Dunaújvárosi Hírlap, 1976. december (21. évfolyam, 96-104. szám)
1976-12-03 / 96. szám
Hány műszakban jár a gép? Kell-e év végi hajrá? ó 1 Ösztönöz-e az Ösztönző bér? ^ A termelőberendezések kapacitáskihasználása a város ipari üzemeiben A termelésben a belső tartalékok feltárása, a termelőberendezések hatékonyságának növelése állandóan napirenden lévő feladat. A városi pártbizottság, a város ipari üzemeinek pártszervei rendszeresen vizsgálják termelőberendezések kapacitáskihasználását, és ehhez kapcsolódóan azt, hogyan alakul a teljesítménybérben dolgozók aránya városunk ipari üzemeiben. Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén ismét napirendre tűzte ezt a kérdést. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve megállapította, hogy a központi, helyi és üzemi intézkedések hatására tovább javultak a termelés feltételei, növekedett a termelés, javult a munkaeszközök kihasználtsága. A fő figyelmet azonban az 1976. év feladataira, azok végrehajtására és a további teendők meghatározására fordította. A cselekvési prgram: iránytű A vállalatok, üzemek, — az V. ötéves terv célkitűzései alapján, — 1976. évi feladataikat cselekvési programban rögzítették. A főbb teendőket helyesen határozták meg. A piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termelési és gyártmány szerkezet kialakítását, a termelési feltételek szervezettebbé tételét, munkafegyelem megszilárdítását, az állásidők csökkentését, a szűk keresztmetszetek bővítését, az ösztönzési formák korszerűsítését állították a cselekvési program középpontjába. A vérehajtó bizottság azt vizsgálta tehát, hogyan sikerült ezeket a célokat a mindennapi munka során elérni, illetve megközelíteni. Mi gátolta, és mi segítette a cselekvési program megvalósítását?! Igények és lehetőségek, a kapacitás tükrében A Dunaújvárosban előállított termékek többsége iránt a belföldi kereslet nőtt. Néhány termékből az igény magasabb mint a termelés kapacitása. Ilyen például a radiátor, a zárt profil, a salakblokk, az író-nyomópapír. Másrészt viszont néhány termék iránt a kereslet csökkent. Ezek közé tartozik a házpanel, a spirálcső, az irodaváz. Hullámpapírból a külföldi piacokon az értékesítési lehetőségek sokkal nagyobbak, — különösen a szocialista országok piacán ■—• mint amennyit kiaknázunk belőlük. A termelőberendezések teljesítőképessége új gépek beállításával, új technológiák alkalmazásával, korszerűbb alapanyagokkal növekedett, felhasználásúkihasználtságuk azonban nem egyenletes. Az év végi hajrákat mégsem sikerült kiküszöbölni, ilyenkor az alapvető termelőberendezések igénybevétele maximális. Ez a nem kívánatos hullámzás a legtöbb esetben a minőség rovására megy, ami nem növeli a külföldön is értékesíthető termékek körét és mennyiséget. Az állásidő csökkentése és más tartalékok Mint a végrehajtó bizottság megállapította: a kapacitáskihasználást gátolja több vállalatnál az állásidő növekedése. Ilyen jelenségek tapasztalhatók a Papíripari Vállalatnál, a Vörös Október Férfiruhagyárban és a Fésüsfonodában. Másutt pedig csak minimálisan növekszik a kapacitás kihasználtsági mutatója. (MOM, Fehérneműgyár). Kedvezőbb viszont a helyzet a sütőiparban, valamint az építőiparban ahol elsősorban a gépek kihasználtsága javult. Az állásidők legjellemzőbb okai: anyaghiány, munkaerőhiány, munkaszervezési hiányosságok, a javítási állásidő növekedése, alkatrészhiány. Főként a könnyűiparban egyes gépsorok — létszámhiány miatt — egy műszakban üzemelnek, s így nincsenek kellően kihasználva. A gondot fokozza, hogy a dolgozók szakmai összetétele nem mindenütt van öszhangban a technikai színvonallal. A több műszakban foglalkoztatottak aránya 1975-höz képest — a papíripari vállalat kivételével — jelentősen nem változott. A okokat elemezve megállapítható, hogy alaposabb munkával, gyorsabb intézkedésekkel, következetesebb számonkéréssel a hibák egy része elhárítható lett volna. A központi és a helyi határozatok végrehajtása tendenciájában kedvező irányban halad, de még mindig lassú. Nagyobb vezetői igényességgel, a pártszervek következetesebb irányítói, ellenőrző tevékenységével oda kell hatni, hogy ez a folyamat felgyorsuljon. A piaci igények alapján a Dunai Vasműnél és a 26. Építőipari Vállalatnál szükséges a kapacitás bővítése. A többi üzemek esetében — korszerűbb termelési és termékszerkezet kialakítása mellett — a gépbeszerzéseknek a korszerűsítést és a munkaerő-kiváltást kell eredményezniük. Különösen az anyagmozgatás és a nehéz fizikai munka csökkentése vonalán van tennivaló. A kapacitások egyenletesebb kihasználásával jelentős tartalék vonható be a termelésbe. Bérezés, anyagi ösztönzés A vállalatoknál törekszenek a szocialista elosztási elv teljesebb érvényesítésére, a teljesítménybérben dolgozók arányának növelésére. Az időbér mellett különböző követelményekhez kötött csoportos és egyéni teljesítménybér-formákat alkalmaznak. Az arány javítása mellett a teljesítménykövetelmények ösztönző hatásának elemzése nem kapott kellő súlyt a munkában. Ahol szükséges, felül kell vizsgálni a teljesítménybérezés előírásait. A normák felülvizsgálata és „karbantartása” az üzemek többségében folyamatos. A pártszervek és a gazdasági vezetés együttműködése javult a vállalati bérpolitika kialakításában, megvalósításában. Több helyen konkrét döntések születtek a bérezés felülvizsgálatára, a normák karbantartására, a követelményszintek javítására. Mindezek együtt, hozzájárulnak a cselekvési egység erősítéséhez. A vállalatok vezetői szerint az 1976-ban bevezetett új szabályozó rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Néhol azonban — a helyi lehetőségek jobb kihasználása helyett — még mindig kísért a „siránkozás”, ami legtöbbször tehetetlenséget takar. Ezekre fel kell figyelni. A párt-végrehajtó bizottság végül felhívta a figyelmet, hogy a vállalatok, üzemek, valamint a pártszervek az 1977. évi cselekvési program összeállításánál különös gonddal foglalkozzanak termelőberendezések kapacitáskihasználásával, tartsák napirenden a párthatározat feladatait és rendszeresen ellenőrizzék annak végrehajtását. S. Gy, XXVI. évf. 96. szám 1976. dec. 3. péntek ÁRA'-1 FORINT AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Ma: Ülést tart a megyei tanács Ma délelőtt Székesfehérváron ülést tart Fejér megye tanácsa. A végrehajtó bizottság napirendi javaslata szerint a testület megtárgyalja a megye művelődési otthonainak helyzetéről, az intézményhálózat fejlesztéséről készült jelentést. Nagy Jenőnének, a vb osztályvezetőjének előterjesztésében. A megye közrendjének és közbiztonságának helyzetéről dr. Sepsei György, megyei rendőr-főkapitány tájékoztatja a tanácsot. A Fejér megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság, valamint a tanács közös feladatairól Gilicze Ferenc megyei parancsnok tart tájékoztatót. • •ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. december 1-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit, valamint egyéb kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelenik meg. Szocialista brigádok vezetőinek tanácskozása __ A Dunai Vasmű és a 26. ÁÉV szocialista brigádjainak vezetői a közeljövőben vállalati tanácskozásra ülnek össze. A 26. ÁÉV-nél*december 11-én tartják az értekezletet, ahol a brigádvezetőkön kívül az újítómozgalomban * kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozók is jelen lesznek. Szabó Mihály igazgató belszámol az év eredményeiről, Simai Mihály műszaki igazgató-helyettes az újítómozgalom helyzetéről és újabb vállalati célkitűzésekről, feladatokról tart győartást megválasztják Az értekezleten a jövő év elején sorra kerülő ágazati tanácskozás küldötteit is. A Dunai Vasműben december 17-én kerül sor a 160 szocialista brigád vezetőjének, és a munkaverseny irányítóinak tanácskozására. Dr. Szabó Ferenc vezérigazgató az idei év eredményeiről és a közeljövő feladatairól, fontos brigádvállalásairól beszél. Szót ejtenek majd a szakszervezet gazdasági munkát segítő tevékenységéről, közművelődési feladatairól.Elemzik majd az ifjúsági parlamentek tapasztalatit és a néhány ifjúsági brigád helyzetét. A vasműben is ezen a tanácskozáson választják meg az ágazati tanácskozás küldötteit. Új bauxitbányát nyitnak Fejér megyében Megkezdték az előkészületeket a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat új, Bittó II. elnevezésű bányájának beruházásához. A vállalat saját erőből aknamélyítő részleget szervez, amelyet komplex géplánccal, diesel rakodószállító gépekkel és fúrókocsival szerelnek fel. A Bittó II. bauxitbánya feltárása 814 millió forintos beruházással, nem egészen öt év alatt készül el. A kivitelezés 1977 januárjában kezdődik, a rákhegyi bányából két, egyenként tíz kilométeres feltáró vágatot mélyítenek, s a kitermelt ércet a kincsesbányai—rákhegyi automata szállítórendszer segítségével hozzák majd felszínre. A tervek szerint az új Fejér megyei bauxitbánya 1981-ben már megkezdheti a részleges termelést, és teljes kapacitását, az évi négyszázezer tonnát 1982-től éri el. A bányanyitással egyidőben összesen 250 lakást is építenek a bányászoknak Kincsesbányán, illetve Móron. A Bittó II. bauxitbánya megnyitásával továbbra is fenntartják a Fejér megyei Bauxitbányák évi 900 ezer tonnás termelését, mivel a régebbi lelőhelyek közül az Iszka II. bánya érckészlete a számítások szerint 1981-re kimerül. Ülést tartott a KISZ városi bizottsága November elsején szerdán délután ülést tartott a KISZ városi bizottsága. Az ülésen értékelték a DUNAKER, a Dunavidéki Üzemi Vendéglő Vállalat és a Vegyesipari Vállalat KISZ-szervezeteinek tagfelvételi munkáját. A bizottság tagjai tájékoztatót hallgattak meg a papírgyár KISZ-szervezeteinek együttműködéséről a Barátság iskola úttörőivel, valamint az Egyesült Vörös Csillag Termelőszövetkezet KISZ-bizottságának munkájáról. A KISZ-bizottság ezután személyi kérdésekben döntött. A KISZ városi bizottsága érdemeinek elismerése mellett felmentette bizottsági tagsága alól Czinkóczi Sándort. A bizottság tagjai sorába kooptálta Sárközi Györgyöt. Ülést tartott a Dunai Vasmű KISZ-bizottsága November harmincadikán kedden, ülést tartott a Dunai Vasmű KISZ-bizottsága. Az ülésen személyi kérdésekről döntöttek. A Vállalati KISZ- bizottság eddigi titkárát Czinkóczi Sándort más fontos megbízatása miatt felmentették eddigi funkciói alól. A KISZ-bizottság tagjai sorába kooptálta Sárközi Györgyöt és megválasztotta a bizottság titkárává. Az MSZMP Városi Bizottsága Czinkóczi Sándort a gazdaságpolitikai csoport munkatársává nevezte ki. TÉLAPÓVÁRÁS Egyre több kisgyerek áll meg mostanában a játékboltok kirakata előtt. Csodálkozó szemmel, kirakatüveghez nyomódó orral találgatják; vajon a sok szép játék közül melyiket hozza a Télapó? néhány nap múlva — december 7-én — lesz öt- ftvennyolc esztendeje anma M nak, hogy Magyarországon megjelent az első kommunista lap, a Vörös Újság. S ha a szerkesztőségekben, a stúdiókban leteszik a tollat, kikapcsolják a mikrofont és a tévékamerát — nem önmagukat ünneplik az újságírók ezen a napon. A magyar sajtó napja: az emlékezés napja. Emlékezés és emlékeztetés arra, hogy a Vörös Újság megjelenésével új fejezet kezdődött a magyar sajtó történetében. Ezt az új fejezetet azóta is írják, írjuk, az elődök programját és példáját követve — több vagy kevesebb sikerrel. A mérce ugyanis rendkívül magas. Az újságírás szakmai részét ugyan némi tehetséggel bárki elsajátíthatja, megtanulhat szabatosan és közérthetően fogalmazni, megismerkedhet a műfajok szabályaival, gyakorlatot szerezhet a közérdeklődésre számottartó események meglátásában. Ám az elengedhetetlen szakmai tudnivalókon kívül bizonyos emberi tulajdonságok is jellemzik társadalmunkban az igazán jó újságírót. Elkötelezettség például: Elkötelezettség a népe iránt, s elkötelezettség az eszme iránt, amely szerint a népe, él vagy élni próbál. S jellemzi őt mindenekelőtt az elkötelezettségből származó-táplálkozó felelősségtudat. A jó újságíró ezzel a felelősségtudattal — a gazda öntudatával — jár-kel munkája során. Ezért sérti őt személy szerint minden tehetetlenség, fegyelmezetlenség, szűklátókörűség, hetyke nemtörődömség. •Ezért a Bálint György-i felháborodó ő ma is: bíráló szenvedélye nem személyes • sértettségből táplálkozik — másokért szól mindig! Ám jól tudja, hogy felháborodó igényessége könnyen viheti őt az összeférhetetlenség felé is — ha ez az érzés nem társul benne,az emberek iránti tiszteletével, az emberek szeretetével. Különös kettősség jellemzi éppen ezért az igazán jó újságírót: egyrészt „hadseregek indulatával” támad minden visszahúzó ellen — másrészt pedig gyengéd emberszeretettel él. A munkapad mellett izzadókat, a párszáz forintos nyugdíjból élőket, a jó szóra várókat csak így veheti észre. Csak így veheti észre a névtelenek ésőriss helytállását, amelyet példaként felmutatni: az újságíró legszebb hivatása. • A kommunista újságírás közel hatvanesztendős múltja ma azt diktálja: a szocialista sajtó legyen a névtelenek megnevezője. A példamutatás propagandája... Káposztás János AZ ÚJSÁGÍRÓ HIVATÁSA