Dunaújvárosi Hírlap, 1977. november (22. évfolyam, 87-95. szám)

1977-11-01 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK s ferint Z MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROS­ TANÁCS LAPJA Moszkva az ünnepre készül •Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség mázott a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa meghívására, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezetésével vasárnap magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába, hogy részt vegyen a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának szovjet­unióbeli ünnepségein. A kül­döttség tagja Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, G­y­e­n­e­s András, Központi Bizottság titkára és a Marjai József, a Központi Bizottság tagja, hazánk moszkvai nagykövete, aki a Szovjetunióban csatlakozott a küldöttséghez. Kádár Jánost útjára elkísérte felesége. * Moszkva, a Szovjetunió fő­városa, néhány nappal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója előtt az ünnepi készülődés lázában .) Vasárnap reggel óta érkeznek Moszkvába a küldöttek az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és az Oroszországi Föderációnak holnap, szerdán délelőtt a Kreml Kongresszusi Palotá­jában kezdődő ünnepi ülésé­re. A kétnapos ünnepi ülé­sen, amelyen a szocialista or­szágok legfelsőbb szintű kül­döttségekkel képviseltetik magukat, a világ kommunista és munkáspártjainak túlnyo­mó többsége részt vesz, ma­gas szintű delegációkkal. Vi­lágszerte nagy érdeklődés előzi meg Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének szerdán el­hangzó ünnepi beszédét. A moszkvai dolgozók nagy­szerű munkasikerekkel kö­szöntik a nevezetes évfor­dulót. Eddig 250 ezren telje­sítették jubileumi vállalásu­kat, félmillióan pedig novem­ber 7-re teljesítik az ötéves terv második évének felada­tait. Javában folynak a novem­ber 7-i ünnepi díszszemle és felvonulás előkészületei is. A szovjet főváros üzemeiben, intézményeiben már megvá­lasztották azt a 150 ezer dol­gozót, akik társaik képvisele­tében részt vesznek az ün­nepi felvonuláson. Megnövekedett a forgalom a moszkvai pályaudvarokon és repülőtereken is: több mint százezren érkeznek a világ minden tájáról, hogy szovjet elvtársaikkal, bará­taikkal együtt köszöntsék a Szovjetunió és az egész vi­lág dolgozóinak nagy ünne­pét. I 60. évforduló jegyében November 7. köszöntése Dunaújvárosban A dunaújvárosi üzemek, intézmények dolgozói, a vá­ros iskoláinak tanulói már hetek óta készülődnek, hogy az ünnephez méltó program­mal, politikai, rendezvényekkel, társadalmi ünnepi gyűlésekkel köszöntsék a Nagy Októberi Szociális­ Forradalom 60. évfordulóját. A 26. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozói tegnap, hétfőn délután öt órai kez­dettel tartották meg ünnepi megemlékezésüket a vállalat központjában. Az ünnepi gyűlésen Hegedűs István, a vállalati pártbizottság titká­ra mondott beszédet, s ezt követően került sor „A Vol­gától az Amazonasig” című zenés irodalmi műsorra. A Dunai Vasműben gyár­részlegenként, ünnepi tag­gyűléseken emlékeznek meg a nagy évfordulóról. A városi rendezvények so­rát­ a Dózsa-szobor avatása nyitja, amelyre november 2- án, szerdán délelőtt kerül sor a papíripari szakmun­kásképző iskola kollégiuma mellett. Avatóbeszédet mond Bognár Ferenc, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője. November 3-án, csütörtö­kön, délután fél háromkor a Vasmű kultúrtermében kerül sor a politikai könyvnapok rendezvénysorozatának or­szágos megnyitójára. Az ün­nepséget Verbó István, Dunai Vasmű pártbizottságá­n­­ak titkára nyitja meg. A rendezvény ünnepi szónoka P­ápai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója. Ugyanezen a na­pon, este háromnegyed hat­kor a Dózsa filmszínház előcsarnokában nyitja meg Bognár Ferenc, a városi ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője a szovjet filmplakát- és könyvkiállí­­tást, amelyet a Fejér megyei Moziüzemi Vállalat rendez. November 4-én, pénteken délelőtt 10 órakor kerül sor a város legújabb gyermek­­intézményének, a több mint 250 kisgyermeket befogadó „piros ovinak” az ünnepé­lyes avatására. Az ünnepsé­gen Pijkó József, a városi ta­nács elnökhelyettese mond ünnepi beszédet. November 5-én, szombaton kerül sor a központi ünnep­ségekre. Délután két órakor ünnepélyesen megkoszo­rúzzák a város párt-, állami és társadalmi szervei, az üzemek, intézmények, isko­lák képviselői Leninnek, a proletárforradalom vezéré­nek szobrát. Ezután, délután három órakor az óvárosi Szovjet Hősi Emlékműnél helyezik el a hála és a ke­gyelet virágait, a hazánk felszabadításért életüket ál­dozó szovjet hősökre emlé­kezve. Este hat órakor, a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében kerül sor az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi elnöksége és a KISZ városi bizottsága ál­tal rendezett ünnepi nagy­gyűlésre, amelyen Sárosi Jó­zsef, a városi tanács párt­­bizottságának első titkára mond ünnepi beszédet. A megemlékezést követő műsorban közreműködik PONT színjátszó együttes, a a városi központi énekkar és a Móricz Zsigmond Általános Iskola énekkara. Mintegy az évfordulót kö­szöntő rendezvények záró­aktusaként kerül sor arra az emlékünnepségre, amelyet a kulturális intézmények párt­os KISZ-alapszervezete ren­dez november 7-én, este hat órai kezdettel a Vasmű Klubban. Az emlékünnepség keretében a KISZ-szervezet fiataljai irodalmi dokumen­tum-műsorral tisztelegnek a világ első győztes proletár­forradalma előtt. Kommunarszkban a főiskolások Négy éve tart fenn test­vérkapcsolatokat a műszaki főiskola a kommunarszki Bányászati és Kohászati Fő­iskolával. A kommunarszki testvériskola Komszomol bi­zottságának meghívására va­sárnap háromtagú küldöttség utazott a Szovjetunióba. A delegációt Molnár István, a Műszaki Főiskola KISZ bi­zottságának titkára vezeti. Tagjai Szabó Zoltán és Áb­rahám Béla főiskolai hallga­tók. A dunaújvárosi főiskolá­sok részt vesznek a Nagy Októberi Forradalom 60. és a kommunarszki Bányászati és Kohászati Főiskola fenn­állásának 20. évfordulója tiszteletére rendezett egyhe­tes ünnepségsorozaton. A lá­togatást a jövő évi „Barát­ság” építőtábor előkészítésére is felhasználják. XXVII. évf. 87. szám 1977. nov. 1., kedd Befejeződött a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusának küldöttei vasárnap megválasztották a szakszervezet 99 tagú orszá­gos vezetőségét, valamint a 15 tagú számvizsgáló bizott­ságot. A Magyar Vöröske­reszt elnöke Gegesi Kis Pál akadémikus, főtitkára Hantos János lett. Az országos veze­tőségbe két Fejér megyei aktivistát is beválasztottak: Kóbor Istvánt, a Fejér me­gyei szervezet elnökhelyette­sét és dr. Várkonyi Lajosnét, a móri járási hivatal egész­ségügyi osztályának vezető­jét. Kaszner Ferencet, a Fe­jér—Komárom megyei Tej­ipari Vállalat főkönyvelőjét az országos számvizsgáló bi­zottságba választották be. Az új vezetőség megvá­lasztásával a Magyar Vörös­­kereszt V. kongresszusa be­fejezte munkáját. Elkészü­l a könnyűipar legnagyobb beruházása Ünnepélyesen felavatták a hullámpapírgyárat A városunknak életet adó Dunai Vasmű avatása óta nem volt ilyen nagy jelentőségű esemény szocialista városunk történetében: 1917. október 28-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának előestéjén, a magyar könnyűipar eddigi legnagyobb be­ruházásának eredményeként ünnepélyesen felavattuk az ország legnagyobb papíripari kombinátját, a duna­újvárosi hullámpapírgyárat. Az avatóünnepségen részt vett Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszer­vezetének főtitkára, Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Takács Imre, a Fejér megyei pártbizott­ság első titkára, Závodi Imre, a Fejér megyei tanács elnöke, S­á­r­o­s­i József, a a városi pártbizottság első titkára, S­ó­f­a­l­v­i István, a városi tanács elnöke. Az avatóünnepség vendége volt I. Ny. Krapivin, a Szovjetunió cellulóz- és papíripari miniszterhelyettese. A gyáravató ünnepség Himnusz hangjaival kezdő­­­dött. Mészáros Mihály Pál, a vállalati pártbizottság titkára köszöntötte ezután az ünnepség résztvevőit. A du­naújvárosi hullámpapírgyár tervezésében, építésében, sze­relésében és beüzemelésében részt vett vállalatok, intéz­mények dolgozóinak, a gyor­sított beruházás irányításá­ban részt vett párt-, állami és társadalmi szervek képvi­selőinek, s az ünnepség ven­dégeinek köszöntését köve­tően Juhász Mihály,­ a Pa­píripari Vállalat vezérigazga­tója tett jelentést a beruhá­zás befejezéséről. Elmondta, hogy a könnyűipar eddigi legjelentősebb beruházása négy év alatt, három hónappal az engedély­okmányban rögzített határidő előtt valósult meg. Jelentésében kiemelte, hogy bár ez a be­ruházás sem volt mentes az indulás zavaró tényezőitől, az alkotók jó munkát végez­tek, nem lépték túl a 4,3 milliárd forintos költségve­tési előirányzatot és a kivi­telezés minősége a tartós üzemelés követelményeinek megfelel. Az új gyár eddig mintegy tizenhárommillió dollár világpiaci értéket állí­tott elő. A vezérigazgató jó­nak értékelte a felfutás üte­mét, és hangsúlyozta, hogy a munkasikerek a beruházás megvalósításában részt vevő ötezer ember összehangolt munkájának, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaversenynek, a KISZ-védnökség keretében végzett 110 ezer órányi tár­sadalmi munkának, s nem utolsósorban annak is kö­szönhetők, hogy a megyei és a városi pártbizottság testü­leti ülésein született állás­­foglalások céltudatosan — más, új munkahelyek létesí­tését korlátozó intézkedések­kel — segítették az építkezés mielőbbi befejezését. a papíripar a könnyű­ipar nehézipara, s hogy ez a megállapítás nem puszta szójáték, hanem arra a lényegi összefüggésre utal, hogy a papíripari léte­sítmények elsősorban alap­anyagot állítanak elő, amiért is a fejlesztés állóeszköz­­igénye ebben az iparágban — a nehéziparéhoz hasonlóan — rendkívül nagy. Ezt iga­zolja, hogy a papíripar ter­melése mindössze egy száza­lékát adja a nemzeti jövede­lemnek, de az eszközérték két százalékát­­ birtokolja, s állóeszköz-igényét tekintve a vegyipart is megelőzve köz­vetlenül a villamosenergia­­ipar után következik. Ennek ismeretében érthető, és talán még ma is felmerül a kérdés, hogy a tetemes költségek el­lenére miért döntött kormá­nyunk éppen a papíripar ki­emelt fejlesztése mellett, hogy miért áldoztunk és ál­dozunk a negyedik és az ötö­dik ötéves terv során a pa­píripari beruházásokra össze­sen 12 milliárd forintot. El­sősorban azért — fejtette ki a miniszter asszony —, mert­ a papíripar nagy szerepet tölt be a lakosság művelődé­si, kulturálódási igényeinek kielégítésében és termelése a többi iparágat, s rajtuk ke­resztül a bel- és külkeres­kedelem érdekeit szolgálja? A jólét növekedésével világ­szerte tapasztalható a papír­felhasználás gyors növekedé­se, s ezzel nekünk is lépést kell tartanunk. Keserű Já­nosné idézte azt a papírgyár­tóktól hallott mondatot, hogy a papír a kultúra kenyere, s elmondta, hogy ez a meg­fogalmazás nemcsak a köny­vekre, folyóiratokra, napila­pokra, háztartási papíráruk­ra, érvényes, hanem a csoma­golóanyagokra is. Ez utóbbi­nak különösen nagy jelentő­sége van hazánkban, mert exportált ipari és mezőgaz­dasági termékeinket a jó csomagolás nemcsak védi, hanem értékesebbé, verseny­képesebbé is teszi. Keserű Jánosné beszélt a magyar papíripar eddigi fej­lődéséről, arról, hogy orszá­gunkban az papírtermelés egy főre jutó az 1938-as nyolc kilogrammról 1950-re csak tíz kilogrammra, majd 1970-re negyven kilogramm­ra növekedett, hogy papírfel­használásunk — a fejlesztés és a számottevő import révén — most eléri a fejenkénti hatvan kilogrammot, s 1980- ra 68 kilogramm lehet. Ily­­módon felzárkózhatunk a ha­sonló fejlettségű országokhoz, bár nem érjük el például az NDK, vagy Csehszlovákia papírfelhasználási szintjét. Eddigi célunk volt — és a továbbiakban is erre kell tö­rekednünk —, hogy papírfel­használásunk import­hánya­da ne növekedjék. A nemzetközi munkameg­osztásban rejlő előnyökről szólva Keserű Jánosné el­mondta, hogy a legsokrétűbb és legeredményesebb nem­zetközi együttműködés éppen a papíriparban alakult ki Legnagyobb jelentőségű együttműködésünknek minő­sítette részvételünket az Uszty-Ilimszk-i cellulózkom­binát építésében, mert ily mó­­don a Szovjetunió fenyőfá­ban gazdag szibériai terüle­tén előállított cellulózból a mi papírgyáraink is részesül­nek, ami azért lényeges, mert e fontos nyersanyag beszer­zése egyre nehezebb. Megem­lítette, hogy — többek kö­(Folytatás a 2. oldalon) Keserű Jánosné a könnyűipari miniszter kormány nevében fogadta el és köszönte meg a vezérigazgató jelentését, majd az új gyár jelentőségére utalva kifejtette, hogy a több, mint négymil­­liárd forint értékű, a magyar könnyűipar eddigi legnagyobb be­ruházása révén a nép­gazdaság, s közvetle­nül a lakosság is gaz­dagodott. Elmondta, hogy Dunaújváros régi és új papíripari gyár­egységei ezentúl éven­te hárommilliárd fo­rint értékű termékkel gyarapítják országun­kat. A miniszterasszony ezután a papíripar fej­lesztésének szükséges­ségéről beszélt, el­mondta, hogy Németh Károly a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságánál üdvözletét tolmácsolja a gyáravatt ünnepség résztvevőinek Keserű Jánosné könnyűipari miniszter az ünnepi beszédet mondja

Next