Dunaújvárosi Hírlap, 1976. december (21. évfolyam, 96-104. szám)

1976-12-03 / 96. szám

Hány műszakban jár a gép? Kell-e év végi hajrá? ó 1 Ösztönöz-e az Ösztönző bér? ^ A termelőberendezések kapacitás­­kihasználása a város ipari üzemeiben A termelésben a belső tar­talékok feltárása, a termelő­berendezések hatékonyságá­nak növelése állandóan na­pirenden lévő feladat. A vá­rosi pártbizottság, a város ipari üzemeinek pártszervei rendszeresen vizsgálják termelőberendezések kapaci­­­táskihasználását, és ehhez kapcsolódóan azt, hogyan alakul a teljesítménybérben dolgozók aránya városunk ipari üzemeiben. Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén ismét napi­rendre tűzte ezt a kérdést. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve megállapítot­ta, hogy a központi, helyi és üzemi intézkedések hatására tovább javultak a termelés feltételei, növekedett a ter­melés, javult a munkaeszkö­zök kihasználtsága. A fő fi­gyelmet azonban az 1976. év feladataira, azok végrehajtá­sára és a további teendők meghatározására fordította. A cselekvési p­rgram: iránytű A vállalatok, üzemek, — az V. ötéves terv célkitűzései alapján, — 1976. évi felada­taikat cselekvési program­ban rögzítették. A főbb teen­dőket helyesen határozták meg. A piaci igényekhez job­ban alkalmazkodó termelési és gyártmány szerkezet kiala­kítását, a termelési feltételek szervezettebbé tételét, munkafegyelem megszilárdí­­­tását, az állásidők csökken­tését, a szűk keresztmetsze­tek bővítését, az ösztönzési formák korszerűsítését állí­tották a cselekvési program középpontjába. A vérehajtó bizottság azt vizsgálta tehát, hogyan sike­rült ezeket a célokat a min­dennapi munka során elér­ni, illetve megközelíteni. Mi gátolta, és mi segítette a cselekvési program megvaló­sítását?! Igények és lehetőségek, a kapacitás tükrében A Dunaújvárosban előállí­tott termékek többsége iránt a belföldi kereslet nőtt. Né­hány termékből az igény ma­gasabb mint a termelés ka­pacitása. Ilyen például a ra­diátor, a zárt profil, a sa­lakblokk, az író-nyomópapír. Másrészt viszont néhány ter­mék iránt a kereslet csök­kent. Ezek közé tartozik a házpanel, a spirálcső, az irodaváz. Hullámpapírból a külföldi piacokon az érté­kesítési lehetőségek sokkal nagyobbak, — különösen a szocialista országok piacán ■—• mint amennyit kiakná­zunk belőlük. A termelőberendezések teljesítőképessége új gépek beállításával, új technológiák alkalmazásával, korszerűbb alapanyagok­kal növekedett, felhasználású­kihasznált­ságuk azonban nem egyenle­tes. Az év végi hajrákat még­sem sikerült kiküszöbölni, ilyenkor az alapvető terme­lőberendezések igénybevétele maximális. Ez a nem kívá­natos hullámzás a legtöbb esetben a minőség rovására megy, ami nem növeli a kül­földön is értékesíthető termé­­­kek körét és mennyiséget. Az állásidő csökkentése és más tartalékok Mint a végrehajtó bizott­ság megállapította: a kapa­citáskihasználást gátolja több vállalatnál az állásidő növe­kedése. Ilyen jelenségek ta­pasztalhatók a Papíripari Vállalatnál, a Vörös Októ­ber Férfiruhagyárban és a Fésüsfonodában. Másutt pe­dig csak minimálisan növek­szik a kapacitás kihasznált­­sági mutatója. (MOM, Fehér­neműgyár). Kedvezőbb vi­szont a helyzet a sütőipar­ban, valamint az építőipar­ban ahol elsősorban a gépek kihasználtsága javult. Az állásidők legjellemzőbb okai: anyaghiány, munka­erőhiány, munkaszervezési hiányosságok, a javítási ál­lásidő növekedése, alkatrész­­hiány. Főként a könnyűipar­ban egyes gépsorok — lét­számhiány miatt — egy mű­szakban üzemelnek, s így nincsenek kellően kihasznál­va. A gondot fokozza, hogy a dolgozók szakmai összeté­tele nem mindenütt van ösz­­hangban a technikai színvo­nallal. A több műszakban foglalkoztatottak aránya 1975-höz képest — a papír­ipari vállalat kivételével — jelentősen nem változott. A okokat elemezve megál­lapítható, hogy alaposabb munkával, gyorsabb intézke­désekkel, következetesebb számonkéréssel a hibák egy része elhárítható lett volna. A központi és a helyi hatá­rozatok végrehajtása tenden­ciájában kedvező irányban halad,­­ de még mindig lassú. Nagyobb vezetői igé­nyességgel, a pártszervek következetesebb irányítói, el­lenőrző tevékenységével oda kell hatni, hogy ez a folya­mat felgyorsuljon. A piaci igények alapján a Dunai Vasműnél és a­ 26. Építőipari Vállalatnál szük­séges a kapacitás bővítése.­­ A többi üzemek esetében — korszerűbb termelési és termékszerkezet kialakítása mellett — a gépbeszerzések­nek a korszerűsítést és a munkaerő-kiváltást kell eredményezniük. Különö­sen az anyagmozgatás és a nehéz fizikai munka csök­kentése vonalán van tenni­való. A kapacitások egyen­letesebb kihasználásával je­lentős tartalék vonható be a termelésbe. Bérezés, anyagi ösztönzés A­ vállalatoknál töreksze­nek a szocialista elosztási elv teljesebb érvényesítésére, a teljesítménybérben dolgozók arányának növelésére. Az időbér mellett különböző kö­vetelményekhez kötött cso­portos és egyéni teljesít­ménybér-formákat alkalmaz­nak. Az arány javítása mel­lett a teljesítménykövetelmé­nyek ösztönző hatásának elemzése nem kapott kellő súlyt a munkában. Ahol szükséges, felül kell vizsgál­ni a teljesítménybérezés előírásait. A normák felül­vizsgálata és „karbantartá­sa” az üzemek többségében folyamatos. A pártszervek és a gazda­sági vezetés együttműködése javult a vállalati bérpolitika kialakításában, megvalósítá­sában. Több helyen konkrét döntések születtek a bérezés felülvizsgálatára, a normák karbantartására, a követel­ményszintek javítására. Mindezek együtt, hozzájárul­nak a cselekvési egység erő­sítéséhez. A vállalatok vezetői sze­rint az 1976-ban bevezetett új szabályozó rendszer be­váltotta a hozzáfűzött remé­nyeket. Néhol azonban — a helyi lehetőségek­­ jobb ki­­­­használása helyett — még mindig kísért a „siránko­zás”, ami legtöbbször­­­ tehe­­­­tetlenséget takar. Ezekre fel kell figyelni. A párt-végrehajtó bizottság végül felhívta a figyelmet, hogy a vállalatok, üzemek, valamint a pártszervek az 1977. évi cselekvési program összeállításánál különös gonddal foglalkozzanak termelőberendezések kapaci­­­táskihasználásával, tartsák napirenden a párthatározat feladatait és rendszeresen ellenőrizzék annak végrehaj­tását. S. Gy, XXVI. évf. 96. szám 1976. dec. 3. péntek ÁRA'-1 FORINT AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Ma: Ülést tart a megyei tanács Ma délelőtt Székesfehérvá­ron ülést tart Fejér megye tanácsa. A végrehajtó bizott­ság napirendi javaslata sze­rint a testület megtárgyalja a megye művelődési ottho­nainak helyzetéről, az intéz­ményhálózat fejlesztéséről készült jelentést. Nagy Jenő­nének, a vb osztályvezetőjé­nek előterjesztésében. A me­gye közrendjének és közbiz­tonságának helyzetéről dr. Sepsei György, megyei rend­őr-főkapitány tájékoztatja a tanácsot. A Fejér megyei Had­kiegészítési és Területvédel­mi Parancsnokság, valamint a tanács közös feladatairól Gilicze Ferenc megyei pa­rancsnok tart tájékoztatót. • •ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. december 1-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizott­ság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta G­y­e­n­e­s Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának elő­terjesztésében az 1977. évi népgazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveit, valamint egyéb kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelenik meg. Szocialista brigádok vezetőinek tanácskozása __ A Dunai Vasmű és a 26. ÁÉV szocialista brigádjainak vezetői a közeljövőben vál­lalati tanácskozásra ülnek össze. A 26. ÁÉV-nél*decem­ber 11-én tartják az értekez­letet, ahol a brigádvezetőkön k­ívül az újítómozgalomban * kiemelkedő teljesítményt n­yújtó dolgozók is jelen lesznek. Szabó Mihály igaz­gató belszámol az év ered­ményeiről, Simai Mihály műszaki igazgató-helyettes az újítómozgalom helyzeté­ről és újabb vállalati cél­kitűzésekről, feladatokról tart­­ győartást­ megválasztják Az értekezleten a jövő év elején sorra kerülő ágazati tanácskozás küldötteit is. A Dunai Vasműben de­cember 17-én kerül sor a 160 szocialista brigád veze­tőjének, és a munkaverseny irányítóinak tanácskozására. Dr. Szabó Ferenc vezérigaz­gató az idei év eredményei­ről és a közeljövő feladatairól, fontos brigádvállalásairól beszél. Szót ejtenek majd a szakszervezet­­ gazdasági munkát­­ segítő tevékenységé­­­­ről, közművelődési feladatai­ról.­­Elemzik majd az ifjúsá­gi­ parlamentek tapasztala­tit és a néhány ifjúsági bri­gád helyzetét. A vasműben is ezen a tanácskozáson vá­lasztják meg az ágazati ta­nácskozás küldötteit. Új bauxitbányát nyitnak Fejér megyében Megkezdték az előkészüle­teket a Fejér megyei Bauxit­bányák Vállalat új, Bittó II. elnevezésű bányájának beru­házásához. A vállalat saját erőből aknamélyítő részleget szervez, amelyet komplex géplánccal, diesel rakodó­­szállító gépekkel és fúróko­­csival szerelnek fel. A Bittó II. bauxitbánya feltárása 814 millió forintos beruházással, nem egészen öt év alatt ké­szül el. A kivitelezés 1977 januárjában kezdődik, a rák­hegyi bányából két,­ egyen­ként tíz kilométeres feltáró vágatot mélyítenek, s a ki­termelt ércet a kincsesbá­nyai—rákhegyi automata szállítórendszer segítségével hozzák majd felszínre. A tervek szerint az új­ Fejér megyei bauxitbánya 1981-ben már megkezdheti a részleges termelést, és teljes kapacitását, az évi négyszáz­­ezer tonnát 1982-től éri el. A bányanyitással egyidőben összesen 250 lakást­ is építe­nek a bányászoknak Kincses­­bányán, illetve Móron. A Bittó II. bauxitbánya meg­nyitásával továbbra is fenn­tartják a Fejér megyei Bauxitbányák évi 900 ezer tonnás termelését, mivel a ré­gebbi lelőhelyek közül az Iszka II. bánya érckészlete a számítások szerint 1981-re kimerül. Ülést tartott a KISZ városi bizottsága November elsején szerdán délután ülést tartott a KISZ városi bizottsága. Az ülésen értékelték a DUNAKER, a Dunavidéki Üzemi Vendég­lő Vállalat és a Vegyesipari Vállalat KISZ-szervezeteinek tagfelvételi munkáját. A bi­zottság tagjai tájékoztatót hallgattak meg a papírgyár KISZ-szervezeteinek együtt­működéséről a Barátság is­kola úttörőivel, valamint az Egyesült Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet KISZ-bi­­zottságának munkájáról. A KISZ-bizottság ezután sze­mélyi kérdésekben döntött. A KISZ városi bizottsága érdemeinek elismerése mel­lett felmentette bizottsági tagsága alól Czinkóczi Sándort. A bizottság tagjai sorába kooptálta Sárközi Györgyöt. Ülést tartott a Dunai Vasmű KISZ-bizottsága November harmincadikán kedden, ülést tartott a Dunai Vasmű KISZ-bizottsága. Az ülésen személyi kérdésekről döntöttek. A Vállalati KISZ- bizottság eddigi titkárát Czinkóczi Sándort más fon­tos megbízatása miatt fel­mentették eddigi funkciói alól. A KISZ-bizottság tagjai sorába kooptálta Sárközi Györgyöt és megválasztotta a bizottság titkárává. Az MSZMP Városi Bizott­sága Czinkóczi Sándort a gazdaságpolitikai csoport munkatársává nevezte ki. TÉLAPÓVÁRÁS Egyre több kisgyerek áll meg mostanában a játékboltok kirakata előtt. Csodálkozó szemmel, kirakatüveghez nyomódó orral találgatják;­­ vajon a sok szép játék közül melyiket hozza a Télapó? n­éhány nap múlva — de­­­cember 7-én — lesz öt-­ f­t­vennyolc esztendeje an­ma M nak, hogy Magyaror­­­­­szágon megjelent az el­­­ső kommunista lap, a­­ Vörös Újság. S ha a szerkesztőségekben, a stú­diókban leteszik a tollat, kikapcsol­ják a mikrofont és a tévékamerát — nem önmagukat ünneplik az új­ságírók ezen a napon. A magyar sajtó napja: az emlé­kezés napja. Emlékezés és emlékez­­tetés arra, hogy a Vörös Újság meg­jelenésével új fejezet kezdődött a magyar sajtó történetében. Ezt az új fejezetet azóta is írják, írjuk, az elődök programját és pél­dáját követve — több vagy keve­sebb sikerrel. A mérce ugyanis rendkívül magas. Az újságírás szakmai részét ugyan némi tehetséggel bárki elsajátíthat­ja, megtanulhat szabatosan és köz­érthetően fogalmazni, megismerked­het a műfajok szabályaival, gyakor­latot szerezhet a közérdeklődésre számottartó események meglátásá­ban. Ám az elengedhetetlen szakmai tudnivalókon kívül bizonyos emberi tulajdonságok is jellemzik társadal­munkban az igazán jó újságírót. Elkötelezettség például: Elkötelezettség a népe iránt, s el­kötelezettség az eszme iránt, amely szerint a népe, él vagy élni próbál. S jellemzi őt mindenekelőtt az el­kötelezettségből származó-táplálkozó felelősségtudat. A jó újságíró ezzel a felelősségtu­dattal — a gazda öntudatával — jár-kel munkája során. Ezért sérti őt személy szerint minden tehetet­lenség, fegyelmezetlenség, szűklátó­körűség, hetyke nemtörődömség. •Ezért a Bálint György-i felháborodó ő ma is: bíráló szenvedélye nem személyes • sértettségből táplálkozik — másokért szól mindig! Ám jól tudja, hogy felháborodó igényessége könnyen viheti őt az összeférhetetlenség felé is — ha ez az érzés nem társul benne,az embe­rek iránti tiszteletével, az emberek szeretetével. Különös kettősség jellemzi éppen ezért az igazán jó újságírót: egy­részt „hadseregek indulatával” tá­mad minden visszahúzó ellen — másrészt pedig gyengéd­ embersze­retettel él. A munkapad mellett iz­­zadókat, a párszáz­ forintos nyugdíj­ból élőket, a jó szóra várókat csak így veheti észre. Csak így veheti észre a névtelenek éső­riss helytállását, amelyet példa­ként felmutatni: az újságíró legszebb hivatása. • A kommunista újságírás közel hat­vanesztendős múltja ma azt dik­tálja: a szocialista sajtó legyen a névtelenek megnevezője. A példamutatás propagandája... Káposztás János AZ ÚJSÁGÍRÓ HIVATÁSA

Next