Dunaújvárosi Hírlap, 1973. december (18. évfolyam, 97-104. szám)

1973-12-04 / 97. szám

Köszörtf­ü­k bolgár barátainkat Jó barátokat, elvtársakat, kedves vendégeket üdvöz­lünk: a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának küldött­ségét, amely Todor Zsivkov, elvtársnak a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága első titkárának, az Államtanács elnökének veze­tésével tartózkodik hazánk­­­ban. A­ testvéri bolgár nép kül­döttségének látogatása nagy várakozással és örömmel tölti el egész népünket, mert tudjuk, hogy évszázados ba­rátságunk további szilárdu­­lását fogja eredményezni. Népeink egykor a szabad­ságért folytatott közös harc­ban találtak egymásra, s aligha lehetett volna mél­tóbb folytatása e küzdelem­nek annál, hogy népeink történelmi sorsfordulóján a bolgár hadsereg katonái ott küzdöttek a szovjet csapa­tok oldalán hazánknak fasiszta iga alóli felszabadí­­­tásáért. Bolgár testvéreink áldozata is hozzájárult ak­hoz, hogy népünk előtt meg­nyílt a haladás, a szocializ­mus útja. A magyar és a bolgár nép sorsa közös sors, két szocia­lista ország sorsa. A rég- és a közelmúlt tapasztalataiból is tudjuk, hogy népünk bol­gár testvéreink személyében' hű barátokkal és szövetsége­sekkel rendelkezik. Zsivkov elvtárs egyik magyarországi látogatása alkalmával a kö­vetkezőket mondta erről a barátságról: „Mi, bolgárok és magyarok, hű barátok va­gyunk harcban és munká­ban, barátok vagyunk az örömök, megpróbáltatások és nehézségek napjaiban. Sem­mi sem tudja megváltoztat­ni a bolgár és a magyar nép közötti őszinte barátság és megértés érzéseit. A népeink közötti barátság és együtt­működés lelkesítő ereje Bolgár Kommunista Párt és a a Magyar Szocialista Mun­káspárt ..." Kádár elvtárs a magyar párt- és kormány­­küldöttség későbbi bulgáriai látogatása alkalmával foly­tatva azt a gondolatot, ame­­l­yet Zsivkov elvtárs népeink barátságáról mondott, hoz­zátette: „Bulgária és Ma­gyarország, a bolgár nép és a magyar nép között testvéri viszony van. Jó viszonyban vannak pártjaink is, mégpe­dig teljesen érthető okokból: azok a kommunista pártok, amelyek szilárdan a mar­xizmus—leninizmus elvei alapján állnak, mindig jó barátok és mindig fegyver­társak .­ A bolgár kommunisták al­kotó módon alkalmazzák a tudományos szocializmust a belső építésben, a testvér­­pártokkal való kapcsolataik­ban és külpolitikájukban egyaránt. Pártjaink között meleg, elvtársi, testvéri kap­csolat van, közös úton hala­dunk. Teljes a nézetazonos­ság a szocializmus építésé­ben, a nemzetközi helyzet megítélésében és közös erő­feszítéseket teszünk a béke megvédéséért. Ami a nem­zetközi egységének munkásmozgalom kérdését illeti, pártjaink között ugyancsak teljes az egyetértés. Pártjaink és kormányaink ragaszkodnak a lenini béke­politikához, és rendíthetetlen hittel bírnak a béke bizton­ságának lehetőségeiben a megváltozott erőviszonyok alapján. Országaink teljes egységben támogatják a nemzetközi enyhülést elő­mozdító szovjet javaslatokat és minden lehető módon tá­mogatják a politikai és a gazdasági függetlenségükért harcoló népek antiimperia­­lista küzdelmét. Nagy szeretettel köszönt­jük kedves vendégeinket, a testvéri bolgár nép küldöt­teit, akik azért érkeztek hozzánk, hogy megismerjék építőmunkánkat, és tanács­kozást folytassanak veze­tőinkkel barátságunk, együttműködésünk elmélyí­téséről, szocialista jövőnk­­ építésének még gyümölcsö­zőbb összehangolásáról Bi­­­­zonyosak vagyunk benne, hogy érezni fogják azt a for­ró szeretetet, amelyet a ma­gyar nép bolgár testvérei iránt érez. Meg vagyunk g­yőződve, hogy az a meleg és baráti viszony, amely pártjaink és kormányaink kapcsolatát jellemzi, e láto­gatás során még mélyebb tartalmat kap. (KS) A jobb minőség: létkérdés A nyomda szocialista brigádvezetőinek tanácskozása A gazdasági és a műszaki vezetők nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy figyelmen kívül hagyják a szocialista brigádok ötleteit, javaslatait.­­ Így fogalmaz­ható meg az egyik fontos ta­nulsága annak a tanácsko­zásnak, amelyre­­ december 1-én hívták össze a Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat szocialista brigádvezetőit. A székesfehérvári és a du­­naújvárosi telephely küldöt­teit az igazgató tájékoztatta a vállalat gazdasági helyze­­téről. Elmondta, hogy az idei esztendőre 7T százalékos ter­melésnövekedést terveztek, mégpedig — bízva az «-ton­nán vásárolt gépek nagyobb teljesítményében —, a lét­szám növelése nélkül. Sajnos, a vállalat olyan kevés meg­rendelést kapott, hogy ezt a tervet előre láthatóan csak 92—93 százalékosan lehet tel­jesíteni. A vitaindító után parázs vita kerekedett arról, hogy vajon megfelelő-e a szocia­lista brigádok irányítása a vállalatnál? A hozzászólók nagy többsége szerint nem: a dolgozók nincsenek kellő­képpen tájékoztatva a válla­lat célkitűzéseiről, és sok vezető kritizálásnak, tevé­kenysége lebecsülésének te­kinti a szocialista brigádok javaslatait. Elhangzott több olyan vélemény is, hogy a vállalat jövője szempontjából létkérdés, hogy precízebb, jobb minőségű termékek ke­rüljenek ki a telephelyekről. A gazdasági vezetők ennek érdekében lelkiismeretesebb munkát kértek a szocialista brigádoktól, a jelenlevő bri­gádvezetők viszont a techni­kai feltételek elégtelenségét hangsúlyozták: hogy sokszor rossz az alapanyag, nincse­nek pótalkatrészek, nem a megfelelő a karbantartás és berendezések idő­­ előtt tönkremennek. A gazdasági vezetők elismerték a kritikai észrevételek jogosságát, és gyors intézkedéseket ígértek. Tárcaközi bizottsági ülés Hogyan halad a hullámpapírgyár beruházása? A dunaújvárosi hullámpa­pírgyár beruházását koordi­náló tárcaközi bizottság hét­főn ülést tartott Dunaújvá­rosban. A papírgyári tanács­teremben rendezett egyezte­tő értekezleten részt vett Sárosi Sándorné könnyűipa­ri miniszterhelyettes, ZávoUi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke, Sárosi József, az MSZMP Dunaújvárosi Bi­zottságának első titkára, Khaut András, a KISZ Fe­jér megyei Bizottságának el­ső titkára, ott voltak az Ér­­­tésügyi és a Városfejlesztési Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, Állami Fejlesztési Bank, az beruházó és kivitelező válla­a­lat képviselői. Mint ismeretes, a dunaúj­városi hullámpapírgyár nagyberuházását 1972-ben hagyta jóvá a Gazdasági Bi­zottság és a 4,2 milliárd fo­rintos költséggel épülő hul­lámpapírgyár és dobozgyár befejezési határidejét 1977. december 31-re tűzték ki. A hétfői ülésen az érdekelt­­ szervek képviselői azt tár­gyalták meg, milyen intézke­désekkel biztosítható, hogy a gépszerelések 1974. őszén megkezdődjenek. Sárosi Sán­dorné miniszterhelyettes, a tárcaközi bizottság elnöke ismertette a tervezési és ki­vitelezési problémákat. Az IPARTERV ugyanis a félcel­­lulózüzem, a papírgépcsar­nok és az anyagelőkészítő épület terveit késedelmesen készítette el, illetve menet közben többszöri áttervezés, tervmódosítás vált szüksé­gessé — mindez hátráltatta a kivitelezést. A késések, tervmódosítások részben külföldi gépgyártók és sze­n relő cégek hiányos adatszol­gáltatása miatt következtek be. A tárcaközi bizottságot Lakner Kálmán, a PIV du­naújvárosi gyárának igazga­tója tájékoztatta a beruházás helyzetéről és az építkezés teljesítéséről, hogy a várhatóan Elmondotta, kemény télen elsősorban a szociális és kiegészítő létesítmények­ben dolgozhatnak az építők, bejelentette, hogy a fűtéshez szükséges ideiglenes gőzve­zetéket december közepén üzembe helyezik. A tárcaközi bizottság meg­tárgyalta az eddig felmerült tervezési, kivitelezési és szer­ződéskötési problémákat és úgy határozott, hogy a szere­lés 1974. szeptemberi kezdéséhez az érdekelt meg­fe­lekkel külön ütemtervet ké­szít, egyezteti a feladatokat. Elhatározták, hogy meggyor­sítják a kommunális és szo­ciális létesítmények kivitele­zését, az IPARTERV képvi­selője pedig ígéretet tett a tervkésés pótlására. Állást foglalt a tárcaközi bizottság a hullámpapírgyár szerzésének, gyártási gépbe­tech­nológiájának tisztázásában és intézkedéseket tett, hogy a jövő évre esedékes 1,4—1,5 milliárd forint értékű építő­ipari, valamint szerelési munka elkészülhessen. Az ülés után a tárcaközi bizottság tagjai megtekin­tették a hullámpapírgyár építkezését. Zs. Cs. Ezer szakemberből a precíz munkacsapat­ekordidő alatt végezték el a II. kohó nagyjavítását derült ki, hogy a berendezés jobban elhasználódott, amint azt a tervező szakemberek feltételezték, és a feladat na­gyobb a számítottnál. A váratlan körülmények közrejátszása különösen ér­tékessé teszi az átépítésben résztvevő vállalatok — így többek között a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Híd­építő, a Hőtechnikai Válla­lat, valamint a vasmű — dolgozóinak teljesítményét, akik a megszaporodott fel­adatok ellenére tartani tud­ták a különben is nagyon szorosnak tartott tizenkilenc napos határidőt. November 30-án, pénteken az esti órákban, 18 és fél­napos megfeszített munka után megkezdték a frissen rakott tűzálló falazatok szá­rítását és tegnap, hétfőn reggel nyolc órakor forró levegővel begyújtották a ke­mencét. A műszaki szemlét végző szakemberek megfelelőnek találták a nagyjavítás mi­nőségét és kiemelték, hogy az átépítés új rekordot je­lent a magyar kohászatban, hiszen a szokásos 25—30 na­pos határidőt lényegesen le­rövidítették a tervezők és az építőmunkások. Figyelem­reméltó, hogy a szerteága­zó munkálatokon egyidejű­leg dolgozó ezer szakember példás összehangoltsággal dolgozott és a három hét alatt egyetlen baleset sem történt, ami szintén ritka eset. A munkát gondosan megszervező mérnökök, szocialista brigádok teljesít­­­ményét emeli, hogy a brigá­dok garanciát vállaltak az elvégzett munka minősége felett. Elismeréssel szóltak a kiszesekről is, akik védnök­séget vállaltak az átépítés felett és ennek keretében igen sok segítséget nyújtot­tak a munka megszervezé­séhez. (k. j.) Három évvel ezelőtt, 1970- ben bővítették a Dunai Vas­mű II-es számú kohóját 760-ról 1000 köbméteresre. Azóta első ízben állt le a hatalmas berendezés, hogy egy középfokú­­ nagyjavítás keretében kicseréljék az építmény alsó részének, ak­nájának és nyersgázvezeté­­kének tűzálló bélését. A munkálatok kezdetén Válasz a karácsolokra Szocialista brigádvezetők és újítók tanácskozása a 26. Építőipari Vállalatnál A 26 Építőipari Vállalat­nál 200 brigád több mint 2700 taggal vesz részt a szo­cialista munkaversenyben, és harcol a szocialista cím­ért. Budapesttől Pécsig szá­mos nagy ipari létesítmény kivitelezésén munkálkod­nak, és kulcsfontosságú a szerepük Dunaújváros épí­tésében. Szombaton rendez­ték meg a vállalat székhá­zában a szocialista brigád­vezetők és az újítók tanács­kozását, melyen Szabó Mi­hály igazgató és Simay Pál műszaki igazgató-helyettes adott számot a két, de egy­bekapcsolódó mozgalom helyzetéről, s e fórumon szé­les körű eszmecserére nyílt alkalom a vállalatvezetés és a dolgozók között. Brigádvezetői megbeszélé­sek, műszaki konferenciák, termelési tanácskozások, párt-, KISZ-, szakszervezeti taggyűlések — s a vállalati közélet más fórumainak — tapasztalatai sűrűsödtek össze e tanácskozásra, mely­nek vezérfonalát az MSZMP Központi Bizottságának 1971 decemberi, az üzem- és munkaszervezésre, valamint a szocialista munkaverseny­re vonatkozó­­ állásfoglalá­sa adta meg. Mi mindent tett azóta a vállalat? Ez volt az első kér­dés, amely válaszra várt. Az építők elkészítették az 1973. évi üzem- és munka­­szervezési feladattervüket, s a kitűzött célok megvalósí­tásának helyzetét negyed­évenként részletesen elem­zik. Mindig újabb és újabb javaslatok születnek, ame­lyek bővítik a témák körét. Az augusztusban lezajlott termelési tanácskozásokon például a dolgozók újabb hetven olyyan javaslattal él­tek, mely az üzem- és mun­kaszervezés tökéletesítését szolgálja a munkahelyeken. Elkészült a vállalat kö­zéptávú feladatterve a IV. ötéves terv időszakára. Lét­rehozták a vállalatnál a szer­vezési osztályt, mely kézbe fogja, irányítja és elemzi az üzem- és munkaszervezés kérdéseit. Új, középtávú munkaverseny-szabályzat készült, mely kevesebb szem­pontot, de nagyobb felada­tokat ró a szocialista brigá­dokra. Az igazgató beszámo­lójából kitűnt, hogy a vál­lalat egész tevékenységében a korábbinál sokkal nagyobb tervszerűségre, szervezett­ségre, a feladatok pontosabb megfogalmazására, és a vég­rehajtás határozottabb szá­mon kérésére fekteti a fő súlyt. Mire törekszik a vállalat? Mindenekelőtt az­ építőipari tevékenység műszaki színvo­nalának emelésére. Arra, hogy a kivitelezésnél az elő­regyártott szerkezeteket fo­kozott mértékben alkalmaz­zák. Hogy a kivitelezésnél a szerelő jelleg domináljon. A rendelkezésre álló fejlesz­tési alapot a nehéz fizikai munka gépesítésére, új, kor­szerű technológiák bevezeté­sére, kisgépek alkalmazásá­ra fordítják. Ennek kapcsán a vállalat a legutóbbi négy év alatt 94,5 millió forintot költött betonszivattyúkra, nagyteljesítményű földmun­kagépekre, szállítóeszközök­re, betongyárakra , s ebből az összegből tízmillió forintot kisgépekre. Jelenleg 1900 gé­pe van a vállalatnak. A műszaki színvonal eme­lésével párhuzamosan foko­zottabb­kodik a mértékben gondos­dolgozók szociális körülményeinek javításáról. Ennek jelei: új öltöző-, für­dő-, mosdóhelyiségeket épí­tettek, mozgatható öltözőko­csikat szereztek be, elemek­ből összerakható faházakat vásárolnak, hogy az építő­iparban a telepített üzemek­hez hasonló színvonalú ellá­tást nyújtsanak a dolgozók­nak. Új Mit várn­ak a brigádoktól 7 kr­ ’­­-snek szá­mít az egy hónapra szóló brigádprogram rendszerének bevezetése. E kezdeményezés lényege: a munkahely gaz­dasági, műszaki vezetése pontosan rögzíti, részletesen kidolgozza, hogy mit kell tennie az adott brigádnak az elkövetkező hónapban. S ter­mészetesen azt is megtudja a brigád, hogy e munkáért mi illeti meg. A brigád saját hatáskörében szervezi meg a továbbiakban a munkát, tel­jes felelősséggel. A kezde­ményezés most van kibonta­kozóban, az első tapasztala­tok kedvezőek. A mennyiségi és határidő­re történő teljesítésen kívül minőséget várnak a brigá­doktól. Mert­ ha a minőség nem megfelelő, a beruházó 1,6 százalékos értékcsök­kenéssel veszi át az objektu­mot. S ez negatívan hat a vállalati nyereségre.­ Munka­­fegyelmet várnak a munka­helyi kollektíváktól. Tört műszak és igazolatlan hiány­zás következtében jelenleg 1 főre 83,5 óra kiesett idő jut a vállalatnál, ami annyit jelent, mintha egy évben két hétre teljesen leállították volna a munkát. Az iménti szám 38 millió forintos ter­meléskiesést takar. Az általános műveltségi szint emelését várják a bri­gádoktól. A brigádvezetők 35 százaléka — a munkában ki­emelkedő egyéniségek — nem végezte el a nyolc általánost. Cél: akivel lehet, el kell vé­geztetni. A szakmunkás-bri­gádoknál a középiskolai vég­zettség közelíteni. megszerzéséhez kell A brigádvezetők mellett a helyettesek képzé­sére is nagy figyelmet kell fordítani, hogy utódláskor ne érje törés a brigádot. A társadalmi munkában kiemelkedő eredményeket értek el a szocialista brigá­dok. Ez évben 1 millió 100 ezer forint értékű munkát végeztek az építőmunkások — a legnagyobb értékű ezek közül is a castrumi óvoda. Foglalkozásuk jellegéből adódik, hogy a legtöbbet te­hetik a városfejlesztés társa­dalmi céljainak megvalósítá­sáért. Az elért színvonal tar­tása — s ahol lehet fokozása a cél. (Folytatás a 2. oldalon)

Next