Dunaújvárosi Hírlap, 1974. augusztus (19. évfolyam, 61-69. szám)

1974-08-02 / 61. szám

ülést tartott a városi pártbizottság A városi pártbizottság tegnap, augusztus elsején, délután ülést tartott Napirendjén szerepelt „A pártszervek és szer­vz­etek tevékenysége a bérből és fizetésből élők élet- és munkakörülményeinek alakításában az 1970-es pártértekez­let óta” című jelentés, amelynek előadója Péter Mihály elvtárs a városi pártbizottság csoportvezetője volt. Majd a pártbizottság intézkedési tervet fogadott el a párt XI. kong­resszusának előkészítésére és a párt vezető szerveinek újjá­­választására. A pártbizottság megvitatta és elfogadta a vá­rosi pártbizottság beszámolójának vázlatát, amelyet majd a városi pártértekezlet elé terjeszt. Jóváhagyta az 1974. II. féléves pártbizottsági és végrehajtó bizottsági munkaterveket. Tájékoztatót hallgatott meg és fogadott el a két pártbizottsági ülés között végzett mun­káról. E napirendek előadója Sárosi József elvtárs, a városi pártbizottság első titkára volt. Végül a pártbizottság sze­mélyi ügyekben foglalt állást, ma is a városba települt vál­lalatoknál. A Dunai Vasmű évi 35 millió forintot is el­érő összeget fordított a ne­héz fizikai munkák gépesíté­sére, s ugyancsak jelentős összegeket a munkahelyi ár­talmak csökkentésére, munka- és védőruha-ellátás­á­ra. A város munkahelyein fejlett az étkezési rendszer, az üzemegészségügyi hálózat. A tett intézkedések hatására az idén viszonylag javult a munkahelyek baleseti statisz­tikája. A fentebb említett négy legnagyobb dunaújvárosi vál­lalat 1972-ben 113 millió fo­rintot, forintot 1973-ban 104 millió fordított szociális juttatásokra (munkásvédelmi, egészségügyi, jóléti és lakás­­építési juttatások összesen). Az elmúlt három évben a város vállalatai 18 millió 977 ezer forint értékben járultak hozzá a város bölcsődei, óvo­dai hálózatának fejlesztésé­hez. A vállalati üdültetésben lényeges számszerű változás nincsen. A legjobb üdültetési lehetőségekkel rendelkező Dunai Vasműnél viszont megsokszorozódott az üdülés­ben részt vevők száma a ko­rábbi évekhez viszonyítva. A munkások azonban kevésbé igénylik a vállalati üdülte­tést: az üdülésben résztve­vőknek mindössze 30 százalé­ka fizikai munkás (1970-ben csak 16 százalék volt!) A városi pártbizottság — megerősítve a korábbi hatá­rozatokat — megjelölte a to­vábbi feladatokat a bérből és fizetésből élők élet- és munkakörülményeinek javí­tására. Négy év alatt jelentősen fejlődtek a dunaújvárosi munkások munka- és életkörülményei A bérből és fizetésből élők élet- és munkakörülményei­nek javítására a város vezető pártszervei 1970 óta 17 hatá­rozatot hoztak, amelyek vég­rehajtását a párt városi vég­rehajtó bizottsága időközben többször ellenőrizte. A mun­ka- és életkörülmények javí­tásához jó feltételeket bizto­sított az a pozitív­ változás, amely a városba telepített termelőüzemek és a vállala­tok fejlődésében, az előállí­tott termelési érték és a vál­lalati nyereség növekedésé­ben négy év alatt végbe­ment. A termelőkapacitások növekedése, az újabb munka­­lehetőségek, a termelési mu­tatók kedvező alakulása dön­tően befolyásolta a bérből és fizetésből élők élet- és mun­kakörülményeit. A munkás­védelem fejlesztése, a helyes A bérezésnél figyelemre­méltó eredmények születtek a munkásnők és munkásfia­talok bérezésében tapasztal­ható elmaradások, illetve aránytalanságok felszámolá­sára. A város üzemeiben 6500 munkásnő részesült az átla­gosnál magasabb béremelés­ben az 1973. évi központi bérintézkedés nyomán. Telje­sen azonban nem sikerült biztosítani mindenütt „az egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét. A Dunai Vasmű­ben a férfi szakmunkások átlagjövedelme havi 3382 fo­rint, a női szakmunkásoké 2432 forint, vagyis 26,7 szá­zalékkal alacsonyabb. Ez el­sősorban a nehézipari jelleg miatt van így. Azonban a Papíripari Vállalatnál — amely könnyűipari üzem — hasonló a helyzet: a női szak­munkások 24,1 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfi szakmunkások. A városi pártbizottság még éveken keresztül szándékozik figyelemmel kísérni, hogy a munkások és munkásnők minden munkahelyen azo­nos munkáért azonos bért kapjanak. Vállalataink a bérezésen kívül jelentős erőfeszítéseket tettek az üzemi és üzemen kívüli szocális, kulturális ellátás javítására. A vállala­bérgazdálkodás és a dolgo­zók szociális ellátásának ja­vítása rendszeres témája volt az üzemi, vállalati párt­­szervezetek tevékenységének. Az életkörülmények javí­tására tett intézkedések el­sősorban a bérpolitikában és a bérgazdálkodásban tükrö­ződtek. Az elmúlt négy év alatt a pártszervezetek befo­lyására a vállalatok differen­ciáltan dolgozzák ki az egyes kategóriák (munkás, alkalma­zotti, műszaki stb.) bérará­nyait, sőt a munkásbéreken belül hazzák következetesen alkal­az- egyes rétegek (szakmunkás, betanított és segédmunkás) belső bérará­nyainak differenciálását. munkásbérek — kategórián­­­ként — a következőképpen alakultak a város négy leg­jelentősebb vállalatainál: sok fejlesztési politikájában mindinkább érvényesül az az összehangoltság, amely a szo­ciális jellegű beruházásokat az összvárosi érdekek figye­lembevételével dönti el. Bár a lakásépítés a város­ban az elmúlt három esz­tendőben felgyorsult, az újabb lakásigénylők száma nem csökken, sőt emelkedik. Az 1970—1973 között átadott 2688 lakásból segítséggel épült. 566 vállalati A három év alatt átadott évenként változóan lakásokba 82—90 százalék között költöznek munkáscsaládok, s 61—76 százalékban olyan lakók, ahol a családfő 30 évnél fia­talabb. A város vállalatai 1971— 73-ban 21 millió 424 ezer fo­rinttal járultak hozzá a la­kásépítések támogatásához. A vár­osi pártbizottság kezde­ményezte, hogy — megfelelő támogatással — 1975 végéig a városban minden 3 vagy annál többgyermekes lakás­igénylő legalább kétszobás lakáshoz jusson. Ugyancsak a pártbizottság kezdeménye­zésére — a lakáskörülmények javítása érdekében — 1974. január óta másfél szobásnál kisebb lakás nem épülhet Dunaújvárosban. Erőfeszítések történnek a munkakörülmények javítása­ Szak- Betanított Segéd- Munkás Vállalat Év munkás munkás munkás átlagbér f­orint „ ,. .. 1970 2478 2126 1709 2222 Dunai Vasmű lg73 3232 2767 2296 2913 ,, 1970 2491 2344 1577 2198 2b. hp.­ip. V. lg73 2846 2453 2051 244ü „ . . . „ 1970 2156 1704 1905 1963 Papíripari V. lg73 2745 1973 2173 2407 Beton- és Vas­ 1970 2421 2197 1608 2308 betonip. Művek 1973 2814 2501 1925 2518 Ülést tartott a párt végrehajtó bizottsága A párt városi végrehajtó bizottsága augusztus 1-én csütörtökön rendkívüli ülést tartott, amelyen személyi ügyeket tárgyalt. Ezek között a végrehajtó bizottság Sörös Rozália elvtársnőt aki ered­ményes munkája elismerése­­ként­, ősztől az SZKP Po­litikai Főiskoláján folytat ta­nulmányokat, felmentette a pártapparátus nőreferensi funkciója alól és szeptember 1-i hatállyal Nagyváradi Ist­vánná elvtársnőt, a fésűsío­­koda üzemvezetőjét nevezte ki a városi pártbizottság nő­referensévé. ­A szovjet tervhivatal küldöttsége a papírgyárban A hazánkban tartózkodó Goszplan szovjet tervhivatal héttagú delegációja Valen­­tyin Petrovics Tatarinov fő­osztályvezető vezetésével szerdán látogatást tett az Országos Tervhivatal vezető munkatársaival a dunaújvá­rosi papírgyárban. A delegá­ciót Lakner Kálmán igazgató fogadta, aki­ tájékoztatást adott a gyárról, annak a ha­zai papíriparban elfoglalt szerepéről, az új hullámver­tikum építéséről és az ipar­ágat érintő közös kérdések­ről. Ezt követően a szovjet de­legáció megtekintette a cel­lulóz és papírgyárat és a be­ruházás építkezését. A pártértekezlet és a XI. kongresszus előkészületeiről tárgyalt az MSZMP Fejér megyei Bizottsága Csütörtökön ülést tartott az MSZMP Fejér megyei Bizott­sága. A pártbizottság első­ként a pártválasztások elő­készítésének és lebonyolításá­nak intézkedési tervét, a me­gyei pártértekezlet beszámo­lójának vázlatát, s a máso­dik félévi munkatervet tár­gyalta meg, majd elfogadta a módosított hatásköri listát, és meghallgatta a két párt­­bizottsági ülés között végzett munkáról szóló jelentést. Mó­dosította korábbi határozatát a IV. ötéves terv eddigi idő­arányos teljesítéséről, to­vábbá a XI. kongresszus és hazánk felszabadulása 30. év­fordulója tiszteletére indított munkaverseny legjobbjai munkájának elismerésére és oklevél adományozására ho­zott határozatot. Ezután ke­rült sor a megyei pártbizott­ság első titkárának megvá­lasztására. Pulai Árpád elv­társ, a Központi Bizottság titkárának javaslatára a pártbizottság, merése mellett, érdemei­el is­felmentette megyei pártbizottsági és vég­rehajtó bizottsági tagságából és első titkári funkciójából Grósz Károly elvtársat, majd Takács Imre elvtársat, a pártbizottság titkárát egy­hangúlag első titkárnak vá­lasztotta meg. A fedett uszoda építéséért... Egyetlen cikk keretében még csak felsorolni is képte­lenség lenne mindazon in­tézményi, vállalati, kiren­deltségi, brigád- és más kol­lektívák nevét, amelyeket a dunaújvárosi fedett uszoda építésének segítésére buzdító pártbizottsági felhívás meg­mozgatott. Az írásban rögzí­tett társadalmi munkaválla­lások és más felajánlások tö­mege bizonyítja, hogy váro­sunkban a társadalmi össze­fogás nagyszerű hagyomá­­nyai élő feszültségként, ten­­niakarásként rögződtek a du­naújvárosi emberekben, s ez a hatalmas tartalék energia a köz érdekében bármikor „h­adra fogható”. A fedett uszoda építésért szinte valamennyi dunaúj­városi lakos szeretne tenni valamit. Az építésből orosz­lánrészt vállaló Dunai Vas­mű mellé olyan konkrét fel­ajánlásokkal sorakoztak fel a vállalatok, amely felaján­lások a dolgozók aktív és lelkes közreműködése nélkül nem lennének teljesíthetők. A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára nem ajánlhatta volna fel, hogy az uszodához évi két­millió forint értékű terméket állít elő, s hogy ezek árából évente nyocszázezer forintot elenged, ha felajánlását nem előzte volna meg a ki­váló címet nyert Kállai Éva Szocialista Brigád, a zöldko­szorús XXIV. Pártkongres­­­szus Szocialista Brigád és más brigádok társadalmi munkavállalása, felajánlása. A dolgozók társadalmi mun­kájára épül az a négyszáz kőműves szakmunkás-óra, amit a Dunaújvárosi Vegyes­ipari Vállalat — többek kö­zött — az uszoda építéséhez felajánlott. A DÉDÁSZ he­lyi üzemigazgatóságának kol­lektívája társadalmi munká­ban vállalta, hogy az uszoda villamosenergia-ellátását még ebben az évben meg­tervezi, s ugyanennek a kol­lektívának más tagjai a kivi­telezés jelentős részét szeret­nék társadalmi munkával el­végezni. Bőséggel említhetnénk to­vábbi, nagyobb és szerényebb,­­ám az egyes kollektívákhoz mérten minden esetben je­lentős vállalásokat, felaján­lásokat, mi több, olyan nagyfokú önzetlenségről ta­núskodó egyéni felajánlások­ról is szót ejthetnénk, ame­lyeket egyszerűen nem is le­het elfogadni. Mindemellett az is igaz, hogy a városi párttbizottságon napról napra gyarapodó felajánlások tö­mege még így is csak csekély hányadát képezik annak az anyagi tehernek, amelyet a fedett uszoda megépítése je­lent. De hogy ez a hányad a továbbiakban is gyarapo­dik, s hogy a fedett uszoda építése folyamán csak nőni fog, erre a dunaújvárosiak tenniakarása — ez a roppant tartalék — a biztosíték. A. G. R­ENGETEG BÚZA Rengeteg búza, valóságos búzarengeteg termett ebben az esztendőben a dunaújvá­rosi járás termelőszövetkeze­teinek földjein. Július végéig a tizenhét járási termelőszö­vetkezet közül tízben befeje­ződött a gabona betakarítása is. A majdnem ezer hektár­nyi búzatermő területéhez képest a legkevesebb kom­bájnnal az adonyi Március 21. Termelőszövetkezet ara­tott : öt NDK-gyártmányú E 512-es gépükkel mégis a legelsők között fejezték be július 29-én a betakarítást, termésátlaguk pedig kilenc mázsával haladja meg az ed­digi legnagyobb — 1972-es — hektáronkénti átlagot: idén 52,39 mázsa búzát arat­tak hektáronként. A kiemel­kedő eredmény elérésében nem kis része van a repülő­gépes növényvédelemnek, amelyet az adonyiak ebben az évben már saját repülőgé­pükkel végeztethettek el. A termelőszövetkezet kom­báj­­nos brigádja az öt géppel már kedden Rácalmásra vo­nult, hogy ott segédkezzen a gazdag termés betakarításá­ban. A járás termelőszövetkeze­tei közül Iváncsán és Puszta­­szabolcson értek el még öt­ven mázsán felüli hektáron­kénti átlagot, de megközelí­tette az ötven mázsát a me­­zőfalvai, az ercsi, a rácke­resztúri és a baracsi búzater­més is. Az eddigi leggyen­gébb eredmény (Besnyőn és Előszálláson) negyven és fél mázsa hektáronként, ám ez is gazdagabb termést jelent, mint amennyit eddig bármi­kor learattak. A dunaújvárosi járás bú­zatermő területének egyhar­­madán ezen a héten még megfeszített erővel folyik a munka, s bár pontos adata­ink még nincsenek, az bizo­nyosra vehető, hogy a járás földjeiről minden eddiginél gazdagabb termést aratnak, s mind­en eddiginél több búza kerül a magtárakba. Műszaki konferencia A 26-os Építőipari Válla­latnál pénteken műszaki konferenciát tartanak. A vál­lalat életében mindig jelen­tős helyet foglaltak el az ilyen tanácskozások, ahol ott vannak a munkások képvise­lői is. Emeli a tanácskozás jelentőségét, hogy első eset­ben kerül sor a kongresszusi és felszabadulási munkaver­­seny-kezdeményezés után ilyennek a megtartására. A műszaki konferencia beve­zető fóruma a soron követ­kező termelési tanácskozá­soknak. Augusztus 4-én; Járási Ifjúsági Találkozó Adonyban Augusztus 4-én, Adonyban rendezik meg idén a Járási Ifjúsági Találkozót. A járás kiszesei hónapok óta készül­nek a találkozóra, ahol igen gazdag program vár a részt­vevőkre. A rendezvénysorozat ifjú­sági nagygyűléssel kezdődik, délelőtt 9 óra 45 perckor, amelyet különböző sportver­senyek követnek. Délután a járás öntevékeny művészeti csoportjai tartanak bemuta­tókat, majd a csepeli Utas­színház politikai kabaréját tekinthetik meg a fiatalok. Este az OKISZ-labor divat­­bemutatójával folytatódik az eseménysorozat, majd ifjú­és bállal zárul a Járási If­júsági Találkozó.

Next