Dunaújvárosi Hírlap, 1977. január (22. évfolyam, 1-8. szám)

1977-01-04 / 1. szám

Az élet minden területén erősödjék ideológiánk hatása — Beszélgetés Sudár Iván elvtárssal, a megyei pártbizottság titkárával — A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1976. október 26-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a párttagság marxista-leninista felkészültségéről, a párt pro­pagandájának tapasztalatai­ról és néhány főbb elvi kér­désről szóló jelentést és ha­tározatot hozott a további feladatokról. A határozatból fakadóan tovább kell fej­leszteni az eszmei, politikai nevelőmunkát, hatékonyabbá kell tenni a pártpropagan­dát, mégpedig úgy, hogy az élet födjék minden területén erő­a marxista-leninista ideológia hatása az elméleti és a gyakorlati munka terü­letén egyaránt. A határozat végrehajtása érdekében rend­kívül sokrétű feladatokat kell megoldaniuk a kommu­nistáknak, pártmunkásoknak, propagandistáknak. A párton belüli nevelőmunka soron lé­vő feladatairól, a határozat maradéktalan végrehajtásá­nak jelentőségéről beszélget­­­tünk Sudár Iván elvtárssal, Fejér megyei pártbizott­ság titkárával. — Sudár elvtársi Mi tette aktuálissá, hogy a Központi Bizottság ülé­sének napirendjére ke­rüljön e téma? — A kérdés indokolt, hi­szen a propaganda, az ide­ológiai élet önálló napirend­ként az utóbbi években nem szerepelt a Központi Bizott­ság ülésein. Ennek megvan a magyarázata. Az ideológiai kérdések, a társadalomban uralkodó nézetek, felfogások mindig valamilyen politikai, gazdasági vagy éppen kultu­rális kérdéshez tapadnak, s így ezekkel együtt, velük kapcsolatban tárgyalt ide­ológiai kérdésekről a Köz­ponti Bizottság. S hogy most mégis szükséges volt az ide­ológiai élet, az eszmei-poli­tikai nevelés kérdéskörének önálló áttekintésére, annak is megvan az oka és magya­rázata. Amikor pártunk XI. kongresszusa meghirdette a fejlett szocialista társadalom­­ építésének programját, egy­úttal követelményként is ál­lította az ideológia számára azt, hogy — a programnyi­latkozat alapján — részlete­sen is rajzolja meg a fejlő­dés perspektíváját, az eléren­dő célt. Vagyis, belső fejlő­désünk olyan szakaszába ér­tünk jelenleg, amikor tör­vényszerűen vetődik fel to­vábbhaladásunk nagy kérdé­sei tisztázásának igénye. — Hallhatnánk né­hány példát az aktuális tennivalókról, s ezek in­dokoltságáról? — Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy amikor a Központi Bizottság a soron lévő feladatokat meghatá­rozta, csak tendenciákat raj­zolt fel, illetve elvi keretet, vezérfonalat adott a párt­­szervezetek, a pártszervek cselekvési programjához. Eb­ből fakad aztán magától értetődően, hogy a feladato­kat helyileg kell meghatá­rozni, s a megoldás módját — a határozat iránymutatá­sának megfelelően — hely­ben, a konkrét helyzet isme­retében kell kimunkálni. Példának okáért: még min­dig nem elég hatékony a tör­ténelmi szemléletre és a dia­lektikus gondolkodásra ne­velés. Ezért állnak még ma is sokan értetlenül az érdek­ellentmondások előtt, szoci­alistaellenes jelenségnek tartják, ami gátolja a fejlő­dést. Ez — részben — azzal magyarázható, hogy még mindig nem kielégítő a tár­sadalomtudományok és propaganda kapcsolata. En­n­­ek okai sokrétűek és köl­csönösen hatnak egymásra. A tudományos kutatás bizo­nyos esetekben késve kezd az élet által felvetett új kér­dések vizsgálatához —­­ és ezek a vizsgálatok, illetve eredményeik sem mindig hasznosíthatók a propaganda szükségletei szerint — ugyan­akkor a propaganda sem fo­galmazza meg m­indig elég határozottan a maga sajátos igényeit. Pedig ez befolyásol­hatná a kutatásban a téma­­választást, orientálhatná kutatási irányokat. És még a valami! A propaganda sem mindig friss a már kiérlelt tudományos kutatási ered­mények hasznosításában. En­nek oka az, hogy a párt­oktatók körében nem elég gyakori az igazán mély elvi vita, az eszmecsere a tudomá­nyos kutatási eredmények­ről. Nem helyeselhető az a módszer sem, hogy a külön­böző szintű pártoktatási for­mákban sok a kampánysze­rűség, a tartalmi munkát szervezéssel próbálják he­lyettesíteni. Ezért figyelhető meg aztán olyan jelenség, hogy például sok esti egye­temi hallgató minden politi­kai érdeklődés nélkül, diploma reményében és igé­n­­yével, szövegszerűen tanulja meg a marxista tételeket, azokat a gyakorlatban alkal­mazni már nem tudja, s gyakran még a fontos ös­­­szefüggéseket sem fedezi fel. Ennek a szemléletnek a tart­hatatlansága azt hiszem, egy­értelmű. — Milyennek ítéli Su­dár elvtárs Dunaújvá­­rosban a pártoktatás, a pártpropaganda helyze­tét, illetve Dunaújváros munkásváros_____jellege folytán milyen felada­tok adódnak e terüle­ten? — Dunaújvárosban igen szépek az eredmények mind mennyiségben, mind pedig minőségben, ha nézzük, sok tekintetben jobbak a megye átlagánál. Dunaújvárosban mintegy húszezer ember vesz részt a különböző pártokta­tási formákban. Természete­sen Dunaújvárosra is vonat­kozik az, ami a megye egé­szére. Vagyis nemcsak résztvevők száma, hanem az­­ oktatás hatékonysága, a meg­szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása, kamatoztatása a fő cél. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy — bár vannak még nemkívánatos jelenségek is — egyre erő­sebbek a szocialista vonások a termelés, a kultúra, vagyis az élet minden területén. A szocialista termelési viszo­nyok között pedig csakis a szocialista típusú ember tud maradéktalanul eleget tenni feladatainak. Köznapibban fogalmazva: a modern tech­nikát csakis olyan emberek képesek mozgásba hozni — és ami nem kevésbé fontos — mozgásban tartani, akik politikailag, szakmailag, s az általános emberi elvárások szerint is műveltek. Csakis ők képesek látni a célt és a hozzá vezető utat. Dunaújvá­rosi viszonylatban ennek a jelentőségét azt hiszem nem kell különösebben hangsú­lyozni. A város ipara vi­szonylag fiatal, tehát kor­szerű, az itt élő emberek is fiatalok, hiszen az átlagélet­kor harminc év körül van, s ezért fontos szerepe van az eszmei nevelőmunkának. Pontosabban azért, hogy tu­datos vállalói legyenek a fej­lett szocialista társadalom építésének.­­ Szeretném még arra felhívni a figyelmet, hogy a fejlődés komplex, vagyis a gazdasági és kulturális fej­lődés feltételezi egymást, fejleszteni pedig csak úgy lehet, ha az összes tartalé­kokat feltárjuk. A legna­gyobb tartalék maga az em­ber. Dunaújvárosban adot­tak a feltételek a szocialista emberré váláshoz, ezt mind a munka-, mind pedig az életkörülmények lehetővé te­szik. Ami még szükségelte­tik, az az életmódváltoztatás. Ezalatt azt értem, hogy to­vább kell javítani a mun­kához való viszonyt, fejlőd­ni kell közéletiségben — Dunaújvárosban ennek egyébként igen szép és kö­vetésre méltó hagyományai vannak —, és még idesorol­nám a családi életben már bekövetkezett és még szük­séges változásokat. Itt első­sorban azt kell felismerni, hogy a gyermekgondozási se­gély milyen terheket ró ál­lamunkra, s ezért minimális az az elvárás, hogy az adott lehetőséget kihasználva, három évet — amely a gyer­­­mek életében alapvetően meghatározó — valóban a gyermek nevelésére­ fordít­sák a szülők, főleg az édes­anyák. — Mindennapi felada­taink megoldásához nél­külözhetetlen, és a Köz­ponti Bizottság határo­zatainak megvalósítása érdekében____rendkívül fontos a propaganda ha­tékonyságának növelése. Milyen feladatok hárul­nak ebből fakadóan a propagandistákra és me­g Folytatás a 2. oldalon) A társadalmi munka mérlege: Tízmillió forinttal gyarapodott a város Az 1976-os évben eredmé­nyes társadalmi munkát vé­geztek a város lakói és a vállalatok. 6,3 millió forin­tos munkaérték létrehozása volt tervbe véve, amit 10 millió forintra teljesítettek, és ez igen jelentős túltelje­sítést jelent. Az elmúlt évben elsősor­ban a kiemelt létesítménye­ken volt a hangsúly. A fe­dettuszoda, ahol ötmillió fo­rintos társadalmi munkaér­téket teljesítettek, már az év végére kilencven száza­lékos készültségben állt. Városunk szépítésére, parkok rendezésére és fej­­­lesztésére is egymillió két­százezer, a sportlétesítmé­nyek fenntartására, felújítá­­tására és építésére pedig egymillió ötszázezer forintot fordítottak. Az „Egy üzem, egy isko­la” mozgalom keretében a bölcsődék és a szociális­ ott­hon patronálásában százöt­venezer forint értékű mun­kga. VCttó/'* '?! '01 ■ 17 óvodákra háromszázezer, az iskolákra pedig háromszáz­­ötvenezer forintot fordítot­tak. A legfontosabb kulturá­lis központunkban, a Mun­kásotthonban a hetvenhatos esztendőben százezer forint erejéig végeztek társadalmi munkát. Ezen kívül még az egyéb városi célú társadalmi mun­ka meghaladja a kétszázöt­venezer forintot. A város la­kói és a különböző vállala­tok kommunista szombato­kon végzett munkája egy­millió százhetvennyolcezer forintot tesz ki. Azonkívül a Béke városrész közműépíté­sében ötvenezer forint tár­sadalmi munkaérték fekszik. Jó eredménnyel dolgoztak a város lakói, a vállalatok és az üzemek, önzetlen munká­juk a közösséget felbecsül­hető anyagi és felbecsülhe­tetlen erkölcsi értékekkel gyarapította. — net — H­ÓEMBER A gyerekek téli szünet feletti örömét megsokszorozta a várva várt hó. Előkerültek a szánkók, és a városban életre kelte a hó játszótársak, a szénszemű hóemberek. (Cseh Tibor felvétele) A jégzajlás miatt szünetel a kompforgalom Az év végén beköszöntött hideg miatt megindult a jég­zajlás a Dunán. Ezért a Dunaújvárosi Víz- és Csatornamű­­vek leállította az átkelő kompjáratot, egyúttal értesítette a Bács-Kiskun megyei 9-es Volán Vállalatot a kompforgalom szüneteléséről. További intézkedésig nem közlekedik a Szalk­­szentmárton és a dunaújvárosi révátkelőhely közötti busz­járat, valamint a dunaújvárosi komp. Hogyan zárták az évet? Építkezők és építők nyilatkoznak PAPÍRGYÁR, Tomcsányi Elemér igazgató: — A gyár életének eddigi legjelentősebb évét hagytuk magunk mögött. És most már nyugodt szívvel mondom: a beruházás gyorsítási prog­ramjában meghatározott fel­találóknak sikerült maradék­talanul eleget tennünk. Ter­mel az új papírgép és a hoz­zátartozó anyagelőkészítő üzem, termel a félcellüzem és az új vegyszerregeneráló, és háromszáz tonna kész­terméket adott a hazai fel­használóknak a múlt évben a dobozüzem is. Ez utóbbi a legnagyobb büszkeségünk, hiszen még a gyorsítási prog­ram is csak január elsejét határozta­­ meg az üzemindí­tás időpontjaként. — A régi üzemeinkben na­gyon nehéz körülmények kö­zött folyt a munka. A beru­házás okozta felfordulás, a folyamatosan végrehajtott át­szervezések (az új üzemekbe a régi, legtapasztaltabb em­bereinket vittük át) önmagá­ban is nagy erőfeszítéseket követelt a gyár kollektívájá­tól. S ehhez még hozzájött a régi papírgép többszöri üzemzavara és az, hogy a szalmaellátás a sok-sok erő­feszítés ellenére sem oldódott meg az első félévben. De ez­zel együtt szalmacellulózbc eleget tettünk az NDK ex­portkötelezettségünknek, és láttuk a belföldet és jutót elegendő szalmacellulóz sa­ját magunknak is. Író- é nyomópapírból is annyit szál­lítottunk exportra, amen­­nyire szerződésünk volt , kevés híján a hazai szükség­leteket is fedezni tudtuk. — Mindent összevetve, az hiszem nem vagyok önelé­gült, amikor azt mondom rendkívül eredményes éve zárt a papírgyár kollektívája és persze mindazok, aki közreműködtek az új üzeme felépítésében. Ma a négy milliárd értékű beruházó valamennyi termelő üzem dolgozik, értéket ad a nép­gazdaságnak. És ez volt a cé 36. ÁÉV, Szabó Mihály igazgató: — Nagy feladatok meg­valósítására vállalkoztunk a ötödik ötéves terv első évé­ben. A vállalat kollektívájá­nak érdeme, hogy teljes egé­szében sikerült eleget ten­nünk a népgazdaság igényei­nek. Az előzetes számítások szerint az előző évihez képes hét-nyolc százalékkal maga­sabb tervünket teljesítettük, sőt túlteljesítettük.. Befejező­dött Százhalombattán a Du­nai Hőerőmű második-har­madik ütemének építése , elkészült az olajfinomító má­sodik üteme is. Mindkét lé­tesítmény határidő előtt é­s meghatározott költségszin­ten belül épült fel. Mindkt létesítmény hónapok óta tér­tel, elkezdte visszafizetni azt a sok-sok milliárd forin­tot, amibe építésük kerül Nagyon örülünk, hogy ebbe nekünk is részünk van. — Lakásból is hatvanra többet építettünk, min amennyi terveinkben szere­pelt. Itt, Dunaújvárosban , Százhalombattán összesen 864 lakást adtunk át az el­múlt évben.­­ Mintegy hét-nyolc szá­zalékkal javult a termelé­kenységünk is. Ez nélkülöz­hetetlen volt, hiszen százzá kevesebben vagyunk, min kellene. És ilyenkor csak munka jobb és még job megszervezése segíthet. Rá szervezni nem is olyan kön­­nyű az építőiparban, hiszen változatlanul rengeteget küsz­ködünk a tervdokumentáció késése és sok esetben a tel­jes hiánya miatt. Ezzel együt panaszra nincs különöseb okunk, az előzetes számítása szerint nyereségünk több­ mint húszmillióval haladj meg a tervezettet. G. L

Next