Dunaújvárosi Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 18-26. szám)
1973-03-02 / 18. szám
1973. március 2., péntek Szóvá tették az üzemi dolgozók A délutáni műszakban dolgozó újtelepi lakosoknak, gondot okoz a hazautazás, mert a papírgyár elöl induló utolsó 2-es járatot nem mindig várja meg az utolsó újtelepre induló 20-as busz. A környező községekből bejárok, hogy pedig azt kifogásolták, vasárnaponként sokat kell várakozniuk a Béke téren, amíg helyijárattal eljuthatnak munkahelyükre. Az észrevételre Molnár József, a 14. Volán dunaújvárosi üzemegységének fődiszpécsere válaszolt: — Az újtelepiek panaszát máris orvosoltuk. Intézkedtünk, hogy az újtelepről eddig 22.30-kor induló járat öt perccel később, 22.35-kor induljon el. Így a Béke téren biztosított a csatlakozás az utolsó kifelé induló 20-as járathoz. A környező községekből bejárók gondját pedig megoldja, hogy a Béke térről vasárnaponként kisegítő betétjáratot indítunk 13.20-kor és 21.15-kor, amely a 2-es busz vonalán közlekedik. A Ságvári általános iskola napközijébe újabban csak reggel fél hétkor engedik be a kisgyermekeket. A reggeli műszakba menő szülők kénytelenek az iskola előtt hagyni gyermekeiket, akik az utcán várnak a bebocsátásra. Bácsvári István, az iskola igazgatója értesülve a panaszról, intézkedett. Elmondotta, hogy az iskola napközi otthonában tanári felügyeletet fél héttől tudnak biztosítani. Azért, hogy a műszakba járó szülők gondját megoldják, eddig is fél hatkor nyitották ki az iskolát, és fűtött termet biztosítottak a napközisek számára. A gyermekekre fél hétig a hivatalsegédek ügyeltek. Ezt a korábban bevezetett gyakorlatot akarta önkényesen módosítani az egyik hivatalsegéd, aki nem engedte be a gyerekeket az iskolába. Bácsvári István az önkényeskedő hivatalsegédet írásbali figyelmeztetésben részesítette. Többen szóvá tették, hogy nem lehet a városban folyamatosan húst és élesztőt kapni továbbá gyakran hiánycikk a sózott fehér és a kolozvéri szalonna. A FŰSZERT helyi telepének vezetője, Zsélyi Gyula elmondotta, hogy a Magyar Rlasztógyár az országos szükségletnek 80 százalékát tudja fedezni. Ezért néhány hónapja szárított jugoszláv import élesztőt is forgalomba hoztak, amely korlátlan ideig tárolható. Hatása teljesen azonos a magyar élesztővel. A húsellátással kapcsolatos kérdésre dr. Mészáros Lajos, a városi tanács ellátásfelügyeleti osztályának a vezetője válaszolt. Elmondotta, hogy országosan eltér egymástól az egyes húsféleségek iránti kereslet és a rendelkezésre álló kínálat. Dunaújvárosban a hetenként átlagosan forgalomba hozott sertéshús mennyisége megegyezik a tavalyi ellátással. Ugyanez vonatkozik a szalonnaféleségekre is. Ezen belül átmenetileg csökkent országosan a rendelkezésre álló friss sertés- és marhahús mennyisége, de ezt a kereskedelem fagyasztott marhahússal, vágott baromfival és esetenként birkahússal pótolja, összességében viszont 10 százalékkal több hús és húskészítmény kerül az idén a dunaújvárosi üzletekbe, mint tavaly. A posta a lakosság segítségét kérte az irányítószámok bevezetésekor, mégsem lehet mindig kapni az irányítószámok jegyzékét. Az új előfizetők késve kapják meg év elejétől megrendelt sajtótermékeket. A két kérdésre Gyarmati Mihály, a dunaújvárosi posta hírlaposztályának vezetője válaszolt: — A posta szakemberei tévesen becsülték fel az irányítószám-jegyzékek iránti keresletet. A pótlólag Dunaújvárosba szállított mennyiség is napok alatt elfogyott. Az utánnyomás folyik, az országos, a budapesti és az öt vidéki nagyváros irányítószámait tartalmazó jegyzékek két hete folyamatosan kaphatók. Sajnos a fiókbérlők irányítószámait tartalmazó, elsősorban közületek számára készített jegyzék továbbra is hiánycikk. A helyi postahivatal által terjesztett újságokat az előfizetőknek időben meg kellett kapniuk. Aki az előfizetett lapot nem kapta meg, a hírlaposztályon tegyen észrevételt. A panaszokat rövid időn belül kivizsgáljuk. A központi hírlapiroda által terjesztett kiadványok, folyóiratok esetében más a helyzet. Az új előfizetők nyilvántartó besorolása, mivel az országban egy helyen foglalkoznak ezzel, bizonyos időt vesz ícffányba*. F,7^rt 97 in onnan előfizetett lanelo tovább 'tanórt az előfizetők türelmét kell kérnünk. A nőgyógyászati szak rendelők előtt és fogásokáig kell várakozni, és a fogfájós gyermekeket akkor is az iskolafogászatra küldik, amikor ott nincs rendelés. Az észrevételre dr. Schábel Ferenc, a rendelőintézet igazgató-főorvosa válaszolt: — Kevés a nőgyógyászati szakrendelésen a két szakorvos. A rendelés óraszámának növelésére szeptember elsejétől lesz mód, akkor ezt a kérdést véglegesen rendezzük. — A fogászaton néhány éve bevezettük az előjegyzéses rendszert, ami annyit jelent, hogy a beteg a megegyezés szerinti időpontban keresheti fel a fogorvost. Várakozni csak az első kezelés előtt kell, amíg sorra kerül a fogorvosnál a jelentkező. a Torlódás főként a reggeli és délutáni órákban fordul elő, ugyanakkor a déli órákban gyakorlatilag az új betegeknek sem kell várakozniuk. A sürgős esetek ellátására pedig mindig rendelkezésre áll egy fogorvos, aki érkezési, sürgősségi sorrendben fogadja a foghúzásra jelentkezőket. Február 27-én pedig olyan utasítást adtunk ki a fogorvosoknak, hogy az azonnali kezelést igénylő, fogfájós gyermekeket el kell látni a rendelőintézetben, ha ott jelentkeznek panaszukkal. Többen felvetették, hogy a budapesti áruházak többféle kedvezményt nyújtanak, mint a Kék Duna Áruház. A téli szezonvégi vásár kisebb kedvezményt nyújtott, mint a tavalyi. A vásárlók kifogásolták, hogy Dunaújvárosban szegényes az élelmiszerboltok mirelit választéka, és több helyen takarékoskodnak a papírral a kenyér becsomagolásánál. A Dunaker áruforgalmi főosztályvezetője, Gréts János válaszában a következőket mondotta: “ Vállalatunk nem utánozza a budapesti áruházakat. Mi is szervezünk és szerveztünk olyan akciókat, amelyek előnyt vagy megtakarítást jelentettek a vásárlóknak. — Az idei szezonvégi vásárunkon árukészletet 6 millió forintos vontunk be az árleszállításba, és a lakosság megtakarítása az idei vásáron 460 ezer forint volt. Tavaly ugyancsak a téli vásáron a kedvezményes áron kínált cikkek értéke elérte a 4,9 millió forintot, és a lakosság megtakarítása 170 ezer forint volt. Gréts János és a munkásszövetkezet áruforgalmi osztályvezetője, Horváth István intézkedett, az üzleteket ellátták megfelelő mennyiségű papírral, és utasították az élelmiszerüzletek dolgozóit, hogy a rendeletnek megfelelően csomagolják be a kenyeret. A Dunaker áruforgalmi osztályvezetője jelezte, hogy a közeljövőben javulás várható a mirelit-készítmények ellátásában. Cs. Gy. Bálázógépet telepítenek a Dunai Vasműbe A Dunai Vasmű acélműve évente mintegy 180 ezer tonna külső fémhulladékot, ócskavasat használ fel, a belső, hengerműi lemezhulladék mellett. A külső hulladéknak csak kis része érkezett bálázva, préselve és éppen ezért az acélműben sohasem tudtak egy-egy berakódarus teknőbe 1400—1500 kilogramnál többet berakni. Ez év utolsó, de legkésőbb a következő év első negyedévében nagyteljesítményű présgép telepítését kezdik meg a Dunai Vasműben. A CPA 1000—3 típusú berendezés teljesítménye évi 100 ezer tonna lesz, ű/embehelyezése után lényegesen meggyorsul a berakás művelete, hisz egy-egy teknő nd wjlva várhatóan két tonna fölött lesz. A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat budapesti és miskolci telepén is rövidesen megkezdi működését egy-egy hasonló gép, így minden remény megvan arra, hogy a külső hulladék mind nagyobb része bálázva érkezzen és ezáltal az acélmű teljesítse, sőt lényegesen túlteljesítse 1972. évi egymillió tonnás eredményét. Dunaújvárosi Hírlap Bontják az „Erzsébetet” Negyven hónapot élt, dolgozott Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű acélöntőművének folyamatos építkezése területén. Karcsú acélteste hatvan méter magasra egyenesedett, karja huszonötharminc méterre is kinyúlt. Sorra adogatta, emelte helyükre az acéloszlopokat, traverzeket, tetőszerkezeteket, amelyeket ügyesen, zsonglőr módra a magasban közlekedő szerelők hegesztettek össze. Az Erzsébet toronydaru segítségével szerelték nemcsak az ötven méter magas csarnokot, de más vasszerkezeteket is. Negyven hónap után Erzsébet távozik. Megkezdték bontását Ganz-MÁVAG szerelői. Érdekes, bontják hogy lentről felfelé az acélkolosszust, amely hét méternyi „tagokból” áll. Először az alsó tagot csavarozták szét a felette lévőtől, miközben bakon állt az egész torony. És így folyamatosan mind alacsonyabbra „süllyedt” a forgórész és a gém, amelyeket már kisebb bontanak szét. vágánydaruval két hétre tervezik a bontást. Az elejét, az alsó „tagokat” már vagonokba rakták, s útnak indították új munkahelyére, Leninvárosba. Negyedik „munkahelye” lesz ez Erzsébetnek, amely először az Erzsébet hidat szerelte. Ekkor kapta a nevét ez a csehszlovák gyártmányú toronydaru, majd Diósgyőrben a hengerművet, nálunk Dunaújvárosban a folyamatos acélöntőművet segítette építeni. Leninvárosban pedig óriástartályokat szerel. 3. oldal Kinn és benn A 26. Építőipari Vállalat ácsai, a kemény hidegben is készítik a hullámpapírgyár főépületének pilléralapzsaluzását. A háttérben látható emeletes épületben öltözők kaptak helyet és itt étkeznek hétfőtől a vállalat dolgozói közül is mintegy háromszázötvenen. Magát az éttermet korszerűen felszerelték. A konyhai részleg két nagy 400 literes üst mellett még mosogatógépet is kapott többek között. Mint Ádám Tiborné, a papírgyári konyha vezetője elmondotta a nyersanyagot a papírgyári konyhától kapja az új konyha. Elkészült már a hétfői ebéd terve is. Eszerint a megnyitás napján csontleves lesz daragaluskával, második fogásként pedig marhapörköltet és mézes zserbót fogyaszthatnak az étterembe először látogató építőmunkások. p+A jövő gazdasági épülete — acélszerkezetből — hat hét alatt készült el A Pécs határában gazdálkodó Új Élet Termelőszövetkezetben, üzembe helyezték és bemutatták az ország első könnyűacél-szerkezetes, nagy fesztávolságú gazdasági épületét. Alkalmas különböző állatok tartására, de más célra — például terménytárolónak, gépszínnek, vagy raktárnak — is használható. A szakemberek a jövő gazdasági épületének tartják. A hazai könnyűszerkezetes építkezésnek mindenesetre egy új szakaszát nyitotta meg ez az esztétikus, minden tekintetben korszerű objektum. Az épületet az úgynevezett „szekszárdi kooperáció” készítette: a Gépkísérleti Intézet szekszárdi irodája tervezte, a Dunai Vasmű gyártotta az acélszerkezetet és az acéllemezeket, a kivitelező pedig a Szekszárdi Állami Gazdaság építőrészlege volt. Ezt a gazdasági építőtípust tavaly ősszel bemutatták moszkvai „Technika 72.” elaevezésű kiállításon. Osztatlan sikert aratott a szakemberek körében. A prototípus — a pécsi termelőszövetkezetben felállított épület — kétszáz férőhelyes tehénistállónak szolgál. Az épület belső fesztávolsága 22 méter, ekkora oszlop nélküli — istálló — eddig még nem volt Magyarországon. Ez az első olyan könnyűszerkezetes állattartóépület, amelyben kizárólag hazai alapanyagokat használtak fel. A hangár-szerű megoldás előnye, hogy bármilyen technológiai helyezhetnek berendezést elaz épületben, vagyis állandóan követhetik a technológia fejlődését és annak megfelelően cserélhetik a berendezéseket. Az épület elemeit mindössze hat hét alatt szerelték össze. Ára azonos a hasonló nagyságú és korszerűségű istálló árával. A következő ilyen épületet, ugyancsak szarvasmarhatartás céljára a baranyai Egerágon állítják fel. Árengedmény — sorsolással Március a nyereségrészesedés kifizetésének hónapja. Sok családban ilyenkor nyílik mód nagyobb vásárlásokra. A Dunaker mintegy 74 millió forintos árukészlettel várja a vásárlókat. Március 12 és 31 között háromhetes „Kohász Vásár”-t rendeznek. Minden nap másmás cikkeket árusítanak 20 százalékos árkedvezménnyel. A vállalat vezetői elkészítettek egy cikklistát, amelyen csaknem minden áruféleség szerepel. Nyilvános sorsoláson döntik azután el, hogy a következő napon a mely cikkekre vonatkozik ez 20 százalékos árengedmény. A szőlőtermesztésről A Kiskerttársulás ma délután szakmát tart az óvárosi összejövetelt klubkönyvtárban. Az összejövetel keretében előadás hangzik el a szőlőtermesztésről. Előadóról a Kertészeti Egyetem gondoskodik. , wwwwwwwwwwwwwww\^www\r Az igazgatóhoz egy fiatalember kopogtat be. — Elnézést, önök keresnek gazdasági szakembert? — Hogy hívják? — kérdezi az igazgató. — Iránon. — Iránon? — Igen. — Sajnálom, nem alkalmazhatom. — És vajon miért nem? — kérdezi elképedve a fiatalember. — A magyarázat egyszerű: én is Iránon vagyok. — No és? — Mi az, hogy no és? Nem érti? Majd elkezdődnek az áskálódások, a fúrások, figyelmeztetések. Előszedik a személyi lapomat, belefirkálnak. Nos, száz szónak is egy a vége: velem egy nevűeket nem alkalmazhatok. Ez alapelvem! — De hiszen mi nem vagyunk rokonok! — Nem tesz semmit. — 1 >:r miért ne tenne? Nekem irataim vannak ... Tessék, nézze meg... Támborból jövök. Apám Pávai Ivánovics Ivánov! — Oh. Pávljusa! Hát miért nem szóltál előbb? Drága kisöcsém! — öleli át lelkendezve a fiatalembert. — Hát egyenesen Támborból jössz? Miért nem írtál előbb a te nagybácsidnak, te kópé? A fiatalember szemmel láthatóan tanácstalan. — Semmit sem értek ... — Dehogynem kiskomám! Rokon vagy Pávljusa! Keblemre pajtás! Összeölelkeznek. A direktor loírva letörli könnyeit. — És most, mi lesz a teendő? — kérdi kurtán a fiatalember. — Mi lenne kisöcsém? Minden el van intézve. — De hiszen a rokoni kapcsolat... — Hülyeség! Kinek jutna eszébe?? Nem csak egy Ivánov él a világon, nem igaz? Azt mondjuk, csak névrokonok vagyunk. De ez most másodlagos, beszélj magatokról, anyádról, a mi Másenykánkról. — Köszönöm, anyám jól van ... csakhát ő nem Mása. — ÍMá?- miért ne lenne Mása? — Mert ő Tatyjána Nyikolájevna Ivánovna. — Szóval Tanya, és nem Mása? ... Az igazgató hirtelen felugrik, magára kapja a zakóját. — Bocsásson meg fiatalember, hiba csúszott a dologba... Mi csupán névrokonok vagyunk. — Mehetek a személyzetishez felvételre? — Nem — mondja az igazgató. — Rokonnevűeket nem alkalmazhatok . .. Tudja, pusmogni kezdenének. Nálam az alapelv — sérthetetlen! ... Fordította: Baraté Rozália B. Biiker és A. Visnyevszkij": dia§$dv