Dunaújvárosi Hírlap, 1973. december (18. évfolyam, 97-104. szám)

1973-12-04 / 97. szám

Köszörtfük bolgár barátainkat Jó barátokat, elvtársakat, kedves vendégeket üdvözlünk: a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának küldöttségét, amely Todor Zsivkov, elvtársnak a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, az Államtanács elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban. A testvéri bolgár nép küldöttségének látogatása nagy várakozással és örömmel tölti el egész népünket, mert tudjuk, hogy évszázados barátságunk további szilárdulását fogja eredményezni. Népeink egykor a szabadságért folytatott közös harcban találtak egymásra, s aligha lehetett volna méltóbb folytatása e küzdelemnek annál, hogy népeink történelmi sorsfordulóján a bolgár hadsereg katonái ott küzdöttek a szovjet csapatok oldalán hazánknak fasiszta iga alóli felszabadításáért. Bolgár testvéreink áldozata is hozzájárult akhoz, hogy népünk előtt megnyílt a haladás, a szocializmus útja. A magyar és a bolgár nép sorsa közös sors, két szocialista ország sorsa. A rég- és a közelmúlt tapasztalataiból is tudjuk, hogy népünk bolgár testvéreink személyében' hű barátokkal és szövetségesekkel rendelkezik. Zsivkov elvtárs egyik magyarországi látogatása alkalmával a következőket mondta erről a barátságról: „Mi, bolgárok és magyarok, hű barátok vagyunk harcban és munkában, barátok vagyunk az örömök, megpróbáltatások és nehézségek napjaiban. Semmi sem tudja megváltoztatni a bolgár és a magyar nép közötti őszinte barátság és megértés érzéseit. A népeink közötti barátság és együttműködés lelkesítő ereje Bolgár Kommunista Párt és a a Magyar Szocialista Munkáspárt ..." Kádár elvtárs a magyar párt- és kormányküldöttség későbbi bulgáriai látogatása alkalmával folytatva azt a gondolatot, amelyet Zsivkov elvtárs népeink barátságáról mondott, hozzátette: „Bulgária és Magyarország, a bolgár nép és a magyar nép között testvéri viszony van. Jó viszonyban vannak pártjaink is, mégpedig teljesen érthető okokból: azok a kommunista pártok, amelyek szilárdan a marxizmus—leninizmus elvei alapján állnak, mindig jó barátok és mindig fegyvertársak . A bolgár kommunisták alkotó módon alkalmazzák a tudományos szocializmust a belső építésben, a testvérpártokkal való kapcsolataikban és külpolitikájukban egyaránt. Pártjaink között meleg, elvtársi, testvéri kapcsolat van, közös úton haladunk. Teljes a nézetazonosság a szocializmus építésében, a nemzetközi helyzet megítélésében és közös erőfeszítéseket teszünk a béke megvédéséért. Ami a nemzetközi egységének munkásmozgalom kérdését illeti, pártjaink között ugyancsak teljes az egyetértés. Pártjaink és kormányaink ragaszkodnak a lenini békepolitikához, és rendíthetetlen hittel bírnak a béke biztonságának lehetőségeiben a megváltozott erőviszonyok alapján. Országaink teljes egységben támogatják a nemzetközi enyhülést előmozdító szovjet javaslatokat és minden lehető módon támogatják a politikai és a gazdasági függetlenségükért harcoló népek antiimperialista küzdelmét. Nagy szeretettel köszöntjük kedves vendégeinket, a testvéri bolgár nép küldötteit, akik azért érkeztek hozzánk, hogy megismerjék építőmunkánkat, és tanácskozást folytassanak vezetőinkkel barátságunk, együttműködésünk elmélyítéséről, szocialista jövőnk építésének még gyümölcsözőbb összehangolásáról Bizonyosak vagyunk benne, hogy érezni fogják azt a forró szeretetet, amelyet a magyar nép bolgár testvérei iránt érez. Meg vagyunk győződve, hogy az a meleg és baráti viszony, amely pártjaink és kormányaink kapcsolatát jellemzi, e látogatás során még mélyebb tartalmat kap. (KS) A jobb minőség: létkérdés A nyomda szocialista brigádvezetőinek tanácskozása A gazdasági és a műszaki vezetők nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy figyelmen kívül hagyják a szocialista brigádok ötleteit, javaslatait. Így fogalmazható meg az egyik fontos tanulsága annak a tanácskozásnak, amelyre december 1-én hívták össze a Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat szocialista brigádvezetőit. A székesfehérvári és a dunaújvárosi telephely küldötteit az igazgató tájékoztatta a vállalat gazdasági helyzetéről. Elmondta, hogy az idei esztendőre 7T százalékos termelésnövekedést terveztek, mégpedig — bízva az «-tonnán vásárolt gépek nagyobb teljesítményében —, a létszám növelése nélkül. Sajnos, a vállalat olyan kevés megrendelést kapott, hogy ezt a tervet előre láthatóan csak 92—93 százalékosan lehet teljesíteni. A vitaindító után parázs vita kerekedett arról, hogy vajon megfelelő-e a szocialista brigádok irányítása a vállalatnál? A hozzászólók nagy többsége szerint nem: a dolgozók nincsenek kellőképpen tájékoztatva a vállalat célkitűzéseiről, és sok vezető kritizálásnak, tevékenysége lebecsülésének tekinti a szocialista brigádok javaslatait. Elhangzott több olyan vélemény is, hogy a vállalat jövője szempontjából létkérdés, hogy precízebb, jobb minőségű termékek kerüljenek ki a telephelyekről. A gazdasági vezetők ennek érdekében lelkiismeretesebb munkát kértek a szocialista brigádoktól, a jelenlevő brigádvezetők viszont a technikai feltételek elégtelenségét hangsúlyozták: hogy sokszor rossz az alapanyag, nincsenek pótalkatrészek, nem a megfelelő a karbantartás és berendezések idő előtt tönkremennek. A gazdasági vezetők elismerték a kritikai észrevételek jogosságát, és gyors intézkedéseket ígértek. Tárcaközi bizottsági ülés Hogyan halad a hullámpapírgyár beruházása? A dunaújvárosi hullámpapírgyár beruházását koordináló tárcaközi bizottság hétfőn ülést tartott Dunaújvárosban. A papírgyári tanácsteremben rendezett egyeztető értekezleten részt vett Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyettes, ZávoUi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke, Sárosi József, az MSZMP Dunaújvárosi Bizottságának első titkára, Khaut András, a KISZ Fejér megyei Bizottságának első titkára, ott voltak az Értésügyi és a Városfejlesztési Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, Állami Fejlesztési Bank, az beruházó és kivitelező vállaalat képviselői. Mint ismeretes, a dunaújvárosi hullámpapírgyár nagyberuházását 1972-ben hagyta jóvá a Gazdasági Bizottság és a 4,2 milliárd forintos költséggel épülő hullámpapírgyár és dobozgyár befejezési határidejét 1977. december 31-re tűzték ki. A hétfői ülésen az érdekelt szervek képviselői azt tárgyalták meg, milyen intézkedésekkel biztosítható, hogy a gépszerelések 1974. őszén megkezdődjenek. Sárosi Sándorné miniszterhelyettes, a tárcaközi bizottság elnöke ismertette a tervezési és kivitelezési problémákat. Az IPARTERV ugyanis a félcellulózüzem, a papírgépcsarnok és az anyagelőkészítő épület terveit késedelmesen készítette el, illetve menet közben többszöri áttervezés, tervmódosítás vált szükségessé — mindez hátráltatta a kivitelezést. A késések, tervmódosítások részben külföldi gépgyártók és szen relő cégek hiányos adatszolgáltatása miatt következtek be. A tárcaközi bizottságot Lakner Kálmán, a PIV dunaújvárosi gyárának igazgatója tájékoztatta a beruházás helyzetéről és az építkezés teljesítéséről, hogy a várhatóan Elmondotta, kemény télen elsősorban a szociális és kiegészítő létesítményekben dolgozhatnak az építők, bejelentette, hogy a fűtéshez szükséges ideiglenes gőzvezetéket december közepén üzembe helyezik. A tárcaközi bizottság megtárgyalta az eddig felmerült tervezési, kivitelezési és szerződéskötési problémákat és úgy határozott, hogy a szerelés 1974. szeptemberi kezdéséhez az érdekelt megfelekkel külön ütemtervet készít, egyezteti a feladatokat. Elhatározták, hogy meggyorsítják a kommunális és szociális létesítmények kivitelezését, az IPARTERV képviselője pedig ígéretet tett a tervkésés pótlására. Állást foglalt a tárcaközi bizottság a hullámpapírgyár szerzésének, gyártási gépbetechnológiájának tisztázásában és intézkedéseket tett, hogy a jövő évre esedékes 1,4—1,5 milliárd forint értékű építőipari, valamint szerelési munka elkészülhessen. Az ülés után a tárcaközi bizottság tagjai megtekintették a hullámpapírgyár építkezését. Zs. Cs. Ezer szakemberből a precíz munkacsapatekordidő alatt végezték el a II. kohó nagyjavítását derült ki, hogy a berendezés jobban elhasználódott, amint azt a tervező szakemberek feltételezték, és a feladat nagyobb a számítottnál. A váratlan körülmények közrejátszása különösen értékessé teszi az átépítésben résztvevő vállalatok — így többek között a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Hídépítő, a Hőtechnikai Vállalat, valamint a vasmű — dolgozóinak teljesítményét, akik a megszaporodott feladatok ellenére tartani tudták a különben is nagyon szorosnak tartott tizenkilenc napos határidőt. November 30-án, pénteken az esti órákban, 18 és félnapos megfeszített munka után megkezdték a frissen rakott tűzálló falazatok szárítását és tegnap, hétfőn reggel nyolc órakor forró levegővel begyújtották a kemencét. A műszaki szemlét végző szakemberek megfelelőnek találták a nagyjavítás minőségét és kiemelték, hogy az átépítés új rekordot jelent a magyar kohászatban, hiszen a szokásos 25—30 napos határidőt lényegesen lerövidítették a tervezők és az építőmunkások. Figyelemreméltó, hogy a szerteágazó munkálatokon egyidejűleg dolgozó ezer szakember példás összehangoltsággal dolgozott és a három hét alatt egyetlen baleset sem történt, ami szintén ritka eset. A munkát gondosan megszervező mérnökök, szocialista brigádok teljesítményét emeli, hogy a brigádok garanciát vállaltak az elvégzett munka minősége felett. Elismeréssel szóltak a kiszesekről is, akik védnökséget vállaltak az átépítés felett és ennek keretében igen sok segítséget nyújtottak a munka megszervezéséhez. (k. j.) Három évvel ezelőtt, 1970- ben bővítették a Dunai Vasmű II-es számú kohóját 760-ról 1000 köbméteresre. Azóta első ízben állt le a hatalmas berendezés, hogy egy középfokú nagyjavítás keretében kicseréljék az építmény alsó részének, aknájának és nyersgázvezetékének tűzálló bélését. A munkálatok kezdetén Válasz a karácsolokra Szocialista brigádvezetők és újítók tanácskozása a 26. Építőipari Vállalatnál A 26 Építőipari Vállalatnál 200 brigád több mint 2700 taggal vesz részt a szocialista munkaversenyben, és harcol a szocialista címért. Budapesttől Pécsig számos nagy ipari létesítmény kivitelezésén munkálkodnak, és kulcsfontosságú a szerepük Dunaújváros építésében. Szombaton rendezték meg a vállalat székházában a szocialista brigádvezetők és az újítók tanácskozását, melyen Szabó Mihály igazgató és Simay Pál műszaki igazgató-helyettes adott számot a két, de egybekapcsolódó mozgalom helyzetéről, s e fórumon széles körű eszmecserére nyílt alkalom a vállalatvezetés és a dolgozók között. Brigádvezetői megbeszélések, műszaki konferenciák, termelési tanácskozások, párt-, KISZ-, szakszervezeti taggyűlések — s a vállalati közélet más fórumainak — tapasztalatai sűrűsödtek össze e tanácskozásra, melynek vezérfonalát az MSZMP Központi Bizottságának 1971 decemberi, az üzem- és munkaszervezésre, valamint a szocialista munkaversenyre vonatkozó állásfoglalása adta meg. Mi mindent tett azóta a vállalat? Ez volt az első kérdés, amely válaszra várt. Az építők elkészítették az 1973. évi üzem- és munkaszervezési feladattervüket, s a kitűzött célok megvalósításának helyzetét negyedévenként részletesen elemzik. Mindig újabb és újabb javaslatok születnek, amelyek bővítik a témák körét. Az augusztusban lezajlott termelési tanácskozásokon például a dolgozók újabb hetven olyyan javaslattal éltek, mely az üzem- és munkaszervezés tökéletesítését szolgálja a munkahelyeken. Elkészült a vállalat középtávú feladatterve a IV. ötéves terv időszakára. Létrehozták a vállalatnál a szervezési osztályt, mely kézbe fogja, irányítja és elemzi az üzem- és munkaszervezés kérdéseit. Új, középtávú munkaverseny-szabályzat készült, mely kevesebb szempontot, de nagyobb feladatokat ró a szocialista brigádokra. Az igazgató beszámolójából kitűnt, hogy a vállalat egész tevékenységében a korábbinál sokkal nagyobb tervszerűségre, szervezettségre, a feladatok pontosabb megfogalmazására, és a végrehajtás határozottabb számon kérésére fekteti a fő súlyt. Mire törekszik a vállalat? Mindenekelőtt az építőipari tevékenység műszaki színvonalának emelésére. Arra, hogy a kivitelezésnél az előregyártott szerkezeteket fokozott mértékben alkalmazzák. Hogy a kivitelezésnél a szerelő jelleg domináljon. A rendelkezésre álló fejlesztési alapot a nehéz fizikai munka gépesítésére, új, korszerű technológiák bevezetésére, kisgépek alkalmazására fordítják. Ennek kapcsán a vállalat a legutóbbi négy év alatt 94,5 millió forintot költött betonszivattyúkra, nagyteljesítményű földmunkagépekre, szállítóeszközökre, betongyárakra , s ebből az összegből tízmillió forintot kisgépekre. Jelenleg 1900 gépe van a vállalatnak. A műszaki színvonal emelésével párhuzamosan fokozottabbkodik a mértékben gondosdolgozók szociális körülményeinek javításáról. Ennek jelei: új öltöző-, fürdő-, mosdóhelyiségeket építettek, mozgatható öltözőkocsikat szereztek be, elemekből összerakható faházakat vásárolnak, hogy az építőiparban a telepített üzemekhez hasonló színvonalú ellátást nyújtsanak a dolgozóknak. Új Mit várnak a brigádoktól 7 kr ’-snek számít az egy hónapra szóló brigádprogram rendszerének bevezetése. E kezdeményezés lényege: a munkahely gazdasági, műszaki vezetése pontosan rögzíti, részletesen kidolgozza, hogy mit kell tennie az adott brigádnak az elkövetkező hónapban. S természetesen azt is megtudja a brigád, hogy e munkáért mi illeti meg. A brigád saját hatáskörében szervezi meg a továbbiakban a munkát, teljes felelősséggel. A kezdeményezés most van kibontakozóban, az első tapasztalatok kedvezőek. A mennyiségi és határidőre történő teljesítésen kívül minőséget várnak a brigádoktól. Mert ha a minőség nem megfelelő, a beruházó 1,6 százalékos értékcsökkenéssel veszi át az objektumot. S ez negatívan hat a vállalati nyereségre. Munkafegyelmet várnak a munkahelyi kollektíváktól. Tört műszak és igazolatlan hiányzás következtében jelenleg 1 főre 83,5 óra kiesett idő jut a vállalatnál, ami annyit jelent, mintha egy évben két hétre teljesen leállították volna a munkát. Az iménti szám 38 millió forintos termeléskiesést takar. Az általános műveltségi szint emelését várják a brigádoktól. A brigádvezetők 35 százaléka — a munkában kiemelkedő egyéniségek — nem végezte el a nyolc általánost. Cél: akivel lehet, el kell végeztetni. A szakmunkás-brigádoknál a középiskolai végzettség közelíteni. megszerzéséhez kell A brigádvezetők mellett a helyettesek képzésére is nagy figyelmet kell fordítani, hogy utódláskor ne érje törés a brigádot. A társadalmi munkában kiemelkedő eredményeket értek el a szocialista brigádok. Ez évben 1 millió 100 ezer forint értékű munkát végeztek az építőmunkások — a legnagyobb értékű ezek közül is a castrumi óvoda. Foglalkozásuk jellegéből adódik, hogy a legtöbbet tehetik a városfejlesztés társadalmi céljainak megvalósításáért. Az elért színvonal tartása — s ahol lehet fokozása a cél. (Folytatás a 2. oldalon)