Dunaújvárosi Hírlap, 1972. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1972-08-01 / 61. szám

Útközben Több mint másfél év telt el a Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa óta. Még félidőben sem vagyunk, az eredmények mégis szá­mottevőek. Az élet minden területe igazolja a kongres­­­szus határozatainak helyes­ségét. Korai lenne a gazdasági építőm­unka valamennyi eredményét, összegezni, de tény, hogy mindenfelé új üzemek, létesítmények, ob­jektumok épültek. Közülük az országban már több száz kapcsolódott be újonnan a termelésbe, vagy közel áll a munka megkezdéséhez. Van, ahol most lakják az új üze­mek, lakóházak, iskolák, óvo­dák alapjait, s ha itt-ott az ütem lassúbb, vagy esetleg elhalasztottak valamilyen be­ruházást, az ismert gazdasági gondok ellenére is az anyagi és szellemi gyarapodás, a fej­lődés a fő ismérve minden­napi életünknek. A gazdaságpolitikai kérdé­sek megítélésében erősödött az egységes szemlélet és cse­lekvés, javult a vezetés szín­vonala. A helyi és ágazati vezetők egyre nagyobb gon­dot fordítanak a gazdasági adottságok kihasználására. E célból került napirendre az az üzem- és munkaszervezés problematikája, aminek eredményei a gazdaságosabb termelésben, a termelékeny­ség növekedésében jelentkez­hetnek. A tervek teljesítése, a szükségletekkel összhang­ban álló termelés emelkedé­se ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az életszínvonal terve­zett növekedése 1972-ben is megvalósuljon. A kongresszus óta számos olyan intézkedés is született, amely a közvélemény óhaját kifejezve gátat vetett az in­dokolatlanul magas jövede­lemnek, spekulációs törekvé­seknek. Rendelet jelent meg a lakás- és üdülőtelek-tulaj­­don mértékének szabályozá­sára, amely szerint egy csa­ládnak csak egy építési vagy üdülőtelke lehet. Módosítot­ták a másodállások és mel­lékfoglalkozások eddigi rend­jét, a munkaügyi miniszter elrendelte ezek progresszív adóztatását, intézkedéseket hoztak a magas jövedelmű kisiparosok és kiskereskedőik, valamint önálló szellemi fog­lalkozásúak progresszívabb adóztatására, a túlzottan ma­gas jövedelmek elvonására. Rendelet született az állami személygépkocsik számának csökkentéséről. A rendeletek végrehajtása részben már megtörtént, egyes intézkedé­sek pedig folyamatosan való­sulnak meg. A tavalyi esztendő és az idei év első fele gazdag volt az olyan intézkedések és tör­vények megalkotásában is, amelyek a fejlődés követel­ményeként vetődtek fel párt X. kongresszusán. Ezek a közül egyik legjelentősebb, hogy az Országgyűlés módo­sította az alkotmányt, figye­lembe véve a szocialista épí­tőmunka eredményeként több mint két évtized alatt bekö­vetkezett társadalmi és gaz­dasági változásokat, valamint a szocializmus teljes felépí­tésének követelményeit. To­vábbá elfogadásra került az egységes szövetkezeti és ifjú­sági törvény. Egyik a szövet­kezeti mozgalom erősödését, továbbfejlesztését segíti, másik az egész magyar ifjú­­­ság helyzetének javítását, jo­gainak fokozottabb érvénye­sülését. Ezen túl párt- és ál­lami határozatokban rögzí­tettek olyan fontos társa­dalompolitikai kérdéseket, mint a nők helyzetének meg­könnyítése, vagy külgazda­sági tevékenységünket illető­en a KGST-országokkal való kapcsolat további erősítése. A Központi Bizottság — épp a közelmúltban — átfogóan megvizsgálta közoktatásunk helyzetét és továbbfejleszté­sének irányát. Gazdasági fejlődésünk tényei, és mindezek az intéz­kedések — csak a leglénye­gesebbeket érintve is — mu­tatják, hogy a X. kongres­­­szus elvei, határozatai a gya­korlati megvalósulás útján haladnak. A további fejlő­désnek fontos feltétele, hogy építsünk ezekre a eredmé­nyekre. Ehhez pedig az is szükséges, hogy a pártszer­vezetek a mindennapi felvi­lágosító munkában kellő fi­gyelmet fordítsanak ezekre az eredményekre. Utaljanak a végbement fejlődésre, a megtett intézkedésekre, dolgozók érdekeit és igényeit a kifejező lépésekre. E vonatkozásban csak he­lyeselni lehet ezt a munka­módszert, ha a pártszerveze­tek, a kommunisták a külön­böző intézkedések kapcsán szűkebb területük, munkahe­lyük, üzemük, kollektívájuk konkrét eredményeit is elem­zik és ennek alapján beszél­nek a kongresszus óta meg­tett útról. Egy ilyen összege­zés mindig értékes tanulsá­gokkal szolgál, megerősít igazunkban, és újabb sike­rekre buzdít. Németh Jenő az MSZMP KB munkatársa Nyári karbantartás könnyűipari üzemekben Városunk könnyűipari üze­meiben a nyár a csúcsidő a TMK-brigádok számára. Ilyenkor állnak le két, há­rom hétre a szalagok, és la­katosok, villanyszerelők, kő­művesek veszik birtokukba a munkatermeket. A Vegyesipari Vállalatnál tegnap három hét szabadság­ra ment a szandálüzem dol­gozóinak háromnegyede. Ez­alatt átvizsgálják a TMK-sok a gépeket, elvégzik az olaj­cseréket felújítják az elko­pott alkatrészeket. Az I. és II. aljkörön a technológia nem változik, csak a tervbe­vett kis közepes, és nagyjaví­tásokat kell elvégezni. És ter­mészetesen kifestik, rendbe­hozzák a munkatermeket, hogy tiszta, rendbeszedett környezetben folytassák munkát a szabadságról vis­­­­­szatérő dolgozók. Végigmen­nek a karbantartók a szabá­szaton is és átvizsgálják, fel­újítják a tüzöde gépeit is. A hármas alj­kör korábban állt le két hétre. Itt több munkájuk akadt a szerelők­nek. Megváltozott a techno­lógia, ezért át kellett cso­portosítani a gépeket és el­szívóberendezéseket szereltek fel, szárítótornyot építettek a szalag vonalába. A múlt héten jöttek vissza szabadságról a ruhagyár dol­gozói. Amíg pihentek az asszonyok, a gyár TMK-bri­­gádja kifestette a munkater­meket. A szerelők átvizsgál­ták a varrógépeket, kijaví­tották a hibákat és egymás­tól távolabbra helyezték gőzvasalókat, hogy ezzel is a javítsanak a munkafeltétele­ken. Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnöksége hétfőn ülést tartott. Többek között foglalkozott a vállalati, üzemi szakszervezetek jog- és ha­táskörének előterjesztett érvényesüléséről jelentéssel. Megtárgyalta a kivitelező építőiparban szakszervezeti meghonosodott és üzemi de­mokratikus módszerek ked­vező és kedvezőtlen tenden­ciáit. Megállapították többek között, hogy az építőiparban a szakszervezeti vezető testü­letek, a lehetőségekhez ké­pest, éltek a részükre biztosí­tott jogokkal, s a demokrati­kus vezetési módszerek erősí­tésével fejlődött az üzemi de­mokrácia. Gyakoribb és köz­érthetőbb a dolgozók tájékoz­tatása, s elsősorban a vállala­tok vezetői fontos politikai kérdésnek tekintik a munká­sok véleményének meghallga­tását, s a közös tanácskozáso­kat. Az építőipari vállalatok gazdasági és szervezeti felépí­tésében azonban a jogok és hatáskörök még nincsenek kellően decentralizálva, s ez a körülmény nehezíti a munka­helyi demokrácia erőtelje­sebb kibontakozását. Az Alföldről a Dunántúlra irányítják a kombájnokat. Kénünk azt a pillanatot örökí­tette meg, amikor az egyik, kombájnokat szállító irányvonat Dunaújvároson haladt át, hogy segítse a megkésett aratást. Hat- hűtőtorony épül A 26. Építőipari Vállalat vasas üzemének dolgozói végzik a folyamatos öntőmű hűtőtornyainak alapozását. Összesen hat darab 12 méter magas, 7,5—8 méter átmé­rőjű hűtőtornyot építenek az öntőműhöz. A hat torony közü­l négy elsődleges vízrendszerrel működik, a másik kettő pedig zárt ciklusú hűtést végez majd. A hat hűtőtorony óránként 2000 köbméter vizet használ fel a hűtéshez. Elkészült a távlati fejlesztés vázlat­terve 94 millió forint a dunaújvárosi vasútállomás és korszerűsítésére A dunaújvárosi vasútállo­más leterhelésének és vár­ható forgalomnövekedésének vizsgálatát 1971-ben felada­tul tűzte ki a városi párt­­bizottság. A vizsgálat szerint az állomás átlagos napi ko­csiforgalma 1975-re csaknem megkétszereződik, csúcsfor­galmi időben naponta mint­egy 3300 teherkocsi forgal­mát kell lebonyolítani. Nyilvánvaló, hogy ezt a feladatot a jelenlegi körül­mények között már nem le­het úgy ellátni, hogy az ipartelepek — Dunai Vasmű, Papíripari Vállalat, Beton­­elemgyár — igényeit ponto­san és maradéktalanul kielé­gítse az állomás. A MÁV Pécsi Igazgató­sága utasítására tíztagú bi­zottság elkészítette a vasút­állomás távlati fejlesztésének vázlattervét. A fejlesztés ütemezés sze­rint három lépcsőben tör­ténne, mert a negyedik öt­éves tervben nincs nagyobb összegű beruházásra ígéret. Az első lépcsőben történne a rendezővágányok bővítése. Három rendezővágánnyal bővülne az állomás. Ugyanis ez képezi az állomás alap­vető , szűk keresztmetszetét. Csúcsforgalomban az állomás telítettsége miatt nem tud vonatot fogadni, kénytelen feltartóztatni azokat a szom­széd állomásokon és az ipar­telepeken. A vonatfeltartóz­tatás növeli a kocsiforduló­időt, s ez miatt zavarok áll­hatnak be a kocsiellátásban. A második ütemben ismét két rendezővágányt építené­nek, ezenkívül egy javítóvá­gányt, és meghosszabbítanák a gurító—kihúzóvágányt. Ez a beruházás meggyor­sítaná a kocsirendezői mun­kát, mert feleslegesen — je­lenleg kényszerhelyzet miatt — nem kellene négyszer-öt­­ször mozgatni egy-egy ko­csit, amíg a rendeltetési he­lyére kerül. Javulna a kocsi­forduló, gyorsabban kerülne sor az ipartelepek kiszolgá­lására. A beruházás harmadik szakaszában kerülne sor a vágányok specializálására. Vagyis külön kell választani a vonatfogadó- és rendező­vágányok kapcsolatát, hogy egyidejűleg lehessen vonatot fogadni—indítani, s ugyanak­kor ne zavarják a tolatási műveleteket. Felszerelnék az Integra­­dominó rendszerű biztosító berendezést. A vágányutak beállítása és ellenőrzése gépi úton történne. Ez a berende­zés időt és létszámot takarí­tana meg az állomás részére. — Jelenleg is súlyos létszám­gonddal küzdenek, tehát lé­nyeges szempont — és a fe­­ledékenységből, fáradtságból bekövetkezhető baleseti le­hetőségeket teljesen kizárja. Bővítenék és lebetonoznák az állomás rakterületét. A közlekedési koncepció egyik követelménye, hogy körzete­­sítik a rakodást. A kisebb állomásokon megszűnik az árufeladás és ez még növeli a rakodási tevékenységet Du­naújvárosban is. A záró fejezetet a térvilá­gítás kialakítása képezné.­­A rakodótér lebetonozásá­­ra és területének növelésére feltétlen szükség van, hiszen a MÁV Pécsi Igazgatóság állomásain történő áruszállí­tásnak, az összes le- és fel­adásának egynegyedét aagyváros bonyolítja le, De­az állomás munkájának jelen­tősége számottevő. Az ipartelepek fejlődése és az áruforgalom — kocsifor­galom — növekedése kény­szerít a korszerűsítésre, fej­lesztésre. A számítások sze­rint 94 millió forint, beruhá­zási és korszerűsítési költség megtérül az energiamegtaka­rításból, a kocsiforduló gyor­sulásából, a menetrendszerű közlekedés javulásából, nagyobb volumenű forgalom a lebonyolításának lehetőségé­ből, és megszűnne a jelenlegi súlyos létszámgond is. A. F. A járásban az első Kisapostagon befejezték az aratást Vasárnap learatták az utol­só kalászokat is a kisaposta­­gi Napsugár Termelőszövet­kezetben. Ezzel a járásban elsőként ők fejezték be a legnagyobb nyári munkát. A termelőszövetkezetben a bú­za termésátlaga 22 mázsa 80 kiló lett holdanként, ami szép eredmény. Ez az átlag várhatóan jobb lesz a járás — becsült — átlageredmé­nyénél. Idegenforgalmi szakemberek városunkban Az elmúlt hét pénteken városunkban találkoztak dunántúli idegenforgalmi hi­a­vatalok vezetői. A délelőtti közös tanácskozáson, melyen dr. Illyés József, a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak­ titkára is részt vett, Lábodi Ferenc, a Dunaújvá­rosi Idegenforgalmi Hivatal vezetője tájékoztatta a meg­jelenteket városunk idegen­­forgalmáról és az elkövetke­ző évek idegenforgalmi ter­veiről. A vendégek délután meg­tekintették az ifjúság-szigeti campinget és elismeréssel nyilatkoztak ideális elhelye­zéséről, felszereltségéről. Ezt követően tettek Tassra­ hajókirándulást _________

Next