Dunaújvárosi Hírlap, 1974. december (19. évfolyam, 96-104. szám)

1974-12-03 / 96. szám

Mindnyájan feltalálók vagyunk Harminc éve békében élünk. Lassan középkorúvá érik az a generáció, amely a Don-kanyar förgetegében vesztette el apáit. Felnőtt, családot alapított a második világháborút — akár a középkor történelmét — csak könyvekből, filmekből ismerő új nemzedék. A játszótereken rohangáló gyerekek szülei sem ébredtek sziréna vijjogásra, nem szorult össze szívük a katonai behívó ismerős cédulája láttán. Mit tudnak szüleik, és mit tudnak majd ők békéjük áráról? Tudnak-e eleget róla ahhoz, hogy napról napra újrateremthessék, megőrizzék, gyarapítsák örökségüket? Mert örökségünk ez a megszenvedett béke. És aki nem tud eleget a haladás nagy konfliktusairól, az a hétköznapi csatatereken sem tud helytállni. A történelmi tudat, önismeret hiányosságai miatt ezért bizonyulunk gyakran harcképtelennek mindennapjaink csatáiban is. Egyszerűen nem vesszük észre, hogy küzdőtéren vagyunk. Bezárkózunk munkánkba, magánéletünkbe, s ebből a védettnek vélt fedezékből kizárjuk a nagyvilágot. Egyedi, önző kis békénket védelmezzük. Kitérünk a konfliktusok elől, mert nem akarunk gondot okozni. Félünk a döntés felelősségétől, tehát nem vállaljuk, mert az a legkényelmesebb. Saját véleményünket jeligés takarékbetétkönyvként óvjuk a nyilvánosságtól. Hagyjuk, hogy mások vívják meg helyettünk a harcokat, melyekben mi is érdekeltek vagyunk, szemlélők maradunk, holott cselekednünk kellene. Ki más alakítsa szűkebb és tágabb világunkat, ha nem mi magunk? Hogyan fejlődjön a társadalom, ha a magunk közömbössége visszahúzó erővé válik? A szocialista demokrácia alapelve a társadalom minden tagja számára megadja a nyílt, őszinte eszmecsere jogát, a jog gyakorlása azonban kötelesség is egyben — vállalnunk kell véleményünket. A viták, a vélemények és az ellenvélemények közepette rajzolódik ki közös elhatározásunk szerint a fejlődés következő lépése, amelyet ismét csak együtt kell megtennünk. Rendszerint újabb viták, vélemények és ellenvélemények kíséretében, föloldódó régi és születő új konfliktusok, feszültségek áramkörében, mert nem lehet másként. Környezetünk a régi és az új ellentét árjával telített. Munkánk technikai feltételeinek közege és a társadalom egyaránt. Mint a társadalom tagjai, önmagunk is hordozói vagyunk az előremutató és a visszahúzó erőknek. Választásaink, véleménynyilvánításaink, az általunk teremtett vagy fölbontott helyzetek, sikereink és kudarcaink mind-mind a bennünk is létező ellentétek megnyilvánulásai. Az újítók, a feltalálók — a sokat emlegetett nehéz emberek — konfliktusai mindannyiunkra érvényesek. Ők, a technikai haladás úttörői lépten-nyomon a technicizmus köntösébe öltözött társadalmi maradisággal kénytelenek megütközni. Akkor is erről van szó, ha nyomós műszaki érvek híján csupán a bürokrácia, az aktatologatás, a felelősségtől való félsz hátráltatja munkájukat. A feltalálóknak a találmányuk sorsáért folytatott küzdelemben óhatatlanul a haladásba vetett hit válik fegyverükké. Tudják, hogy ember és gép megbonthatatlan egységet képez, műszaki haladás sincs emberi-társadalmi háttér nélkül, és tudják, hogy minden eredmény harc közben születik. A magunk életében mindannyian újítók, feltalálók vagyunk. Rajtunk múlik, hogyan találjuk meg helyünket a társadalomban, élni tudunk-e a szocializmus, a béke lehetőségeivel. Rajtunk múlik, hogyan, mit dolgozunk, miképpen rendezzük be életünket, megtanítjuk-e gyermekeinket érteni, nemcsak élni. Minden rajtunk múlik. Létezhet-e tágabb terep a kísérletezésre, újításra, mint az ember egyetlen élete? őrizzük magunkban a feltalálók hitét, hiszen a haladás harc közben — sokszor önmagunk legyőzése árán — ölt testet. Viczián Erzsébet Vita az üzemi demokráciáról • Vy J Művezetők tanácskoztak az épületelemgyárban Művezetői tanácskozást tartottak az épületelemgyárban november 28-án, amelyen — a művezetők és főművezetők mellett — a gyár üzemvezetői, osztályvezetői, valamint a társadalmi szervezetek tisztségviselői is részt vettek. A vitaindító előadás vázolta a művezetők sajátos helyzetét és szerepét a termelésben, értékelte az esztendő eltelt részében született eredményeket és végül foglalkozott az év hátralevő részének a feladataival is. A vitaindító előadást követően tizennyolcan kértek szót. A hozzászólók legtöbbet emlegetett témája az üzemi demokrácia volt, de sokan foglalkoztak a megfelelő műszaki feltételek kialakításának a lehetőségeivel is. Több konkrét javaslat is elhangzott a tanácskozáson, elsősorban a felesleges adminisztráció felszámolása és a társüzemekkel való, szorosabb együttműködés kialakítása érdekében. Végezetül nyolc küldöttet választottak a résztvevők, akik a decemberben sorra kerülő, vállalati szinten megtartandó tanácskozáson képviselik majd a dunaújvárosi gyáregységet. A közművelődés helyzetéről tárgyalt a városi pártbizottság A városi pártbizottság pénteken délután ülést tartott. Sárosi Józsefnek, a pártbizottság első titkárának megnyitója után dr. Szabó Ferenc ismertette a pártbizottság tagjaival a káderbizottság jelentését. Ezt követően Hiller Pál, a pártbizottság csoportvezetője előterjesztésében a közművelődés helyzetét vitatták meg. Az ülésen felszólalt Nagy Jenőné, Gresschner Ferencné, Gábor Bertalan, dr. Szabó Ferenc, Lakner Kálmán, Márffi József, Pifkó József és Sófalvi István. A közművelődés helyzetéről szóló jelentés, valamint a felszólalók átfogó értékelést adtak Dunaújváros közművelődésének helyzetéről, fejlődéséről és meghatározták a fejlesztés további feladatait. A városi pártbizottság elismerését és köszönetét fejezte ki a népművelés területén dolgozóknak az elmúlt években kifejtett áldozatos munkájukért, amelyekre büszke lehet és nemcsak hivatkozhat a város. A pártbizottság a közművelődés helyzetéről szóló jelentést és az abban foglalt feladatokat határozattá emelte. Az ülés Sárosi József zárszavával ért véget. Lapunk legközelebbi számában részletesen beszámolunk pártbizottsági ülés közművelődésünket értékelő napirendjéről. Több, mint száz teherautó munkában Hétvégi csúcsforgalom a Volánnál Az idei esztendő próbatétel a szállító vállalatok számára. Népgazdasági érdek a vasúti és közúti szállítókapacitások maximális és szervezett kihasználása. E cél érdekében szervezett két hete, s most a hét végén is Volánműszakot a Volán Tröszt. A 14. Volán dunaújvárosi üzemegységének illetékesei megkeresték a fuvaroztató vállalatokat, s arra kérték szállíttató partnereiket, hét végi szállítással segítsék a tehergépkocsipark minél jobb kihasználását, a szállítandó áruk rendeltetési helyre juttatását. A jó szervezőmunka eredményeként szombaton 129, vasárnap pedig 96 teherautó rótta a közutakat, s üzemelt a vagonkirakásoknál szombaton négy, vasárnap pedig két rakodógép is. Nemcsak a gépek, hanem a Volán-emblémát viselő gépkocsivezetők, rakodók, szerelők, forgalomirányítók munkával töltötték a hét vésgét. Szombaton 250, vasárnap pedig 150 ember állt csatasorba azért, hogy ne legyen fennakadás az árufuvarozásban. A legtöbb teherautó a cukorrépa szállításában működött közre. Iváncsáról és Martonvásárról Ercsibe továbbították a cukorrépát, s tehermentesítették ezzel vasutat a viszonylag rövida távú, mégis fontos feladattól. Serény munka színhelye volt a dunaújvárosi teherkikötő is. A Szovjetunióból víziúton érkezett fenyőládadeszkát a Dunai Vasmű egyik kikötői daruja segítségével itt rakták át teherautókra s innen szállították el az adonyi fatelepre. A korábbi gyakorlat az volt, hogy Budapesten rakták ki a fűrészelt deszkákkal megrakott uszályokat, és vasúton továbbították az árut Adonyba. Igénybe vette a Volán hét végi fuvarozószolgálatát gabonafelvásárló vállalat, s a a FOKA dunaújvárosi telepéről sódert is szállítottak a teherautók Enyingre, s más megrendelőknek. Nem kapcsolódtak viszont be a hét végi szállításba a környékbeli egyetlen termelőszövetkezetek, Dunaújváros környéki termelőszövetkezet sem igényelt teherautót a Volán-műszak idejére. Lejárt határidők nyomában Értékelték a kongresszusi munkaverseny-vállalások teljesítését a Vízügyi Építő Vállalatnál A közelmúltban a Vízügyi Építő Vállalat budapesti központjában értékelték a vállalat kilenc főépítésvezetősége I—III. negyedévi termelési eredményeit és kongresszusi munkaverseny- a felajánlások időarányos teljesítését. Az értékelés tanúsága szerint a dunaújvárosi főépítésvezetőség dolgozói a dicséretes első helyet vívták ki, mivel a III. negyedévi árbevételi tervüket teljesítették, és eleget tettek a kongresszusi munkaverseny-vállalásuk ez évben aktuális pontjainak is. Ez utóbbiak szerint a dunaújvárosi főépítésvezetőségen tizenhét munkabrigádot szerveztek és a brigádok megkezdték a szocialista cím elnyeréséhez szükséges feladatok teljesítését. Emellett húsz munkásnak biztosították, hogy szakmunkásképesítést szerezhessen, és ugyanennyinek pedig azt, hogy pótolja az általános iskolai végzettség még hiányzó éveit. Az újítómozgalom felélénkítésével ugyan egymillió forint megtakarítására tettek ígéretet, de a valóságban másfél millió forintot takarítottak meg a különféle újítási-ésszerűsítési javaslataikkal. Környezetvédelem a gyakorlatban A Dunai Vasmű tűzihorganyzó üzeme szennyvizének cinkszennyezettségét rendszeresen polarográffal mérik és a kapott adatok rögzítése-elemzése-értékelése egyik fontos részfeladata az egyre szigorúbbá váló környezetvédelmi Biankának MA: A beszámoló taggyűlésekről jelentjük... * A valódi igényességről Iskola az árnyékban * NB II-es csapatunk a kiesés közelében Szovjet építési delegáció járt Dunaújvárosban Szovjet építési delegáció járt városunkban november 29-én. A delegáció tagjai látogatást tettek a 26-os Állami Építőipari Vállalatnál ahol Horti József főépítés vezető kalauzolásával megtekintették a lakásszerelést és a belső munkákat. Az építési delegáció tagjai a látottakról elismeréssel nyilatkoztak. Lakásépítési ankét Székesfehérvárott Tanácsi és lakásszövetkezeti vezetők részvételével megyei ankétot rendeztek Székesfehérvárott az állami és magánlakásépítés finanszírozásának tapasztalatairól, a várható tendenciákról. Az ankéton dr. Fekete László, az Országos Takarékpénztár vezérigazgató-helyettese ismertette a lakásépítés várható eredményeit, a hitelkonstrukció hatásait. Mint ismeretes, a negyedik ötéves tervben 400 ezer lakás építését tűzték ki célul, s ezzel szemben 1975. végéig az előzetes becslések szerint 430— 435 ezer lakás készül el hazánkban. A terület-előkészítési, közművesítési költségek emelkedése miatt mintegy 30 ezerrel kevesebb állami (tanácsi értékesítésü) lakás épül fel az előirányzottnál, vagyis 152 ezer állami lakás elkészítésével számolnak, ezzel szemben a tervezettnél 17 ezerrel több társasházi lakás, illetve 45 ezerrel több családi ház épül az országban. Az ankéton bejelentették, hogy az 1973-ban kezdett munkáslakásépítési akció a vártnál nagyobb eredményeket hozott, eddig több, mint hétezer kedvezményes munkáslakás készült el, és a jövő év végéig mintegy tízezer munkáscsalád jut vállalati segítséggel saját lakáshoz. Az OTP által biztosított garantált hitelforma, valamint a hazánkban egyedülállóan alkalmazott szociálpolitikai kedvezmény szintén nagyban hozzájárult a lakásépítés, ezen belül a magánlakásépítés fejlesztéséhez. Az OTP 1974-ben összesen 7 milliárd forint hitelt nyújt a lakásépítéshez, s a takarékpénztári kölcsön kerete 1975-ben várhatóan eléri a 8 milliárd forintot. Ma délután Ifjúságvédelmi aktívaértekezlet A Hazafias Népfront Városi Bizottsága és a Dunaújvárosi Városi Tanács ma délután 3 órakor a vb tanácstermében ifjúságvédelmi aktívaértekezletet tart. Az értekezleten a családjogi törvény új vonásainak a gyámhatósági munkában és a gyermekvédő intézetek tevékenységében jelentkező hatásait és a rendőrség ifjúságvédelmi munkáját vitatják meg.