéves terv­ jyoltaképpen annak a korszakváltásnak záró, egyszer Sminid nyitó akekordja, amely ez a félévtizedes időkötnt történelmi mezsgyéje az örökölt szegénységgel, hiányokkal, elmaradásokkal birkózó, s a fejlett, hatékony, javakat és igaz ember­séget egyaránt bőséggel osztó jövőbeli világunknak. A hétköznapok sűrűjében nehéz madártávlatból áttekinteni öt év változásait, folyamatait. Mégis, talán haladásunk mértékének bizonyításául arra hivatko­zunk, hogy — miközben teljesítettük a­ harmadik ötéves terv emelkedő, nagy feladatokat kitűző elő­irányzatait, átalakítottuk a gazdaságirányítás rendszer­­ét; méghozzá úgy, hogy ez a gazdaságirányítás már e fejlett, modern, magasabb szintű szocializmus igényei­hez, tervezési-gazdálkodási rendjéhez igazodik. Erre épül, a korszakváltó harmadik ötéves terv gazdálkodási és irányítási rendszerére alapozódik, az immár elkezdett negyedik ötéves terv, amelynek rész­letadatai, számsorai — mozaikként összerakva — egy korszerű, a fejlődés magasabb fokára lépő, történelmi múlt örökségét immár határozottan túllépő körvona­lait vetítik elénk. A program középpontjában természetesen most is az életszínvonal emelése áll­ ez, s csak ez lehet egy szocialista ország fejlődésének célkitűzése, tervezésé­nek alapja. A terv azonban, nyilvánvalóan, nem sokat érne, ha az életszínvonal minden pontján egyazon előrehalad­ást tűzne ki célul; tervvé a társadalmi óhaj akkor emelkedik, ha — rangsorolva — konkrét prog­ramot ad. Nos, a negyedik ötéves terv népjóléti elő­irányzatai a következő csomópontokat jelölik ki: a munka szerinti elosztás hatásait erősítve mindenek­előtt növekednek a reálbérek; erőteljesen bővül a lakásépítés; javul a fogyasztási cikkek keresletének és kínálatának egyensúlya, más szóval: szűkül a hiá­nyok fehér foltja; folytatódik az áttérés a csökkentett, 44 órás munkaidőre. A terv ezekkel az előirányzatokkal párhuzamosan vázolja a megvalósítás feltételeit is. Anélkül, hogy ezúttal a részletek árnyalatait vázolnánk, hadd utal­junk példaként olyan előirányzatokra, mint a nemzeti jövedelem évenként 5,5—6 százalékos növelése, az ipari termelés öt év alatt 32—34 százalékos előirányzata, és — ami elsőrendűen fontos, arra, hogy ennek, az ipari ütemnek mintegy 75—80 százalékát a termelékenység emeléséből kell majd fedezni. Végeredményben — a számok jelzéseit köznapira lefordítva — arról van szó, hogy a fejlett, magasabb szintű társadalom feltételeinek megteremtése, nyilván­valóan csak a jobb, hatékonyabb, célratörőbb munkán alapulhat. Valóban, honnan teremthetnénk­­ elő más­ként anyagi alapokat, honnan, milyen más forrásból fedezhetnénk növekvő igényeink kielégítését? A ne­gyedik ötéves terv ugyanakkor immár törvényerőre emelve mondja ki: „Nemzetközi gazdasági kapcsolatain­kat továbbra is alapvetően a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő szocialista országokkal elsősorban a Szovjetunióval folytatott tervszerű gazda­sági együttműködésre és kölcsönös áruforgalom­ra kell alapozni. Elő kell segíteni a szocialista ,nemzetközi gazdasági integráció továbbfejlesztését”. Ahogyan tehát akkor, azon az április 4-én a szov­jet katonák húzták meg múltunk és jövőnk határvo­nalát, éppen úgy ma is a szocialista országok közössé­ge — s benne elsősorban a Szovjetunió — teremt kedvező feltételeket számunkra terveink valóra váltá­­sához, a fejlettebb szocialista társadalom építéséhez! Tábori András Javult a város közrendje Csökken a tbcs betegek száma­­ • Ülést tartott a városi tanács vb A városi tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén a vá­ros közrendjéről és közbiz­tonságáról, majd városi tbc gondozó pedig a intézet munkájáról tárgyalt. Megál­lapította, hogy a város köz­­biztonsága tovább szilárdult. 1970-ben általában csökkent a város területén elkövetett bűncselekmények száma, vi­szont — főként ittasság ha­tására — a garázda jellegű bűncselekmények emelkedő tendenciát mutatnak. A vá­ros külső képe, a köztiszta­ság és a parkok védelme ér­dekében a rendőrség 460 esetben bírságolt helyszínen, továbi 99 esetben pedig ilyen ügyekkel a városi szabálysértési előadója tanács fog­lalkozott. A szabálysértők ta­valy 36 ezer 600 forint bír­ságot fizettek. A ugyancsak szigorúan jövőben járnak el a köztisztaság ellen vé­tőkkel és a parkrongálókkal szemben. A dunaújvárosi tbc gondo­zó intézet munkáját eredmé­nyesnek ítélte a végrehajtó bizottság. Az intézet tavaly új helyiségekbe költözött és itt új rétegfelvételező készü­léket állítottak fel. Az ernyő­­képszűrő álion­lást most bőví­tik, és tovább javítják az er­­nyőképszűrés feltételeit. Fo­kozottabb gondot fordítanak a szilikózisban megbetege­dettek kezelésére — itt hely­ben. Mint az intézet munká­járól szóló jelentésből kitű­nik, tavaly tovább csökkent városunkban a tbc-s betegek száma. A végrehajtó bizott­ság elfogadta a tbc gondozó intézet új, éves munkatervét.

Next