Dunaújvárosi Hírlap, 1974. május (19. évfolyam, 35-43. szám)
1974-05-24 / 41. szám
1974. május 24., péntek Kiváló dolgozók Szabó Jánosné műszakvezető, kétszeres Kiváló Dolgozó, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója, 16 éves törzsgárdatag, a férfi fehérneműgyár dunaújvárosi üzemének dolgozója Dolonyi Istvánné varrónő, kétszeres Kiváló Dolgozó, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója, 11 éves törzsgárdatag, a férfi fehérneműgyár dunaújvárosi üzemének dolgozója. Borbély Katalin varrónő, a férfi fehérneműgyár dunaújvárosi üzemének dolgozója Dunaújvárosi Hírlap A város civil katonái Nagyra nőtt a takarója a dunaújvárosi éjszakáknak, hiszen napjainkban már ötvenezer a városban lakók lélekszáma, és a pihenés, a nyugodt alvás csak a mások szolgálata, a mások vigyázó, okos ébrenléte mellett lehet igazán garantált. S mivel e nagy takaró alatt rendre ott sunyit a baj, jó hát tudnunk, hogy — a mentők—tűzoltók —rendőrök gyakorlott együttesén túl — kik is vigyázzák még álmaink csöndes mosolyát. * Gázügyelet? Szerényen húzódik meg a Béke téren a strand napozója alatt, MÁVAUT forgalmi irodájának szomszédságában. Az ügyelet előtt készenléti gépkocsi áll, bent az irodának titulált műhelyben különféle műszerek, a falon pedig hivalkodóan regisztrál a gáznyomás-jelző manométer. A telefonnál: Gyenes Gábor, a készenléti gépkocsi pilótája: Antal Sándor. — Minden eshetőségre felkészülve ügyelünk — kezdi beszélgetést Horváth János, a gázügyelet mai vezetője. Gázömlésre, pincetűzre, gázkészülék-meghibásodásra, gázszivárgásra — és az alattomos gáz százegyféle támadására számíthatunk. Éppen ezért gázügyeletes csak szakember lehet. Olyan szakember, aki a különféle biztonságtechnikai vizsgákat sikeresen letette. — Mit jelent önnek az ügyelet? — Olyan szolgálatot, ami délután kettőtől reggel hatig tart, és olyan felelősséget, amelynek minden morzsája fontos. Ha gáz van, akkor tényleg „gáz van”... Nincs idő tétovázásra, menni kell, a megnyert másodpercek életeket jelenthetnek. Civil katonái vagyunk a városnak, de nálunk a riadó eleven veszélyt jelent. Tíz éve vagyok szakember, s ha ügyelek, tudom, hogy az egész város gázellátásáért felelnem kell. * Csőtörés, radiátorlyukadás, csapcsöpögés, fűtési hibák és eláztatott lakások ügye? Mindezeket a Víz- és Csatornaművek ügyelete orvosolja. A telefonnál Princz Józsefné, míg az ügyeletes szerelőpár Viszokai László vezető szerelőből és Háder Tibor szerelőből áll. Székhelyük az I. számú hőközpontban van. Viszokai László 1954 óta dolgozik a szakmában, így, amit az ügyeletről mond, azt húsz év tapasztalata diktálja. — Szakismeret és helyismeret nélkül nincs ügyeletes. A nyomvonalakat, a lakások kötésrendszerét miatyánkként kell ismerni. És ha hívnak, mennünk kell. Nem ázhat el egyetlen lakás sem a mi hanyagságunk miatt... Aki hozzánk fordul, az bajban van. És a bajbajutottakon segíteni, igazán szép feladat . Az újabb ügyelet helyszínét két életkép is illusztrálhatja. „Hirtelen belázasodott a gyerek. Az ügyeletes orvos felírta a gyógyszert. Csengő szól a Vasmű út 35-ben. Álmos a gyógyszerész, de hangja udvarias, megnyugtató. Készíti a gyógyszert, mert hivatásának eleven része a segítségadás. Segít akkor is, ha a pityókás táppénzes egyhetes vénnyel a zsebében rajta felejti féltenyerét a csengőn. Segít, mert gyógyszerész.” — Mindkét kép igaz — kezdi a beszélgetést a mai éjszaka ügyeletese, Birtok Sándor főgyógyszerész, aki huszonhárom éve áll, a dunaújvárosi betegek szolgálatában. Bár az utóbbi kép elmaradása sokat segítene a munkánkon, hisz az ügyeletesnek az éjszaka után még a délelőttöt is végig kell dolgoznia. Nem mindegy hát, hogy érdemes avagy kevésbé érdemes ténykedéssel töltötte az éjszakát. — Ki lehet a gyógyszertár ügyeletese? — Csak olyan dolgozó, aki okleveles gyógyszerész és ismeri a gyógyszertár elrendezését. A mi pályánkon nem lehet hibázni, itt a felelősség milligrammokban is a lehető legsúlyosabb. Aki ügyel, ennek tudatában cselekszik. * A város nagyra nőtt takarója alatt ma éjszaka ők voltak az ügyeletesek, a virrasztók. Virrasztottak, mert munkájuknak, hivatásuknak, e riportban leírt vallomásaiknak szakmai büszkeséggel vállalt része: a mindnyájunkért érzett felelősség. Lánczos András Ha viszont arra gondolok, hogy történetesen egy középiskolás lány két-három rossz felelet után dönt úgy, hogy férjhez megy,, vagy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése előtt gondolja meg magát — ez akár egész életére befolyásolhatja „karrierjének” alakulását. Amíg a gyámügyhöz kellett fordulniok, lehetett mérlegelni, tanácsot adni, védeni érdekeit, felismertetni vele, hogy lépése esetleg elhamarkodott. Most mindez megszűnik, illetve ennek mérlegelése reá vagy szüleire hárul, tehát fokozódik a felelősségük. Semmiképpen nem lenne szerencsés, ha ezáltal a szakképzetlen nők tábora gyarapodna. Erre az új helyzetre ezúton is szeretném felhívni a figyelmet, — hogy az igen kimondásakor jövőjükre is gondoljanak a fiatal lányok. Válás— magyar módra Korábban a törvény úgy rendelkezett, hogy a házasság felbontásához alapos és komoly ok szükséges. A váló felek úgy vélték, a legtisztább, ,ha a „családi szennyest” odaterítik a bírói pulpitusra, válogassanak belőle a bírák, amennyi az alapos és komoly ok kimondásához szükséges. — Arra viszont nagyon ügyeltek a váló felek — mondja dr. Pomázi Károly, a bíróság elnöke —, hogy lehetőleg a másikat feketítsék be, s ezáltal önmaguk makulátlanok maradjanak. Őszintén megvallva, az ilyen „turkálás” sokszor undorítóan visszataszító, emberhez méltatlan volt. És a legszomorúbb, hogy néha úgy alkudtak a gyerekre, mintha nem is emberről, hanem valamilyen használati tárgyról lenne szó. Enyhített ezen a helyzeten a Legfelsőbb Bíróság egyik irányelve, de véglegesen csak az új törvénymódosítás tesz pontot a „Válás magyar módra” végére. Ezentúl a közös akaratnyilvánítás elegendő a hálás kimondásához. A házastársak előzőleg a családi otthon falai között kötelesek eldönteni, mi legyen a gyermekkel, hogyan osztoznak meg a lakáson, hogyan rendezik a vitás kérdéseiket, és az így létrejött megállapodásukat bírálja felül a bíróság. Mindenekelőtt arról az oldaláról közelítve meg a kérdést, hogy a házasság felbontása hogyan hat a gyermekre. Az utód helyzete többé nem lehet alku tárgya. Ez nagyon lényeges új vonása a törvénynek, valóban a szocialista társadalomhoz méltó módon rendezi a kérdést. Érzésem szerint ezzel nem csökken és nem emelkedik majd a válások száma, maga a folyamat azonban feltétlenül jobb mederbe kerül. A váló feleket nem a gyűlölet, hanem a felismerés vezérli, hogy zátonyra futhatott ugyan a házasságuk, de gyermekeik további sorsáért változatlanul ők a felelősek. A bíróság elnöke bírói gyakorlatából tudja, hogy évekig milyen nagy gondot okozott a gyermektartási kötelezettségükről megfeledkező vagy tudatosan mulasztó apák ügyében ítéletet hirdetni, és tartozásukat behajtani. családjogi törvény módosítása erről is intézkedik, mégpedig úgy, hogy rászorultság esetén az állam a tartásdíjat a gyermeket eltartó szülőnek megelőlegezi, majd a kötelességmulasztón behajtja. A törvény igen jól fogta meg ezt a kérdést. Mert bármiféle bírói határozat született, az csak papír volt, amire a gyermek tartásával küszködő szülő nem kaphatott a boltban tejet, kenyeret, ruhát, akárhány pecsét is volt rajta. Az állam most erkölcsi és anyagi erejével is a gyermek gondját viselő mellé állt. A kötelezettség elől bujkáló házastárs most már nem a másik szülő pereskedésével, hanem az állam szankcionáló hatásával találkozik. A törvény e részének egyszerre van fegyelmező, visszatartó és szankcionáló hatása. A legszebb benne, hogy mindezt egy nagyon humánus ügy érdekében teszi a törvény: mi fog, a törvény akkor hatékony, ha az élet által felvetett problémákra ad választ és megoldást. A módosított családjogi törvényről — amelyet az országgyűlés elfogadott — mindez elmondható. Akik nap mint nap találkoznak vele, akiknek, napi munkájának része ez a törvény, érzik is, hogy jelentős lépés történt a családjog továbbfejlesztésében, mely segíti az ő személyes munkájukat is. Sasvári György Harmincnyolc nyilvános telefonkészülék működik a városban A tanácstagi beszámolókon a lakosság széles körben vetette fel, hogy városunk lakóterületei nincsenek megfelelően ellátva nyilvános telefonkészülékekkel. A kérdésnek utánajártunk, és megállapítottuk, hogy jelenleg a város lakóterületein harmincnyolc nyilvános telefon működik, amelyeket tantusz, illetve pénz bedobásával bárki igénybe vehet. Megállapítható az is, hogy a készülékek területi elhelyezése kedvező, lényegében átfogják a város valamennyi lakott egységét. A legtöbb készülék a város belterületén üzemel: összesen tizenhat nyilvános telefon. Kettő a Dózsa György úti postán, egy a Barátság úti postahivatalban; nyilvános telefonkészülék van a vasműves munkásszállójában, a Béke étteremben, a városi tanács portáján, a Dózsa György úti fodrászatban, az Arany Csillag Szálloda halljában, a Kohász sporttelepen, a rendelőintézet portáján, a Napsugár presszóban és öt készülék a kórházban, emeletenként bekapcsolva. A Ságvári városrészben hat nyilvános telefonkészülék üzemel (itt a Ságvári városrész alatt a belső közüzemi tömböt is értjük). Telefonkészülék van a Munkácsy utcai trafikban, a városrész postahivatalában, a tejüzem portáján, a piactéri ABC-áruházban, 26-os Állami Építőipari Vállalat székházának portáján és a Munkácsy utcai fodrászszalonban. A Kertvárosban is üzemel két nyilvános telefonkészülék: egyik a városrész postahivatalában, a másik az Aranyhordó étteremben. A Castrum városrészben nyolc nyilvános telefont helyezett el a posta, ezeket az idén szerelték fel, többségük tantusszal működik. E legsűrűbben lakott városrész nyilvános telefonjait a castrumi ABC- áruházban, a kisegítő iskola előterében, a Martinovics utca 29-ben, a Martinovics utcai kékházban, a Római kör út 41-ben, a Római körút 21- ben, a Vasmű út 63-ban és a Római körúti fodrászatban szerelték fel. Az Óvárosnak három nyilvános telefonja van: a Petőfi utcai postahivatalban, a Venyimi úton és a Pentele bisztróban. A város külső területein ugyancsak három nyilvános telefonkészülék üzemel: a radari bisztróban, a vasútállomáson és a szigeti hajóállomáson. Hasonló nagyságú városokhoz viszonyítva, már nincs Dunaújváros kedvezőtlen helyzetben a nyilvános telefonok tekintetében. E készülékek megóvása, mint a tanácstagi beszámolókon is elhangzott, sok embert szolgáló közérdek. Hétfőn: Béke és barátsági gyűlés A Hazafias Népfront VI. körzetének (Kertváros) elnöksége május 27-én délután 6 órakor, a kertvárosi iskolában műsorral egybekötött béke és barátsági gyűlést tart. 3. oldal 4 gyermekfia fura Legszívesebben a gyermekszemekről írnék: a ragaszkodással, hűséggel, odaadással, nyíltsággal teli gyermekszemekről, amelyek minden kétely nélkül néznek fel ránk, s bizalommal fogadják szavainkat. Akinek gyermeke van, tudja: semmi sincs e gyermekszemek keltette örömnél áradóbb, semmi sincs, ami bennünk ehhez fogható derűt fakasztana. Mi, felnőttek leginkább e gyermekszemekből sugárzó bizalomért vagyunk felelősek. Ha elvész, ha a mind okosabb tekintetekből a bizalom fénye kihuny, tán semmi sem marad, ami bevilágítaná életünket, s a világban — amit gyermekeink számára is építünk, gazdagítunk — koldusként fogunk ténferegni. A saját érdekünk végiggondolni bátran, hogy gyermekeink szeme maholnap ifjak szeme lesz, s hogy rajtunk múlik a ragyogásuk. Rajtunk múlik, hogy ifjúvá serdülő tulajdon gyermekünk barátként mérlegeli-e majd tetteinket. Mert a mérlegelésre elkerülhetetlenül sor kerül, s az ítélet is tetteink folytatásának nélkülözhetetlen része lesz. És rajtunk múlik, hogy gyermekeink — tetterős ifjakká érve — igazságosan és pártosan ítélkezzenek. Nem pusztán ismeret az, amit gyemekeinknek átadunk. A világ tényeit, a világhoz való kötődéseink szálai, az e szálakból szőtt érzelemháló szűri meg, s ha akarjuk, ha nem, ezt a hálót fiaink bennünk felfedezik. Óvnánk őket a széltől is, szeretnénk őket távoltartani minden egyes gondtól, ami minket emészt, jobb világot kínálnánk nekik tálcán, mint, amit ők lesznek hivatottak megteremteni. Gyönyörű szemükben előbb a bizalom melengető fénye halványodik, ha nem merjük vállalni előttük érzelemgazdag önmagunkat, s e figyelmeztető jelre azonnal tartozunk felfigyelni, és a jelzés okát — míg nem késő — magunkban megkeresni. Vajon nem viselünk-e maszkot gyermekeink előtt, nem burkolózunk-e a tárgyilagosság bölcsességet sejtető köpenyébe, nem kínálunk-e nekik illúziót a kételyeinktől árnyalt, de a meggyőződésünk fényétől világló valóság helyett? Tudomásul kell vennünk, hogy gyermekeink a bennünk felmerülő kérdésekre is kiváncsiak, s a számukra megtisztított, szép, kerek válaszokkal hosszú távon semmit sem tudnak kezdeni. Ha a megismerés néha gyötrelmes, de mindig izgalmas folyamatának minden részletét nem érzik át, s a kész válaszokkal már gyermekkorukban telítődnek, az első csalódás megingatja a bizalmukat. A mi dolgunk, a szülők dolga ezt a bizalmat újra meg újra visszaadni. Másképp a mindenre tág gyermekszemekben előbb-utóbb tompul a kíváncsiság, s a mindenek felett való győzniakarás ragyogását a közömbösség zavaros, vagy a cinizmus gúnyos csillogása váltja fel. Gyermekeinkben a gyermeket csak emlékeinkben őrizhetjük tovább, felnőnek mind, maholnap ők lesznek az ifjúság. Az ifjúság nevelése a családban kezdődik, s ezt a teendőt nem háríthatjuk a társadalomra, mert bár az ifjúság nevelése közügy, a leendő ifjúságért elsősorban mi, szülők vagyunk felelősek. Aczél Gábor Két brigád A könnyűipar rekonstrukciós munkálatainak részeként a VOR dunaújvárosi gyáregysége ebben az évben 6 millió 459 ezer forintot költhet gépvásárlásra. A gépvásárlás ilyen arányú szerepeltetésének az az indoka, hogy a gyáregységnél folyó rekonstrukciónak a gépparkfelújítás a fő célja. Az előirányzott összegből a közelmúltban 1 millió 478 ezer forintot költöttek hét olasz — hét gép gyártmányú MACPI típusú programvezérlésű vasalógépre. A vasalógépeket plusz munkával május 26—27-én a gyáregység Kun Béla lakatos és Heve Éliás műszerész szocialista brigádja szerelte fel. A lakatosok és a műszerészek szakmai felkészültségét dicséri az a tény, hogy a vasalógépek munkába állásához nem kellett igénybe venni a gyártó olasz cég szakembereit, „ T - - -