Dunaújvárosi Hírlap, 1977. november (22. évfolyam, 87-95. szám)
1977-11-01 / 87. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK s ferint Z MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROS TANÁCS LAPJA Moszkva az ünnepre készül •Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség mázott a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa meghívására, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezetésével vasárnap magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába, hogy részt vegyen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának szovjetunióbeli ünnepségein. A küldöttség tagja Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, Központi Bizottság titkára és a Marjai József, a Központi Bizottság tagja, hazánk moszkvai nagykövete, aki a Szovjetunióban csatlakozott a küldöttséghez. Kádár Jánost útjára elkísérte felesége. * Moszkva, a Szovjetunió fővárosa, néhány nappal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója előtt az ünnepi készülődés lázában .) Vasárnap reggel óta érkeznek Moszkvába a küldöttek az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és az Oroszországi Föderációnak holnap, szerdán délelőtt a Kreml Kongresszusi Palotájában kezdődő ünnepi ülésére. A kétnapos ünnepi ülésen, amelyen a szocialista országok legfelsőbb szintű küldöttségekkel képviseltetik magukat, a világ kommunista és munkáspártjainak túlnyomó többsége részt vesz, magas szintű delegációkkal. Világszerte nagy érdeklődés előzi meg Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének szerdán elhangzó ünnepi beszédét. A moszkvai dolgozók nagyszerű munkasikerekkel köszöntik a nevezetes évfordulót. Eddig 250 ezren teljesítették jubileumi vállalásukat, félmillióan pedig november 7-re teljesítik az ötéves terv második évének feladatait. Javában folynak a november 7-i ünnepi díszszemle és felvonulás előkészületei is. A szovjet főváros üzemeiben, intézményeiben már megválasztották azt a 150 ezer dolgozót, akik társaik képviseletében részt vesznek az ünnepi felvonuláson. Megnövekedett a forgalom a moszkvai pályaudvarokon és repülőtereken is: több mint százezren érkeznek a világ minden tájáról, hogy szovjet elvtársaikkal, barátaikkal együtt köszöntsék a Szovjetunió és az egész világ dolgozóinak nagy ünnepét. I 60. évforduló jegyében November 7. köszöntése Dunaújvárosban A dunaújvárosi üzemek, intézmények dolgozói, a város iskoláinak tanulói már hetek óta készülődnek, hogy az ünnephez méltó programmal, politikai, rendezvényekkel, társadalmi ünnepi gyűlésekkel köszöntsék a Nagy Októberi Szociális Forradalom 60. évfordulóját. A 26. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozói tegnap, hétfőn délután öt órai kezdettel tartották meg ünnepi megemlékezésüket a vállalat központjában. Az ünnepi gyűlésen Hegedűs István, a vállalati pártbizottság titkára mondott beszédet, s ezt követően került sor „A Volgától az Amazonasig” című zenés irodalmi műsorra. A Dunai Vasműben gyárrészlegenként, ünnepi taggyűléseken emlékeznek meg a nagy évfordulóról. A városi rendezvények sorát a Dózsa-szobor avatása nyitja, amelyre november 2- án, szerdán délelőtt kerül sor a papíripari szakmunkásképző iskola kollégiuma mellett. Avatóbeszédet mond Bognár Ferenc, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. November 3-án, csütörtökön, délután fél háromkor a Vasmű kultúrtermében kerül sor a politikai könyvnapok rendezvénysorozatának országos megnyitójára. Az ünnepséget Verbó István, Dunai Vasmű pártbizottságának titkára nyitja meg. A rendezvény ünnepi szónoka Pápai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója. Ugyanezen a napon, este háromnegyed hatkor a Dózsa filmszínház előcsarnokában nyitja meg Bognár Ferenc, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője a szovjet filmplakát- és könyvkiállítást, amelyet a Fejér megyei Moziüzemi Vállalat rendez. November 4-én, pénteken délelőtt 10 órakor kerül sor a város legújabb gyermekintézményének, a több mint 250 kisgyermeket befogadó „piros ovinak” az ünnepélyes avatására. Az ünnepségen Pijkó József, a városi tanács elnökhelyettese mond ünnepi beszédet. November 5-én, szombaton kerül sor a központi ünnepségekre. Délután két órakor ünnepélyesen megkoszorúzzák a város párt-, állami és társadalmi szervei, az üzemek, intézmények, iskolák képviselői Leninnek, a proletárforradalom vezérének szobrát. Ezután, délután három órakor az óvárosi Szovjet Hősi Emlékműnél helyezik el a hála és a kegyelet virágait, a hazánk felszabadításért életüket áldozó szovjet hősökre emlékezve. Este hat órakor, a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében kerül sor az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi elnöksége és a KISZ városi bizottsága által rendezett ünnepi nagygyűlésre, amelyen Sárosi József, a városi tanács pártbizottságának első titkára mond ünnepi beszédet. A megemlékezést követő műsorban közreműködik PONT színjátszó együttes, a a városi központi énekkar és a Móricz Zsigmond Általános Iskola énekkara. Mintegy az évfordulót köszöntő rendezvények záróaktusaként kerül sor arra az emlékünnepségre, amelyet a kulturális intézmények pártos KISZ-alapszervezete rendez november 7-én, este hat órai kezdettel a Vasmű Klubban. Az emlékünnepség keretében a KISZ-szervezet fiataljai irodalmi dokumentum-műsorral tisztelegnek a világ első győztes proletárforradalma előtt. Kommunarszkban a főiskolások Négy éve tart fenn testvérkapcsolatokat a műszaki főiskola a kommunarszki Bányászati és Kohászati Főiskolával. A kommunarszki testvériskola Komszomol bizottságának meghívására vasárnap háromtagú küldöttség utazott a Szovjetunióba. A delegációt Molnár István, a Műszaki Főiskola KISZ bizottságának titkára vezeti. Tagjai Szabó Zoltán és Ábrahám Béla főiskolai hallgatók. A dunaújvárosi főiskolások részt vesznek a Nagy Októberi Forradalom 60. és a kommunarszki Bányászati és Kohászati Főiskola fennállásának 20. évfordulója tiszteletére rendezett egyhetes ünnepségsorozaton. A látogatást a jövő évi „Barátság” építőtábor előkészítésére is felhasználják. XXVII. évf. 87. szám 1977. nov. 1., kedd Befejeződött a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusának küldöttei vasárnap megválasztották a szakszervezet 99 tagú országos vezetőségét, valamint a 15 tagú számvizsgáló bizottságot. A Magyar Vöröskereszt elnöke Gegesi Kis Pál akadémikus, főtitkára Hantos János lett. Az országos vezetőségbe két Fejér megyei aktivistát is beválasztottak: Kóbor Istvánt, a Fejér megyei szervezet elnökhelyettesét és dr. Várkonyi Lajosnét, a móri járási hivatal egészségügyi osztályának vezetőjét. Kaszner Ferencet, a Fejér—Komárom megyei Tejipari Vállalat főkönyvelőjét az országos számvizsgáló bizottságba választották be. Az új vezetőség megválasztásával a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa befejezte munkáját. Elkészül a könnyűipar legnagyobb beruházása Ünnepélyesen felavatták a hullámpapírgyárat A városunknak életet adó Dunai Vasmű avatása óta nem volt ilyen nagy jelentőségű esemény szocialista városunk történetében: 1917. október 28-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának előestéjén, a magyar könnyűipar eddigi legnagyobb beruházásának eredményeként ünnepélyesen felavattuk az ország legnagyobb papíripari kombinátját, a dunaújvárosi hullámpapírgyárat. Az avatóünnepségen részt vett Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára, Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Takács Imre, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Závodi Imre, a Fejér megyei tanács elnöke, Sárosi József, a a városi pártbizottság első titkára, Sófalvi István, a városi tanács elnöke. Az avatóünnepség vendége volt I. Ny. Krapivin, a Szovjetunió cellulóz- és papíripari miniszterhelyettese. A gyáravató ünnepség Himnusz hangjaival kezdődött. Mészáros Mihály Pál, a vállalati pártbizottság titkára köszöntötte ezután az ünnepség résztvevőit. A dunaújvárosi hullámpapírgyár tervezésében, építésében, szerelésében és beüzemelésében részt vett vállalatok, intézmények dolgozóinak, a gyorsított beruházás irányításában részt vett párt-, állami és társadalmi szervek képviselőinek, s az ünnepség vendégeinek köszöntését követően Juhász Mihály, a Papíripari Vállalat vezérigazgatója tett jelentést a beruházás befejezéséről. Elmondta, hogy a könnyűipar eddigi legjelentősebb beruházása négy év alatt, három hónappal az engedélyokmányban rögzített határidő előtt valósult meg. Jelentésében kiemelte, hogy bár ez a beruházás sem volt mentes az indulás zavaró tényezőitől, az alkotók jó munkát végeztek, nem lépték túl a 4,3 milliárd forintos költségvetési előirányzatot és a kivitelezés minősége a tartós üzemelés követelményeinek megfelel. Az új gyár eddig mintegy tizenhárommillió dollár világpiaci értéket állított elő. A vezérigazgató jónak értékelte a felfutás ütemét, és hangsúlyozta, hogy a munkasikerek a beruházás megvalósításában részt vevő ötezer ember összehangolt munkájának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaversenynek, a KISZ-védnökség keretében végzett 110 ezer órányi társadalmi munkának, s nem utolsósorban annak is köszönhetők, hogy a megyei és a városi pártbizottság testületi ülésein született állásfoglalások céltudatosan — más, új munkahelyek létesítését korlátozó intézkedésekkel — segítették az építkezés mielőbbi befejezését. a papíripar a könnyűipar nehézipara, s hogy ez a megállapítás nem puszta szójáték, hanem arra a lényegi összefüggésre utal, hogy a papíripari létesítmények elsősorban alapanyagot állítanak elő, amiért is a fejlesztés állóeszközigénye ebben az iparágban — a nehéziparéhoz hasonlóan — rendkívül nagy. Ezt igazolja, hogy a papíripar termelése mindössze egy százalékát adja a nemzeti jövedelemnek, de az eszközérték két százalékát birtokolja, s állóeszköz-igényét tekintve a vegyipart is megelőzve közvetlenül a villamosenergiaipar után következik. Ennek ismeretében érthető, és talán még ma is felmerül a kérdés, hogy a tetemes költségek ellenére miért döntött kormányunk éppen a papíripar kiemelt fejlesztése mellett, hogy miért áldoztunk és áldozunk a negyedik és az ötödik ötéves terv során a papíripari beruházásokra összesen 12 milliárd forintot. Elsősorban azért — fejtette ki a miniszter asszony —, mert a papíripar nagy szerepet tölt be a lakosság művelődési, kulturálódási igényeinek kielégítésében és termelése a többi iparágat, s rajtuk keresztül a bel- és külkereskedelem érdekeit szolgálja? A jólét növekedésével világszerte tapasztalható a papírfelhasználás gyors növekedése, s ezzel nekünk is lépést kell tartanunk. Keserű Jánosné idézte azt a papírgyártóktól hallott mondatot, hogy a papír a kultúra kenyere, s elmondta, hogy ez a megfogalmazás nemcsak a könyvekre, folyóiratokra, napilapokra, háztartási papírárukra, érvényes, hanem a csomagolóanyagokra is. Ez utóbbinak különösen nagy jelentősége van hazánkban, mert exportált ipari és mezőgazdasági termékeinket a jó csomagolás nemcsak védi, hanem értékesebbé, versenyképesebbé is teszi. Keserű Jánosné beszélt a magyar papíripar eddigi fejlődéséről, arról, hogy országunkban az papírtermelés egy főre jutó az 1938-as nyolc kilogrammról 1950-re csak tíz kilogrammra, majd 1970-re negyven kilogrammra növekedett, hogy papírfelhasználásunk — a fejlesztés és a számottevő import révén — most eléri a fejenkénti hatvan kilogrammot, s 1980- ra 68 kilogramm lehet. Ilymódon felzárkózhatunk a hasonló fejlettségű országokhoz, bár nem érjük el például az NDK, vagy Csehszlovákia papírfelhasználási szintjét. Eddigi célunk volt — és a továbbiakban is erre kell törekednünk —, hogy papírfelhasználásunk importhányada ne növekedjék. A nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyökről szólva Keserű Jánosné elmondta, hogy a legsokrétűbb és legeredményesebb nemzetközi együttműködés éppen a papíriparban alakult ki Legnagyobb jelentőségű együttműködésünknek minősítette részvételünket az Uszty-Ilimszk-i cellulózkombinát építésében, mert ily módon a Szovjetunió fenyőfában gazdag szibériai területén előállított cellulózból a mi papírgyáraink is részesülnek, ami azért lényeges, mert e fontos nyersanyag beszerzése egyre nehezebb. Megemlítette, hogy — többek kö(Folytatás a 2. oldalon) Keserű Jánosné a könnyűipari miniszter kormány nevében fogadta el és köszönte meg a vezérigazgató jelentését, majd az új gyár jelentőségére utalva kifejtette, hogy a több, mint négymilliárd forint értékű, a magyar könnyűipar eddigi legnagyobb beruházása révén a népgazdaság, s közvetlenül a lakosság is gazdagodott. Elmondta, hogy Dunaújváros régi és új papíripari gyáregységei ezentúl évente hárommilliárd forint értékű termékkel gyarapítják országunkat. A miniszterasszony ezután a papíripar fejlesztésének szükségességéről beszélt, elmondta, hogy Németh Károly a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságánál üdvözletét tolmácsolja a gyáravatt ünnepség résztvevőinek Keserű Jánosné könnyűipari miniszter az ünnepi beszédet mondja