Dunaújvárosi Hírlap, 1977. február (22. évfolyam, 9-16. szám)

1977-02-01 / 9. szám

Egy védnökségvállalás sikeréről * ; És áll a gyár A védnökségvállalást a a KISZ Fejér megyei Bi­zottsága, a Könnyűipari Minisztérium és vállalatai, valamint a Nyomda­, a Pa­píripar és a Sajtó Dolgozói­nak Szakszervezete 1973. március 28-án rögzítette, majd a kivitelezésében ér­dekelt vállalatok KISZ-szer­­vezetei többoldalú szocialis­ta együttműködési szerző­dés keretében csatlakoztak ehhez a vállaláshoz. És áll a gyár. Persze, rengeteg munka van még hátra: beüzemelni a gépeket, központi raktárt, műhelyt, utakat építeni, a szennyvíztisztító üzemet be­fejezni, pótolni mindent, ami a hiányjegyzékben szerepel, a lehető leggyorsabban fel­futtatni a termelést... De a nagy mű, ami felett a KISZ vállalt védnökséget, lényegé­ben megvalósult. Már gyárt­ják a félcellulózt, és gyárt­ják a legkülönfélébb termé­kek korszerű csomagolásá­hoz szükséges dobozok alap­anyagát, a hullámpapírt, és próbaüzemei az óriás beruhá­zás két, népgazdasági szin­ten legfontosabb egysége: a hullámosító és a dobozgyártó berendezés. Több, mint négy­­milliárd forint érték áll és termel ott, ahol 1973-ban nem volt semmi, az égvilá­gon semmi... Tulajdonképpen kész az egész, mondják a srácok a beruházás feletti védnökség­vállalásra, és ez a tény — mégha sok esetben ehhez az állításhoz a vállrándítás is hozzátartozik — a tény ma­ga jórészt a védnökök dicsé­retére válik. Értékek, határidők Ebben a városban már hozzászoktunk ahhoz, hogy a gáz helyén néhány év alatt nagyipar születik. Hozzá­szoktunk az óriás méretekhez és a milliárdokhoz is, hiszen Dunaújváros — amellett, hogy az ország első szocia­lista városa — mindenek­előtt arról nevezetes, hogy az egy főre eső ipari álló­eszközök tekintetében az ös­­­szes többi nagy- és kisvárost megelőzi. Ám, hogy a hul­lámpapírgyár felépítése mennyire jelentős a város történetében is, azt a meg­született érték nagysága is híven tükrözi. A város ipa­rának értéke ez új létesít­ménnyel az utóbbi négy esz­tendő során több, mint egy­­harmadával lett nagyobb. Ebben a városban az is természetes, hogy a legtöbb városlakó most saját magát,­­érzi gazdagabbnak. Nemcsak azért, mert a hullámpapír­gyár felépítésével a magyar papírgyártás legnagyobb és legmodernebb berendezéseit éppen Dunaújváros, az ő szűkebb hazája kapta meg, hanem azért is, mert a gyor­sítás révén megtakarított dollármilliókat tudja a saját zsebében. Mégsem szükség­telen — immár sokadízben — az új létesítmény gazda­sági hasznáról beszélni. A lényeg a következő: Ed­dig a legtöbb exportképes termékünket — a hűtőszek­rénytől a televízióig — olyan dobozokba csomagoltuk, amelyeket megvásárolni dol­lárért kényszerültünk. Ez­után ugyanezeket a termé­keket olyan dobozokba cso­magoljuk, amelyeket mi gyártunk, amelyekért tehát nem kell dollárral fizetni. Közgazdászaink is kiszámítot­ták, hogy ahány hónappal előbb kezdünk dobozokat gyártani, annyiszor kétmil­lió dollárt spórolunk meg a népgazdaságnak. Az egyszerű képletre leg­előbb a Kommunista Ifjú­sági Szövetség figyelt fel. A KISZ kezdeményezésére kiemelt óriás beruházás meg­a­­alósításában résztvevő ti­zennégy fővállalkozó szintén érdekelt vállalat közül tizen­három szocialista együttmű­ködési szerződést kötött egy­mással, mégpedig annak­­ ér­­­­dekében, hogy az eredetileg tervezett átadási határidőt előbbre hozzák. A Miniszter­­tanács csak ezután döntött a beruházás gyorsított ütemű megvalósításának szükséges­ségéről, s az átadási határ­időt az eredeti 1977. október 30-ról június 30-ra módosí­totta.­­ — Talán ez a legszebb az egészben — mondja B­e­r­é­­n­y­i László üzemmérnök, akit a KISZ Fejér megyei Bizottsága, a KISZ-védnök­­ség szervezésével bízott meg. — Mármint az, hogy a gyor­sítási program készen talált bennünket, hogy a gyorsítási követelményekben megsza­bott új határidők alig tértek el a szerződésekben rögzített (Folytatás a 2. oldalon!) O 1,4 milliárd forint Fejár megye idei fejlesztésére A Fejér megyei tanács ülése Az 1977. évi költségvetési és tervjavaslatot fogadta el pénteki ülésén Fejér me­gye tanácsa. Az idén Fejér megye tanácsai összesen 1,4 milliárd forinttal gazdálkod­hatnak, amely 104 millió forinttal magasabb, mint az 1976. évi előirányzat. A fej­lesztési terv középpontjában most is a lakásépítés áll. 1977-ben összesen 3737 lakás építését irányozták elő, amelyből 1365 célcsoportos állami lakás. Fontos helyet foglal el a tervben a közmű­­hálózat fejlesztése, az új la­kótelepek szükségletein kí­vül Székesfehérváron, Bodaj­­kon, Móron és Csákváron épül nagyobb szennyvíz-tisz­tító telep és folytatódik a Dunaújváros vízellátását­­ 10T­ feldo­­ró víz­ tápvezeték építése. Új intézményekkel bővül az oktatási hálózat: Székes­­fehérváron két 16 tantermes általános iskola, Dunaújvá­rosban egy 24 tantermes__ és egy 16 tantermes — Sopo-' 8 nyári 8" tantermes, Ercsiben tantermes, Adonyban 4 tantermes általános iskola épül. További nyolc általá­nos iskola beruházását pedig­ 1980. évi befejezésre előké­szítenek. A középiskolákhoz Székesfehérváron 620 szemé­lyes kollégium készül el, új szakmunkáskollégium is épül, és átadják az új gyógy­pedagógiai intézetet Velen­cén. A megyében összesen 1175 óvodai hely épül meg, és folytatják az általános is­kolai tornatermek kiépítését a községekben. l­s Az egészségügyi és szocio­ágazatban folytatódik a dunaújvárosi kórház, vala­mint a székesfehérvári me­gyei kórház rekonstrukciós jellegű bővítése, Bodakajto­­ron pedig a munkaterápiás intézet első szárnya, egy hat­vanágyas létesítmény építé­se fejeződik be. Márciusban termel az új salaktörő Befejezéséhez közeledik a vasmű új salaktörőjének épí­tése. Tavaly áprilisban kezd­tek hozzá a megépítéséhez, mert a régi a konverter­csarnok építésének útjában van, s le kell bontani. A nyolcvanmillió forint értékű beruházást március végén állítják üzembe, s a két sa­laktörő egy hónapon keresz­tül párhuzamosan termel, majd május elején kezdik bontani a régit. A kohó mögött, a salakha­­bosító mellett felépült salak­törő a réginek a dupláját termeli, évi 400—450 tonnás termelésével a martin és a konverter szükségleteit elégí­ti ki. Az építészeti munká­kat a 26. Állami Építőipari Vállalat már elvégezte, a a Kohászati Gyárépítő Vál­lalat befejezte az acélszerke­zeti elemek gyártását és sze­relését. A villamossági terveket a VERTESZ válla­lat készítette, s ők szerelik a villamos­ vezetékeket is. A közutakat az Út- és Vas­útépítő Vállalat építi, Betonútépítő Vállalat jelen­­­leg a vasutak lefektetéséhez szükséges munkákat végzi. MA: Új munkaverseny-szabályzat a papírgyárban ■•1­ * 4 Országos ifjúsági parlamentek * A lakásépítés utolsó felvonása: a hiánypótlás­t nem lehet mélyhűtőben tartani * A dunapentelei epizód * A sokoldalúan művelt ember kialakítása ifjúságpolitikai feladat is A­ klyi- Két hónappal az avatás előtt... Két évvel az építkezés meg­kezdése után s két hónappal az avatás előtt a fedett uszo­da pontosan olyan képet mu­tat, mint amilyet a gondosan előkészített, napra, órára le­bontott tervekben előre rög­zítettek. Tehát április negye­dikén rekord gyorsaságú építkezés után sor kerülhet az ünnepélyes avatásra. A nagy úszómedencében és környékén viszont még mindig sok a munka. A me­dence egyik felén még hátra van a csempézés, a másik fe­lén pedig az emelhető fenék­­rész hidraulikáját szerelik. A tribün előtt most betonozzák a padlót, elrejtve ezzel a fű­tés csöveit is. A képünkön látható ácsok a betonozás se­gédeszközeit készítik elő. Huszár István elfodása Székesfehérváron A Magyar Közgazdasági Társaság Fejér megyei szer­vezetének 1977. évi első össztársadalmi rendezvényé­re ma, február 1-én Székes­­fehérváron kerül sor. „Nép­gazdaságunk időszerű kér­­dései”-ről Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, miniszterelnök­helyettes, az Országos Terv­hivatal elnöke tart előadást, s ezt követően válaszol a résztvevők kérdéseire. A délután 3 órakor kezdődő előadást az MSZMP Fejér megyei Bizottságának Okta­tási Igazgatóságán tartják. Fúvókahegesztők A kohók vörösréz fúvókái, melyeken a forró szél bevezetése történik, gyorsan elkopnak, s ez a kohón termeléskiesést okozó üzemzavart eredményez. Az orrész vas­­tagí­tásával az élettartam megnő, de ehhez új hegesztési feltételeket kellett teremteni. A képen a kohó költözői rendkívüli körülmények között hegesztik a vastagabb orrészű fúvóformát, amitől jelentős eredményt vár a vállalat. Ülést tartott a NEB Egy év mérlege - vizsgálatokban A járási és városi népi ellenőrzési bizottság pénte­ken ülést tartott. Ezen meg­tárgyalták többek között a népi ellenőrzési bizottság 1976. évben végzett munká­ját. ság A Népi Ellenőrzési Bizott­1976-ban húsz téma­­vizsgálatot folytatott le. Eb­ből 9 volt országos, három pedig megyei vizsgálat ré­sze. A 8 saját vizsgálat kö­zül kettőt a városi pártbi­zottság, egyet a kérésére indítottak. rendőrség A húsz témavizsgálaton felül sor ke­rült néhány korábban lefoly­tatott vizsgálat utóellenőrzé­sére, s a NEB-hez érkezett panaszok, bejelentések vizs­gálatára is. A vizsgálatokban tavaly 195 népi ellenőr vett részt. A téma- és célvizsgálatok összesen 126 gazdasági egysé­get érintettek. A vizsgálatok — azon túl, hogy elősegítet­ték a kijelölt témában a megyei és országos helyzet felmérését — feltárták vizsgált gazdasági egységek­n­­él levő szabálytalanságok­at, gazdálkodási hibákat. A vizs­gált szerveknek 27 esetb­en tett javaslatot a NEB a bi­zonylati fegyelem és témakörökben a munka, más a gazdálkodás javítására. Harmincegy esetben került sor népi ellenőri vizsgálatot követően törvényes állapot helyreállí­a­tására, ami azt jelzi, hogy a bizonylati, elszámolási fe­gyelem sok vállalatnál, szö­vetkezetnél nem felelt meg az előírásoknak. A népi el­lenőrzési bizottság három esetben hozott a vizsgálato­kat követően határozatot, ille­tőleg elvi állásfoglalást. Pél­dául a pártbizottság kérésére indított vizsgálat (a mezőgaz­dasági termékek, főként a szalma felhasználása és ér­tékesítése) lefolytatása után a vizsgálati anyagot és ja­vaslataikat megküldték NEB határozat alapján a járás minden termelőszövetkezeté­nek, nemcsak azoknak, ahol a vizsgálat folyt. A „Duna” lakásszövetkezet tagjai azt­­ panaszolták, hogy minden la­kótól öt-ötezer forint kész­pénz befizetését kérte az OTP, nem lakás céljára szol­gáló helyiségek áraként, de amit a lakók nem használ­hatnak, s nem is értékesít­hetnek. A NEB a panaszt a központi népi ellenőrzési bi­zottságához továbbította, majd minisztériumi állásfog­lalás született, amely sze­rint az érintett 120 lakás tulajdonosának visszafizeti az 5 ezer forintokat az OTP. A népi ellenőrök vizsgála­tait a legtöbb vállalatnál, szövetkezetnél belső intézke­dési terv követte, ami bizo­nyítéka annak, hogy a vizs­gálat elérte célját, hozzálát­tak az érintettek a rend­­teremtéshez. De akadt nega­tív példa is. A Sinatelepi Állami Gazdaság készített ugyan intézkedési tervet az üzemanyag-felhasználás el­lenőrzését követően, ám az utóellenőrzéskor kiderült, hogy a szabálytalanságokat nem javították ki, az illeté­kes dolgozók igazgatójuk utasítását nem vették komo­lyan. Az ilyen és hasonló példák arra késztetik a népi ellen­őrzési bizottságot, hogy vizsgálatai során nagyobb­­ figyelmet rasztásokért szenteljen a mű­felelős szemé­lyek kiderítésére, és követ­kezetesen szorgalmazza mulasztók felelősségre voná­­­sát. Az elmúlt esztendőben 73 közérdekű magánpanasz bejelentés és 18 érkezett a NEB-hez. A bejelentések és panaszok kivizsgálásakor kiderült, hogy azok döntő többsége megalapozott volt. Panaszbejelentés alapján indult vizsgálat például a Rácalmási Állami Nevelő­­otthonban, amely súlyos mu­lasztásokat tárt fel. Itt fe­gyelmi eljárás indult és a konyhavezetőt azonnali ha­tállyal elbocsátották. Egy má­­­­sik bejelentés derített fényt az ercsi Béke Termelőszövet­kezet takarmány­boltjában el­követett visszaélésre. Eb­ben az ügyben ügyészségi eljárást kezdeményezett a NEB. Tizenegy esetben in­dult szabálysértési eljárás a népi ellenőrök bejelentését követő vizsgálata nyomán. (csgyj

Next