Dunaújvárosi Hírlap, 1972. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1972-05-16 / 39. szám

M­A: „A MEGKÉRDEZETTEK TÖBBSÉGE.. ” * TÁBOROK ♦ KI TARTSA SZÁMON? * MEGNYÍLT A BARKÁCSBOLT ♦ A GÁRDISTA LÁNY * GORSIUM * „DE SZELLEMÉT A TŰZ NEM ÉGETÉ MEG .. * ZALAEGERSZEG— D. KOHÁSZ 2:0 (0:0) Országos tanácskozásra készülnek a szocialista brigádvezetők Öten a Az iparági tanácskozások után május 26—27-én Buda­pesten tartják országos ta­nácskozásukat a szocialista brigádok vezetői. A negyedik országos tanácskozásra már mintegy 1,3 millió brigádtag készül. Ez annyit jelent, hogy a munkásság harminc száza­léka vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak decemberi határozata jelentőségéhez mérten foglal­kozik a szocialista brigádok­kal, és megállapította, hogy: „a brigádok nagy része ki­emelkedő munkasikert ért el, emelte a dolgozók műveltségi színvonalát, fejlesztette a szo­cialista gondolkodást és kö­zösségi szellemet, erősítette az összetartozást, a vállalatok­hoz való ragaszkodást a dol­gozókban". A szocialista brigádvezetők iparági tanácskozásai igazi munkásfórumok voltak, ame­lyek egyértelműen a moz­galom rangjának, tekintélyé­nek emelése mellett foglal­tak állást. Több felszólaló rossznak ítélte meg azt gyakorlatot, hogy egyes bri­n­gádok csak a termelésben elért eredményeik alapján is elnyerhetik a szocialista cí­met. Mások újszerű értéke­lési és minősítési gyakorla­tot javasoltak bevezetni. Ismét más felszólalók a vál­lalati útmutatások túlzott ál­talánosságát nehezményezték. Mindezek a gondok, mint­egy előrevetítik a 26-án kez­dődő országos tanácskozás szellemét is. A dunaújvárosi szocialista brigádok képviselői vala­mennyi ágazati értekezleten képviseltették magukat és többen utaznak — mint vá­lasztott küldöttek — az orszá­gos tanácskozásra is. Legné­pesebb küldöttséget ezúttal is a Dunai Vasmű indít, öt szo­cialista brigádvezető, Piroska Pál a szállító gyárrészlegtől, Molnár Tibor a hengermű­vektől, Dávid Béla az erőmű­től, Deffend Péterné a lemez­feldolgozó gyárrészlegtől és Pillár Ferenc a tervezőirodá­tól képviseli majd a vasmű 692 szocialista címért küzdő brigádját. A Dunai Vasmű szocialista brigádjai úgymond gazdag útravalóval küldik el a kép­viselőiket. A múlt évben jól helytálltak a termelésben — ezt bizonyítja a gyár kiváló vállalat kitüntetése is. A bri­gádok élenjártak a véradás­ban, az iskolák patronálásá­­ban, a társadalmi munkában és az országos akciókban is részt vállaltak. Ez utóbbit példázza az egyik Bács me­gyei tanyai iskola, ahol a Dunai Vasmű szocialista bri­gádjainak anyagi áldozata és munkája nyomán gyulladt ki a villany. A mondhatni brigádmozgalomban reneszánszát je­lenti az is, hogy az országos értekezlet előestéjén a gyár IS brigádja kapott arany jel­vényt, 57 brigádja ezüst és 125 brigádja pedig bronz szo­cialista brigádjelvényt. Dunai Vasműből Pénteken nyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken nyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. Ennek megfelelően, a vásár­város kiállítói már teljes erővel készülődnek az első vendégek fogadására. A Hungexpo ezúttal is a meg­nyitás előtt rendezi meg a sajtótájékoztatót, amelyre többszáz hazai és külföldi újságíró kapott meghívót. A megnyitás előtti napok­ban a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium kiállítási csarno­kaiban érdeklődtünk az elő­készületekről. A KGM össze­sen 25 ezer négyzetméternyi területen 166 vállalat ter­mékét állítja ki, és ezzel is­mét a vásár (terület szerinti) legnagyobb kiállítója lett. Az ágazathoz tartozó vállalatok egyébként 134 termékkel pá­lyáznak a Fővárosi Tanács nagydíjára, illetve a BNV más díjaira. A KGM elsősorban a szo­cialista országokkal való együttműködés sikereit akar­ja bemutatni a vásáron. A bemutatott termékeken, orosz és német nyelvű feliratok is hirdetik majd, hogy kooperá­ciós gyártmányról van szó. Megemlékeznek majd a pa­vilonokban arról, hogy az idén ünnepli 25. évfordulóját az első magyar—szovjet ál­lamközi kereskedelmi egyez­mény. A vásár ideje alatt öt alka­lommal rendez szakmai na­pokat a Kohó- és Gépipari Minisztérium. Ez alkalmak­kor elsősorban a szerszám­­gépipar, a járműipar, a hír­adástechnikai berendezések, a számító- és irodagépek legújabb gyártmányait mu­tatják be a szakmai közön­ségnek. A Dunai Vasmű pavilonjá­ban is folyik a kiállítandó termékek rendezése. A du­naújvárosi gyár egyébként termékeinek teljes skáláját felvonultatja a 11 napig tartó nemzetközi vásáron. De így gondolkodhat sok más válla­lat is, hiszen csak a KGM 14 szakkiállításán háromezer gyártmányt tekinthetnek meg az érdeklődők. Szerdától: Háromnapos párt­titkári továbbképző Gyopároson A város valamennyi párt­­alapszervezetének és párt­szervének titkárai háromna­pos továbbképzőn vesznek részt, amelyet Gyopároson, a Dunai Vasmű üdülőjében rendeznek. Szerdán reggel háromnegyed hatkor gyüle­keznek a párttitkárok a vá­rosi pártbizottság székháza előtt és 6 órakor indulnak külön autóbuszokon Gyopá­­rosra. A továbbképző programjá­ban előadások, konzultációk szerepelnek és alkalmuk nyí­lik a párttitkároknak arra is, hogy találkozzanak és kötet­len beszélgetést folytassanak a város politikai, gazdasági, társadalmi szervezeteinek ve­zetőivel. A vállalatok üzem- és munkaszervezésének kor­szerűsítése, a párt tömeg­kapcsolatai, a tömegszerveze­tek és tömegmozgalmak po­litikai munkája, a közélet tisztasága és a kispolgári szemléletmód és magatartás­­forma elleni harc, valamint a szocialista munkaverseny helyzete és továbbfejleszté­sének feladatai szerepelnek a megvitatásra szánt főbb témák között. Pénteken délután zárul a továbbképző és a párttitkárok az esti órákban érkeznek vissza Dunaújvárosba. Nők fóruma a papírgyárban Csaknem száz munkásnő jelent meg a múlt héten a papírgyári pártbizottság által szervezett nők fórumán. lányok és asszonyok előzete­­­sen írásban juttatták el kér­déseiket az illetékesekhez. A városi pártbizottság nőfele­­lőse egyedül harmincöt kér­dést kapott, főként szociális, kereskedelmi, kulturális té­mákról, a gyermekintézmé­nyek hálózatának fejlesztésé­ről. A feltett kérdések között szinte alig akadt személyes problémára választ váró kér­dés. A fórumon Sörös Rozá­lia, a városi pártbizottság nő­­felelőse, Lakner Kálmán igazgató, Szabó Sándor, az üzemi pártbizottság titkára, Vadász Rudolf­né, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa nő­­bizottságának vezetője és Sulyok István vállalati szak­­szervezeti vezető válaszolt a nők kérdéseire. A papírgyári asszonyok vé­leménye szerint hasonló fó­rum hasznos lehet városunk minden vállalatánál, ahol je­lentősebb arányban foglal­koztatnak női munkásokat. Befejeződött az írásbeli érettségi Befejeződtek az írásbeli érettségi vizsgák. Képünk a Münnich gimnáziumban készült, az utolsó vizsganapon. A következő napokat, a szóbeli vizsgák kezdetéig, bizo­nyára tanulással tölti a két középiskola 290 végzős diákja Ülést tartott a városi pártbizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Dunaújvárosi Bizott­sága pénteken délután ülést tartott. Sárosi József elvtárs­nak, a városi pártbizottság első titkárának vitaindítója után megvitatta és elfogadta a végrehajtó bizottság jelen­tését a közélet tisztaságáról. A pártbizottság kezdemé­nyezte, hogy a témát konzul­tálják meg a párttitkárok gyopárosi tanácskozásán, későbbiek folyamán pedig a a város gazdasági vezetőivel. Tanácskozás a járás szövetkezetpolitikai és gazdasági helyzetéről A megyei pártbizottság, a a megyei tanács, a járási pártbizottság és a megyei ta­nács járási hivatalának kép­viselői konzultatív tanácsko­zást tartottak pénteken Du­naújvárosban. A tanácskozás témáját a dunaújvárosi járás szövetkezetpolitikai és gazda­sági helyzetének értékelése adta. Egyenletes fejlődés, kisebb megtorpanások A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy járá­sunkban a szövetkezeti moz­galom egyenletesen fejlődik, s hogy ez a fejlődés a gazda­sági reform bevezetése óta gyorsult. A szövetkezetek többsége élt az önállóság ad­ta lehetőségekkel, s mindin­kább kialakulnak az immár nem vállalatszerű, hanem vállalati gazdálkodás feltéte­­­lei. Az egyenletes fejlődést se­gítette az 1967. évi szövetke­zeti törvény és az új gazda­ságirányítási rendszer beve­zetésével életbe lépő közgaz­dasági ösztönzők. Átmeneti megtorpanások előfordultak, ilyen megtorpanás volt 1969- ben az előszállási termelő­­szövetkezetben, ilyen van ma Baracson és a negyvengimi Petőfi Termelőszövetkezet is igen nehezen vészelte át az elmúlt évet. Több a tanult ember, de kevesebb a szükségesnél... A tanácskozáson értékelték a járási szövetkezetek káder­helyzetét is. A fejlődést két­ségkívül az MSZMP Politikai Bizottságának 1967. május 9-i határozata, illetve az 1968-as 1001-es számú kormányhatá­rozat alapozta meg. E határo­zatok a termelőszövetkezete­ket kötelezték a személyi nyilvántartás és a minősítő munka bevezetésére. Azóta a járás termelőszövetkezetei­ben kimutathatóan növeke­dett az egyetemet, főiskolát és középfokú iskolát végzett dolgozók száma. Míg 1968- ban 146-an, 1972-ben már 172-en irányították a terme­lést. Mind több szövetkezet vesz fel a speciális munka­körök ellátásához különböző szakembereket. Az egyetemet végzett műszaki emberek száma hatról nyolcra, az üze­mi állatorvosok száma négy­ről nyolcra, vagy például a főállású jogtanácsosok száma ötről nyolcra emelkedett. A káderfejlesztés mégsem mondható megnyugtatónak. Vannak olyan termelőszövet­kezetek is (nagykarácsonyi Kossuth, beloianniszi Béke, ráckeresztúri Búzakalász, iváncsai Táncsics), amelyek­ben nem dolgozik egyetemi végzettségű szakember. Van­nak olyan tsz-ek is, ahol a fiatal szakemberek, valami­lyen oknál fogva, nem ver­nek gyökeret. Sok fiatal szak­ember távozott Előszállásról és Rácalmásról. És persze az sem megnyugtató, hogy az utóbbi három évben nyolc tsz-ben változott főagronómus és tizenegy tsz-ben a főköny­velő személye. A tanácskozáson úgy vél­ték, hogy az 1969-ben elké­szített káderfejlesztési tervet a tsz-ek nem veszik elég ko­molyan A terv szerint 1975- ig a tsz-ekben 263 tanult szakembernek kellene dol­goznia, a jelenlegi százhat­van tanult szakember kevés. Biztonság — a megyei átlag alatt A tanácskozáson arról is szó esett, hogy 18 szövetke­zeti elnök közül mindössze kettő egyetemi végzettségű akad, s hogy ennek a tény­nek valószínűleg szerepe van a szemléletbeli fogyatékossá­gokban is. A kisebb képesítés általában szűkebb szemléle­tet eredményez, márpedig a megye más járásaiban jobban törekednek a biztonságosság­ra és a bővített újraterme­lésre, mint nálunk. Megnyug­tató az lenne, ha a biztonsági alap átlagában a részesedés 25 százalékát tenné ki, ám ez az arány a járásban mind­össze 9 százalék. Iváncsa, Nagy­vény­im, a ráckeresztúri Március 15., a nagykarácso­nyi Kossuth és a kisapostagi Napsugár Termelőszövetke­zet lényegében nem tartalé­kolt semmit, s a járásban mindössze öt tsz, (Adony, Besnyő, Előszállás, a rácke­resztúri Búzakalász és a per­­kátai Magyar—Kínai Barát­ság) képezett egymillió forin­tot meghaladó biztonsági ala­pot. Hatékonyabb állami felügyelet A szövetkezetek állami (ta­nácsi) felügyeletének jellege az utóbbi években nagyot változott. Míg korábban a munkaszervezés segítése volt a fő feladat, ma — bár to­vábbra sem hiányzik a segí­tő szándék —, előtérbe ke­rült az ellenőrzés, a szövet­kezetek törvényes működé­sének biztosítása. Az állami szervek figyelemmel kísérik járásunkban is a termelő­­szövetkezetek gazdálkodását, módszeresen, kétévenként felügyeleti vizsgálatot tarta­nak. Ilyenkor ellenőrzik többek között az alapsza­bályban megszabott tagsági kedvezmények, juttatások betartását, a demokratizmus érvényesülését. A kétéven­kénti vizsgálatokat kiegészí­tik a célvizsgálatok, mint például a másodállások, mel­lékállások, a mezőgazdasági üzemek melléktevékenységé­nek, vagy az alkalmazottak bérezésének vizsgálata. Több cukorrépa, zöldség és szarvasmarha A szövetkezetek gazdasági helyzetét értékelve megálla­pították, hogy a kalászosok jó eredményt hoztak, a tava­lyi kapások azonban közepe­sek és gyengék voltak. A já­rás termelőszövetkezetei ös­­­szességében jól gazdálkod­tak. Sikerült elérni, hogy zöldség és a cukorrépa ter­­­mőterületét nem csökkentet­ték, sőt a járásban a cukorré­pa termőterülete majdnem 100 holddal, a zöldségfélék termőterülete pedig 200 hold­dal növekedett. Az idei terv szerint mérsékelten nő a szarvasmarha-állomány is. A fejlesztés keretében két ter­melőszövetkezet (a pusztasza­bolcsi Mező Imre és a rác­keresztúri Március 15.) befe­jezi a szakosított szarvas­marhatelep építését, ezen kí­vül Csillag, a dunaújvárosi Vörös valamint a nagyve­­nyimi és a kisapostagi terme­lőszövetkezetek közös beru­házása lesz­ egy 400 férőhe­lyes szakosított szarvasmar­­hatelep. A. G.

Next