Dunaújvárosi Hírlap, 1973. június (18. évfolyam, 44-52. szám)
1973-06-01 / 44. szám
Műve túléli őt Az idei Építők Napját az állami építőipar születésének huszonötödik évfordulója jegyében ünnepeljük. Negyedszázada raktuk le hazánkban a szocialista építőipar alapjait. A visszapillantás tiszteletet érdemlő adataiból hadd idézzük fel, hogy 1948-ban mindössze 20 millió forintnyi munkára tellett az állami építőipar erejéből, s tavaly már 62 milliárd forint értéket tettek le építőmunkásaink a népgazdaság asztalára. Mi mindent alkottunk az elmúlt negyedszázad alatt? Felépült 1 millió 300 ezer új lakás. Minden harmadik család új lakásba költözött hazánkban. Tizennégyezer új gyárat építettünk. Új városok nevét jegyeztük fel a térképre, s mi dunaújvárosiak különösen büszkék vagyunk arra, hogy az állami építőipar első igazán nagy próbatétele itt zajlott le a pentelei fennsíkon, amikor elkezdődött az első szocialista város építése. Azt szoktuk mondani, hogy itt ringott az állami építőipar bölcsője. De növekedésének ugyancsak tanúi és részesei lehetünk. A téglát itt váltotta fel először a középblokk, majd a nagypanel, it épült fel az első házgyár , s a jövő, a könnyűszerkezet útját egyengetik már építőink, a Dunai Vasművel összefogva. S hogy mi volt a felemelőbb, és nagyszerűbb: felépíteni Dunaújvárosban több mint 13 ezer lakást, felépíteni gyárak és üzemek egész sorát, iskolákat, óvodákat, kórházat, művelődési otthont... vagy az, hogy a történelem első régióiból előlépett egykori mezőgazdasági cselédek, földmunkások itt váltak munkásokká, az építőiparban. Itt nevelt belőlük most már a mi történelmünk ragyogó képességű szakmunkásokat, irányítani képes brigádvezetőket, építésvezetőket, s számos, a közélet posztjain becsülettel helytálló vezetőt. A kettő együtt teszi teljessé e fogalom tartalmát: szocialista állami építőipar. Itt kovácsolódott az állam, építőipar részeként az az erő, mely később Százhalombatta felépítésére vállalkozhatott, új energiabázist teremtve. Pécsett erőművet épített és Beremenden a cement korszerű termelésének alapjait vetette meg. Innen indultak el az építőmunkások bányászlakásokat építeni, s szívet melengető hősiességgel állták a sarat Szabolcsban, amikor sok száz, árvízben elpusztult ház helyébe kellett újat építeni. Az állami építőipar huszonöt éve alatt sokan szereztek megbecsülést e szép hivatásnak, s nevet önmaguknak. De sokan, nagyon sokan névtelenek maradtak. Hiába kutatnánk őket, a kövek némán őrzik titkukat, hogy ki rakta egymásra őket. Van ebben valami szívszorító, de valami felemelően nagyszerű is. Az építőmunkás nem a pillanatnak alkot. Műve — ha nevét nem is őrzi meg — túléli őt, hirdetve az építés, az alkotás örökkévalóságát, összeszámolta-e már valaki, hogy hány tégla, panel illeszkedéséből állt össze ez a város? S a gyárak, a magasba szökő kémények téglái közé a malterral az épitőmunkások mennyi verejtéke keveredett a kötőanyagnak? ! Sasvári György Pedagógusok köszöntése Vasárnap Pedagógusnap. Városszerte június 2-án, szombaton köszöntik a nevelőket. Először a tanítványok, majd a politikai és a társadalmi szervezetek képviselői fejezik ki elismerésüket és hálájukat a nevelőknek, áldozatos munkájukért. Valamennyi oktatási intézményiben háziünnepségeket tartanak, ahol a városi pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront képviseletében köszöntik fel a tantestületek nevelőit, az oktatási intézmények dolgozóit. A tanító-nevelő munkában élenjárók közül számosan részesülnek kitüntetésben és jutalomban. A Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács vb művelődésügyi osztálya a Pedagógusnap központi rendezvényét június 2-án reggel 9 órakor tartja a zeneiskola koncerttermében. A város oktatásügyéért végzett munkásságuk elismeréséül több pedagógus kap kitüntetést és jutalmat. Megkezdődött a borsószüret A dunaújvárosi járásban megkezdődött a borsószüret. Elsőnek Baracson fogtak hozzá a mintegy százholdnyi borsó szüreteléséhez, majd Rácalmáson a Népfront Tsz földjén is megkezdték a borsószedést egy 130 holdas táblában. A városból és a járásból nagyon sokan vállalkoznak borsószüretelésre, hiszen az idén is jól fizet: kilójáért 1,50—2 forintot fizetnek a borsószedőknek. FORINT Z MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ES A VÁROSI TANÁCS LAR Június 4-én, hétfőn: Ülést tart a dunaújvárosi tanács Június 4-én, hétfőn reggel 8 órai kezdettel ülést tart a városi tanács. Napirendjén szerepel a városi tanács 1973 —77. évre szóló ciklusprogramja, melynek előadója Sófalvi István tanácselnök. Majd a IV. ötéves terv időarányos teljesítéséről szóló jelentést terjeszti a testület elé Soós Imre tanácselnökhelyettes. Ezt követően az 1972. évi fejlesztési és költségvetési gazdálkodásról szóló jelentést vitatja meg a város parlamentje. A hatósági munka törvényességi ellenőrzéséről szóló beszámoló a következő napirend, melynek dr. Illyés József vbtitkár az előadója. A tanácsülésen több tanácsrendelet módosítására is sor kerül. A városi tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának előterjesztője Simon Ferenc, az Ügyrendi Bizottság elnöke. Módosítják az 1/1971-es számú, a tanács rendelkezése alatt álló lakások elosztásáról, a lakásigénylések elbírálásáról szóló tanácsrendeletet, valamint a 2/1971. számú, a lakásépítési hozzájárulás és a lakáshasználatbavételi díj részbeni, vagy teljes elengedéséről, a részletfizetési kedvezményekről szóló tanácsrendeletet. Moziemlékekés a szocialista építőipar 25. évfordulójáról Az Építők Napja ünnepi programja A hét végén köszönti a társadalom az építőmunkásokat. Az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács az Építők Napja megnyitójaként, a szocialista építőipar megalakulásának 25. évfordulója alkalmából június 2- án, szombaton 16 órai kezdettel a városi tanács dísztermében ünnepi megemlékezést tart, amelyen részt vesznek a dunaújvárosi építőipari és építőanyagipari vállalatok élenjáró dolgozói és vezetői. Megnyitó beszédet mond Hegedűs István, a 26. Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára, majd Sófalvi István, az MSZMP városi bizottságának tagja, a városi tanács elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt követően kitüntetéseket adnak át az építőmunka legjobbjainak. A 26. Építőipari Vállalat székházában a központi ünnepséget követően, szombat este szórakoztató műsor várja az építőmunkásokat, vendégművészek felléptével. A műsor után táncmulatságot rendeznek. Június 3-án, vasárnap délelőtt a gyermekek számára mesefilmvetítés lesz a vállalat szákházában, kertvárosi sporttelepen pedig a egész napos vidám sportvetélkedőt tartanak. Nem hiányzik a programból a labdajáték, az ügyességi vetélkedő, a kötélhúzás és az oszlopmászás sem, s a győztesek értékes jutalmakat kapnak. Az Építők Napja alkalmából a szocialista építőipar megalakulásának 25. évfordulójáról valamennyi munkahelyen megemlékeznek, és 270 építőmunkás kapja meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést. A vállalat 6 dolgozóját, pedig az Építőipar Kiváló Dolgozója címmel tüntetik ki a miniszter megbízásából. A Beton- és Vasbeton-ipari Művek dunaújvárosi gyárában szombaton délelőtt 11 órakor bensőséges ünnepség keretében 11 építőmunkást Kiváló Dolgozó címmel tüntetnek ki és itt adják át a miniszter, valamint az építők szakszervezete kitüntetéseit a gyár dolgozóinak. Vasárnap délelőtt az elemgyári sportpályán mérkőznek meg egymással a gyár alkalmi összeállítású csapatai, fél 12- kor pedig — a hagyományoknak megfelelően — ünnepi ebéden vesznek részt a Sörkertben. Az ebédet vidám műsor követi vendégművészek fellépésével, majd táncmulatsággal zárul az Építők Napja ünnepi programja. Ülést tartott a KISZ Fejér ír. g.si Stizoi*.Sga A KISZ Fejér megi bizottsága tegnap, május 11 -én ülést tartott. A bizottsági ülés napirendi pontjaként személyi változásokról született döntés. A KISZ Fejér megyei bizottsága felmentette tisztségéből Schmidt Gyulát, a megyei bizottság akit a Fejér megyei titkárát, tarres ifjúságpolitikai referensévé neveztek ki. A bizottsági ülésen egyhangú szavazással Verbő Gézát, a KISZ Dunai Vasmű bizottságának titkárát választották a KISZ Fejér megyei bizottságának titkárává. Vered Géza korábban is tagja volt a megyei bizottságnak, most a végrehajtó bizottság tagjai közé is megválasztották. „Mi már tudunk olvasni...” „Amikor még kicsi gyerekek voltunk, mindig irigyeltük az apukát, hogy a mindenféle betűkből igazi történeteket tudott olvasni nekünk hangosan, mintha mesélne. Azt meg még jobban irigyeltük, amikor csak nézte a betűket, és hallgatott. És amikor azt mondta, hogy igazából olvas, megpróbáltuk mi is ugyanolyan komolyan nézni a betűket, mint ő és olyan könyvben is lapozgattunk, amelyikben nem volt semmi kép, de igazából nem tudtunk olvasni. Mert akkor még nem tudtuk, hogy amit beszélünk, azok betűk, meg szavak, meg mondatok, és hogy azokat le is lehet írni, meg el is lehet olvasni. Csak az kell hozzá, hogy nagyobbak legyünk, meg hogy a tanító néni segítsen belevarázsolni a fejünkbe valamit, amivel minden betűt megismerünk külön-külön és egyszerre is, akárhányféleképpen rakják őket egymás mellé. És a tanító néni most is itt van, és hallgatja amit olvasunk, ami igaz, csuda érdekes, de ő nem azért hallgatja, mert biztos százszor is elolvasta már, hanem azért, hogy vigyázzon a betűkre, hogy meg ne szökjenek előlünk, pedig mi is vigyázunk rájuk az ujjunkkal. De a tanár néni egyszer elmondta azt is, hogy ez neki a munkája, hogy ahogy az apukánknak a gyár, neki az iskola a munkahelye, és ahogy az apukánk akkor dolgozik jól, ha jól mennek a gépek, a tanár néni akkor dolgozik jól, ha mi leszünk okosabbak ... És mi már tudunk olvasni... És olyan érdekes: az apukánk akkor jön rosszkedvűen haza, ha valami baj van a gyárban, a tanár néni meg akkor szomorú, ha mi nem tanuljuk meg a leckét, vagy nem gyakorolunk otthon eleget. Mert úgy szeret minket, mint az anyukánk, mert azt szeretné, hogy sokat tudjunk, mert akkor nekünk lesz kevesebb bajunk a gyárban, ha nagyok leszünk és dolgozni fogunk. De akkorra ő már más gyerekeknek lesz az „anyukája". A. G. 1953—1973 Húszéves a Dunai Vasmű energiagazdálkodó és -szolgáltató gyárrészlege Húsz évvel ezelőtt, 1953. május 29-én a Dunai Vasmű erőművének I. számú turbógenerátorát bekapcsolták az országos villamosenergiarendszerbe. Az energiagazdálkodó és -szolgáltató gyárrészleg dolgozói és vezetői ettől a naptól számítják az energiatermelés és -szolgáltatás, valamint a vízellátás kezdetét. Az évforduló alkalmából a Dunai Vasmű kultúrtermében kedden délután ünnepséget tartottak. Kuslits Tibor gyárrészlegvezető köszöntötte megjelent vendégeket, közlük a gyár vezetőit, majd Borovszky Ambrus vezérigazgató mondott ünnepi beszédet. A vállalat párt-, gazdasági és tömegszervezeti a vezetői nevében köszöntötte gyárrészleg dolgozóit, nyugdíjasait. Beszélt a gyárrészleg szerepéről, az elmúlt húsz évben tett előrelépéséről, a város és az erőmű nálunk, Dunaújvárosban először kiépített kapcsolatáról. Adatokkal érzékeltette a gyárrészleg egyes üzemeinek fejlődését és szólt arról is, hogy milyen fontos szerepet tölt be a papírgyár, az épületelemgyár energiaellátásában a Dunai Vasműnek e syári'észtege. Elkr»ré^sgl nyú't’-nzott a grirrészség munkásgárdájáról, amelynek 70 százaléka törzsgárdatag a 74 szocialista brigádról, köztük az aranyjelvényes Dimitrov és Vosztok II. brigádokról. Hangsúlyozta: ..Az eltelt húsz esztendő fejlődését összegezve szeretném kiemelni, hogy a gyárrészleg kollektívája minidig eleget tett a vele szemben támasztott követelményeknek. Időben felkészültek és lépést tartottak vasmű fejlődése szempontjából jelentős követelményekkel. A szolgáltató gyárrészlegek munkájáról viszonylag kevesebb szó esik, mi jó munkájukat természetesnek tartjuk és csak akkor figyelünk fel rájuk, ha valahol kiesést tapasztalunk. Munkájuk igen fontos része a termelésnek, hisz a vállalat energiaellátásának biztonsága közvetlenül befolyásolja termelő üzemeink munkáját, és végsősoron a vállalat eredményeit. Nem véletlen, hogy a gyárrészleg 1970-ben ,,Élüzem”, 1971-ben pedig a ,,Szocialista Munka Gyárrészlege’ kitüntetést kapott.” Beszéde befejező részében Borovszky Ambrus a gyára részleg feladatairól szólt és továbbfejlesztés várható irányait ismertette. Ezután Mizsei Géza gyárrészlegvezető idézte fel az elmúlt húsz év eseményeit. Nagy helytállást követelő műszaki feladatokra, hóbansárban végzett munkákra, a partomlást követő kritikus helyzetre utalt, amelyek ma már megszépült emlékként élnek a dolgozók és a nyugdíjasok emlékezetében. Az elmúlt időszakban végzett kiemelkedő munkájáért a gyárrészleg számos dolgozója kitüntetést kapott. Kohászat Kiváló Dolgozója kitüntetést Újvári Ignác, Papp Gyuláné és Bodnár György kapott. Kuslits Tibor és Mizsei Géza Kiváló Dolgozó kitüntetésben, Réfi K. Titusz pedig jutalomban részesült. Ugyancsak Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott Nagy Gyula, Soós Béla, Márton Gergely, Sevella Gyula, Czipp József, Varga Gábor, Mészáros Sándor, Öveges Pál, Asztalos Béla, Theisz János, Nagy József, Bognár György, Hangya Józsefné, Vincze György, Csernák Antal, Zakariás Imre, Boldoczky Sándor és Pécsvári Gyuláné. Az üzem 550 dolgozója pénzjutalomban részesült. Az ünnepség befejező részében a Móricz Zsigmond Zenei Általános Iskola énekkara és táncosai adtak műsort, melyet a résztvevők nagy tetszéssel fogadtak. H. G.