Dunaújvárosi Hírlap, 1974. június (19. évfolyam, 44-51. szám)
1974-06-28 / 51. szám
■ [UNK]m Jjabb két dunaújvárosi csapatgyőzelem Kupo HVÚrott (Tudósítónktól) Hétfőn folytatódtak Kaposvárott az úttörőolimpia versenyei. Bár ezen a napon csaknem egész nap eső áztatta a pályákat, s a versenyzők gyakran fedél alá menekültek, a fiatalok lelkesedését semmiféle eső nem moshatta el. Ezen a napon már sokan búcsúztak Kaposvártól, hazautaztak az atléták és a tájékozódási futók. Az olimpia negyedik napja a labdajátékoké volt, már ekkor kitűnt, hogy egyes csapatok tudásban, felkészültségben kiemelkedtek a mezőnyből, így még a befejezés előtt jónéhány csapat akad, amelynek tagjai már a nyakukban érezhetik az aranyérmet. Debrecen labdarúgói, Ajfca röp Iabelás lányai, a budapesti leány és a pécsi fiú kosárlabdázók a győri leány és a nyíregyházi fiú kézilabdázók. Ez utóbbi labdajátékban a dunaújvárosi fiúcsapat sokáig versenyben volt, s vais lózmű, hogy dobogós helyezést érnek el. Kedden látszólag szegényes volt az úttörő-olimpia műsora, a labda játékok szüneteltek, de a játékosoknak bizony jól jött a három egymást követő versenynap után egy kis pihenés. Arról, hogy a gyerekek ne unatkozzanak, a kaposvári üzemek és iskolák gondoskodtak, az olimpikonok értékes tapasztalatokat szereztek, ezenkívül jókat ettek a húskombinát vagy éppen a cukorgyár termékeiből. Amíg az olimpikonok nagy része kellemesen töltötte az időt, két újabb sportág mutatkozott be a közönségnek. Tollaslabdában először rendeztek országos versenyt úttörőolimpián. A Tollaslabda Szövetség főtitkára, Rázsó PM elmondta, hogy nem volt a merész kezdeményezés ez, hiszen az igazolt úttörőversenyzők száma már majdnem 15 ezer, s ezzel a tollaslabda 1 h, mindat hivatalosan elfogadott sportág között, a tizedik helyen áll. A másik sportág, a tornaverseny volt, ami ugyan nem volt ősbemutató, de igazi bemutatója volt a sportág szépségének. A reggeltől estig tartó tornaparádé hősei dunaújvárosiak voltak. Amikor a verseny megkezdődött, már mindenki rájuk, az esélyesekre figyelt. Nem is csoda, hiszen a nézők olyan gyakorlatokat láthattak tőlük, amilyenekkel néhány éve még felnőtt versenyeket lehetett nyerni. Nagyszerű teljesítményük eredményeként fölényesen védték meg bajnoki címüket. Erdes Péter A tollaslabda csapatbajnokság első korcsoportjában a Fejér megyeiek 4:0 arányban legyőzték a Pest megyei csapatot, ám Szolnok megye csapatától ugyanilyen arányban kikaptak, s így a döntőben csak a harmadik-negyedik helyért mérkőzhettek. Ezt az akadályt már sikerrel vették, ezúttal a Somogy megyeieket győzték le 4:0 arányban, s bronzérmet nyertek. Megkezdődtek a második korcsoport küzdelmei is, Fejér megyeiek az első mérkőzésen győztek. A dunadyAiEOS! 106>Attilaőida-csapat nehéz mecÄSzesen 12:1*2 arányú döntetlen eredményt ért el Budapest csapatával szemben, s mivel a nyíregyháziak a házigazdákat is legyőzték, a dunaújvárosiaknak már nincs esélyük az aranyéremre. Győzelmet váltttek*»# dunaúíjvárosi Ifesztsäri Bffl. A tazónos Iskola leány és csa tornás a csapat atwi, és se győzelem. Itt&fene ezek, a győzelmek az „A” kartegóriSban nem is maradtak el. A leánycsapat Óvári Éva,P01h Btergit, Lővei Mária, Nyalka Erika, Németh Erzsébet és Hegedűs Anna összeállításban, a fiúk Balázs László, Berényi György, Erdélyi Péter, Pánczél Gyula, Nagy István és Mészáros Istvián összeállításban újabb kiét olimpiai bajnokságoit hoatak Fejér megyének. A fiú tornászok az egyéni versenyben is diadalmaskodtak, a szerenkénti döntőkben csak ritkán állhatott fel melléjük egy-egy budapesti versenyző a dobogóra. Az egyéni összetett tornaverseny úttörő olimpiai bajnoka Erdélyi Péter lett. Balázs László ezüstérmet, Berényi György bronzérmet nyert. ÜTTÖRŐ-OUMPIA Dunaújvárosi Hírlap Magyar Népköztársasági Kupa — 1. július 7-én— A fJsztriarúgó Magyar Népköztársaság Kupa 1974—75. évi versenykiírását kiadta az MLSZ. A alapfokú selejtező mérkőzéseket a járási, illetve a városi labdarúgó szövetségek rendezik. A dunaújvárosi járási-városi labdarúgó szövetség elkészítette a csoportbeosztásokat és a sorsolást. Csapatok: Adony, D. Papír, Ercsi Kinizsi, Pusztaszabolcs, Toldi SE (megyei I. o.l, Apátszállás, D. Volán, Előszállás, Iváncsa, Nagykarácsony, Perkáta, Ráckeresztúr (megyei II. o.l. Besnyő, D. Vörös Csillag SK (járási bajnokság). 1. forduló: 1Q$4. j&fám 7. de. 10 óra: rés Iváncsa—Perkáta, D. V.Csillag—Nagykarácsony, Előszállás—Apátszállás, Besnyő—Ráckeresztúr. 2. forduló: 1974. júliu H. du. 5 óra: I. csoport: (Háncsa—Berkéta győztese)—Adony. II. csoport1: (D. Vörös Csík. —Nagykarácsony győztese)— Pusztaszabolcs. IH. csoport: (Bfccseätfefej— Apetszállás győztese)—D. ‘táo* Kén. W. csoport*: (Besnyő—Báckeresztúr győztesei—i&seéi Ksnfest. 3. filmdMÜó: jÚHms X dí. 5 ás»®: I. csaj*»! gj^feteee;—4K csoport győztesénél. X. csoport győztese?—WA Gaaport győztesével. 4. ffordvitfo: 1994. yufats- 3K. dk. 5 óra: k—Sí. csoportc ssíeamws«— X~-4Sfr. csoport győztesével,fewtoi, SE — mint nK-kapcs oit adnak be a megyei 16-ob seie*tea0fc>e, anjfc WK4. aut&Kettts 4?én koriéi ineigréáefezésBe. A megyei sefeafceeek . M5- 8 jmmiMy a .soesjfóls saewnté,—• ifczfejMaSMSt •—• awfiniatas 4. na ítegra, 4. Servári jjaiássja íEnsróg, 5. Sárbogárdi M cafe (á)—D. Építők, 7. D. lav pír.—Szív. MÁV Eftwsc. ,8Í itanaújv. járás—D. Kofesz SÉ. Az elölálló csapatok, a dályaválasztók. A KoliassjÉ a D. Építők és a Szív. Előre NB-s csapat.dk antifmecus f-i bajnoki stecícdaiágei miatt ezek laMf&paffc wp* dőpontban — * a megj«. i * sgioi. vétség döntése alapján — rendezik meg. Versenyszabályok: Döntetlen eredmény esetén különböző osztályú csapatoknál az alacsonyabb osztályú csapat jut tovább akkor is, ha pályaválasztó volt. Azonos osztályúak mérkőzésén döntetlen eredmény esetén 2 x 15 perces hosszabbítás következik. Ha ez sem hozna döntést, akkor a továbbjutót büntetőrúgásokkal kell megállapítani. Az osztályok megállapításánál az 1973—74. évi bajnokságban való szereplést kell tekintetbe venni. A tervezettnél korábban, július 1-én, hétfőn kezdi el a felkészülést a dunaújvárosi Kohász NB II-es labdarúgócsapata. A játékosok reggel nyolc órakor a Dunai Vasmű rendelőjében sportorvosi vizsgálaton vesznek részt, majd délután három órakor megkezdődik az első edzés. Hosszú évek óta fglalkozik a legfiatalabb sportolókkal Hornyik Károly, a Ságvári Endre Általi Iskola testnevelő tanára. A testnevelésnek sokféle formája van: a különféle sportok leendő művelőit felkészíteni a versenyzésre és a „sportemberségre”, ehhez nem, a tapasztalat, a tudás, ehhez hivatásszeretet és olyan szív kell, amilyen például Irsik Károlynak van. Nem véletlenül nyertek tanítványai ebben az évben is két négymsa-csapatbajnokságot a X. Nyári Úttörőolimpián. Tömegsport: Többszázan indulnak a kohászati gyárrészleg kocogóversenyén Vidám ünnepséggel összekötve, kocogóversenyt hirdettek a kohászati gyárrészleg társadalmi szervei. A június 29-ére kitűzött tömegsportrendezvény iránt igen nagy az érdeklődés: igen sokan családostól beneveztek, így eddig mintegy ötszáz felnőtt és százhúsz gyerek neve szerepel az indulók listáján. A résztvevők szombaton reggel, nyolc óra előtt gyülekeznek a Duna-parti Eszperantó úton. A csónakház és a horgásztanya közötti , mintegy két és fél kilométernyi távon három indulási pontot jelöltek ki a szervezők. Az elsőről a teljes táv végigfutására vállalkozó fiatalabb felnőttek, a másodikról — amely mintegy 1500 méternyire esik a céltól — az idősebbek, míg a céltól 800 méternyire kijelölt harmadikról a gyerekek indulnak, pontban nyolc órakor. A horgásztanyához befutó résztvevők oklevelet és három blokkot kapnak a szervező bizottságtól. Az utóbbiakat néhány perccel később, az ijúsági szigeten hasznosíthatják a kiszáradt torkú kocogók, ahol a blokkokat egy-egy korsó sörre lehet beváltani. A kocogás fáradalmait ugyanis délig tartó vidám ünnepséggel vezetik be a kohászati gyárrészleg dolgozói. HVDSZ megyei sportnap A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszerve zete Fejér megyei Bizottsága Dunaújvárosban rendezi meg az 1974. évi HVDSZ megyei sportnapot. A D. Kohász SE tömegsporttelepén 1974. július 6-án, szombaton 9.00 órától egész napos sportműsor keretében 9 pályán, azonos időben, kispályás férfi-női labdarúgó- és kézilabdatornát rendeznek. A sakkversenyt hat asztalon a Partfigyelő és Költségvetési üzem kultúrtermében tartják. Szentendrén mérkőznek... A Szentendrei Nyár ünnepi sportműsorban — a nyitás napján, június 30-án — szerepel a Duna-menti városok közötti kispályás labdarúgó férfi és női torna. Városunkból a kispályás csapatok közül újabb csapatok neveztek, és így 6 férfi (DUNAKER Viceös Meteor, Intercisa, Nyomda, Milan, Independieáe, lífOM) és X női (Elem* mar.) csapat képviseli Dunáé «felár őst. Az elmúlt évben az liftet, illetve az Elemgyár női csapata megnyerte a tornáfc. Ezúttal is sikeres szereplést várunk a csapatoktól. M ftPMÍ««W körvéttel kol᧠S ánifjff1 tett t kenélabdáeat az elmÄ hfenspban. Stose&afeban vettek nőset kupa- és középfiskolai bajnoki mérköaiéteeken. Május 9gfei az „jmtecoisa’ íparrta- TtSfo bajnokságon Zalaegerszegen W csapat közül a mésodik feeren végeztek. 1 4-en Veszprémben a l&ptCtjokolás területi elöikönt másodikként jutottak több az országos döntőre, azSütaen 6 csapat vett részt. Az Apiros PPSK kézilabdásai egyerfflkes teljesítményt nyluistáia, Nyíregyhazan nem tegyozscée és csak a tÉúúteti dömötröl bozofd.et edrlém~ alagsori lettek másodikok a Gsobí Rievai gimnéziíifntá. S 11. kapus: Nemes J., m*fi S., Gijasíjarík K. K. K. erc íszappartos L. - ...... ~ .................— 1974. jTrrtus 28., péntek íiportnwiser PÉNTEK: Kispályás foci: Independierate-líscér. 17.00 óra, Lenin tér. 1 - VASÁRNAP: Labdarúgás: D. Építők—Bp. Növényélaj, Nyári Tqto KisopjEi, 14Í90 óra, kertvárosi sportl HÉTFŐ: Káé,pályás foci: Vörös Meteor— K&k Acél. 17.00 óra, Lenin tér: TöMi Ped.—MEAFC 17.30 óra, Kallós úti pálya. Inter.—Wilkinson HfcO0 óra, Lenin tér. r -j tiruszWJH.hm^tófeá felé. A Hibfr— völgyet Csókakő, a listeéi utwst Táüa- és vm.s. a Qsércvár felé b völgytől» olatot, ?íes. és © íasenés twwstaufeík egészen a víirákig vezetnek. A várak közül négy, az Országos Kék Túra útvonalán található. A kék jelzésen kívül Csókakő várához a Mórról induló piros romjelzés, Geszteshez az Oroszlány—Szár közötti sárga, Vitány várhoz pedig a Tatabányát Csákvárral összekötő zöld turistaút-jelzés is vezet. A csáki várhoz is eljuthatunk a kék jelzésen kívül a Som-hegyet Kőhányás-pusztával összekötő kék kereszt jelzésen is. Gerencsér várat a Pusztavári—Csákberény közötti zöld, valamint a Mórt és Oroszlányt összekötő piros jelzéssel ellátott turistautakon lehet gyalogtúrával elérni. A Tatai vár a város központjában, az Öreg-tó partján található. A Vértest behálózó erdőgazdasági műutak használata engedélyhez kötött. Az úthasználati engedélyt — kellő indoklás alapján — a Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság adja meg. (Tatabánya, Dózsakert út 63. sz.) Az erdőgazdaság műútjairól a gépjárművekkel letérni — földutakon haladni — szigorúan tilos. Az egész Vértes területén csak a kijelölt tűz-SBefed-hwayoition saúbad tüzet í. CST^KI W*R .rae»vet- a „váraít tawftoklo Csákoferól kapta. Kiesőbb a Rozgonyi és Török csafed tulajdonába került és a gesztesi vár tartozéka lett. A' Csáki vér egy várÄszerü Ä^fenetes szifetofal tetejjén ahonnan jó kartás nyílik a környező völgyekre, rftakra. A kedvező természeti adottságok Uúafdyeiószinülleg nem épíettek itt komolyabb erődítményt (az egyszerű palánk is elegendő volt), s ezért ma már romjai sem lelhetők fel a hajdani várnak. CSÓKAKŐ VÁRRA. Valószínűleg a XII. század végén épült. 1323 után királyi vár lett, majd zálogképpen a Rozgonyiak kezére került. 1543-ban a török elfoglalta, s néhány visszavétel ellenére 1686-ig birtokolta. A XVII. század vége óta birtokosai nem gondozták. Csókakő szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár volt. Kétemeletes öregtornyának — amely egyben kaputorony is volt — maradványai láthatók a vár északi sarkában. .GERENCSÉR VÁR. A Vértesben fennmaradt legrégibb épület. Első említése 1231-ből való; akkoriban még Wdvorhelnek hívták. Mai nevét valószínűleg várhoz tartozó faluba telepedett göröncsérekről (fazekasokról) kapta. A vár mindössze egy körülárkolt toronyból állt, amely először Csák, majd volt. 1366-ban királyi birtok Nagy Lajos király itt tárgyalt a Velencei követekkel a törökök elleni hadjáratról. Ma már csak a torony faltöredékei láthatók. GESZTES VÁRA, A XVI. században mégs.íG„réttes”néven említették a királyi birtokban lévő várát. 1*388-ban Zsigimond, 1435-ben Mirest, 1*495-ben Hláiszló király tartferre adotta. 1551 és 1597 között török kézen volt, női m. a magyaroknak közben többször sikerült visszafoglalniuk. Gesztes l 605-ig jól védhető, erős vár volt. Hegytetőn épült, s belső tömbjét előudvar és várudvar is védte. A belső vár ma is viszonylag jó állapotban van, egy részét turistaszállásnak alakították át. TATAI VÁR: Építésének ideje ismeretlen. Az 1380-as években Laczkfi nádor birtoka, majd 1413-tól Zsigmond királyé, aki a várat építtette. 1463-ban Mátyás király visszaváltotta a Rozgonyiaktól az elzálogosított várat, és mulató-palotává alakította. Ulászló itt tartotta 1510-ben az országgyűlést. A törökökkel való békekötés után a bécsi haditanács olaszbástyás rendszerben építette körül. A Rákóczi szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét. A többszörösen átépített vár ép részében ma múzeum van. VITÁNY VÁRA: Közvetlenül a Gerencsér vár után épülhetett. Az 1300-as években harmincöt helység tartozott Vitányhoz. 1410-ben Zsigmond király elzálogosította, így került a Rozgonyi-, majd a Kanizsay-család tulajdonába. 1551—1598-ig török kézen volt. Szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár, amelyet szűk falszoros és kétszeres árok vett körül. A két négyszögű torony ablaknyílásaiban egykor kőkeretes gótikus ablakok lehettek. S FárÉáwík a Vértesben,