Dunaújvárosi Hírlap, 1975. december (20. évfolyam, 96-103. szám)
1975-12-02 / 96. szám
Fejér megye ötödik ötéves tervének főbb vonásairól A Hazafias Népfront Fejér megyei bizottsága pénteken kibővített ülést tartott a székesfehérvári városi tanács nagytermében. A testületi ülés előadója Garam József, a „Figyelő” főszerkesztője, ismertette a jelenlevőkkel az ötödik ötéves terv főbb koncepcióit, majd az ülés másik előadója, Teuber György, a Fejér megyei tanács elnökhelyettese, Fejér megye ötödik ötéves tervének jóváhagyás előtt álló, főbb elképzeléseiről adott áttekintést. A megyei tanács elnökhelyettese bevezetőként elmondta, hogy Fejér megye IV. ötéves tervének alapvető céljai teljesültek. A tervidőszak befejezéséig felépül mintegy 18 ezer lakás, s ezzel a lakásprogram az elképzeléseknek megfelelően teljesül. Bővült a megye egészségügyi és kulturális hálózata, s számottevően nőtt az ipari termelés. Egyes ágazatokban az országos átlagot meghaladóan fejlődött megyénk gazdasága. Mindez jó kiindulási alap az ötödik ötéves terv előirányzatainak kimunkálásához. Az előzetesen kidolgozott ötödik ötéves abból indul ki, tervkoncepció megye iparának hogy Fejér a meglevő bázisokon kell továbbfejlődnie, újabb ipartelepítésre nincs szükség. Egyetlen kivétel a bányászati ágazat, amelyben — még nem végleges döntés szerint — elképzelhető új bányanyitás. Alapelv az ötödik ötéves terv kimunkálásában, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési eszközöket — az országos elképzelésekkel egyezően — koncentráltan kell felhasználni. A kidolgozásánál tervkoncepció figyelembe szükséges venni a megyei pártbizottság és a megyei tanács korábban megvitatott és elfogadott területfejlesztési elképzeléseit, valamint az országos településhálózatfejlesztési koncepció alapján készített megyei településhálózat-fejlesztési tervet. Ugyancsak figyelembe veszi a terv a főútvonal-hálózat korszerűsítésénél az országgyűlés által jóváhagyott közlekedésfejlesztési koncepciót. Az alapelvek közt szerepel a megye két felsőfokú központ szerepkört betöltő városának, Székesfehérvárnak és Dunaújvárosnak kiemelt fejlesztése. Figyelmet fordít a középtávú terv a középfokú központok: Mór, Sárbogárd és Bicske fejlesztésére. Fejér megye településeinek fejlesztésénél mértékadó szempont, hogy a további fejlesztések eredményeként csökkenjen a különbség az azonos szerepkört betöltő települések között. Az előttünk álló tervidőszakban arra kell törekedni, hogy minden helyi szervnél, intézménynél jobban érvényre jusson a központi akarat, mint ahogy eddig ez történt. Tovább kell javítani a megye lakásellátottságát, előnyben kell részesíteni azokat a közműfejlesztési és kommunális beruházásokat, amelyek lakásépítés lehetővé teszik a töretlen ütemű folytatását. Ennek érdekében például szennyvíztisztító épül Székesfehérvárott, folytatódik a Dunaújváros vízellátását távlatban megoldó ercsi vízkivételi mű építése. A beruházási tevékenységet megfelelő rangsorolás mellett kell folytatni. A változatlanul előtérben álló lakásépítés mellett kiemelt feladat marad a gyermekintézmény-hálózatbővítés, beleértve a bölcsődéket, óvodákat és iskolákat. E tekintetben kiemelten kell kezelni Székesfehérvár és Dunaújváros gondját, mert a két városban a legsúlyosabb a tanteremhiány, s itt van a legnagyobb szükség újabb óvodák, bölcsődék építésére is. Emellett természetesen fejlődik a megyében a kereskedelmi hálózat, a két városban új áruház épül, bővítik a fekvőbeteg-ellátó intézményeket és fejlődik a lakossági szolgáltatás is. Vasútépítők sikere tek Fontos munka végére tetpontot a Betonútépítő Vállalat dolgozói az elmúlt hét csütörtökén: befejezték a Dunaföldvár—Paks közötti vasútvonal átépítését, amelyen a későbbiekben zavartalanul közlekedhetnek a nagy tengelynyomású mozdonyok és vasúti kocsik is. A 20 kilométeres vasúti szakasz átépítését a kijelölt határidő előtt fejezték be a Betonútépítő Vállalat szakemberei, ami egyebek mellett azért is jelentős eredmény, mert a korszerűsített vasútvonal a paksi atomerőmű építőit segíti. MA: A bejáró dolgozók helyzetének javítására · Bengáliai emlékek, 4. rész * Emberek és kilométerek »5* Ritka virág...? Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye * Tervezés és területfelhasználás Széljegyzet egy szerződéshez Tizenkét hét után vereség Köszönet és elismerés az úttörőkonferencia szervezőinek Az Úttörővezetők VI. Országos Konferenciájának szervezői november 29-én, szombaton délelőtt tíz órakor a városi tanács földszinti tanácstermében gyűltek össze, hogy értékeljék a konferencia rendezésének tapasztalatait. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörőszövetség főtitkára, Sárosi József, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Kóré Sándor, az MSZMP városi bizottságának titkára, Csernus László, Nemes Fféter, Szabó László, az úttörőszövetség titkárai, Erdélyi Gyuláné, a KISZ Fejér megyei Bizottságának úttörőelnöke, Győr Zsuzsanna, a városi úttörőelnökség titkára, Tóth Tihamér, a KISZ Fejér megyei Bizottságának első titkára és Topánka György, a KISZ városi bizottságának titkára. Topánka György köszöntője után Szűcs Istvánná értékelte a konferencia megrendezésének tapasztalatait. Elmondta, hogy a konferencia sikeres munkájához hozzájárult a körültekintő, alapos szervezés, amelyet több hónapos előkészítő munka előzött meg. A konferencia előkészítésében és megrendezésében végzett munkájáért díszoklevelet adott át a Dunaújvárosi Városi Tanácsnak, a KISZ Bizottságának, Dunaújvárosi valamint konferencia munkáját segítő a vállalatok és intézmények képviselőinek. Kiemelkedő munkájáért Úttörővezetői Érdemérem kitüntetést kapott Sárosi József, a városi pártbizottság első titkára, Kóré Sándor, a városi pártbizottság titkára és Abinéri Lajos, a Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat dunaújvárosi telepének vezetője. vezető Hatan Kiváló Úttörőkitüntetésben részesültek, nyolcan a Magyar Úttörők Szövetsége oklevelét kapták meg. dicsérő Egy fiatal a Kiváló Ifjúvezetői Munkáért kitüntetést kapta, s számosan részesültek külföldi jutalomüdülésben és más jutalmakban. A jutalmak átadása után Sárosi József mondott köszönő szavakat, ígéretet téve arra, hogy városunk máskor is szívesen látja vendégül az úttörőrendezvények résztvevőit. Program a jövőnek A program készen áll. A következő öt év feladatait — fő vonásaiban — megtárgyalta a Központi Bizottság. A kitűzött célok reálisak, meghatározásuknál minden ismert tényezőt figyelembe vettek a szakemberek. Az alap: a negyedik ötéves terv vitathatatlan, minden eddigit meghaladó eredménye. A lehetőség: népünk cselekvőkészsége az alkotómunkára. A nehézség: a kibontakozó tőkés válság, amelytől teljes mértékben függetleníteni nem tudjuk magunkat. Mindezt kicsit részletesebben. A központi bizottsági közleménynek a most lezáruló negyedik ötéves terv eredményeit összefoglaló része — úgy vélem — mindenki számára kicsit meglepetésként hatott. Igen, meglepetésként, még akkor is, ha az elmúlt évek alatt rendszeresen és részletesen tájékozódtunk a gazdaság, az építés eredményeiről, sikereiről. A közlemény tizenöt nagyberuházást sorol fel, amely ebben a tervidőszakban kezdte meg a termelést. Tizenötöt, de hány épült fel még ezen kívül? Ki tudná hirtelenjében számba venni? Aztán a 430 ezer új lakás, amellyel elértük, sőt meghaladtuk az elmúlt tizenöt év alatt az egymilliót. Tehát tizenöt év terve is teljesült. Nemzeti jövedelmünk ötéves növekedése meghaladta a tervezettet, nemkülönben az ipari termelés növekedése is. A központi fejlesztési programok, a rekonstrukciók révén korszerűsödött az ipari termelés szerkezete, iparunk termékei korszerűbbek, piacképesebbek. Az eredmények önmagukért beszélnek, hatásukat mindnyájan érezzük a javuló életszínvonalon, mind jobbá váló életkörülményeinken. Tehát elégedettek lehetünk? Igen is, nem is. Elégedettek lehetünk, mert a vitathatatlan, szép eredményeket az elmúlt évek során mindinkább nehezedő világgazdasági körülmények között hozta létre dolgozó, alkotó népünk. S nem lehetünk elégedettek, mert munkánk szervezettsége, hatékonysága még mindig elmarad a lehetőségektől. Az elhúzódó beruházások egészen a legutóbbi időkig nagy gondokat okoztak, a sok korszerű ipari termék között a mai napig jelen vannak a korszerűtlenek, a gazdaságtalanok is, a szorgalmas, cselekvő- és áldozatkész munkások, parasztok, alkalmazottak, értelmiségiek között ott vannak a munkátlanok, a mások nyakán élősködők. Az eredmények, a hiányosságok és a lehetőségek együtt, kijelölik a következő öt év feladatait. A Központi Bizottság közleménye így fogalmaz: Új ötéves tervünk megvalósításával gyarapítjuk a nemzeti vagyont és megfelelő színvonalon tartjuk az ország védelmi képességét. Hazánkban jelenleg a további gazdasági fejlődés döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Kerüljenek még jobban előtérbe a gazdasági növekedés intenzív tényezői, emelkedjék gyorsabban a munka termelékenysége, fokozódjék a beruházások hatékonysága, csökkenjenek a termelési ráfordítások, erőteljesen javuljon az álló- és forgóeszközök kihasználása, valósuljon meg fokozott takarékosság az energia- és anyagfelhasználásban.” Nagy feladatok ezek. Áldozatkész, odaadó munkát igénylőek. Egy felnőtt nemzet cselekvő egységére számító feladatok. Reális, illúziók nélküli célok érdekében. Senki sem titkolja: gazdaságunk továbbfejlesztése a fejlett, szocialista társadalom építése bonyolult, nehezebbé váló körülmények között folytatódik. A tőkés világ válsága mindinkább kiéleződik, elmélyül, aminek egyik következménye a külkereskedelmi cserearányok romlása. Mivel nemzeti jövedelmünk 40 százaléka a külkereskedelemben realizálódik, ezért jelentős erőket kell összpontosítanunk az ebből adódó gazdasági hátrányok kiegyenlítésére. Ezek az erők rendelkezésünkre állnak: országunkon belül is, a szocialista országok táborának összefogásában, a Szovjetunió támogatásában is. A tervek valóra váltása hazánk minden állampolgárától kezdeményezőkészséget és fegyelmezett munkát igényel. Népünk érdeke, hogy társadalmunk anyagi és szellemi erőit, országunk adottságait a tervekben foglalt célok szolgálatában jól hasznosíthassuk. Mára mindenki előtt nyilvánvaló: az életszínvonal további emelése az eddigieknél csak szerényebb mértékben lehetséges, de — lehetséges. A következő tervidőszakban újabb 420—440 ezer lakás épülhet, mind nagyobb figyelmet szentel a kormányzat a többgyermekes családok és az idősek helyzetének javítására. Gyorsuló ütemben fejlődik az egészségügyi ellátás, és a tervek szerint az igényekkel együtt növekszik az óvodai helyek száma, javul a bölcsődei elhelyezés lehetősége. A program a jövőnek szól, a mai, a holnapi feladatokat határozza meg. A program mindnyájunknak szól, s mindnyájunkon múlik, hogy ígéretei megvalósuljanak. Gádor Iván Határidő: 1976. január 1. A Beloit papírgyártó gépsor egy része már beállítva, a portóvédelmet nyújtó ponyvával letakarva várja, hogy január másodikén kezdődjék a próbaüzem. A gépsor végén viszont ahol a hatalmas papírtekercseket vágják majd szét, még nagy munkában vannak a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szerelői. Most állítják össze a tekercshasító berendezést. Mindhárom képünkön olyan új gép, illetve épület látható, amelynek az átadási határideje 1976 januárjának első munkanapja. Az új papírgyárnak a papírgyártógép és az ipari vízmű lesz az első termelő berendezése, amit átadnak az építők és szerelők a későbbi munkaeszközeikkel már most ismerkedő papírgyártóknak. A papírgépcsarnokban, ahol az első,két kép készült, mind az építők, mind a szerelők a befejező munkákat végzik. helyükre kerültek már a lámpák, a gépek körül pedig a padló kőkockáit ágyazzák betonba. Mivel ez nagy pontosságot követel, a szerelők Kulbert Ferenc, Szucsányi János és Tóth Zoltán gyakran nézik a tervrajzokat, amelyek kísérő szövegét olaszul írták. A harmadik képen a szintén befejezés előtt álló iparivízmű épülete látható. Még nem bontották le az állványokat, de bent már az IKVV fűtésszerelői dolgoznak. A Vízügyi Építő Vállalat és a Vízgép Vállalat szakemberei a technológiai munkák javarészét már elvégezték. Január másodikétól naponta 80 ezer köbméter vizet ad majd az új vízmű.