Dunaújvárosi Hírlap, 1971. július (16. évfolyam, 53-61. szám)
1971-07-02 / 53. szám
10. oldal „Hogy ne legyenek fehér foltok Rácalmáson, Perkátán és Adonyban...” Ki bolthálózatot teremt a Dunamenti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Egy szövetkezet életképességét talán az bizonyítja legjobban, ha a szövetkezet tagjai hajlandók „áldozatot hozni” a szövetkezet további fejlesztéséért. A tények szerint ilyen a Dunamenti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, amelynek adonyi, rácalmási és perkátai tagjai több pénzzel szeretnének hozzájárulni a szövetkezet fejlesztéséhez, mint amennyi részjegy kibocsájtását jóváhagyta az igazgatóság. Pedig a kibocsájtandó részjegyek forintértéke is másfélmillió forint. Ezt az összeget arányos részekre bontva használják majd fel a község bolthálózatának három fejlesztésére. Az „áldozat” nem áldozat: bizalom... A rácalmási, a perkátai és az adonyi ÁFÉSZ tagok részjegyvásárlását illetően kétszeresen is ajánlatos az „áldozat” szót idézőjelbe tenni. Egyrészt azért, mert a tagság, amikor a bolthálózat fejlesztése érdekében áldoz, voltaképp a maga javára teszi ezt, hiszen az új boltokban a tagság is vásárol majd. Másrészt a tagság nyilvánvalóan tudja, hogy a megvásárolt részjegyek legalább annyit érnek, mint az értük fizetett összeg, sőt valamivel többet, és nyilvánvalóan azt is tudják, hogy részjegyeik birtokában és arányában lesznek tulajdonosai a szövetkezetnek. Az „áldozat” nem áldozat tehát, hanem bizalom. Bizalom a szövetkezet vezetőségében, alkalmazottaiban és saját magukban. Biztos helyen tudják a pénzüket, a szövetkezet vagyoni helyzete szavatolja a visszatérítést. Mi is az a „C” részjegy? Tóth Pál, a szövetkezet elnök-igazgatója mondja: — Törtük a fejünket, hogyan tudnánk tagjainkat még érdekeltebbé tenni szövetkezetünk iránt. A részjegyek tulajdonosai számára az ÁFÉSZ boltokban áruk forintértékének vásárolt bizonyos százalékát visszatérítjük, az illető tag levásárolhatja. Egy részjegy száz forintba kerül, a részjegy-tulajdonosok különböző szolgáltatásokat is kedvezményesen vehetnek igénybe, így például önköltségi áron kaphatnak kölcsön háztartási gépeket, vagy szintén önköltségi áron végzi az ÁFÉSZ számukra az igényelt szállításokat, önköltségi áron készíti elő és bonyolítja le a különböző házi rendezvényeket. Az úgynevezett „C”-részjegy tulajdonosa lényegében fejlesztéshez, a jobb áruellátás biztosításához járul hozzá, pontosabban ezek anyagi tedezetét adja. A részjegy értéke évi hét százalékkal nő. Egy szövetkezeti tag több részjegyet is vásárolhat? — Vásárol is. Van tagunk, akinek harmincezer forint értékű részjegye van. Egy tulajdonos elmondja... Ha nem is harmincezer forintért, de négyezerötszázér vásárolt részjegyet Rózsahegyi Mihály, nyugdíjas. — Négyezerötszáz forint is szép egy nyugdíjastól, nem? — Miért vásárolt ennyiért Mihály bácsi? — Az egyik az, hogy a szövetkezet kérte, akinek megtakarított pénze van, segítsen. A másik, hogy én fejleszteni akarom a saját szövetkezetemet. Eddig, ami kis pénzem volt, az OTP-be tettem ..., dehát a saját szövetkezetemnek alapító tagja vagyok. — Hogy érti azt, hogy saját szövetkezete? — Mint tag. Hogyne érezném, hogy az enyém. Azt is kötelességemnek érzem, hogyha lesz még pénzem, azt is betegyem ... — Honnan lesz pénze, Mihály bácsi? Hiszen nyugdíjas. — Megspórolom. Hatvanöt éves vagyok, nyugdíjas, az igaz, de nem röstellem, elmegyek én permetezni, meg a leltározásba is besegítek... Innen lesz pénzem. Ami meg volt, abból háromezer forint volt az évi tiszteletdíjam. Felügyelő bizottsági tag voltam. Az ellenőrzés elengedhetetlen — Mihály bácsi tiszteletdíja bizony nem valami sok — mondja Tóth Pál elnök-igazgató —, úgy érzem, köszönettel is tartozom valamennyi bolt bizottsági és helyi ellenőrző bizottsági tagnak, akik ezt az elengedhetetlen ellenőrző munkát minimális anyagi elismerésért, főképpen társadalmi munkában végzik. — Miben használ ez az ellenőrzés? — A bizottsági tagok nagy mértékben segítik a vezetést. A rendszeres ellenőrzések során feltárják a hiányosságokat, az esetleges visszaéléseket. Erről beszámolnak helyi tanácsi szerveknek és a a szövetkezet igazgatóságának A községek ellátása az ÁFÉSZ-en múlik Adonyban, Rácalmáson és Perkátán a Dunamenti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet boltjain kívül nem igen lehet máshol vásárolni. Bizonyos, hogy három község lakosságának e ellátása az ÁFÉSZ-en áll, vagy bukik. A Dunamenti ÁFÉSZ 1968- ban a három községben 80 millió forint értékű forgalmat bonyolított le, álló és forgóeszköz értéke 24 millió forintot, tartalékalapja 14 millió forintot tett ki, nyeresége 2,5 millió forintra rúgott. A szövetkezetnek 3165 tagja volt. A szövetkezet akkori vezetősége a felsőbb szervek javaslata alapján megépíttette Dunaújvárosban a Sörkertet, a Piac téren az 1. sz. ABC áruházat, és még három kisebb ABC-t a Ságvári II. városrészben, a Castrumban és a Kertvárosban. tervdokumentáció elkészíttetése, az építőanyagok beszerzése, a kivitelező biztosítása, továbbá a szállítási, üzemeltetési költségek biztosítása, az anyaszövetkezetre hárult, lényegében a mai dunaújvárosi munkásszövetkezet szülőanyja volt. A szövetkezet tagjai büszkék lehetnek, hogy a dunaújvárosiak jobb ellátásához is hozzájárultak. A dunaújvárosi egységek megépítése és megnyitása után a szövetkezet évi forgalma 182 millió forintra növekedett, az álló és forgóeszköz értéke 54 millió forint, tartalékalapja 33,5 millió forint, nyeresége 3 millió 932 ezer forint volt. A tagok száma is nőtt, összesen 3700- an mondhatták magukat az ÁFÉSZ tulajdonosainak. A szétválás után, tehát amikor a dunaújvárosi munkásszövetkezet önállósult, a Dunamenti ÁFÉ.csg legfőbb gondja szükségképpen a három hozzátartozó község minél jobb ellátása lett. Hová kerülnek a tagok forintjai? Az újonnan megválasztott igazgatóság fejlesztési elképzeléseit az illetékes választott testületek jóváhagyása alapján tervszintre emelték. A tagok forintjai e terv valóra váltásához adnak segítséget. A különválás óta már elkészült egy sertésvágóhely Adonyban, a húsellátás megjavítása érdekében. A volt bambi-üzem egy részét alakították át, s a tagoktól felvásárolt hízókat itt vágják le, a hízókból nyert tőkehúst és füstölt szalonnát a három község boltjaiban értékesítik. A bambi-üzem egyébként sem volt kihasználva, az üzem egyik felének átalakítása mindössze 65—70 ezer forintot igényelt, a másik fele pedig szikvízüzem maradt. A sertésvágóhely létesítésével hetente húsz sertés levágásával lehet növelni az eddig kizárólag központi keretből juttatott húsmennyiséget, és megoldódott a kényszervágások gondja is. Az ÁFÉSZ befejezte a perkátai és a rácalmási Lenintelepen egy-egy élelmiszerbolt építését, és megkezdte az adonyi újtelepi élelmiszerbolt építését is. Ez utóbbi megnyitását augusztus 20-ra tervezik. Mindhárom bolt az eddig ellátatlan területre épült, illetve épül, az úgynevezett fehér foltok megszüntetését szolgálják. Még ebben az évben tervezik egy rácalmási zöldséges pavilon és egy perkátai italpavilon felállítását is. A jelenleg meglehetősen korszerűtlen körülmények között működő perkátai szikvízüzemet megszüntetik, helyette új szikvízüzem épül. Ez azért is szükséges, mert a vendéglátóipari forgalom növekedésével a szikvízigény is jelentősen megnőtt. Megkezdődött Adonyban a düledező bútorbolt lebontása. A negyedik ötéves terv során az OTP helyi fiókjával közösen az ÁFÉSZ ezen a helyen kétszintes épületkombinátot építtet. Az épületkombinátban egy négyszáz négyzetméter alapterületű iparcikkbolt, egy körülbelül fele akkora OTP fiók, továbbá nyolc szövetkezeti lakás nyer elhelyezést. Itt kapnak helyet a szövetkezet irodái is. A jelenlegi irodaépületet pedig bútorbolttá és bútorbemutató termekké alakítják át. A tervidőszak alatt Rácalmáson, a községi tanács által meghatározott rendezési tervvel összhangban alakítják ki az ellátatlan területek bolthálózatát. Ahogy a lakosság az egyre növekvő községben elfoglalja az új lakóhelyeket, már vásárolhat is az ÁFÉSZ boltjaiban. A község a 6-os út felé és a Baboskert felé terjeszkedik, az ÁFÉSZ még az építkezések megkezdése előtt mind a 6-os út közelében, mind a Baboskertben megfelelő telket vásárol, ahol a várható igényeknek megfelelően még ebben ötéves tervben megépíti az a szükséges boltokat. Az ötéves terv során egy másik perkátai fehér folt is tültet kap: a szövetkezet a Széchenyi utca végén egy élelmiszerbolt megépítését tervezi. Ugyanebben a községben a malommal szemben levő italbolt, bővítés ellenére is elmarad az a igényektől. Ezért az italboltot is le fogják bontani, helyébe korszerű vendéglátó egységet építenek (2889) * Öntő-és kovácstanulók kerestetnek Szerkezeti lakatos tanulókra is szükség van Ahogy azt a Kohó és Gépipari Minisztérium intézkedése is megfogalmazta, minden kohászati üzemben fejleszteni kell az öntödéket. Vonatkozik ez a Dunai Vasműre is, ahol a továbbfejlesztett öntöde továbbá a kovácsműhely is mind több szakmunkást igényel. A megnőtt szakmunkás-igény kielégítése érdekében a munkaügyi minisztérium a Fejér megyei tanáccsal egyetértésben az 1971-ben induló tanévben engedélyezte, hogy a Dunai Vasmű az eddiginél több szakmunkástanulót vegyen fel. Elsősorban öntő és kovács szakmunkástanulókra van szükség. Vajon hogyan készült fel a Dunai Vasmű e leendő szakmunkások fogadtatására, milyen feltételeket biztosít számukra? Ezzel a kérdéssel kerestük meg Keresztúri Jánost, a Dunai Vasmű szakoktatási vezetőjét. nai — Ezek a szakmák a DuVasműnek rendkívül fontosak, ezért vállalatunk a jelentkező és felvételt nyert fiataloknak ezúttal kollégiumi elhelyezést is biztosít. — Ipari tanuló eddig nem lakhatott kollégiumban? — Nem. Ez az első lehetőség kollégiumi elhelyezésre. Ily módon a vidéki gyerekeket is bevonhatjuk az iparba, akiknek módjuk lesz a szülői háztól távol is korszerű, ideális körülmények között szakmát tanulni. A kollégiumban természetesen központi fűtés van, és teljes összkomfort. A gyerekek az üzemi ebéden kívül reggelit és vacsorát is kapnak. Az étkeztetés természetesen vasárnapra is vonatkozik. — Milyen messze van a kollégium a munkahelytől? — Sétálva öt perc. — Az olcsó kollégiumi elhelyezés ellenére a szüleiktől távol élő gyerekeknek, minden bizonnyal némi többletzsebpénzre is szükségük lesz. Milyen anyagi juttatásban részesítik őket? — A munkaügyi miniszter 13/1969. MÜM. számú rendelete kimondja, hogy a kovács és önző tanulókat, tanulmányi eredményüktől függően az első évben 60—200 forint, a második évben 90—390 forint, a harmadik évben pedig 140—600 forintig terjedő tanulmányi ösztöndíj illeti meg. Ezt az összeget a szakmunkásképző-intézet biztosítja. A Dunai Vasmű ezen felül — szintén a tanulmányi eredményektől függően — havi 250 forint társadalmi ösztöndíjat is ad tanulóinak. — Milyen szociális juttatásban részesülnek a tanulók? — Ingyenesen kapnak munkaruhát, védőruhát, tisztálkodó szereket, a munkahelyen és a kollégiumban is lesz fürdőjük, a kollégiumban tanulószoba, jól felszerelt társalkodó várja őket. — Mi lesz azokkal, akik esetleg egészségügyi okokból nem felelnek meg önző vagy kovács tanulónak? — Szerkezeti lakatosoknak képezzük ki őket. — Az említett juttatásokban a szerkezeti lakatos tanulók ugyanúgy részesülnek? — Igen. — Hogyan és hol jelentkezzenek a fiatalok? — Minden tanulni vágyó fiatal 14—16 éves korig személyesen jelentkezhet július 8-án 9—10 óra között a 316. számú Makarenko Szakmunkásképző Intézetben, itt, a Dunai Vasmű főbejárata mellett. A jelentkezőknek magukkal kell hozni általános iskolai bizonyítványukat. A fiatalokat részletesen tájékoztatják majd mind az intézet vezetői, mind a vasmű képviselői. — Mikor lehet beköltözni a kollégiumba? — A felvétel után a tanulók még orvosi vizsgálaton esnek át, a kollégiumba augusztus 28-án és 29-én költözhetnek be. Augusztus 30- án kapják meg a szükséges felszereléseket és szeptember 1-én kezdődik a tanítás. — Mi a véleménye a szakmájáról — kérdeztük meg Gyányi Zsigmondot, aki húsz esztendővel ezelőtt tanulta ki az öntő mesterséget, most 35 éves, és a szakoktatási vezetőt azért kereste fel, hogy most szerzett érettségi bizonyítványát bemutassa. — Ez a szakma? Az olvadt vas fényénél nincs szebb. Látni azt, hogy a kiöntött folyékony fém nem teszi tönkre a homokot, s tudni, hogy ez rajtam múlott, vagy látni egy kovácsüllőt, rajta az S. monogramot, és az öntőszámot, és tudni, hogy ezt én csináltam, ennél nincs jobb érzés. Hát ilyen ez a szakma. Aki megszereti, nem hagyja ott. — Mennyit keres? — Az órabérem 13,50 plusz tíz százalék, meg 45 fillér munkahelyi pótlék. Negyvenkét órás munkahéttel, havi 140 órával 2800—2900 forint. Kapok még általában 2—300 forint prémiumot is, de magam szabad szombati túraóráival hozzákeresek havi 4—500 forintot. — Mi a véleménye azokról, akik öntő és kovács tanulóknak jelentkeznek? — Kemény szakma ez, inkább a szikár, keménykötésű gyerekeknek ajánlanám, de ők nem fognak rosszul járni. Az öntvényigények megnőttek, és rengeteg alkatrészhez kell kovács. Továbbtanulásra is van lehetőség, ha felszabadulnak, és akik továbbtanulnak, azoknak nem kell váltott műszakban dolgozni. Én hét általánossal kerültem ide, akkor ez elég volt, most szereztem meg a gépésztechnikusi képesítést. Itt lettem emberré. (2935) FIATALOK, MÉG VAN LEHETŐSÉG A SZAKMA MEGSZERZÉSÉRE! A Dunai Vasmű pótfelvételt hirdet az alant felsorolt szakmákban: ©ntOs kovács, szerkezeti lakatos Jelentkezés: 14—16 éves korig •Jelentkezés helye: Makarenko 316. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Dunaújváros A pótfelvételi időpontja: 1971. július 8-án 10 óráig El a feltüntetett intézetben A pótfelvételinél személyesen kell megjelenni, és a jelentkező hozza magával a 8. általános iskolai bizonyítványát . A Dunai Vasmű kollégiumi elhelyezést, étkezést biztosít Tanulmányi és társadalmi ösztöndíjat az előmeneteltől és a tanulmányi eredménytől függően biztosítunk (2892) 1971. július 2.; pér>tek Az AFIT IV. sz. Autójavító Vállalat Nagyvenyimi Üzemegysége felvételre keres esztergályos szakmunkásokat, betanított munkásokat, csőszerelő szakmunkást m csőszerelésien jártas lakatost, hegesztet Jelentkezés: Nagyvenyimen (2895) A Hírlap hirdetése hatásos