Dunaújvárosi Hírlap, 1972. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)
1972-08-01 / 61. szám
Útközben Több mint másfél év telt el a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa óta. Még félidőben sem vagyunk, az eredmények mégis számottevőek. Az élet minden területe igazolja a kongresszus határozatainak helyességét. Korai lenne a gazdasági építőmunka valamennyi eredményét, összegezni, de tény, hogy mindenfelé új üzemek, létesítmények, objektumok épültek. Közülük az országban már több száz kapcsolódott be újonnan a termelésbe, vagy közel áll a munka megkezdéséhez. Van, ahol most lakják az új üzemek, lakóházak, iskolák, óvodák alapjait, s ha itt-ott az ütem lassúbb, vagy esetleg elhalasztottak valamilyen beruházást, az ismert gazdasági gondok ellenére is az anyagi és szellemi gyarapodás, a fejlődés a fő ismérve mindennapi életünknek. A gazdaságpolitikai kérdések megítélésében erősödött az egységes szemlélet és cselekvés, javult a vezetés színvonala. A helyi és ágazati vezetők egyre nagyobb gondot fordítanak a gazdasági adottságok kihasználására. E célból került napirendre az az üzem- és munkaszervezés problematikája, aminek eredményei a gazdaságosabb termelésben, a termelékenység növekedésében jelentkezhetnek. A tervek teljesítése, a szükségletekkel összhangban álló termelés emelkedése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az életszínvonal tervezett növekedése 1972-ben is megvalósuljon. A kongresszus óta számos olyan intézkedés is született, amely a közvélemény óhaját kifejezve gátat vetett az indokolatlanul magas jövedelemnek, spekulációs törekvéseknek. Rendelet jelent meg a lakás- és üdülőtelek-tulajdon mértékének szabályozására, amely szerint egy családnak csak egy építési vagy üdülőtelke lehet. Módosították a másodállások és mellékfoglalkozások eddigi rendjét, a munkaügyi miniszter elrendelte ezek progresszív adóztatását, intézkedéseket hoztak a magas jövedelmű kisiparosok és kiskereskedőik, valamint önálló szellemi foglalkozásúak progresszívabb adóztatására, a túlzottan magas jövedelmek elvonására. Rendelet született az állami személygépkocsik számának csökkentéséről. A rendeletek végrehajtása részben már megtörtént, egyes intézkedések pedig folyamatosan valósulnak meg. A tavalyi esztendő és az idei év első fele gazdag volt az olyan intézkedések és törvények megalkotásában is, amelyek a fejlődés követelményeként vetődtek fel párt X. kongresszusán. Ezek a közül egyik legjelentősebb, hogy az Országgyűlés módosította az alkotmányt, figyelembe véve a szocialista építőmunka eredményeként több mint két évtized alatt bekövetkezett társadalmi és gazdasági változásokat, valamint a szocializmus teljes felépítésének követelményeit. Továbbá elfogadásra került az egységes szövetkezeti és ifjúsági törvény. Egyik a szövetkezeti mozgalom erősödését, továbbfejlesztését segíti, másik az egész magyar ifjúság helyzetének javítását, jogainak fokozottabb érvényesülését. Ezen túl párt- és állami határozatokban rögzítettek olyan fontos társadalompolitikai kérdéseket, mint a nők helyzetének megkönnyítése, vagy külgazdasági tevékenységünket illetően a KGST-országokkal való kapcsolat további erősítése. A Központi Bizottság — épp a közelmúltban — átfogóan megvizsgálta közoktatásunk helyzetét és továbbfejlesztésének irányát. Gazdasági fejlődésünk tényei, és mindezek az intézkedések — csak a leglényegesebbeket érintve is — mutatják, hogy a X. kongresszus elvei, határozatai a gyakorlati megvalósulás útján haladnak. A további fejlődésnek fontos feltétele, hogy építsünk ezekre a eredményekre. Ehhez pedig az is szükséges, hogy a pártszervezetek a mindennapi felvilágosító munkában kellő figyelmet fordítsanak ezekre az eredményekre. Utaljanak a végbement fejlődésre, a megtett intézkedésekre, dolgozók érdekeit és igényeit a kifejező lépésekre. E vonatkozásban csak helyeselni lehet ezt a munkamódszert, ha a pártszervezetek, a kommunisták a különböző intézkedések kapcsán szűkebb területük, munkahelyük, üzemük, kollektívájuk konkrét eredményeit is elemzik és ennek alapján beszélnek a kongresszus óta megtett útról. Egy ilyen összegezés mindig értékes tanulságokkal szolgál, megerősít igazunkban, és újabb sikerekre buzdít. Németh Jenő az MSZMP KB munkatársa Nyári karbantartás könnyűipari üzemekben Városunk könnyűipari üzemeiben a nyár a csúcsidő a TMK-brigádok számára. Ilyenkor állnak le két, három hétre a szalagok, és lakatosok, villanyszerelők, kőművesek veszik birtokukba a munkatermeket. A Vegyesipari Vállalatnál tegnap három hét szabadságra ment a szandálüzem dolgozóinak háromnegyede. Ezalatt átvizsgálják a TMK-sok a gépeket, elvégzik az olajcseréket felújítják az elkopott alkatrészeket. Az I. és II. aljkörön a technológia nem változik, csak a tervbevett kis közepes, és nagyjavításokat kell elvégezni. És természetesen kifestik, rendbehozzák a munkatermeket, hogy tiszta, rendbeszedett környezetben folytassák munkát a szabadságról visszatérő dolgozók. Végigmennek a karbantartók a szabászaton is és átvizsgálják, felújítják a tüzöde gépeit is. A hármas aljkör korábban állt le két hétre. Itt több munkájuk akadt a szerelőknek. Megváltozott a technológia, ezért át kellett csoportosítani a gépeket és elszívóberendezéseket szereltek fel, szárítótornyot építettek a szalag vonalába. A múlt héten jöttek vissza szabadságról a ruhagyár dolgozói. Amíg pihentek az asszonyok, a gyár TMK-brigádja kifestette a munkatermeket. A szerelők átvizsgálták a varrógépeket, kijavították a hibákat és egymástól távolabbra helyezték gőzvasalókat, hogy ezzel is a javítsanak a munkafeltételeken. Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége hétfőn ülést tartott. Többek között foglalkozott a vállalati, üzemi szakszervezetek jog- és hatáskörének előterjesztett érvényesüléséről jelentéssel. Megtárgyalta a kivitelező építőiparban szakszervezeti meghonosodott és üzemi demokratikus módszerek kedvező és kedvezőtlen tendenciáit. Megállapították többek között, hogy az építőiparban a szakszervezeti vezető testületek, a lehetőségekhez képest, éltek a részükre biztosított jogokkal, s a demokratikus vezetési módszerek erősítésével fejlődött az üzemi demokrácia. Gyakoribb és közérthetőbb a dolgozók tájékoztatása, s elsősorban a vállalatok vezetői fontos politikai kérdésnek tekintik a munkások véleményének meghallgatását, s a közös tanácskozásokat. Az építőipari vállalatok gazdasági és szervezeti felépítésében azonban a jogok és hatáskörök még nincsenek kellően decentralizálva, s ez a körülmény nehezíti a munkahelyi demokrácia erőteljesebb kibontakozását. Az Alföldről a Dunántúlra irányítják a kombájnokat. Kénünk azt a pillanatot örökítette meg, amikor az egyik, kombájnokat szállító irányvonat Dunaújvároson haladt át, hogy segítse a megkésett aratást. Hat- hűtőtorony épül A 26. Építőipari Vállalat vasas üzemének dolgozói végzik a folyamatos öntőmű hűtőtornyainak alapozását. Összesen hat darab 12 méter magas, 7,5—8 méter átmérőjű hűtőtornyot építenek az öntőműhöz. A hat torony közül négy elsődleges vízrendszerrel működik, a másik kettő pedig zárt ciklusú hűtést végez majd. A hat hűtőtorony óránként 2000 köbméter vizet használ fel a hűtéshez. Elkészült a távlati fejlesztés vázlatterve 94 millió forint a dunaújvárosi vasútállomás és korszerűsítésére A dunaújvárosi vasútállomás leterhelésének és várható forgalomnövekedésének vizsgálatát 1971-ben feladatul tűzte ki a városi pártbizottság. A vizsgálat szerint az állomás átlagos napi kocsiforgalma 1975-re csaknem megkétszereződik, csúcsforgalmi időben naponta mintegy 3300 teherkocsi forgalmát kell lebonyolítani. Nyilvánvaló, hogy ezt a feladatot a jelenlegi körülmények között már nem lehet úgy ellátni, hogy az ipartelepek — Dunai Vasmű, Papíripari Vállalat, Betonelemgyár — igényeit pontosan és maradéktalanul kielégítse az állomás. A MÁV Pécsi Igazgatósága utasítására tíztagú bizottság elkészítette a vasútállomás távlati fejlesztésének vázlattervét. A fejlesztés ütemezés szerint három lépcsőben történne, mert a negyedik ötéves tervben nincs nagyobb összegű beruházásra ígéret. Az első lépcsőben történne a rendezővágányok bővítése. Három rendezővágánnyal bővülne az állomás. Ugyanis ez képezi az állomás alapvető , szűk keresztmetszetét. Csúcsforgalomban az állomás telítettsége miatt nem tud vonatot fogadni, kénytelen feltartóztatni azokat a szomszéd állomásokon és az ipartelepeken. A vonatfeltartóztatás növeli a kocsifordulóidőt, s ez miatt zavarok állhatnak be a kocsiellátásban. A második ütemben ismét két rendezővágányt építenének, ezenkívül egy javítóvágányt, és meghosszabbítanák a gurító—kihúzóvágányt. Ez a beruházás meggyorsítaná a kocsirendezői munkát, mert feleslegesen — jelenleg kényszerhelyzet miatt — nem kellene négyszer-ötször mozgatni egy-egy kocsit, amíg a rendeltetési helyére kerül. Javulna a kocsiforduló, gyorsabban kerülne sor az ipartelepek kiszolgálására. A beruházás harmadik szakaszában kerülne sor a vágányok specializálására. Vagyis külön kell választani a vonatfogadó- és rendezővágányok kapcsolatát, hogy egyidejűleg lehessen vonatot fogadni—indítani, s ugyanakkor ne zavarják a tolatási műveleteket. Felszerelnék az Integradominó rendszerű biztosító berendezést. A vágányutak beállítása és ellenőrzése gépi úton történne. Ez a berendezés időt és létszámot takarítana meg az állomás részére. — Jelenleg is súlyos létszámgonddal küzdenek, tehát lényeges szempont — és a feledékenységből, fáradtságból bekövetkezhető baleseti lehetőségeket teljesen kizárja. Bővítenék és lebetonoznák az állomás rakterületét. A közlekedési koncepció egyik követelménye, hogy körzetesítik a rakodást. A kisebb állomásokon megszűnik az árufeladás és ez még növeli a rakodási tevékenységet Dunaújvárosban is. A záró fejezetet a térvilágítás kialakítása képezné.A rakodótér lebetonozására és területének növelésére feltétlen szükség van, hiszen a MÁV Pécsi Igazgatóság állomásain történő áruszállításnak, az összes le- és feladásának egynegyedét aagyváros bonyolítja le, Deaz állomás munkájának jelentősége számottevő. Az ipartelepek fejlődése és az áruforgalom — kocsiforgalom — növekedése kényszerít a korszerűsítésre, fejlesztésre. A számítások szerint 94 millió forint, beruházási és korszerűsítési költség megtérül az energiamegtakarításból, a kocsiforduló gyorsulásából, a menetrendszerű közlekedés javulásából, nagyobb volumenű forgalom a lebonyolításának lehetőségéből, és megszűnne a jelenlegi súlyos létszámgond is. A. F. A járásban az első Kisapostagon befejezték az aratást Vasárnap learatták az utolsó kalászokat is a kisapostagi Napsugár Termelőszövetkezetben. Ezzel a járásban elsőként ők fejezték be a legnagyobb nyári munkát. A termelőszövetkezetben a búza termésátlaga 22 mázsa 80 kiló lett holdanként, ami szép eredmény. Ez az átlag várhatóan jobb lesz a járás — becsült — átlageredményénél. Idegenforgalmi szakemberek városunkban Az elmúlt hét pénteken városunkban találkoztak dunántúli idegenforgalmi hiavatalok vezetői. A délelőtti közös tanácskozáson, melyen dr. Illyés József, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára is részt vett, Lábodi Ferenc, a Dunaújvárosi Idegenforgalmi Hivatal vezetője tájékoztatta a megjelenteket városunk idegenforgalmáról és az elkövetkező évek idegenforgalmi terveiről. A vendégek délután megtekintették az ifjúság-szigeti campinget és elismeréssel nyilatkoztak ideális elhelyezéséről, felszereltségéről. Ezt követően tettek Tassra hajókirándulást _________