Dunaújvárosi Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 18-26. szám)
1973-03-23 / 24. szám
Koszorúzás és díszünnepség a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának S4. évfordulója alkalmából A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulóján, március 21-én szerdán délelőtt a dunaújvárosi Ifjú Gárda tagjai adtak díszőrséget az óvárosi tanácskirendeltség falán elhelyezett direktóriumi emléktábla előtt, amelyet délelőtt tíz órakor városunk párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői ünnepélyesen megkoszorúztak. Délután négy órakor a Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottsága tartott ünnepi megemlékezést a tanácsház dísztermében. A tanácsköztársaság évfordulója alkalmából rendezett díszünnepség elnökségében foglalt helyet Sárosi József, a városi pártbizottság első titkára és Sófalvi István tanácselnök is. Az ünnepséget a Himnusz elhangzása után Topánka György, a KISZ városi bizottságának titkára nyitotta meg, s megnyitójában a Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957. március 21-i zászlóbontásáról is megemlékezett. Pifkó József, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának tagja ünnepi beszédében a Magyar Tanácsköztársaságot, mint népünk történelmének legdicsőségesebb szakaszát méltatta. Elemezte a tanácsköztársaság kikiáltásának történelmi, politikai, gazdasági és morális feltételeit, majd a tanácsköztársaság jelentőségéről szólva részletezte a százharminchárom nap történelmi tetteit. Beszélt a munkásság hősies küzdelméről, a tanácshatalom védőiről. A Magyar Tanácsköztársaság elbukásának okairól szólott, majd azokat a történelmi tanulságokat elemezte, amelyekkel a tanácsköztársaság léte munkásmozgalmunkat gazdagította. Kifejtette, hogy az utóbbi 25 évben nem távolodtak, hanem közelebb kerültek hozzánk 1919 forradalmi hagyományai, amelyek azért elevenek és időszerűek ma is, mert mai küzdelmeinknek csak a formája más, a lényege: 1919 folytatása. A Magyar Tanácsköztársaság — fejezte be beszédét — példát adott, s utat mutatott a mai, szocializmust építő Magyarország számára. Az ünnepi beszédet követő emlékműsorban Ady Endre forradalmi verseit, Lengyel József írását, Móricz Zsigmond újságcikkét, Balázs Béla nemét, Ujhelyi Nándor szatirikus röplapjának szövegét, Hamburger Jenő Lalinkaballadáját, Tóth Árpád Az új isten című versét, és Magyar Lajos kommunista újságírónak az ellenforradalmi bíróság előtt elmondott gyújtóhangulatú védőbeszédét tolmácsolta két kitűnő színművész: Bánffy György érdemes művész, a József Attila Színház tagja és Bitskey Tibor, a Vígszínház tagja. A díszünnepség az Internacionáléval zárult. Új utca, új választókörzet, első tanácstagjelöltek Ketten, egy célért A népfront sokat tapasztalt aktívái meggyőződéssel állítják, hogy a képviseleti szervekbe küldöttek jelölése akkor tekinthető igazán megalapozottnak, mokrácia valóban ha adóérvényesül, ha a közösségek tevékenyen vesznek részt a jelölésben. Ennek alapján a 27-es körzet fiatal választói nyugodtan távozhattak március 20-án este nyolc óra után a Petőfi Sándor Általános Iskola egyik földszinti osztályterméből: a csaknem egy órán át tartó vitában a jelenlevők közül szinte minden második fiatal — több mint húsz felszólaló — véleményt nyilvánított. Ennek alapján a Római körút 11-es 13-as, 15-ös, 17-es és 19-es lépcsőháza — új utca a Castrum városrészbe, ahol szinte kizárólag fiatalok élnek — két jelöltet is indít az április 15-i választáson: Hauck Mária 22 éves laboránst, és Somogyi György 23 éves forrasztárt. De lássuk sorjában: Dr. Kovács Gyulánénak , a Hazafias Népfront körzeti elnökének megnyitója és a Petőfi Általános Iskola úttörőinek műsora után Szalai József ismertette a tanács két év alatt elért eredményeit, majd javaslatot tett a néhány hónappal ezelőtt lakást kapott fiataloknak, hogy Hauck Máriát, a Dunai Vasmű laboránsát jelöljék tanácstagnak. — Mint a vasmű perthinetti ágának tagja, hosszabb ideje patronálom az erőmű gyárrészleg kiszéseit. Ennek során ismertem meg közelebbről Hauck Máriát, akit nagyon lelkes és nagyon rátermett mozgalmi aktívának tartok. Szalai József elvtárs rövid, lényegre szorítkozó ajánlását Kohut László, a népfront körzeti bizottságának tagja egészítette ki hozzászólásával: • Régóta ismerem a jelöltet, sőt, az édesapját is, akivel együtt éven keresztül dolgoztam sok Megbecsült munkása volt az építőipari vállalatnak. Olyannyira, hogy — talán hat, vagy nyolc esztendővel ezelőtt —, őt is jelölték tanácstagnak a falujában, s azóta is ellátja ezt a tisztséget. Hauck Mária tehát egészen közelről ismeri a tanácstagi munka nehézségeit, s tanácsért sem kell messzire mennie a kezdet kezdetén. Még többen is szót kértek, elfogadták az új jelöltet, amikor váratlan fordulat következett.Halász Attila, Római körút 17-es lépcsőházának lakója kért szót, és a következőket mondotta: “ Nem kételkedem abban a sok jóban, amit a jelöltnek javasolt Hauck Máriáról hallottam, de én most látom őt először. Somogyi Györgyöt viszont, mint lépcsőházi bizalmit már több hónapja ismerém, és nagyon a jó véleményem van róla. Ha lakók problémáiról van szó, fáradhatatlan, és addig nem nyugszik, amíg a dolgok végére nem jár. De úgy tudom, hogy ez az agilitás jellemzi a munkahelyén is. Aktívan dolgozik az ifjúsági mozgalomban, a hengerművek KISZ-bizottságának tagja. Halász Attila véleményét még többen megerősítették, s ezek után került sor a szavazásra, amelynek során a jelöléshez szükséges egyharmadot mindketten megkapták. A jelölőgyűlés végén dr. Kovács Gyuláné mosolyogva gratulált a két jelöltnek: — Ezek után nyugodtan várom az április tizenötödikét. Bármelyikük kapja is meg a többséget, lelkes, jól felkészült fiatal kerül a város parlamentjébe ... —káposztás— MA: MITŐL LESZ VONZÓ EGY VIDÉKI VÁROS? * ÖNVIZSGÁLAT — NŐNAP UTÁN * Tengeri pók és farsangi vígság * PIRX PILÓTA VÉDELMÉBEN * Taroltak a D. Kohász futói Vasárnap hajnalban indul Szovjetunióba a Békevonat Mint minden évben, ez év tavaszán is szervezett Békevonatot az IBUSZ dunaújvárosi irodája. Háromszázhúsz dunaújvárosi és járásbeli dolgozó indul el vasárnap, hogy tíznapos útja során megismerkedjen Kijev, Leningrád, Moszkva nevezetességeivel, látnivalóival. A Volán a 17. számú járat útvonalán a gyülekezés időpontjáig, 0:30 percig járatokat indít. Új állomásról A dunaújvárosi a különvonat vasárnap hajnali 2 órakor indul. r Javult a munkásvédelem a Dunai Vasműben Eredményesnek bizonyultak a Dunai Vasmű vezetőinek és dolgozóinak erőfeszítései, amelyeket a munkásvédelem helyzetének javítása érdekében tettek az elmúlt évben: szinte valamennyi baleseti mutatószám csökkent az előző évihez viszonyítva. Az 1971-es esztendő 577 balesetével szemben tavaly 536-szor történt sérüléssel járó szerencsétlenség a vállalat területén. Különösen figyelemre méltó, hogy a halálos balesetek száma ötről egyre csökkent. Hasonló módon a csonkulásos balesetek száma is megfogyatkozott: az 1971-es esztendőben még tíz alkalommal történt ilyen, 1972-ben pedig négy esetben. A táppénzes napok száma 14 ezer 113-ról 12 ezer 386- ra apadt, tehát több mint tizenkét százalékkal csökkent. Rövidebb lett a felgyógyulási idő átlagos időtartama is: 25,1-ről 23,3 napra csökkent. A gyárrészlegek közül különösen a kokszvegyészeti gyárrészlegben értek el jelentős eredményeket. A három napon túl gyógyuló balesetek száma 32-ről 21-re, a táppénzes napok száma pedig 543-ról 476-ra csökkent. Elismerésre méltó az energia gyáregység munkásvédelem fejlődése is Bár mindössze eggyel csökkent a három napon túl gyógyuló balesetek száma — 16-ról 15- re — de évek óta nem fordult elő üzemeikben csonkulásos, vagy egyéb súlyos szerencsétlenség, és a táppénzes napok száma is náluk a legalacsonyabb: 352. Ez javult, még mindig aggasztó a helyzet az üzemfenntartási és lemezfeldolgozó gyárrészlegnél. Az utóbbinál például 1531-ről 1345-re növekedett a kiesett munkanapok száma. A sérülések testrészek szerinti megoszlását vizsgálva kitűnik, hogy a fejsérülések jelentős mértékben — 25-ről 15-re — csökkentek, ami a védősisak egyre általánosabb használatának eredménye. Tekintettel arra, hogy a szerencsétlenségek 69 százaléka a vállalat négy munkahelyén történt, a szakszervezeti bizottság szigorú rendszabályok bevezetését javasolja az érintett területeken. Jól halad a papíripar rekonstrukciója A bővülő kapacitás csökkenti a behozatalt A terveknek megfelelően halad a papíripar fejlesztése, s így már a közeli jövőben jelentős termelésnövekedéssel számolnak a Papíripari Vállalatnál. Véleményük megalapozott, mert a lábatlani vékonypapírgyár, a nyíregyházi hullámdoboz- és zsákgyár és a budafoki kartongép részben meg is kezdte a munkát, s ez évben várhatóan egyenletesen ellátja új termékőkkel a hazai piacot. A feldolgozóipari ágazat fejlődése a legdinamikusabb, Nyíregyházán több mint 50 000 tonnás termelés várható. 1973. nevezetes esztendő a rekonstrukció történetében: lényegében az idén kezdetét vette a tervidőszak legnagyobb, mintegy 4 és fél milliárd forintos beruházása, a dunaújvárosi hullámpapírvertikum építése. E nagy vállalkozás mellett az iparban általános a törekvés, hogy gazdaságosabban használják ki az induló új gyáregységek gépeit, 1973 termelési programja ugyanis a 3. ötéves tervidőszak Utolsó esztendejéhez képest a papíripari termelés 20 százalékos, a papírfeldolgozók termelésének pedig 33 százalékos növekedését írja elő. S ez nem kevés, hiszen a Statisztikai Hivatal közelmúltban közzétett adatai szerint hazánkban 1972-ben 290 000 tonna papírt gyártottak, 7000 tonnával többet, mint az előző évben. Csaknem ötszöröse ez a mennyiség az 1938. évi termelésnek — mégsem tudtak kielégíteni valamennyi igényt. Napjainkra Magyarországon az egy főre eső papír- és papírból készült termékfelhasználás ugyanis 45—46 kilogrammra növekedett, s ilyenformán jónéhány papírfajtából továbbra is jelentős behozatalra szorulunk. Az igények növekedése nemcsak a papíripari rekonstrukció gyorsítását követeli, hanem széles körű nemzetközi gazdasági együttműködés fokozását is, elsősorban a KGST keretein belül, s különösen a Szovjetunióval. Hazai papírgyártásunk fogyasztásnak csak mintegy a 60 százalékát fedezi. A hazai termeléshez a legfontosabb anyagbázist a szovjet eredetű cellulózból készült papír, papíripari rost és feldolgozóipari alappapír , adja, amelyből az idei ellátást már biztosították. Ismeretes, hogy Magyarországon nincs újságnyomópapír-gyártás és hazai újságjaink két hetilap kivételével, amelyeket dunaújvárosi papírra nyomnak — zömében a Szovjetunióból importált rotációs papíron jelennek meg. A két papíripar kapcsolatát még gyümölcsözőbbé tette az 1971- ben kötött magyar—szovjet együttműködési megállapodás. Sokat jelent számunkra Szovjetunióval meglévő mellett a többi szocialista országgal fennálló kiegészítő választékcsere is. A még tetemes tőkés import csökkentésében számottevően segíthet az új termelőkapacitások minél gazdaságosabb kihasználása. A termelésbe lépő és perspektívában egyre több terméket eredményező beruházások folytán az ipar 1973. évi terve szerint körülbelül 10 millió dollár értékű vékony-, csomagoló- és zsírpapír, különféle kartonlemezek, hullámdobozok és egyéb feldolgozott termékek importja kerülhető el. Ezen túlmenően számolnak azzal is, hogy az új berendezések megfelelő kihasználása és a körültekintő piackutatás nyomán rövidesen sor kerülhet az ilyen jellegű hazai termékek értékesítésére a tőkés piacokon is. (MTI) Újabb rekord előtt az acélműben A Dunai Vasmű acélművének idestova húsz éves fennállása alatt még sohasem sikerült egy hónap alatt 87 ezer tonnánál több acélt termelni. A jelek szerint ebben a hónapban megdől ez a csúcs. Minden remény megvan rá, hisz március 20-ig bezárólag már 63 ezer tonna acélt csapoltak. Ez a várható rekord a dolgozók jó munkáján kívül, többek között még az oxigénes acélgyártási technológia továbbfejlesztésének köszönhető. Rövidebbek lettek az adagidők, és az elmúlt évi 168,6 tonnával szemben ma már 173 tonna körül mozog az átlagos adagsúly. Tervszerűen folynak a kemencejavítási munkálatok is. A 4. számú kemence kampányközi javítását például négy helyett három és fél nap alatt befejezték, és szerdán este 19.30-kor már be is gyújtották. Az acélmű — ha nem lesz különösebb üzemzavar — 1973. márciusában várhatóan 95—100 ezer tonna acélt gyárt. Társadalmi összefogás Fejér megyében az óvodai helyek bővítésére Az elmúlt három évben Fejér megyében — a nőpolikai intézkedések szellemében — társadalmi ügy lett az óvodai helyek bővítése. A vállalatok, gyárak, intézmények nemcsak azzal segítik a szülőket, hogy bővítik saját óvodáikat, de azzal is, hogy jelentős összegeket fizetnek be a helyi tanácsok fejlesztési alapjába erre a célra. Az eredmény: az óvodáskorú gyermekek 52 százalékát helyezhették el a megye gyermekintézményeiben. Székesfehérvárott, ahol a legnyomasztóbbak voltak az óvodagondok, szinte minden vállalat, üzem, intézmény tett valamit a probléma megoldásáért. A Videoton gyára négymillió forintot fizetett be tanács óvodafejlesztési alapjába. Az Ikarus gyár vállalta, hogy a tervidőszak alatt kétmillió forintot fizet be erre a célra. Emellett saját üzemi óvodáját is bővítette. A Könnyűfémmű üzemi óvodájában 150 gyermek talált második otthonra. Hamarosan újabb hetven apróság elhelyezését oldják meg. Dunaújvárosban a papírgyár évente félmillió forintot fordít az óvodai és félmillió forintot a bölcsődei helyek növelésére. A betonelemgyár 125 ezer forintot áldoz évente erre a célra, az óragyár pedig évi 180 ezer forintot fizet be a tanács „kasszájába”. Nem maradnak ki az akcióból a mezőgazdasági üzemek sem. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek a helyi óvodák fenntartásához, fejlesztéséhez járulnak hozzá, ezenkívül különböző kedvezményekkel igyekeznek segíteni a szülőkön, főként a dolgozó anyákon. A móri, a bodakajtori és a csákvári állami gazdaság majorjaiból naponta külön autóbusz szállítja a kicsinyeket az óvodába és haza. (MTI)