Dunaújvárosi Hírlap, 1977. március (22. évfolyam, 17-25. szám)
1977-03-01 / 17. szám
Építőnek lenni politikai küldetés • Bondor József miniszter előadása az építők pártnapján Február 25-én, a 26. Építőipari Vállalat székházában többszáz építőmunkás részvételével pártnapot rendeztek, amelynek előadója Bondor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, építésügyi és városfejlesztési miniszter volt. A pártnapon — , amelyet Hegedűs István, a válllalati pártbizottság titkára nyitott meg — részt vett Závodi Imre, a megyei tanács elnöke és Kóré Sándor, a városi pártbizottság titkára is. A népgazdaság helyzetéről Bondor József előadása bevezető részében ismertette a világgazdaságban az elmúlt négy esztendőben bekövetkezett változásokat és azok hatását a különböző országokra. Az 1973-ban lezajlott árrobbanás — amely megbontotta a cserearányokat — kihatott a magyar népgazdaságra is. A fenntartási költségek megnövekedtek. Életszínvonal- politikánk sarkalatos kérdésévé vált, hogy a cserearányok romlásából származó terheket rövid távon, életszínvonalunk rovására rendezzük-e, vagy pedig hosszabb távon, az életszínvonal számottevő csökkentése nélkül, külföldi hitelek felvételével hidaljuk át a nehézségeket. Az utóbbi mellett döntöttünk. Az előadó az egyensúlyi helyzetet elemezve rámutatott, hogy 1975-ben a belföldi felhasználás 8,9 százalékkal haladta meg a nemzeti jövedelmet, s ez súlyos tehertétel volt számunkra. A gondok elhárítására intézkedések történtek. Részletesen foglalkozott ezzel előadásában a miniszter. Utalt rá, hogy a stabilizálódás folyamata megkezdődött. 1977-ben el kell érni, hogy az V. ötéves tervre kitűzött célokat időarányosan elérjük, a feladatokat maradéktalanul teljesítsük. A gazdasági egyensúly javításához feltétlenül szükséges, hogy a maga frontján mindenki hozzátegye a saját produktumát. Fontos, hogy termékeink elérjék az exportképes színvonalat, és importot tudjunk kiváltani hazai termékekkel. Fokozzuk a szocialista integrációban való aktív részvételt, nemzetközi kötelezettségeinknek maradéktalanul tegyünk eleget. Az eddiginél takarékosabban gazdálkodjunk a munkaerővel, az anyaggal, az energiával egyaránt. Nem mindegy, hogy adott esetekben a tervek túlteljesítése kifejezi-e: abból; gyártottunk-e többet, amire valóban nagy szükség van?! A célok és az eszközök összhangjának megteremtése nélkül elszakadunk a valóságtól. Az 1977. évi gazdasági célok elérésének feltételei adottak, szervezett, fegyelmezett munkávall, áldozatvállalással, körültekintő és takarékos gazdálkodással — megvalósíthatók. Mit vár az ország az építőipartól? A pártnap résztvevői építőmunkások voltak, s így érthetően igen nagy figyelemmel hallgatták a miniszter előadásának következő részét is, amely arról szólt, hogy mit vár az ország az építőipartól? Az építőipar szerepe nemcsak azért jelentős és meghatározó, mert a gyárak, lakások, közintézmények, óvodák, bölcsődék kivitelezője, hanem e szerepkörében fontos politikai küldetést is teljesít. Az V. ötéves tervben 430 ezer lakást kell megépíteni. Az egyik legalapvetőbb emberi igényv kielégítéséért, hogy minden családnak legyen önálló lakása... ....dolgozik az építőipar. S bármennyire nehéz is ma a népgazdaság helyzete, a lakásra, mint nagyon jelentős életszínvonalt növelő tényezőre, államunk óriási összegeket fordít. 1976-ban 96 ezer lakás épült fel az országban, 10 ezerrel több a tervezettnél! Ilyen ütemmel az európai színvonal első harmadában van hazánk. A lakásépítésnek természetszerűleg vannak vonzatai is, mert aki már valahol lakik, az aszfaltozott úton akar járni, vásárolni akar, a gyermekeit óvodába, bölcsődébe, iskolába járatja — s ez mind kell. Az emberek egyénileg is érdekeltek tehát abban, hogy milyen az építőipartevékenysége, ezért figyelik és bírálják munkáját. A terv pedig mindenki szeme láttára, az utcán valósul meg. Nemcsak az építőipar jó híréért, hanem fontos gazdasági érdekektől vezérelve nagyon fontos, hogy a munkaszervezésben és a minőségben döntő változást érjünk el. Házi átadás, 30 nap után kötbér Bondor József elmondotta, hogy a lakásépítésben munkafolyamat középső része a megoldott. Az előkészítés és a befejezés azonban (a szakipari munka) még mindig nem tud igazodni a korszerű technikai színvonalhoz. Emellett sok bosszantó apró hiba, emberi hanyagság rontja az építőipar körül a levegőt. Nagymértékben nőtt a lakások felszereltsége. Apró-cseprő kivitelezési hibák miatt átadáskor tételből álló többszáz-többezer hibajegyzékek készülnek, amelyek a figyelmetlenség, a gondatlanság, a nemtörődömség „dokumentumai”. Ezentúl minden átadást „házi átadásnak” kell megelőznie, az apró hibákat ki kelll javítani. Amikor pedig a kivitelező átveszi, 30 napon belül el kell végezni az általa megjelölt és jogos pótlási munkákat, mert azon túl a vállalat kötelező kötbért fog fizetni!Tehát egyszer, de jól megcsinálni, ez a lényeg, a gondos munka úgy visz előbbre bennünket, hogy még beruházás sem kell hozzá! Szólt arról, hogy milyen visszásságok tapasztalhatók a nagyobb beruházások előkészítésénél, milyen huzavonák nehezítik sokszor a beruházók és az építők együttműködését, s élénk figyelem kísérte azokat a kritikai megjegyzéseket is, látszat-eredmények amelyek a adminisztrálgatása ellen szóltak. A semmi, nem lesz több, bármilyen köntösbe próbáljuk öltöztetni. Viszont vannak lehetőségek, tartalékok, amelyek mozgósításával sokkal többet tudunk produkálni, mint ami ma van. Új technika, új szemlélet Az építőiparban új technika bevezetésén fáradozunk: a könnyűszerkezetes mód meghonosításán. építési Mint minden újat, ezt is be kell fogadnia a társadalomnak. Ma még visszahúzó erő az, hogy a hagyományosnál drágább. Márpedig, ha munkaerőt takaríthatunk meg vele, ha az építőipar szerelő-jellege dominál benne, ha a muna seérvezés - és minőségi kényszerpályára helyeződik, ha a hagyományosnál gyorsabban készül el — az idő az egyik legdrágább „dolog” a világon! — akkor lehet-e drágább? Az újra áldozni kell, hogy elfogadható portéka legyen, — s akkor majd megéri alkalmazni is. A technikai váltásnak végbe kell menni a vállalatoknál, — szakmailag fel kell készülni rá —, végbe kell menni az egész ipari háttérben, és végbe kell menni az emberek gondolkodásmódjában is. Nem mindegy ma már, hogy hazánkban egy hűtőházat 11 hónap alatt, vagy három év alatt építünk fel! A lógósok csak a levegőt rontják Az előadó a munkaerőhelyzettel kapcsolatban kifejtette, hogy mondjuk ugyan: kevés az ember, de akik vannak, azok munkája sincsen mindig jól megszervezve. Kétségtelen, hogy az építőmunkások — más iparágakhoz viszonyítva — sokszor kedvezőtlenebb feltételek között, a családtól távol. (Folytatás a 2. oldalon.) MA: Munkáspolitika IV. * Útravaló a választáshoz Látogatók, örömök ... * A Rosenberg-dosszié * Építsünk házat! Ha Kubában jártam (4.) * Hazai siker helyett vendéggyőzelem an Illést tartott a városi tanács Tegnap délután ülést tartott a városi tanács. Tájékoztató hangzott el a végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett munkájáról. Majd számot adott a vb. az 1976. évi cselekvési program végrehajtásáról és az 1977. évi cselekvési program teendőiről. Ezt követően dr. Illyés József, a végrehajtó bizottság titkára számolt be a város parlamentje előtt a hatósági ügyintézés törvényességéről és ellenőrzésének tapasztalatairól, majd dr. Schabet Ferenc egészségügyi osztályvezetőnek a város egészségügyi alapellátásáról szóló jelentését vitatta meg és fogadta el a város parlamentje. Sor került a tanács szervezeti és működési szabályzatáról szóló módosításra, amelynek értelmében a városi tanács egészségügyi osztálya és a dunaújvárosi járási hivatal egészségügyi osztálya egységes, a városi tanács irányítása alá tartozó szervezetté alakul. A városi tanács ülése lapzártakor még tart. A tanácsülésen megvitatott témákról következő lapszámunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. Tízéves a Ságvári lakásszövetkezet Tegnap este tartották közgyűlésüket a Ságvári lakásfenntartó szövetkezet tagjai, akik az igazgatóság beszámolójának meghallgatása, a költségvetés és a szövetkezet más ügyeinek ismertetése után néhány szóval megemlékeztek társulásuk tizedik évfordulójáról is. A Ságvári városrész építése 1966-ban kezdődött el, a szövetkezet pedig a következő év áprilisában alakult. A lakásfenntartó szövetkezet kezelésében levő első ötszintes házat május tizenegyedikén adták át, de ugyanezen a napon a Ságvári utcai ház lakóival együtt költöztek be a szomszédos Kállai Éva utcai ház lakói is. A városrészben levő harmadik szövetkezeti házat augusztusban a Zaja utcában vették birtokukba az új lakók, akiknek nagy része ma is ott lakik. A szövetkezethez tartozó Táncsics Mihály út 34—38. számú ház 1968-ban, a Római körúton levő 8—14-es számú ház pedig 1972-ben épült fel, és A szövetkezet 319 tagjával öt, ötszintes házban ugyanennyi lakásával ma is a város legkisebb szövetkezete, amelynek ugyanazokat az üzemeltetési és felújítási feladatokat kell a házak és tagjaik érdekében megoldani, mint a nagyobb, s emiatt saját karbantartó fenntartani képes részleget is szövetkezeteknek. A Ságvári azonban évekre visszamenően a megye legjobban gazdálkodó lakásszövetkezetei közé tartozik, aminek egyik oka,hogy a másokkal elvégeztetett munkát a szövetkezeti tagok gyakran társadalmi munkával egészítik ki. Az IKVV brigádjainak küzdaményezése Négy kommunista műszakot— gyermekeinkért, a városért Nemrégiben foglalkoztunk lapunkban a városi gyermekintézmények — óvodák, bölcsődék — helyzetével, felvetve a társadalmi összefogás szintségességét , is, amennyiben belátható időn belül mérhető javulást akarunk elérni ezen a területen. Dunaújvárosban sok, szép példája, hagyománya van a társadalmi összefogásnak, s erre, ezek eredményeire joggal büszke minden dunaújvárosi. Ennek a nagyszerű hagyománynak méltó folytatása az a felhívás, amit szinte a cikk megjelenésével egyidőben juttatott el szerkesztőségünkhöz az Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat négy szocialista brigádja. A Braun Éva aranykoszorús szocialista brigád, a Petőfi II., a Dózsa és a II. Rákóczi Ferenc szocialista brigádok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére, azzal a felhívással fordulnak a város üzemeinek szocialista brigádjaihoz, város lakóihoz, hogy közük a munkájával járuljanak hozzá a város bölcsődei és óvodai hálózatának bővítéséhez. E célból a kezdeményező négy brigád ebben az esztendőben négy kommunista műszakot vállal. Az első kommunista műszakra március 12-én kerül sor, s ezt — bár ők nem vasasok — a százéves vasasszakszervezet köszöntéséül is szánják. A felhívás három évre szól, vagyis évente négy-négy kommunista műszak ledolgozását vállallják. Tulajdonképpen ennyi Jenne a felhívás, amely a legszebb dunaújvárosi társadalmi munkahagyományok folytatását jelenti. Hisz már eddig is parkok, lakások, műjégpálya, a minden esztendőben megtartott kommunista szombatok — vagy éppen a befejezés előtt álló fedett uszoda — jelezték, jelzik a város lakóinak tenniakarását, tenni tudásait. Az IKVV brigádjainak felhívása e hagyományok folytatása, s kicsit üzenet is a jövő felnövő nemzedékének. Annak a nemzedéknek, amely majd a társadalmi munkában épült óvodákban, bölcsődékben teszi meg az első lépéseket, itt ismerkedik meg a közösséggell. Nagyszerű és nemes feladatra vállalkoztak e négy brigád tagjai. És minden bizonnyal szép számmal akadnak követőik, munkáskollektívák, gyárak, üzemek dolgozói, akik csatlakozva a felhíváshoz tettekkel segítik, hogy városunknak ezek gondjai enyhüljenek, s viszonylag rövid időn belül minden dunaújvárosi kisgyermek bölcsődébe és óvodába járhasson. PormapQk ^^Március,3-áai óra 30 perckor: a Dunai Vasmű kokszolónál Závodi Imre, Március 4-én 15 óra 30 perckor: a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál Czinkóczi Sándor, 15 órakor a Magyar Államvasutaknál dr. Horváth Géza, 14 óra 30 perckor a Magyar Posztógyár fésűsfonodájában dr. Bartos Gábor, 14 órakor Munkásotthonban dr. Sümegi Mihály, 14 órakor a nyomdában Sasvári György tart pártnapot. Járási munkásőrök köszöntése Pénteken délután a járási KISZ-bizottság a munkásőrség megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére vendégül látta a Kállai Éva Munkásőr Zászlóalj parancsnoki állományát. A munkásőröket a járási Ifjú Gárda és a rácalmási munkásőr-úttörőraj tagjai ünnepi műsorral köszöntötték. Az ünnepeltek régi élményeiknek felidézésével viszonozták a fiatalok kedveskedését. A Dózsa II. városrész