Dunaújvárosi Hírlap, 1974. május (19. évfolyam, 35-43. szám)

1974-05-24 / 41. szám

1974. május 24., péntek Kiváló dolgozók Szabó Jánosné műszakvezető, kétszeres Kiváló Dolgozó, a Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója, 16 éves törzsgárdatag, a férfi fehérneműgyár duna­újvárosi üzemének dolgozója D­­olonyi Istvánné varrónő, kétszeres Kiváló Dolgozó, a Könnyűipar Kiváló Dolgozó­ja, 11 éves törzsgárdatag, a férfi fehérneműgyár dunaúj­városi üzemének dolgozója. Borbély Katalin varrónő, a férfi f­ehérneműgyár duna­újvárosi üzemének dolgozója Dunaújvárosi Hírlap A város civil katonái Nagyra nőtt a takarója a dunaújvárosi éjszakáknak, hiszen napjainkban már öt­venezer a városban lakók lé­­lekszáma, és a pihenés, a nyugodt alvás csak a mások szolgálata, a mások vigyázó, okos ébrenléte mellett lehet igazán garantált. S mivel e nagy takaró alatt rendre ott sunyit a baj, jó hát tudnunk, hogy — a mentők—tűzoltók —rendőrök gyakorlott együt­tesén túl — kik is vigyázzák még álmaink csöndes moso­lyát. * Gázügyelet? Szerényen hú­zódik meg a Béke téren a strand napozója alatt, MÁVAUT forgalmi irodájá­n­­ak szomszédságában. Az ügyelet előtt készenléti gép­kocsi áll, bent az irodának titulált műhelyben különféle műszerek, a falon pedig hi­valkodóan regisztrál a gáz­­nyomás-jelző manométer. A telefonnál: Gyenes Gábor, a készenléti gépkocsi piló­tája: Antal Sándor. — Minden eshetőségre fel­­­készülve ügyelünk — kezdi beszélgetést Horváth János, a gázügyelet mai ve­zetője. Gázömlésre, pince­­tűzre, gázkészülék-meghibá­sodásra, gázszivárgásra — és az alattomos gáz százegyféle támadására számíthatunk. Éppen ezért gázügyeletes csak szakember lehet. Olyan szakember, aki a különféle biztonságtechnikai vizsgákat sikeresen letette. — Mit jelent önnek a­z ügyelet? — Olyan szolgálatot, ami délután kettőtől reggel hatig tart, és olyan felelősséget, amelynek minden morzsája fontos. Ha gáz van, akkor tényleg „gáz van”... Nincs idő tétovázásra, menni kell, a megnyert másodpercek élete­ket jelenthetnek. Civil ka­tonái vagyunk a városnak, de nálunk a riadó eleven ve­szélyt jelent. Tíz éve vagyok szakember, s ha ügyelek, tu­dom, hogy az egész város gázellátásáért felelnem kell. * Csőtörés, radiátorlyukadás, csapcsöpögés, fűtési hibák és eláztatott lakások ügye? Mindezeket a Víz- és Csator­naművek ügyelete orvosolja. A telefonnál Princz Jó­­zsefné, míg az ügyeletes sze­relőpár Viszokai László vezető szerelőből és H­á­d­e­r Tibor szerelőből áll. Szék­helyük az I. számú hőköz­pontban van. Viszokai László 1954 óta dolgozik a szakmá­ban, így, amit az ügyeletről mond, azt húsz év tapaszta­lata diktálja. — Szakismeret és helyis­meret nélkül nincs ügyele­tes. A nyomvonalakat, a la­kások kötésrendszerét mi­atyánkként kell ismerni. És ha hívnak, mennünk kell. Nem ázhat el egyetlen lakás sem a mi hanyagságunk miatt... Aki hozzánk fordul, az bajban van. És a bajba­jutottakon segíteni, igazán szép feladat . Az újabb ügyelet helyszí­nét két életkép is illusztrál­hatja. „Hirtelen belázasodott a gyerek. Az ügyeletes orvos felírta a gyógyszert. Csengő szól a Vasmű út 35-ben. Ál­mos a gyógyszerész, de hang­ja udvarias, megnyugtató. Készíti a gyógyszert, mert hi­vatásának eleven része a se­gítségadás. Segít akkor is, ha a pityókás táppénzes egyhetes vénnyel a zsebében rajta felejti féltenyerét a csengőn. Segít, mert gyógyszerész.” — Mindkét kép igaz — kezdi a beszélgetést a mai éjszaka ügyeletese, Birtok Sándor főgyógyszerész, aki huszonhárom éve áll, a du­naújvárosi betegek szolgála­tában. Bár az utóbbi kép el­maradása sokat segítene a munkánkon, hisz az ügyele­tesnek az éjszaka után még a délelőttöt is végig kell dol­goznia. Nem mindegy hát, hogy érdemes avagy kevésbé érdemes ténykedéssel töltötte az éjszakát. — Ki lehet a gyógyszertár ügyeletese? — Csak olyan dolgozó, aki okleveles gyógyszerész és is­meri a gyógyszertár elrende­zését. A mi pályánkon nem lehet hibázni, itt a felelősség milligrammokban is a lehe­tő legsúlyosabb. Aki ügyel, ennek tudatában cselekszik. * A város nagyra nőtt taka­rója alatt ma éjszaka ők vol­tak az ügyeletesek, a vir­rasztók. Virrasztottak, mert munkájuknak, hivatásuknak, e riportban leírt vallomá­saiknak szakmai büszkeség­gel vállalt része: a mind­nyájunkért érzett felelősség. Lánczos András Ha viszont arra gondolok, hogy történetesen egy közép­­iskolás lány két-három rossz felelet után dönt úgy, hogy férjhez megy,, vagy a szak­munkás-bizonyítvány meg­szerzése előtt gondolja meg magát — ez akár egész éle­tére befolyásolhatja „karrier­jének” alakulását. Amíg a gyámügyhöz kellett fordul­­niok, lehetett mérlegelni, ta­nácsot adni, védeni érdekeit, felismertetni vele, hogy lé­pése esetleg elhamarkodott. Most mindez megszűnik, il­­letve ennek mérlegelése reá vagy szüleire hárul, tehát fo­kozódik a felelősségük. Sem­miképpen nem lenne szeren­csés, ha ezáltal a szakképzet­­len nők tábora gyarapodna. Erre az új helyzetre ezúton is szeretném felhívni a figyel­met, — hogy az igen kimon­dásakor jövőjükre is gondol­janak a fiatal lányok. Válás— magyar módra Korábban a törvény úgy rendelkezett, hogy a házasság felbontásához alapos és ko­moly ok szükséges. A váló felek úgy vélték, a legtisz­tább, ,ha a „családi szennyest” odaterítik a bírói pulpitusra, válogassanak belőle a bírák, amennyi az alapos és komoly ok kimondásához szükséges. — Arra viszont nagyon ügyeltek a váló felek — mondja dr. Pomázi Károly, a bíróság elnöke —, hogy le­hetőleg a másikat feketítsék be, s ezáltal önmaguk maku­látlanok maradjanak. Őszin­tén megvallva, az ilyen „tur­­kálás” sokszor undorítóan visszataszító, emberhez mél­tatlan volt. És a legszomo­rúbb, hogy néha úgy alkud­tak a gyerekre, mintha nem is­ emberről, hanem valami­lyen használati tárgyról len­ne szó. Enyhített ezen a helyzeten a Legfelsőbb Bíróság egyik irányelve, de véglegesen csak az új törvénymódosítás tesz pontot a „Válás magyar mód­ra” végére. Ezentúl a közös akaratnyilvánítás elegendő a h­álás kimondásához. A há­­zastársak előzőleg a családi otthon falai között kötelesek eldönteni, mi legyen a gyer­mekkel, hogyan osztoznak meg a lakáson, hogyan ren­dezik a vitás kérdéseiket, és az így létrejött megállapo­dásukat bírálja felül a bíró­ság. Mindenekelőtt arról az oldaláról közelítve meg a kérdést, hogy a házasság fel­bontása hogyan hat a gyer­­­mekre. Az utód helyzete töb­bé nem lehet alku tárgya.­­ Ez nagyon lényeges új vonása a törvénynek, való­ban a szocialista társada­lomhoz méltó módon rendezi a kérdést. Érzésem szerint ezzel nem csökken és nem emelkedik majd a válások száma, maga a folyamat azonban feltétlenül jobb me­derbe kerül. A váló feleket nem a gyűlölet, hanem a fel­ismerés vezérli, hogy zátony­ra futhatott ugyan a házas­ságuk, de gyermekeik továb­bi sorsáért változatlanul ők a felelősek. A bíróság elnöke bírói gya­korlatából tudja, hogy évekig milyen nagy gondot okozott a gyermektartási kötelezett­ségükről megfeledkező vagy tudatosan mulasztó apák ügyében ítéletet­­ hirdetni, és tartozásukat behajtani. családjogi törvény módosítá­­­sa erről is intézkedik, még­pedig úgy, hogy rászorultság esetén az állam a tartásdíjat a gyermeket eltartó szülőnek megelőlegezi, majd a köte­lességmulasztón behajtja.­­ A törvény igen jól fog­ta meg ezt a kérdést. Mert bármiféle bírói határozat szü­letett, az csak papír volt, amire a gyermek tartásával küszködő szülő nem kapha­tott a boltban tejet, kenyeret, ruhát, akárhány pecsét is volt rajta. Az állam most erkölcsi és anyagi erejével is a gyer­mek gondját viselő mellé állt. A kötelezettség elől bujkáló házastárs most már nem a másik szülő pereske­désével, hanem az állam szankcionáló hatásával talál­kozik. A törvény e részének egyszerre van fegyelmező, visszatartó és szankcionáló hatása. A legszebb benne, hogy mindezt egy nagyon hu­mánus ügy érdekében teszi a törvény: m­i fog, a törvény akkor ha­­tékony, ha az élet által fel­vetett problémákra ad vá­laszt és megoldást. A mó­dosított családjogi törvény­ről — amelyet az országgyű­lés elfogadott — mindez el­mondható. Akik nap mint nap találkoznak vele, akiknek, napi munkájának része ez a törvény, érzik is, hogy jelen­tős lépés történt a családjog továbbfejlesztésében, mely segíti az ő személyes mun­kájukat is. Sasvári György Harmincnyolc nyilvános telefonkészülék működik a városban A tanácstagi beszámolókon a lakosság széles körben ve­tette fel, hogy városunk lakó­területei nincsenek megfele­lően ellátva nyilvános tele­fonkészülékekkel. A kérdés­­nek utánajártunk, és meg­állapítottuk, hogy jelenleg a város lakóterületein harminc­­nyolc nyilvános telefon mű­ködik, amelyeket tantusz, il­letve pénz bedobásával bár­ki­ igénybe vehet. Megállapít­ható az is, hogy a készülé­kek területi elhelyezése ked­vező, lényegében átfogják a város valamennyi lakott egy­ségét. A legtöbb készülék a város belterületén üzemel: összesen tizenhat nyilvános telefon. Kettő a Dózsa György úti postán, egy a Barátság úti postahivatalban; nyilvános telefonkészülék van a vasmű­­v­es munkásszállójában, a Béke étteremben, a városi ta­nács portáján, a Dózsa György úti fodrászatban, az Arany Csillag Szálloda halljában, a Kohász sporttelepen, a rende­lőintézet portáján, a Napsu­gár presszóban és öt készülék a kórházban, emeletenként bekapcsolva. A Ságvári vá­rosrészben hat nyilvános te­lefonkészülék üzemel (itt a Ságvári városrész alatt a bel­ső közüzemi tömböt is ért­jük). Telefonkészülék van a Munkácsy utcai trafikban, a városrész postahivatalában, a tejüzem portáján, a piactéri ABC-áruházban, 26-os Álla­mi Építőipari Vállalat szék­házának portáján és a Mun­kácsy utcai fodrászszalon­­­ban. A Kertvárosban is üze­mel két nyilvános telefon­­készülék: egyik a városrész postahivatalában, a másik az Aranyhordó étteremben. A Castrum városrészben nyolc nyilvános telefont helyezett el a posta, ezeket az idén sze­relték fel, többségük tantus­­­szal működik. E legsűrűbben lakott városrész nyilvános telefonjait a castrumi ABC- áruházban, a kisegítő iskola előterében, a Martinovics ut­ca 29-ben, a Martinovics ut­­cai kékházban, a Római kör­ út 41-ben, a Római körút 21- ben, a Vasmű út 63-ban és a Római körúti fodrászatban szerelték fel. Az Óvárosnak három nyilvános telefonja van: a Petőfi­ utcai postahi­vatalban, a Venyimi úton és a Pentele bisztróban. A város külső területein ugyancsak három nyilvános telefonké­szülék üzemel: a radari biszt­róban, a vasútállomáson és a szigeti hajóállomáson. Hasonló nagyságú városok­hoz viszonyítva, már nincs Dunaújváros kedvezőtlen helyzetben a nyilvános tele­fonok tekintetében. E készü­lékek megóvása, mint a ta­nácstagi beszámolókon is el­hangzott, sok embert szol­gáló közérdek. Hétfőn: Béke és barátsági gyűlés A Hazafias Népfront VI. körzetének (Kertváros) el­nöksége május 27-én délután 6 órakor, a kertvárosi isko­lában műsorral egybekötött béke és barátsági gyűlést tart. 3. oldal 4 gy­e­rmekfia fura Legszívesebben a gyermekszemekről írnék: a ragasz­kodással, hűséggel, odaadással, nyíltsággal teli gyer­mekszemekről, amelyek minden kétely nélkül néznek fel ránk, s bizalommal fogadják szavainkat. Akinek gyermeke van, tudja: semmi sincs e gyermekszemek keltette örömnél áradóbb, semmi sincs, ami bennünk ehhez fogható derűt fakasztana. Mi, felnőttek leginkább e gyermekszemekből sugárzó bizalomért vagyunk felelősek. Ha elvész, ha a mind okosabb tekintetekből a bizalom fénye kihuny, tán sem­mi sem marad, ami bevilágítaná életünket, s a világban — amit gyermekeink számára is építünk, gazdagítunk — koldusként fogunk ténferegni. A saját érdekünk végiggondolni bátran, hogy gyermekeink szeme ma­holnap ifjak szeme lesz, s hogy rajtunk múlik a ra­gyogásuk. Rajtunk múlik, hogy ifjúvá serdülő tulajdon gyerme­künk barátként mérlegeli-e majd tetteinket. Mert a mérlegelésre elkerülhetetlenül sor kerül, s az ítélet is tetteink folytatásának nélkülözhetetlen része lesz. És­ rajtunk múlik, hogy gyermekeink — tetterős if­jakká érve — igazságosan és pártosan ítélkezzenek. Nem pusztán ismeret az, amit gyemekeinknek át­adunk. A világ tényeit, a világhoz való kötődéseink szálai, az e szálakból szőtt érzelemháló szűri meg, s ha akarjuk, ha nem, ezt a hálót fiaink bennünk fel­fedezik. Óvnánk őket a széltől is, szeretnénk őket távol­tartani minden egyes gondtól, ami minket emészt, jobb világot kínálnánk nekik tálcán, mint, amit ők lesznek hivatottak megteremteni. Gyönyörű szemükben előbb a bizalom melengető fé­nye halványodik, ha nem merjük vállalni előttük érze­lemgazdag önmagunkat, s e figyelmeztető jelre azonnal tartozunk felfigyelni, és a jelzés okát — míg nem késő — magunkban megkeresni. Vajon nem viselünk-e maszkot gyermekeink előtt, nem burkolózunk-e a tárgyilagosság bölcsességet sejtető köpenyébe, nem kínálunk-e nekik illúziót a kételyeink­től árnyalt, de a meggyőződésünk fényétől világló való­ság helyett? Tudomásul kell vennünk, hogy gyermekeink a ben­nünk felmerülő kérdésekre is kiváncsiak, s a számukra megtisztított, szép, kerek válaszokkal hosszú távon semmit sem tudnak kezdeni. Ha a megismerés néha gyötrelmes, de mindig izgalmas folyamatának minden részletét nem érzik át, s a kész válaszokkal már gyer­mekkorukban telítődnek, az első csalódás megingatja a bizalmukat. A mi dolgunk, a szülők dolga ezt a bizalmat újra meg újra visszaadni. Másképp a mindenre tág gyermek­szemekben előbb-utóbb tompul a kíváncsiság, s a min­denek felett való győzniakarás ragyogását a közömbös­ség zavaros, vagy a cinizmus gúnyos csillogása váltja fel. Gyermekeinkben a gyermeket csak emlékeinkben őrizhetjük tovább, felnőnek mind, maholnap ők lesz­nek az ifjúság. Az ifjúság nevelése a családban kezdődik, s ezt a teendőt nem háríthatjuk a társadalomra, mert bár az ifjúság nevelése közügy, a leendő ifjúságért elsősorban mi, szülők vagyunk felelősek. Aczél Gábor Két brigád A könnyűipar rekonstruk­ciós munkálatainak része­ként a VOR dunaújvárosi gyáregysége ebben az évben 6 millió 459 ezer forintot költhet gépvásárlásra. A gép­vásárlás ilyen arányú szere­peltetésének az az indoka, hogy a gyáregységnél folyó rekonstrukciónak a géppark­­felújítás a fő célja. Az elő­irányzott összegből a közel­múltban 1 millió 478 ezer forintot költöttek hét olasz — hét gép gyártmányú MACPI típusú programvezérlésű vasalógép­re. A vasalógépeket plusz munkával május 26—27-én a gyáregység Kun Béla lakatos és Heve Éliás műszerész szo­cialista brigádja szerelte fel. A lakatosok és a műszeré­szek szakmai felkészültségét dicséri az a tény, hogy a va­salógépek munkába állásához nem kellett igénybe venni a gyártó olasz cég szakembe­reit, „ T - - -

Next