Dunaújvárosi Hírlap, 1976. január (21. évfolyam, 1-8. szám)

1976-01-06 / 1. szám

— Mit vár 1976-tól Dunaújváros? Beszélgetés Sófalvi Istvánnal, a városi tanács elnökével — A népgazdaság ötödik ötéves tervét néhány hete, az Országgyűlés téli ülésszaka emelte törvényerőre. Az országos terv részét képező végleges megyei és városi tervek még nem készek, az adatok még egyeztetésre várnak. — Ilyen, bizonyos mértékig átmeneti helyzetben tartható-e a városfejlesztés folyamatossága, s ha igen, miként — kérdeztük Sófalvi Istvántól, a városi tanács elnökétől. . — A városfejlesztés ötödik tízéves tervkoncepcióját egyik oldalról a lakosság szükségétől határozták meg, a másik oldalon azt kellett szállításba venni, hogy várható-n mire lesz pénzügyi fedezet. De a pénz önmagában sem elég. Ezért már előzetes tágyalásokat folytattunk a különböző magas-, és mélyértő vállalatokkal, s nagyjába tisztázódott, hogy mit lehl megvalósítani a következi fét esztendőben, s mit leszk kénytelenek későbbre haosztani. Előzetes ötéves vitásfejlesztési tervkoncepcióik megtárgyalta és jóváírta, a városi párt végre; «^bizottság, s" ügyés tettük" ellbzeléseinket a megyei p. bizottság és a megyei tanév vezetőivel is. — Ötéves városfejlesztési tervkoncepciónkat a nyílt várospolitika jegyében a Hazafias Népfronttal együttműködve ismertetni fogjuk a lakossággal munkásgyűléseken, lakóterületeken szervezett fórumok keretében. — Mivel gyarapodik 1971-an Dunaújváros és milyen sajátos gondokkal kell szembenézni az előttünk álló esztendőben? 1976-ban azokhoz a munkákhoz kezdünk hozzá, amelyekhez már most biztosítottak a feltételek, s amelyek semmiképpen sem maradhatnak ki a soronkövetkező tervciklusból. — Mintegy 650 lakás összeszerelésével számolunk. Elkészül 120 lakás a Castrum városrészben, 156 Bocskai utcában és 400 a Dónzsa II. városrészben. Megkezdődik a tanítás a Kádár völgyben felépülő papíripari szakmunkásképző iskolában és kollégiumban. Elkészül a Castrum városrész teljes üzlethálózata, s ugyanott megnyílnak a tervezett egészségügyi intézmények és szolgáltatórészlegek. Mindez révész lakosságának életkörülményeit. — Az utóbbi két évben több gyermek született városunkban, mint a megelőző esztendőkben, következésképpen népesebb korosztályokat kell fogadniuk az óvodáknak, és pár évvel később az iskoláknak. Ehhez új gyermekintézmények kellenek. A Ságvári iskolával szemben egy száz gyermeket befogadó óvoda, a Dózsa II. városrészben pedig egy 200 férőhelyes óvoda építése kezdődik meg. A Castrum városrészben a közgazdasági szakközépiskola mellett még az idén egy 24 tantermes általános iskola építésének megkezdését is tervbe vettük. — Mivel gazdagodik még az idén a város? — Szükség van a város egész lakosságának életkörülményeit javító beruházásokra is. Ilyen létesítményekkel is gazdagodik a város 1976-ban. Elkészül a központi fogászat az Építők útján, bekapcsolja a posta Dunaújvárost az országos távválasztó hálózatba. Széles körű társadalmi összefogással tovább épül a fedett uszoda. Megkezdődik az autóbuszpályaudvar építése 2» ■ -át'cW'termite»- ■ Munkásotthon második részének a beruházását és a kórház bővítését is. — Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket még az idén okvetlenül meg kell oldani ahhoz, hogy a várak V. ötéves terve sikeres lehessen? — Rendkívül nagy követelményeknek kell eleget tenni a következő esztendőkben. Szigorúbbakká válnak a beruházások kötelezően betartandó normái. A hozzájuk való alkalmazkodás több terv módosítását teszi szükségessé. A városban és környékén több, ipari és kommunális létesítményt kell megépíteni, mint amennyire ma kénesnek látszik az építőipar. Ráadásul fogytán van ’s közművesített építési terület. Emiatt a jövő év végén, de legkésőbb 1978-ban leendő Béke városrész területén kell folytatni az építkezést. Ehhez időben meg kell épülnie a II. hőközpont és a Béke városrész közötti távfűtővezetéknek, egy szennyvíz-főgyűjtőcsatornáúynak, a csapadékvizet elvezető csatornarendszernek, továbbá a leendő építési terület ivóvíz-, villany- és gázvezeték-hálózatának, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A legkritikusabb a vízügyi létesítmények elkészülésének ideje. Az 1976-os év kiemelt feladata és sajátos gondja a későbbi lakásépítkezések zavartalanságát biztosító területelőkészítés. Nagyon alapos és átgondolt munkaütemezésre, feladategyeztetésre, jól szervezett kivitelezésre van és lesz szükség ahhoz, hogy megfelelő közművesített terület álljon rendelkezésre amikorra végleg elfogynak a belső területek. — A városi párt-végrehajtó bizottság megvitatta és elfogadta az ötéves városfejlesztési terv koncepcióját s az ideiglenes 1976. évi tervet. Felhívta a városi tanács vezetőinek a figyelmét arra, hogy használjanak fel minden eszközt a tervek megvalósítása érdekében. — A város lakossága és a város üzemei hogyan járulhatnak hozzá az elképzelések valóra váltásához? — Szükség van arra, hogy kibontakozzon a városban . m ■ ■ nagyrajtú'*-' '-társadalmi összefogás, hogy a hozzáértő szakemberek társadalmi segítséget nyújtsanak a sűrített teendők legésszerűbb sorolásához, a rendelkezésre álló rövid idő legjobb kiaknázásához. A Dunai Vasmű igen komoly partner volt eddig a városfejlesztésben. Most az új tervciklusban és annak első évében , is számítunk nemcsak a vasmű, hanem a többi dunaújvárosi vállalat segítőkészségére is. Az egész város lehetőségeit a közös célok érdekében az eddigieknél jobban és hatékonyabban kell felhasználni. Nagyon sok feltételt kell ahhoz teljesíteni, hogy a lakásépítés zavartalanul folytatódhasson. Ezért ezúton is arra kérem a tervezőket, beruházókat, az építő és szerelő vállalatok vezetőit, dolgozóit és mindenkit, aki az új városrész építésének előkészítésében bármilyen szerepet vállalhat, segítse elő minden tőle tellő módon a városépítés folyamatosságának zavartalanságát. — Köszönöm a beszélgetést, Csongor György Ünnepek után Véget ért az ünninapok sora, s most ismét a szorgos munkáé a főszerep Kők-szok, martinászok, papírgyártók, varrónő’- és még spszáz és ezer szakma képviselői szorgoskodnak országszert hogy jövőre is legyen mit és mivel ünnepelni Nem lemondások árán Két csonka munkahét, két eszem-iszommal eltöltött hét után tegnap reggel elkezdődött. Igen, elkezdődött" 1076. elsg". teljes munkahete. És ,ahogy a naptárt nézegetem, feltűnik, hogy ebben az évben szinte minden ünnepünk szombatra vagy vasárnapra esik. Nagyon sok teljes munkahelünk lesz hát, több mint az elmúlt években. A hetvenhatos, esztendő ‘ráadásul egy nappal hosszabb is ’ mint" társai, hiszen szökőév. A hetvenhatos év egyszerű, hosszú munkaév. Úgy gondolom — remélem — nem tölt el e körülmény senkit elkeseredéssel. Mert dolgozni — még ha gyakran, nagy hangon állítjuk is az ellenkezőjét — jó dolog. Jó dolog, különösen akkor és úgy, amikor jók, biztonságosak körülményeink, ha jó a környezetünk és megkapjuk a munkától, amit, a legtöbben várunk tőle: az örömet, a sikert és nem utolsósorban az elismerést.gen, az elismerést. Engedtessék meg nekem, hogy néhány mondat erejéig elidőzzek e fogalomnál. Azért teszem ezt, mert az utóbbi időben furcsa és parttalan vita alakult ki az elismerés körül. Mi a fontosabb — tették fel a kérdést — az anyagi, vagy az erkölcsi elismerés? Az elmúlt években tanúi, átélői voltunk, hogy hol az egyik, hol a másik jelentőségét túlozták el. Sőt volt idő, hogy a kettőt szembe is állították egymással. Hibás következtetések sora vezethetett csak el az ilyen hamis kérdésfeltevésig, a hibás, egymásnak ellentmondó ítéletekig. Mert valóban nagy hiba figyelmen kívül hagyni: az elismerés minden formája egyben ösztönzés is. Ösztönzés a jobb, célszerűbb, okosabb munkára. Vagyis nem más, mint a munkaszervezés egyik kitűnő eszköze. Illetve a munkaszervezés egyik kitűnő eszköze lehetne, ha az átlagos vezetői megítélés nem „egy kaptafára húzná” valamennyi dolgozót, ha az anyagi és erkölcsi elismerést valóban mindig a valódi munkateljesítmény és a dolgozó személyes adottságai, lehetőségei figyelembevételével osztanák ki. Ugyebár örömet, sikert várunk munkánktól, elismerést, előléptetést, és mind jobb életkörülményeket biztosító jövedelmet munkáltatónktól. Teljesítményünk értékét a munkánkra és „testünkre” szabott különböző elismerési formák együttese adhatja, ha megfelelő arányban, mértékben és megfelelő időben kapjuk a fizetésemelést, a jutalmat, prémiumot, vagy netán jószót, kitüntetést Azért hangsúlyozom mindezt a következő teljes és hosszú munkaév ürügyén, mert az utóbbi időben az elismerésről szóló furcsa vita mellett egy nyilvánvaló félreértésen alapuló divat is elharapódzott. Bíztatgatjuk egymást: dolgozz a pénzedért, ne csellengéssel, ne lógással töltsd a munkaidőt! Mintha csupán lógós, lusta, léhűtő élne körülöttünk, mintha szükség volna ilyen és ehhez hasonló erkölcsi prédikációkra. Vegyük már tudomásul, hogy ez nem old meg semmit! A kis- és nagyvállalatoknál látható csellengő, unott, emberek ettől nem fognak többet dolgozni. Ha ez nem, akkor hát mi a megoldás! Magam részéről úgy gondolom, hogy minden olyan helyen, ahol az említett, nem éppen léleküdítő látvány tárul szemünk elé, elkel egy részletekre is kitérjen a felülvizsgálata a vezetői magatartásnak, gondolkodásmódnak, és elkél a részletes korrekciója a munka szervezésének, az irányítás módszerének. Mert valóban nem igaz, hogy nem szeretünk dolgozni. Mert semmiképpen sem igaz, hogy a szervezetlenség, az elavult módszerek hatása megfeszített, testet gyilkoló, lelkét ölő munkával kiegyenlíthető. És biztos, hogy senkinek nincs igaza azok közül, akik cinikus vállvonogatással, kézlegyintéssel próbálják elintézni mindezt, mondván: ilyenek a körülmények, ezt tudjuk csinálni, ha valaki tud jobbat, hát jelentkezzék és mutassa meg! Az a véleményem, hogy ha valaki tud jobbat, hát ne mutassa, hanem inkább csinálja ő. És van aki tud, vannak akik tudnak jobbat. A szervezetlenség, az ennek következtében lazuló munkaerkölcs nem végzet, csak egyes emberek tehetetlensége. Azoknak a tehetetlensége, akik egy-egy közhelyek kíséretében átnyújtott kitüntetéssel, nagyhangú munkára bíztatással, nem ritkán fenyegetőzéssel elintézettnek vélik közössn dolgainkat. A hetvenhatos év hosszú, teljes munkaév. Kell is a több, munkával töltött idő — nagyok a feladataink. Mindnyájunk számára nyilvánvaló, hogy ez az éVés a következők többet, az eddigieknél is többet kívánnak mindannyiunktól. De szeretném, ha az is nyilvánvaló volna mindenki számára, hogy a nagyobb feladatokat nem lemondások árán, hanem tovább javuló életkörülmények között, értelmesebb, okosabb, szervezettebb munka árán kell és lehet megoldani. Gádor Iván I Az év első munkanapján: Megkezdődtek a hidegpróbák a hullámpapírgyár első egységében Január másodikén megkezdők a hullámpapírgyár elsőként termelő egységében az úgynevezett hidegpróbákat. Az eredetileg tervezett határidőnél egy hónappal korábban fejeződött be a papírüzem és a hozzá kapcsolódó anyagelőkészítő üzem építése, a gépek szállítása és szerelése. A 4,3 milliárd értékű nagyberuházásból ezzel 880 milliós termelő egység készült el. Ugyancsak az új év első munkanapjától kezdte a próbaüzemet az új ipari vízmű, amely a „régi” gyárnak és a hullápi vertikumnak naponta 80 ezer köbméter vizet ad majd az üzemszerű termelés megindulása után. Az ország legnagyobb beruházásai közé tartozó papírgyári építkezés a nanírüzemi jelentős állomásához érkezett, hiszen a vertikum — végtermékként hullámcsomagoló papírt és dobozt készítő gyár — három kulcsüzeme közül az egyikben már a végleges helyén van minden berendezés, január másodikán pedig megkezdődött a gépek félévesre tervezett próbája. Elsőként hidegpróbának, üresjáratnak vetnek alá mindent: az anyagelőkészítő cellulózsűrítő dobjait, az osztályozó és a szennyeződéseket kiszűrő szitákat, a több kilométer hosszú csőrendszert és a villamosvezetéket. Külön megmozgatják az ötven méternél is hosszabb papírgépmonstrum hetvennyolc, több tonnás szárítóhengerét és egy hűtőhengerét. A papírüzem dolgozói ellenőrzik a berendezéseket, és olasz Beloit és a lengyel Fampa cégek, a szerelést végző Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei kijavítják a hibákat. Az első elkészült üzemrész melegpróbája, az igazi próbaüzem, várhatóan még a tavasszal, a tervezettnél szintén korábban megkezdődik. Ekkor háromnapos maximális terhelésnek teszik ki a gépeket. Ha jól vizsgáznak, 1976. június harmincadikától elkezdődik az üzemszerű termelés a magyar papíripar legkorszerűbb gépein, s még ez évben a Csepelről szállított, félcellulózból és hulladékpapírból több mint ötvenezer tonna papírt gyártanak majd. A most elkészült papírüzemben találhatók az ország legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű „énoi felfutás után 1978-ban évi 100 ezer tonna hullámalappapírt gyárt. Az új gép teljesítményét jól érzékelteti, hogy a régi gyár két gépe 1975-ben 61 ezer tonna papírt állított elő. A papírüzem és az előkészítő egy hónappal korábban elkészülte lehetővé, teszi, hogy a kivitelező vállalatok erőiket előbb csoportosítsák át a legközelebb átadásra kerülő félcellulózüzembe és a hozzá kapcsolódó vegyszerregenerálóhoz, ahol már az építészeti munkák javarésze szintén befejeződött. Folyamatosan érkeznek a gépek és sok közülük már a végleges helyére került. A beruházás utolsó fázisaként a legnagyobb devizamegtakarítást hozó, végterméket előállító dobozüzemet adják majd át. A teljes hullámpapír-vertikum 1977. június harmincadikén kezdi meg a termelést. A három fontos technológiai egység közül kettőben, a félcellulóz és a papírüzemben még az idén megkezdődik a termelés.