Dunaújvárosi Hírlap, 1976. március (21. évfolyam, 17-25. szám)

1976-03-02 / 17. szám

Választásokra készül a Hazafias Népfront — Beszélgetés Simon Ferenccel, a Hazafias Népfront dunaújvárosi bizottságának elnökével — A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa korábbi hatá­rozata értelmében hazánk minden községében, városá­ban, megyéjében újjáválaszt­ják a népfrontbizottságokat. A népfront munkájának je­lentőségéről, a választások előkészítéséről megkérdeztük Simon Ferencet, a Nép­front dunaújvárosi bizottsá­gának elnökét. — Hogyan indult, és mi­lyen céllal a nép­front-mozgalom? — A mozgalom bölcsőjét városunkban szinte a város­­alapítás idején ringatták. Ettől az időtől kezdve a nép­front aktív közreműködést vállalt a maga eszközeivel, a város építésében és az itt élő emberek tudatának for­málásában. E munka közben a párt irányításával, a városi tanáccsal szoros együttműkö­désben — az egyes időközi értékelések szerint — méltó módon szolgálta a párt szö­vetségi politikáját, segítette a helyi várospolitikai feladatok megvalósítását, terjesztette a béke gondolatát és ápolta a népek közötti barátságot. — Milyen szervezeti fel­építésben dolgoznak? — A város területfejlesz­tési elhelyezkedésének meg­felelően alakultak ki a kör­zeti bizottságok azért, hogy a városrészek helyi sajátos­ságainak megfelelően képvi­selhessék a lakosság érdekeit és egyben támogathassák a városfejlesztési elképzelése­ket. 1962 óta hét körzeti bi­zottság tevékenykedik a vá­rosban. A területi pártszer­vezetekkel együttműködve vesznek részt a terület poli­tikai gazdasági és kulturális arculatának formálásában. A társadalompolitikai feladato­kat a különböző munkabi­zottságok keretein belül hajt­juk végre. Ezekben a bizott­ságokban a témát legjobban ismerő városlakók vesznek részt — a társadalom vala­mennyi rétegéből. A helyi igényeknek megfelelően legnagyobb jelentősége a vá­­­rosfejlesztési bizottság tevé­kenységének van, hiszen e bizottságokban elhangzott viták, javaslatok segítik a leghatékonyabban a várospo­litikai célok megvalósítását. — Hogyan segítik a vá­rosfejlesztést? — Elsősorban a bizottsági körzetekben, a lakóterülete­ken szervezett társadalmi munkával. A lakosság köré­ben szervezett társadalmi munka ugyanis olyan létesít­mények megvalósítását segíti elő, amelyekre a tanács költ­ségvetési fedezetet nem tud biztosítani. A gyermekintéz­mények karbantartása, lakóházak környékének tisz­a­tántartása, a kiskertek virá­gosítása mindig az ott lakók kedvelt önkéntes munkái közé tartoztak. Ezt a maga által végzett munkát azután, ez a tapasztalatunk, sokkal inkább megbecsülik és meg­őrzik, mint az egyéb „ház­táji” munkákat. — Melyek az előtérben álló politikai kérdé­sek? — Az előtérben az ifjúság- és nőpolitikai kérdések áll­nak a körzeti bizottságokban. Eredményesnek mondhatók az alkotmányos munkabizott­ságok tevékenysége is. Ez utóbbiak segítik a lakógyűlé­sek és a tanácstagi választá­sok sikerét. Elismerésre méltó kezdeményezésük körzeti tanácstagi csoportok a életrehívása ... — Szinte ha­gyományos népfront-feladat­nak számít a lakosság köré­ben a béke és szolidaritás gondolatának ébrentartása, a testvérvárosi kapcsolatok szélesítése... A mozgalmi tevékenység rugalmasan al­kalmazkodik az időszerű tár­sadalompolitikai feladatok előkészítéséhez, megvalósítá­sához. Az elmúlt években nem egy országgyűlési tör­vénytervezetet vitattunk meg városunkban. Legutóbb va­lamennyi körzeti bizottsá­gunkban megalakultak környezetvédelmi feladatokat a ellátó társadalmi bizottságok. Ezek a lakosság közreműkö­désével igyekeznek a lég-, a víz- és a talajszennyezést megakadályozni, az ezekre tett javaslatok megoldását biztosítani. — Hogyan készülnek a választásokra? — A Hazafias Népfront a VI. kongresszusra készülve a városi körzeti bizottságokban szinte mérleget készít az el­múlt négyesztendős ciklus­ban végzett munkáról. Igyek­szünk mindenütt levonni a tanulságokat azért, hogy az új, most már ötéves cik­lusban a mozgalmi munkát még színvonalasabbá, a tár­sadalompolitikai igényekhez még jobban alkalmassá te­gyük. Ezért szükség van ar­ra, hogy a várost és környe­zetét szerető lakosságból mi­nél szélesebb rétegeket von­junk be a munkába, növel­jük a munkásaktívák számát, továbbá a nők és a fiatalok közreműködését a mozgalom­ban ... Meg kell említenem, hogy a város dinamikus fej­lődése, az új városrészek szü­letése indokolja, hogy az ed­digi hét helyett kilenc kör­zeti bizottságot válasszunk és alakítsunk. A Ságvári II. vá­rosrészben, valamint leg­jobban fejlődött Római vá­rosrészben is egy-egy új népfront-körzetet alakítunk. Felméréseink szerint az ott élő emberek átlagéletkora még a városi átlagnál is ala­csonyabb. Ezért a Római vá­rosrészben fiatal munkások­ból és értelmiségiekből kí­vánunk olyan körzeti bizott­ságot alakítani, amelynek át­lagos életkora harminc év alatti. — Milyen lesz az új ak­tivista-hálózat­? — Az aktivisták, a bizott­sági tagok keresésénél, illet­ve jelölésénél a városi párt­­bizottság, a területi és üzemi pártszervezetek messzemenő segítséget nyújtottak. Nem egy jó aktivistát pártfel­adatként a népfront-moz­galomba irányítottak. Segít­ségükkel — megválasztásuk esetén — biztosítottnak lát­juk a mozgalom színvonalá­nak növekedését. A válasz­tási előkészületekbe, a kör­zeti választási gyűlések tö­megesítése és sikere érdeké­ben, bevonjuk a körzetekben működő üzemek, intézmé­nyek, iskolák dolgozóit. Köz­reműködésükkel és részvé­telükkel társadalmi üggyé szeretnénk tenni a március 29-éig lebonyolítandó körzeti választásokat. (Sz. F.) MA: „Fogjuk meg egymás kezét” * Gyorsan megtérülő beruházás Heti világhiradó * Boltosok lesznek * Átalakul a város alatti Duna-part Hogy a tudomány termelőerővé váljék * Izgalmas tavaszi nyitány Főiskolások a fedett uszodáért Másfél nőnapon át a főis­kolások végeznek társadalmi munkát a fedett uszoda épít­kezésén. A 36 tanulócsoport mindegyike egy-egy műsza­kot dolgozik végig egy oktató irányítása és közreműködése mellett. A tanulócsoport szá­mára aznap szünetel a taní­tás, de a tanév során bepó­tolják az anyagot. A 670 nappali tagozatos hallgató és oktatóik így csak­nem ötezer óra társadalmi­ munkát végeznek az idén ta­vasszal a fedett uszodán. A mostani már a főiskolá­soknak a második társadalmi munkaakciójuk, ugyanis ha­sonló turnusokban tavaly ősszel is dolgoztak már, és a következő tanévben is szer­veznek társadalmi munkát a fedett uszoda építkezésére. Az idei nyáron húsz kom­­munálszki főiskolás jön Du­naújvárosba, és húsz duna­újvárosi főiskolás fiatallal együtt négy hetet fognak dolgozni a fedett uszoda építkezésén. Természetesen a viszonzás sem marad el, a helybeli hallgatók közül egy csoport pedig kommunálszk­­ba utazik, hogy ott hasonló építőtáborban vegyen részt. Szárnyashajóval Budapestre Nem is olyan elképzelhe­tetlen, hogy Dunaújváros és Budapest között a Dunán is meginduljon a személyforga­lom. De ha megindul, akkor csakis a legmodernebb utas­­szállító vízijármű jöhet szá­mításba: a szárnyashajó. A MAHART vezérigazga­tójától kapott tájékoztatás szerint a régi, huszonnégy— huszonhat kilométeres sebes­séggel haladó hajók hosszabb távon már csak mint kirán­­dulóhajó­k funkcionálhatnak, s mivel a folyamhajózás re­konstrukciója során számol­nak azzal, hogy a dunai sze­mélyforgalmat Dunaújváro­sig, illetve Paksig bővítik (az Apostagról, illetve Tassról induló kishajó meghagyása mellett) minden bizonnyal szárnyashajó fog közlekedni Dunaújváros és Budapest kö­zött. Dunaújváros egyébként turisták számára is egyre fon­a­tosabb lesz. A MAHART megegyezett például egy osztrák céggel, hogy a Theo­dor Körner elnevezésű mo­dern kirándulóhajó hetenként egyszer nemcsak Budapestig viszi utasait, hanem száz­negyven-százhatvan bécsi turistával a fedélzetén min­den héten Dunaújvárosba is ellátogat. A Dunaújváros és Budapest között rendszeresen közleke­dő szárnyashajó-járat bein­dítása előtt a MAHART egy hétvégi kirándulóhajót sze­retne Dunaújvárosba indíta­ni, s mivel az ötvennégy sze­mélyes szárnyashajóval uta­zó látogatók feltehetően meg­töltenék a Szalki-szigeti csár­dát, ezt a lehetőséget a Du­naújvárosi Idegenforgalmi Hivatal is szeretné kihasznál­ni. A városi tanács is felvette már­ a kapcsolatot a Magyar Hajózási Részvénytársaság­gal, amely abban az esetben indítja meg a főváros és Du­naújváros között menetrend­szerűen közlekedő járatot, amennyiben naponta leg­alább negyven-ötven utasra számíthat. Mivel a szárnyas­­hajó menetideje egy óra ti­zenöt perc a Dunán felfelé, s kerek egy óra visszafelé, feltehetően félszáznál több utas, is szeretné majd igénybe venni ezt a közlekedési esz­közt, annál is inkább, mert a szárnyashajó a mindig zsú­folt busznál lényegesen ké­nyelmesebb utazást kínál. Van lehetőség tehát arra, hogy már akár ebben az év­ben szárnyashajóval utaz­zunk Budapestre. A szándék megvan, van már hajó is, a többi szervezés kérdése. favkjok a helfes kottát 2o Korszerű technológia — tíz nap megtakarítás tes Tegnap reggel leállt a két­nagyolvasztó. A hat napra tervezett kisjavításon műszakonként mintegy 120- 130 ember dolgozik két tizen­­kétórás műszakban. A tizenkét órás műszak al­kalmazását az indokolja, hogy a műszakváltásoknál a legjobb szervezés mellett is óhatatlanul hasznos munka­idő esik ki. Három műszak­nál kétszer, két műszaknál csak egyszer kerül erre sor. Az elsősorban gépészeti jellegű javításokat a vasmű üzemfenntartási gyárrészle­gének dolgozói és a Kohászati Gyárépítő Vállalat nagy hely­színi tapasztalatokkal rendel­kező brigádjai végzik. Bekap­csolódott a munkába egy an­gol cég is; speciális tűzálló­falazat-javítási munkát vé­geznek. A hibás torokvédő öntvény cseréje a hagyományos mó­don tizenhat napot igényelne. A jelen termelési helyzetben azonban semmiképpen sem oldható meg a kettes kohó ilyen hosszadalmas leállítása. Az angol cég speciális tech­nológiájának alkalmazása te­szi lehetővé az öntvénycsere kiküszöbölését, így a munka­tíznapos rövidítését. Az alkalmazott eljárás lé­nyege, hogy kopásálló tűzálló­anyagot szórnak fel a torok­védő öntvény kopott felüle­tére. Ezt a szórási technoló­giát már körülbelül három éve alkalmazzák a Dunai Vasműben az acélmű kemen­cés tűzálló falazatának javí­tására. Az itt szerzett tapasz­talatokat a kísérletek szerint jó eredménnyel lehet haszno­sítani a nagyolvasztónál is. A torokvédő öntvény javí­tásán kívül a leállás alatt ki­cserélik a torokzáró szerkeze­tet és felújítják a magas to­roknyomású üzemeléshez szükséges berendezéseket. Sor kerül természetesen az idő­szerű, összes kisebb-nagyobb javításra is. Valamennyi javító-karban­tartó munkát nagyon lelki­­ismeretesen kell elvégezni, mert két hét múlva — már­cius 15-én — leállítják az egyes kohót, és megkezdik a mintegy két hónapra terve­zett átépítését. Ez idő alatt a a kettes kohó üzemének tel­jes biztonsága rendkívül fon­tos. Véget ért a kongresszusi hét a papírgyárban A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszu­sa tiszteletére a Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyárá­nak hetvenhat szocialista brigádja munkaverseny-fel­­ajánlást tett. Az egy hétig tartó verseny feladatait hétfő reggelig kellett elvégezni. A cellulóz-gyárrészlegben teljesítették a 105 százalékos tervet, és termékeik 95 szá­zaléka lett első osztatn­. A vegyi gyárrészleg üzembe ál­lította a vízmű új szivattyú­­házát, amely szombat óta már szolgáltatja az ipari vi­zet. Az író-nyomópapír-gyár­­részleg brigádja 1400 tonna papír gyártását vállalta, de géphiba miatt tervét csak 93,7 százalékkal tudta tel­jesíteni. Az energia üzem­rész elvégezte a 10 kilovoltos fogadóállomás próbáit, s az állomás tegnap délelőtt 11 órától már üzemel. A hul­­lámpapu- é­s dobozgyárban dolgozók ÍB vezetőhengerrel többet tisztítottak meg, mint amennyi eredeti vállalásuk­ban szerepelt. Fotytírtf a wumkCfflet az SZKP XXV. kongresszusa Program a , a hahdásnak Tegnap megkezdődött a szovjet testvérpárt legmagasabb testületének, az SZKP XXV. kongresszusának második mun­kahete. Az első félidő talán legfontosabb tapasztalata, jellem­zője, hogy a kongresszus rendkívül nyugodt, megfontolt, megalapozottan optimista hangulatban dolgozik. A felszólalások realista hangvétellel úgy tekintenek az eredményekre, mint kiindulópontra, kedvező feltételekre a most kitűzendő célok megvalósításához. Többen hangsúlyoz­ták, hogy az eredményeket nem szabad elvontan, abszolút módon értelmezni, hanem egybe kell vetni őket a reális lehetőségekkel. A kongresszusra a határozott kritikai hang a jellemző. De a hibák, fogyatékosságok szóvátételekor senki sem hivat­kozott az úgynevezett objektív okokra, vagy külső körülmé­nyekre. Nem voltak mentegetődzések, magyarázkodások. A kongresszus vitájából kiviláglik, hogy az SZKP egész munkáját, politikai tevékenységét az elviség, a megfontolt­ság, a stabilitás és a gyakorlatiasság jellemzi. Moszkvában ezekben a napokban a békének és a­ hala­dásnak adnak programot

Next