Dunaújvárosi Hírlap, 1973. június (18. évfolyam, 44-52. szám)

1973-06-08 / 46. szám

Megnyitóra várva Már két hét sincs hátra a IX. Nyári Úttörő Olimpia kezdetéig, melynek rende­zési jogát Budapest, Pécs, Szeged,­ Miskolc és Debrecen után városunk kapta meg. Az eddig lezajlott nyolc út­törőolimpia tapasztalatainak birtokában városunktól ma­gától értetődően elvárják, hogy a tíznapos sportese­ményt minden eddiginél job­ban szervezze és rendezze meg. Az elkövetkezendő idő­szakban városunk vizsgázni fog. És ennek a vizsgának jól kell sikerülnie, hisz nem mindegy, hogy milyen gon­dolatokkal, élményekkel tá­vozik városunkból kétezer kisdiák és azok edzői, kísé­rői. A mind sikeresebb lebo­nyolítás érdekében az elő­készületek már hosszú ideje folynak. Városunk gyárai, vállalatai, intézményei az Olimpiai Bizottság felhívá­sára, egymást túlszárnyalva tették meg vállalásaikat. Társadalmi munkával épül a fedett munkacsarnok, rende­zik a központi sporttelepet és környékét, felszerelték az éjszakánként világító olim­piai ötkarikát a garzonház tetejére. Tizenkét munkabi­zottságban több mint két­száz aktíva dolgozik az olim­piai előkészületeken, godtan elmondhatjuk. Ngy­köz­vetlenül vagy közvetve min­den dunaújvárosi tett már valamit, vagy tesz a jövőben a IX. Nyári Úttörő Olimpia sikeréért. Az ez évi, kilencedik út­­­törőolimpia több lényeges vonásban különbözik majd a korábbiaktól. Míg a koráb­bi versenyszínhelyek megle­hetősen messze estek egymás­tól, addig városunkban versenyek zömét a központi a sporttelepen rendezik. A ko­rábbi úttörőolimpiákon gyerekeket a versenyszámuk a befejeztéig szinte karantén­ban tartották. Az idei úttö­rőolimpia résztvevői dunai sétahajózásokon, tréfás ve­télkedőkön, játék-, és tánc­esteken vehetnek majd részt, kipróbálhatják a Vi­dám­ Park játékait és meg­fürödhetnek a dunaújvárosi strandokon. Az előkészületek minde­nütt a tervek szerint, rend­­­­ben folynak. Néhány helyen már az utolsó simításokat végzik. Minden remény meg­van arra, hogy miként 1969- ben az V. Téli Úttörő Olim­piát, úgy ez évben a IX. Nyári Úttörő Olimpiát minden érdekelt teljes meg­is elégedésére rendezi meg vá­rosunk.* MA: A TANÉV UTOLSÓ ÓRÁJÁN SZOMSZÉDUNK: DUNAEGYHÁZA •* CSALÁDI M­JNKAMEG­OSZTÁS # A DIÁKOK NYÁRI FOGLALKOZTATÁSÁRÓL. # REPÜLJ, TE LÁNGOLÓ! * AZ IDÉN IS ESÉLYESEK.. rvUvi OS Íz­eséütermek és hazai fejlesztésének útja az intenzifikálás — Minister! sajtótájékoztató a kohó- és ^ gépipar helyzetéről, feladatairól — özeroan neiesou a parla­mentben dr. Horgos Gyula, miniszter tájékoztatta a sajtó munkatársait a kohó- és gép­ipar helyzetéről, fejlődésének irányáról és időszerű­­ fel­adatairól. A tájékoztatón je­len volt dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke, valamint a KGM több vezetője. A miniszter a bevezetőben a kohó- és a gépipar eredmé­nyeit ismertette. A KGM felügyelete alá tartozó ága­zatok 1972. évi termelési fel­adataiknak eleget tettek. A kohászat termelési értéke 5­7 százalékkal haladta meg az előző évit. A fejlődés üteme gyorsult, s a népgazdasági terv 5,4 százalékos előirány­zatánál is kedvezőbb. A gép­ipar 1972-ben 10 százalékkal termelt többet, mint 1971- ben. A termelés növekedése meghaladta a 8,4 százalékos tervelőirányzatot és a szo­cialista ipar egészének fejlő­dési ütemét. A legdinamiku­sabban a közlekedési eszkö­zök gyártása, a műszeripar és a híradástechnikai ágazat fejlődött. A legmérsékeltebb pedig a­ villamos gépek és berendezések gyártásának • növekedése volt. A közútijármű-fejlesztési program végrehajtásában ér­dekelt hat vállalat­ 1972-ben körülbelül 20 százalékkal növelte termelését, exportja pedig mintegy 28 százalék­kal növekedett. A jó ered­mények bizonyítják: a köz­­útijármű-ipar, s ebben az autóbuszgyártás fejlesztése, kormányprogrammá nyilvá­nítása helyes elhatározás volt. A másik igen fontos fejlesz­tés a híradástechnikai és mű­szeriparban a számítástech­nikai kormányprogram, amelynek végrehajtása a ter­vezett ütemben halad. A ter­melés 60 százaléka a Video­tonnál, 25 százaléka pedig a MOM-nál valósul meg. A szocialista országok egysé­ges számítástechnikai rend­szerére alapozva, tavaly 24 számítástechnikai berende­zést fejlesztettek ki. Jelentősen fejlődik a ma­gyar vácuumtechnikai ipar is, s ez szorosan összefügg a fényforrások és fényforrás­­gyártó gépsorok iránti állan­­­dó növekvő piaci kereslettel. Az Egyesült Izzóban végre­hajtott fejlesztések lehetővé tették a nagy volumenű és gazdaságos exportárualapok létrehozását. Két év alatt a vállalat exportja mintegy 40 százalékkal emelkedett, s ta­valy az Izzó termékeit 90 or­szágba exportálták. A híradástechnikai ipar­ban növekvő arányt képvi­sel a nehéz híradástechnikai eszközök -e telefonközpon­tok, átviteltechnikai, mikro­hullámú, valamint stúdióbe­rendezések - gyártása ... A műszergyártásunkra jellem­ző, hogy ma már világszerte elismert­­ a­­ magyar orvosi, elektronikus és híradástech­­­nikai ipar nagyon sok ter­méke. Jelentős lépéseket tet­tek az automatizálási eszkö­zök, a laboratóriumi műsze­rek és a komplett laborató­riumok fejlesztésében, gyár­tásában. Tavaly a­ gépipar szocialis­ta exportja­ 25 százalékkal, tőkés exportja 20 százalékkal, a kohászat szocialista ex­portja 20 százalékkal, tőkés exportja pedig 24 százalék­kal emelkedett. Mindinkább növekszik a vállalatok áru­kínálata, és szívesen vállal­koznak kontingensen felüli szállításokra is. A külgazda­sági kapcsolatok fejlődése megkönnyíti, hogy a jövőben a kohó- és gépipar kevesebb termékféleséget gyártson, de azt nagy sorozatban, gazda­ságosan, s a többlettermelést cseréljük külföldön gyártott típusokra. A miniszter ezután a ne­gyedik ötéves terv hátralévő időszakára és az ötödik öt­éves tervre vonatkozó fel­adatokat és fejlesztéseket is­mertette. A gépipar fejlődé­se, a nemzetközi tendenciák­nak megfelelően, a jövőben is meghaladja majd az ipar átlagos növekedését. A kohá­szatban a legfőbb cél to­vábbra is a belföldi igények kielégítése. Az idén a kohá­szatban 4,5 százalékos ter­melésemelkedéssel számol­nak. A termelő berendezések további intenzifikálásával, a hulladék-előkészítés javítá­sával, termelésirányítás és üzemszervezés korszerűsíté­sével és a különböző acél­beszerzési lehetőségek kiak­názásával kell csökkenteni a belső acélhiányt. Tovább kell folytatni a megkezdett hengerművi beruházásokat. . A belföldi szükségletek ma­gasabb szintű kielégítése mellett erőfeszítéseket kell tenni az export növelésére is. Az ötödik ötéves tervben folytatódik majd a gyárt­mányszerkezet átalakítása, növekszik a gazdaságosan értékesíthető termékek ará­nya. Sajtótájékoztatója vé­gén dr. Horgos Gyula mi­niszter megjelölte, hogy me­lyek a fejlesztés fő irányai a közútijármű-gyártásban, a híradástechnikai és vákuum­­technikai iparban, a számí­tástechnika vonalán, a szer­számgépiparban valamint az alkatrész- és részegységgyár­tásban hazánkban. Ezt kö­vetően az újságírók kérdése­ket tettek fel, melyekre a miniszter válaszolt. A Dunaújvárosi Hírlap munkatársa a belső acél­hiányra utalva megkérdezte, hogy milyen elképzelések vannak a hazai acélgyártás növelésére? A kohászatban folyó hengerműi fejleszté­sek ugyanis további acél­igényeket támasztanak, ame­lyeket ki kell elégíteni. S ebben milyen szerepe lesz, vagy lehet a Dunai Vasmű­nek? A miniszter elvtáá­s vála­szában kifejtette: acélhiány nincs a felhasználásban, ha­nem a feldolgozó kapacitá­sok nagyobbak, mint amen­­­nyi acélt gyártunk. Kétség­telen, hogy a most folyó hengerművi beruházások to­vább növelik a feldolgozó kapacitást, de a fejlesztés­ben a jövő igényeit mindig számításba kell venni. Ez különösen a kohászatban természetes és helyes. Ha egy új hengerművet építünk, 10—15 évre előre számolni kell annak teljesítőképessé­gével. Már eldöntött kérdés, hogy a negyedik ötéves terv­ben, 1975-re 3.6—3.8 millió tonna acélt gyártunk éven­te. Az új hengerműi kapa­citásokat jórészt tehát nem­zetközi együttműködés ke­retében kell kitölteni. Ami a hazai acélgyártás­ útját illeti, semmiképpen nem célszerű új kapacitáso­kat létesíteni. A meglévő nagyolvasztók lehetőség sze­rinti bővítésével, belső in­­tenzifikálással kell növelni a nyersvas mennyiségét — s ennek függvényében nö­velni a hazai acéltermelést. 1990-ig vannak meg az erre vonatkozó fejlesztési elkép­zelések. 1980 után jelent­keznek majd nagyobb acél­igények — amelyek kielégí­tését az integráció kereté­ben fogják megoldani. Az acéltermelés hazai fejleszté­sének útja tehát az intenzi­­fikálás és nem új acélmű­vek építése. A Dunai Vas­műt illető fejlesztésnél — amennyiben a gazdasági számítások igazolják — va­lószínű­leg járhatóbb út egy konverterüzem felépítése lesz. Szólt a miniszter válaszá­ban arról is, hogy távlatok­ban az acélgyártás útja: érc­ből közvetlenül acélt nyerni. Ehhez olcsó villamos energiá­ra lesz szükség, melyet vagy a vízierőművek, vagy atom­erőművek biztosítanak majd. Ezek­­ azonban még messzi távlatok. Most viszont az feladat, hogy a hazai acél­a gyártási kapacitások maxi­mális kihasználásával lehe­tőség szerint a legtöbb acélt adjuk. Sasvári György Kaszások Az Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat dolgo­zói a fűnyíró gépek mellett néhány régi kaszát is alkal­maznak a város parkjainak csinosításához. Fodrászat, patyolat­felvevő és cipészműhely nyílik A Castrum városrészben, az új Petőfi Sándor Általá­nos Iskola melletti lakóépület földszintjén elkészültek az üzlethelyiségek, amelyeknek műszaki átadása a napokban történt meg. Az épület iskolától távo­labb eső helyiségeit a dunaúj­városi Vegyesipari Vállalat kapja meg. Ezekben női fod­rászat és kozmetika, férfifod­rászat, patyolat felvevő és ci­­­pőjavító nyílik. A hiánypót­lást követő kulcsátadás után a Vegyesipari Vállalat hozzá­lát a helyiségek berendezésé­hez, és egy hónap leforgása alatt, várhatóan júliusban megnyílnak a Castrum városiig rész első szolgáltató egysége . Ezzel egyidőben viszont mesef­­szűnik az Erkel kert pirs­e­­helyiségében a patyolat fel­vevő és cipészműhely. A későbbiekben pedig meg­­nyílik az iskola felé eső üz­­lethelyiségben a Magyadi Posztógyár textilmintaboltjaM Együttműködési szerződést kötött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Ifjúsági Szervezetének Nowa-Huta-i Bizottsága és a KISZ Dunai Vasmű Bizottsága A Nowa-Huta-i acélkombi­nát és a Dunai Vasmű kö­zött, évről évre szorosabbra válik a kapcsolat, amelynek keretében a két vállalat fia­taljai is mind többször talál­koznak egymással. Tavaly tavasszal a lengyel fiatalok, a vasmű KISZ-bizottságának meghívására részt vettek Dunaújvárosi Ifjúsági Napok a keretében rendezett kohász­városok ifjúsági találkozóján. Ugyancsak 1972-ben a Dunai Vasmű KISZ-bizottságának két tagja járt a lengyel test­vérszervezetnél tapasztalat­­csere látogatáson. Ez utóbbi látogatást viszonozták most, június elején a Nowa-Huta-i fiatalok. Bronislaw Pietron, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Ifjúsági Szervezete No­­wa-Huta-i Bizottságának tit­kára e látogatásra már meg­bízással érkezett. A harminc­ezer munkást foglalkoztató Nowa­ Huta-i kombinát ifjú­sági szervezetének hatezer tagja van, és a lengyel fia­talok — magukévá téve a vasműsök javaslatát — még szorosabbra kívánták fűzni a kiszesekkel való kapcsola­tot. Az internacionalista barátság jegyében A Dunai Vasmű KISZ-bi­­zottságán, a két ifjúsági szervezet titkára szerződést fogalmazott meg. Az együttműködési szerző­dés több évre szól, tartalmát módosítani és kiegészíteni is lehet. Kiterjed az ifjúság ne­velésének és tevékenységé­nek minden körére, tartalmaz tapasztalatcsere látogatáso­kat, kultúr- és sportprogra­mot. Kimondja, hogy a két szervezet tevékenységének arra kell irányulnia, hogy erősítsék a Szovjetunió és a szocialista országok fiataljai közötti barátságot, hogy fej­lesszék tovább a két­­ szerve­zet testvéri együttműködését.­­A szerződés lényeges pontja: minél több hasznosítható ta­pasztalatot szerezni egymás­tól, a szocialista építő mun­kában való részvételhez, az ifjúság neveléséhez.. Éves munkaprogramok Az együttműködési szerző­désben foglalt feladatokat, éves munkatervekben rögzí­tik. Az idei terveket, máris megfogalmazták. Július közepén a Dunai Vasmű KISZ-bizottságának delegációja utazik Lengyelor­szágba a Nowa-Huta-i ifjú­sági kohász-találkozóra, ame­lyet a „leg"-ek 'Találkozójá­nak is neveznek. Ezen a ta­lálkozón — a meghívott vendégeken kívül — a­ leg­jobb ifjúmunkások, a leg­jobb technikusok, mérnökök, közgazdászok, illetve a leg­jobb sportolók vesznek részt. Csereüdültetési akció Az idei programban szere­pel, egy csereüdültetési akció is. Ennek keretében negy­venöt lengyel fiatal nyaral ezen a nyáron a balaton­­széplaki Vasmű-Medicor üdülőben és negyvenöt ma­gyar fiatal nyaral a Dunajec folyó mellett, a Tátra lábá­nál, a Nova-Húta-i Kombi­nát üdülőjében. A Dunai Vasműben az alapszervezeti taggyűlések szavazzák meg, hogy ki dol­gozott legjobban ebben az évben, hogy melyik KISZ- fiatal vette ki legjobban ré­szét a Világifjúsági Találko­zó jegyében rendezett akció­ból. Közülük kerülnek ki majd a Lengyelországba uta­zók. A magyar fiatalok, augusz­tus 2-án indulnak Katowi­cébe, ahol a vonatról a No­­wa­ Huta-i ifjúsági szervezet külön autóbuszára szállnak". Ez az autóbusz a kéthetes nyaralás egész ideje alatt a rendelkezésükre áll: részt­­vesznek egy krakkói, egy Zakopanéi kiránduláson is. Szerepel a programban egy tutajos kirándulás. A Nowa­ Huta-i fiatalok pedig három alkalommal látogatják meg az üdülőben nyaraló kiszese­­ket. A negyvenöt lengyel fia­tal­ szeptember 4-én érkezik Budapestre, ahol a Dunai Vasmű KISZ-bizottságának tagjai fogadják őket, majd a vasmű autóbuszán indulnak tovább Balatonszéplakra. Részt vesznek a nyaralás ideje alatt egy Balaton körüli uta­záson, egy budapesti kirán­duláson, egy balatoni hajó­­kiránduláson és természete­sen Dunaújvárosba is ellá­togatnak, ahol a gyárlátoga­tás után magyar—lengyel if­júsági találkozón ismerked­nek a vasmű kiszeseinek élej­­ével.

Next