Dunaújvárosi Hírlap, 1972. július (17. évfolyam, 53-60. szám)

1972-07-04 / 53. szám

6. oldal Dunaújvárosi Hírlap @9 O­rom Mese­falván Azt mondják, hogy min­den csoda három napig tart. Lehet, hogy az esetek több­ségében így van, de nem mindig­ Legalább is a mező­falvi futballrajongók zöme még mindig nem tért magá­hoz az örömtől, hogy csapa­tuk megny­erte a megyei bajnokságot és bejutott az NB­­ III-ba. — Pedig de nehéz volt — állapítja meg utólag Kőhalmi Mihály edző. — Az őszi sze­zont ötpontos előnnyel zár­tuk. De aztán fokozatosan csökkent az előnyünk. Min­denki ellenünk, a bajnok­jelölt e­llen akart bizonyítani. Az lett a vége, hogy szinte borotvaélen táncolva nyer­tük meg a bajnokságot. A Spartacus-meccs után már azt mondta legnagyobb rivá­lisunk, hogy Bicskére, az utolsó forduló színhelyére, már az ifi csapatukat küldik el... Nagyon biztosak voltak a dolgukban. A mi fiaink vi­szont hajtottak- igaz, hogy néha-néha morogtak is, hogy például miért tartunk két héttel a bajnokság befejezése előtt erőnléti edzéseket, de azért csinálták. Nagyon ki­fáradtunk. Testileg, de idegi­leg is. Az utolsó fordulókban minden mérkőzésünket köz­vetítették a riválisnak. Ál­landóan tudták, hogy mennyi a mi mérkőzésünk eredmé­nye. Mi viszont nem tudtuk az övékét. Vasárnap, mikor az adonyiak elleni 7:0-as győ­zelem után vonultak le a fiúk a pályáról, az 1500 néző közül egy sem merte kiabál­ni, hogy bajnokcsapat. Emlé­keztek arra a két évvel ez­előtti meccsre, mikor a gól­­különbség számított, és a KÖFÉM 16:0-ra győzött az egyik találkozón ... Egy ha­sonló eredménytől félt most is mindenki. — Nagyon vártuk a Bics­kéről érkező híreket — me­séli Szabó János az állami gazdaság párttitkára­ — Az utolsó hetekben egyetlen műhelybe, egyetlen helyre sem tudtam úgy bemenni, hogy pillanatok alatt ne a focicsapatra terelődött vol­na a szó. A meccs után egy­­re-másra jöttek az egymás­nak ellentmondó hírek. Az emberek csapatokba verőd­ve várták a Bicskére küldött emberünk visszaérkezését. Jónéhányan még az esti mű­szakból is csaknem elkéstek, mert nem akartak elindulni addig, míg a biztos ered­ményt nem tudták. Aztán amikor megjött Bicskéről a Zsiguli és valaki elkiáltotta magát, hogy NB III.... — Olyat még nem látott Mezőfalva — vette át a szót Cseke János a szakszervezeti bizottság elnöke. Amióta ez a község fennáll, még nem fordult elő ekkora sportsiker nálunk. Olyan emberek is kinn voltak a meccsen, akik még soha a pálya környéké­re sem tévedtek. Most min­denki szurkolt­ A gazdaság, a község csapatáért. — Nagyon sok támogatást megadtunk a csapatnak. Megérte. A játékosok négy­ötöd része mezőfalvi lakos. Dolgozóink túlnyomó része kijár a mérkőzésekre. Ennek a bajnokságnak a megnyeré­se nagyon szép gesztus volt irányukba, ezentúl szur­kolóink olyan csapatokat, olyan játékosokat láthatnak, akiket a megye határain túl is jegyeznek már. Ezek a szavak Zángó Zol­tánnak, a gazdaság igazgató­jának szájából hangzottak el. Szereti a sportot, a labda­rúgást. Mindent megtesz és megtett a csapatért. Nem egy elkapott jó soro­zat, hanem tervszerű, ke­mény munka eredménye ez a bajnoki cím. Hiszen a fél­fordulós bajnokságban nyolcvan százalékos teljesít­ménnyel a harmadik, az ISSO—71-es szezonban, szin­tén a harmadik helyet sze­rezte meg a mezőfalvi gárda. — Az elmúlt évben tizen­kilencszer győztünk, három döntetlent játszottunk és nyolc vereséget szenvedtünk- Hetvennyolc adott és negyven kapott góllal 41 pontot sze­reztünk. Már egy évvel ez­előtt megállapítottuk, hogy három területen kell javíta­nunk ahhoz, hogy bajnoksá­got nyerjünk. Kevesebb gólt kell kapnunk, javítani kell az idegenbeli mérleget, és­ jobban kell szerepelnünk a székesfehérvári csapatok el­len. Mindhárom célkitűzést sikerült valóra váltanunk, a székesfehérvári csapatok el­len 75 százalékos teljesít­ményt értünk el, és idegen­beli mérlegünk is sokat ja­vult. Csupán Sárosdon és Szív­ Volánnál kaptunk ki, döntetlent négyszer játszot­tunk, kilencszer pedig győz­tünk. Viszont mindezek mel­lett nem azért lettünk elsők, mert a megyei bajnokság színvonalához viszonyítva klasszisok játszanak a csa­patunkban, hanem mert ná­lunk nagyon jó volt a közös­ségi szellem és mert hetente háromszor edzettünk. Az lett a jelszavunk, hogy aki nem hajt, azt lecseréljük. És mindenki nagyon igye­kezett, nehogy idő előtt zu­hanyozni küldjék. Az utolsó levezető edzés­hez jókedvűen érkeztek a játékosok: Birtner a csapat balhátvédje, Pörje, a bör­­göndi sorsdöntő mérkőzés hő­se és a többiek. A jól megér­demelt szabadság előtt meg­hallgatták az edző rövid ér­tékelését, mielőtt az év leg­nagyobb összecsapására a nősek—nőtlenek mérkőzésre sor került volna. Legtöbbször Pörje (29), Farkas (28+2 csere), Czék­­mány (28) Brinner (27+1 cse­re) Erdélyi (23+4 csere) sze­repelt a csapatban. A gólo­kat Lukács I. (17), Erdélyi (15), Farkas (8), Pörje, Tóth I. (7—7), Lupp (6), Kovács I­ (4) Lukács II.—Czékmány (2—2), Tóth NI. (1), öngól (1) lőtte. ■— Bártfai Feri jó játéka volt a tavaszi szezon egyik legkellemesebb meglepetése. Annak ellenére, hogy főiskolai elfoglaltságai miatt a keddi erőnléti edzéseken ritkán ve­hetett részt, jó teljesítményt nyújtott. Az utolsó szériában Kulcsár remekül védett. De a dicséret nemcsak őt, ha­nem a hátvédnégyes vala­mennyi tagját illeti... Miközben az edző a baj­nokságot értékelte, besánti­­kált az öltözőbe Erdélyi Jó­zsef, a sérült csapatkapitány is. Ő volt a legpechesebb a csapatban: egy hónappal ez­előtt, az egyik edzésen a lá­bát törte. — Nagyon rossz érzés volt a meccseket kívülről nézni­ Szinte fizikailag fájt, hogy nem lehettem a pályán. Hogy mikor éreztük azt, hogy baj­nokok lehetünk? Mi már ele­ve így kezdtük az évet. És, hogy Sárosdon kikaptunk? örök mumusunk. Ellenük so­hasem ment, de most már el­kerültünk e megyei bajnok­ságból, és bízom abban, hogy ide sohasem esünk többé vissza Hogy az NB III-ban meg­álljuk a helyünket és — ebben valamennyien egyet értünk — ahhoz három négy új já­tékos kell. Többen bevonu­lás előtt állnak, sérülésekre is kell számítani. Szükség lesz új emberekre, annak el­lenére, hogy a csapat há­romnegyed része megüti az NB III-as színvonalat. A kö­zönség is bízik bennünk. Azért mondom, hogy ben­nünk, mert bízom abban, hogy én is minél hamarabb köztük lehetek. Sokan mond­ták már, hogy ezzel a lábbal nem lehet többé focizni. Nem igaz — mondja szenve­délyesen. — Solymosi lába is rendbe jött, meg Albert térde is. Pedig a térd sokkal kényesebb testrész. Ott sze­retnék lenni minél hamarabb közöttük. Jó érzés volt az Adony elleni meccsen azt a rengeteg embert látni. Min­denki örült. Volt aki a játé­kosok közül még virágot is kapott. Máskor ha vége volt a meccsnek, mindenki elment. Most még azok is gratuláltak, akik először jöttek ki a pá­lyára, örülünk a bajnokság­nak. És — ezt az egész csa­pat nevében mondom — a jövőben­­ is hasonló, jó ered­ményekkél­­­ éretnénk meg­hálálni r­­ ami gazdaság, a község­­ erőinek, dolgo­zóinak biztatását és támoga­tását. * Néhány évvel ezelőtt az MTS OT úgy határozott, hogy a rendelkezésére álló anyagiakat az élsport és fő­ként az olimpiai sportágak fejlesztésére fordítja- Ez lé­nyegében azt jelentette, hogy az alacsonyabb osztályú csa­patok léte vagy nemléte, az adott vállalat, vagy egy-egy község termelő egységeinek (tsz, ktsz, állami gazdaság) és községi tanácsának támoga­tásától vált függővé. Nagyon sok helyen még a legmini­málisabb támogatást is meg­tagadták a sportkörüktől. Já­rásunkban is megszűnt né­hány egyesület. Ezek után jóleső érzés tudomásul ven­ni azt, hogy Mezőfalván az állami gazdaság kezdemé­nyezésére a kollektív össze­fogás eredményeként a köz­ségi futballcsapat magasabb osztályba léphetett. Harcsa Gábor Kőhalmi Mihály edző A Kohász birkózóké a Tisza Kupa Kötöttfogású birkózóver­senyt rendeztek az elmúlt hét végén Szolnokon. Az if­júsági csapatversenyben a D. Kohász fiataljai szerepeltek a legjobban és hódították el a tavalyi védőtől, a Sze­ged csapatától a vándorser­leget. A felnőtt csapatver­senyben a D. Kohász a har­madik helyet szerezte meg. Ifjúsági eredmények: 56 kg: 1. Borbély Csaba 4. Kiss János, 60 kg: 1. Gubicza József, 70 kg: 1. őri Tibor, 4. Becker István, 81 kg: 3. Koltai László, 87 kg: 1. Ki­rály Mihály Őri már aranyjelvényes, Gubicza és Borbély ezzel a győzelemmel megszerezte az ezüst jelvényt, Koltai pedig a bronzot. Király, kétszeres serdülő magyar bajnok hos­­­szú betegség után lépett sző­nyegre. Bíztató teljesítményt nyújtott. Felnőtt eredmények: 48 kg: 3. Malácsik Jenő, 62 kg: 4. Hamvai Károly, 68 kg: 4. Németh István, 74 kg: Varga József, 90 kg: 1. Sza­­­­bó Tamás Szabó T. valamennyi ellen­felét tussal verte. Komóczi edző rajta kívül még Var­ga teljesítményét értékelte nagyra. Király Mihály Felsőbb osztályba jutott: Iván­csa és Besnyő A megyei II. osztályú lab­darúgó-bajnokság „Kotrobai csoport”-jában a bajnokság utolsó fordulójára került sor. Az ifjúsági bajnokságot nagy fölénnyel a D. Építők ifi csapata nyerte. Szabadegyháza—Apátszállás 9:0 (5:0) Igen jó iramú mérkőzésen a hazaiak minden gólhelyze­tüket értékesítették. Góllövő: Szelp (3), Szegi (2), Sellei (2), Horváth, Sza­bó. N­agykarácsony—Dég 2:2 (2:1) A nagykarácsonyiak ren­geteg gólhelyzetet is kihagy­tak. Góllövő: Pálfi, Pinke, ill. Farkas (2). Alap—Lajoskomárom 4:4 (1:1) A két támadó stílusban játszó csapat találkozóján sok gól akadt. Góllövő: Takács, Kocsis, Lustyik, Halasi, ill. Csulik (2), Ritter, Bácsi. Sárbogárdi TSz—Hantos 1:0 (1:0) A vendégek a mérkőzés elején Hingyi révén gólt ér­tek el, a hazaiak a kiegyen­lítésért harcoltak, de siker­telenül. Rácker­esztúr—Előszállás 2:2 (1:1) A kiesőjelölt Előszállásnak sikerült idegenben is pontot szerezni.­­ Góllövő: Katona, Csepre­­kály, ill. Mukli, Ferenczi. D. Építők II.—Perkáta 3:1 (0:1) Góllövő: Hill, Sándor, Har­mati, ill. Somogyi. Apátszállás—N­a­gy­karácsony 2:2 (0:2) Apátszállás, 300 néző. Ve­zette: Halasi. (Elmaradt mér­kőzés.) Apátszállás: Kocsis — Ka­lász, Pfeffer, Bodó, Rácz, Krauzs, Hrozik, Fülöp, Mar­­kovits, Virág, Volmann. Nagykarácsony: Für — Pinke II., Nagy, Szabó, Ko­vács, Fónad — Németh, Pál­fi, Takács, Pinke I., Hor­váth. Izgalmas, jó iramú mérkő­zést játszott a két csapat egymással. A vendégcsapat jobb játékkal már 2:0-ra ve­zetett, de a befejezés előtt 3 perccel a hazaiaknak sike­rült kiegyenlíteni. Góllövő: Krausz (2), ilL Fónad és Pinke I. Megyei II. o. „Kotrobai csoport” felnőtt végeredménye: D. Papír II. 30 7 4 19 51:77 18 ❖ Az 1971—72. évi Járási Labdarúgó-bajnokság végeredménye: 1. Besnyő 12 9 1 2 40:16 19 2. D. V. Csillag 12 9 1 2 36:13 19 3. Nagyvenyim 12 3 - 9 20:22 6 4. Kisapostag 12 1 - 11 12:57 2 A kevés létszámú csoport csapatai négy fordulóban ta­­lálkoz­­ó­ ’ -cal. A Nagy­­vpnvim—D. Vörös Csillag félbeszakadt és óvott mérkő­­z­­ő ‘tős szak" értés miatt egyik csapat sem ka­pott pontot. A bajnokságot Jav Besnv" együttese nyerte. 1. Iváncsa 26 18 3 5 67:33 39 2. Szabadegy. 26 14 9 3 74:31 37 3. Lajoskom. 26 14 6 6 76:39 34 4. Sárbogárd 26 14 4 8 75:52 31 5. Apátszállás 26 12 6 8 45:48 30 6. Nagy­kar. 26 12 5 9 49:37 29 7. Dég 26 11 6 9 56:41 28 8. Cece 26 9 7 10 42:53 25 9­.Alap 26 9 5 12 58:55 23 10. Ráckereszt­ 26 9 5 12 38:51 23 11. Beloiannisz 26 7 3 16 32:58 17 12. Perkáta 26 6 5 15 43:74 17 13. Előszállás 26 5 6 15 29:56 16 14. Hantos 26 4 6 16 26:82 14 D. Bp. II. 30 11 3 16 51:76 25 I 1972. július 4., kedd VIII. nyári úttörőolimpia, Debrecen Kiválóan szerepeltek városunk úttörői Minden évben nagy várakozással tekintünk úttörő spor­tolóink legnagyobb erőpróbája, a nyári úttörőolimpia elé. A legutóbbi, a nyolcadik, az elmúlt hét végén Debrecenben fejeződött be. Az eredmények ismeretében elmondhatjuk, jól dolgoztak, jól versenyeztek úttörőink. Debrecenben is öreg­bítették iskolájuk, sportiskolájuk, városuk és megyéjük sporthírnevét. Tizenkilenc megye és a főváros versengéséből másodikként kerültek ki. Bedecs Laci kapta Debrecen város különdíját, melyet a legjobb úttörősportolónak ajánlottak fel. A Vasvári iskola öttusa-csapatának tagjai pedig — hat fiú és hat leány ver­senyző — Matéz Tivadar edző vezetésével, háromhetes mon­­góliai jutalomutazáson vehetnek részt. 1. Vasvári iskola I. osztályú fiú tornászcsapata. 2. Vasvári iskola négytusa csapata. 3. Ságvári iskola 4 x 100 méteres fiú váltója. 4. Berta Emőke (Vasvári) kisdobos 50 m-es síkfutás. 5. Dobó Piroska (Vasvári) négytusa, I. kcs. egyéni ös­­­szetett. 6. Erdélyi Péter (Vasvári) I. osztályú torna, talaj. 7. Erdélyi Péter (Vasvári) I. osztályú torna, korlát. 8. Óvári Éva (Vasvári) II. oszt. női torna, tah­i. 9 Óvári Éva (Vasvári) II. osztályú női torna, gerenda. 10. Óvári Éva (Vasvári) II. oszt. női torna, egyéni ös­­­szetett. 11. Tóth Mariann (Vasvári) II. oszt. női torna, szekrény­ugrás. 12. Héring Katalin 500 méteres síkfutás. 13. Bedecs László súlylökés. Az aranyérmesek közül a Ságvári iskola 4 x 100 méteres váltója, Héring Katalin és Bedecs László új úttörő olimpiai csúccsal győzött! Ezüstérmesek 1. Berta Emőke kisdobos távolugrás. 2. Vékás András (Vasvári) kislabdahajítás. 3. Vékás András kisdobos összetett háromtusa. 4. Erdélyi Péter (Vasvári) I. oszt. torna, összetett egyéni. 5. Erdélyi Péter (Vasvári) I. oszt. gyűrű. 6. Erdélyi Péter (Vasvári) I. oszt. torna, nyújtó. 7. Berényi György (Vasvári) I. oszt. torna, szekrény­­ugrás. 8. Berényi György (Vasvári) I. oszt. fiú torna, korlát. 9. Óvári Éva (Vasvári) II. oszt. szekrényugrás. 10. Tóth Margit (Vasvári) II. oszt. torna, talajgyakorlat. 11. Tóth Margit (Vasvári) II. oszt. torna, gerenda­ 12. Tóth Margit (Vasvári) II. oszt. torna, egyéni összetett. 13. Vasvári iskola I. osztályú tornász csapata. 14. Kovács János (Vasvári) négytusa, I. kcs., egyéni ös­­­szetett. 15. Szűcs Zoltán (Móricz) 1000 méteres síkfutás. 16. Székesfehérvári Béke téri iskola női röplabda-csa­pata. Bronzérmesek 1.. Berta Emőke (Vasvári) kisdobos, háromtusa összetett. 2. Vékás András (Vasvári) kisdobos, háromtusa, távol­ugrás. 3. Berényi György (Vasvári) I. oszt. torna, egyéni ös­­­szetett. 4. Berényi György (Vasvári) I. oszt. torna, gyűrű. 5. Berényi György (Vasvári) I. oszt. torna, gyújtó. 6. Szabó István (Vasvári) I. oszt. torna, szekrényugrás. 7. Szabó Ferenc (Ságvári) I. oszt. torna, korlát. 8. Nyalka Erika (Vasvári) női torna II. oszt., szekrény­ugrás. 9. Nyalka Erika (Vasvári) női, II. oszt. torna, gerenda. 10. Nyalka Erika (Vasvári) összetett II. oszt. torna,­­egyéni. 11­­ Németh Erzsébet (Vasvári) II. oszt. női torna, talaj. 12. Németh Erzsébet (Vasvári) II. oszt. női torna, gerenda. 13. Ságvári iskola négytusa csapata. 14. Kucsera Zsuzsa (Móricz) 500 méteres síkfutás. 15. Fodor Tamás, Székesfehérvár, 50 méteres síkfutás. 16. Briglesz Ágnes, Székesfehérvár, távolugrás. 17. Székesfehérvári fiú kosárlabda-csapata. 18. Székesfehérvári leány kosárlabda-csapata. * Szombaton este háromezer úttörő búcsút mondott Deb­recennek. Búcsút mondott, hogy jövőre városunkban, Duna­újvárosban adjanak találkozót egymásnak. Az eddig elért kiváló erdemények alapján ítélték városunknak, az úttörő­sportolók legrangosabb sportrendezvényét. És ez a tény, va­lamint a hazai pálya előnye minden bizonnyal az eddigiekhez méltó eredmények elérésére sarkallja városunk úttörőit. Aranyérmesek: Megye Arany Ezüst Bronz IV. K- V. h. VI. h. Pontsz. Budapest 25 11 18 19 22 20 499 Fejér m. 13 16 18 4 3­4 307 Borsod m. 6­8 7 5 3­2 151 Címeres mezSrem Az elmúlt hét végén Pé­csett rendezték meg a Ma­gyarország—Jugoszlávia ifjú­sági atlétikai viadalt. A D. Kohász két fiatal dobóatlé­tája Fehér Lajos és Máté Ferenc is helyet kapott a válogatottban. Fehér 15,05 méteres eredménnyel meg­nyerte a súlylökést, és 41,90 méteres eredménnyel disz­koszvetésben is jól szerepelt, második lett. Máté Ferenc a férfi gerelyvetésben 62,30 métert dobott. I­ndketten Bedecs László edző tanítványai. Fehér Lajos fess- Máté Ferenc

Next