Dunaújvárosi Hírlap, 1978. április (23. évfolyam, 28-35. szám)
1978-04-07 / 28. szám
AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROS TANÁCS LAPJA ■ ■ Ünnepi nagygyűlés hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulása 33. évfordulójának tiszteletére az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi elnöksége és a KISZ városi bizottsága ünnepi nagygyűlést rendezett a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében. A díszünnepségen a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Kóré Sándor, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, külön is köszöntve a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat Állami Díjjal kitüntetett „November 7.” szocialista brigádját. Ezt követően Kóré Sándor méltatta az ünnep jelentőségét, kiemelte, hogy egyharmad évszázad alatt hatalmas utat tett meg hazánk, s napjainkban már a fejlett szocializmus építésén munkálkodik. Pifkó József, a városi tanács elnökhelyettese ünnepi beszédében megemlékezett 1945. április 4-éről, arról a napról, amelyik sorsdöntő volt a magyar nép életében, amelyik a magyar történelem új szakaszának első napja lett. Utalt arra, hogy a világ első szocialista államának népei és katonái hozták el nekünk is a szabadságot, s hogy a fasizmus, az embertelenség elleni küzdelemben a Szovjetunióé volt a döntő szerep. Népünk legjobbjai a Szovjetunióval és más nemzetek antifasiszta harcosaival vállvetve vették ki részüket e világméretű küzdelemből. Tisztelettel adózott az előadó mindazoknak a hősöknek, akik életüket áldozták a leigázott országok, köztük hazánk felszabadításáért, majd értékelte a felszabadulás óta megtett utat. Elmondta, hogy 33 év alatt Magyarország nemzeti jövedelme több, mint ötszörösére, az ipari termelés több mint tízszeresére emelkedett, miközben mezőgazdaságunk is dinamikus fejlődésen ment keresztül. Az elmúlt évtizedekben a művelődés és a kultúra területén is óriási utat tett meg népünk. Ezután Pifkó József a fejlett szocialista társadalom építésének bonyolult, korántsem ellentmondásmentes folyamatáról, napjaink gondjairól, megoldandó feladatairól szólt, többek közt arról, hogy a fejlett szocialista társadalom egyik legösszetettebb és legbonyolultabb feladata a tudat formálása, a kulturális forradalom teljes kibontakoztatása, a szocializmus viszonyainak megfelelő magatartás gazdálkodási mód kialakítása. Az évforduló kapcsán az előadó méltatta a szocialista internacionalizmus jelentőségét, azt, hogy a szocialista világrendszer a történelmi fejlődés menetét meghatározó politikai, társadalmi és gazdasági tényezővé vált. Beszéde befejező részeként a Szovjetunió és hazánk népeinek barátságát méltatta Pifkó József. A díszünnepségen felszólalt P. Szemjonov, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok egyik egységének képviselője is. Köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, Dunaújváros lakosságát, majd arról szólt, hogy korszak 1945. április 4-vel új országon kezdődött Magyar Méltatta az ország és városunk elért eredményeit, kegyelettel adózott húszmillió honfitársának, akik elestek a Nagy Honvédő Háború harcaiban, majd a szovjet—magyar barátság nagyszerű példáiról, népeinket összehozó megnyilvánulásairól ejtett szót. A nagygyűlésen ezután Sófalvi István, a városi tanács elnöke emelkedett szólásra. Bevezetőként emlékeztetett arra, hogy Dunaújvárosban már régóta hagyomány a közösségért végzett önkéntes társadalmi munka, amely évről évre jelentős tétellel gyarapítja a városfejlesztés lehetőségeit. A városért végzett társadalmi munka tavalyi eredményei közé sorolható, hogy a lakosság birtokba vehette az ország egyik legkorszerűbb uszodáját. Az 1977 évre tervezett 17,3 millió forint értékű társadalmi munkatervet 24,1 millió forintra teljesítette a város. A vállalatok a kommunista műszakok keretében 5 és félmillió forintot utaltak át a gyermekintézmények fejlesztésére. Ez a pénz anyagi fedezetet nyújt 75 óvodai hely megépítésére. Az egy üzem egy intézmény mozgalom ugyancsak jelentős segítséget nyújtott a városi gyermekintézmények fenntartásához. A tanácselnök elmondta azt is, hogy a tanács az idén is számít a vállalatok kollektíváinak, szocialista brigádjainak a segítésére. A városban négyízben, április, május, augusztus és szerveznek október hónapban kommunista szombatokat, a kommunista műszakok eredményéből gyermekintézmények fejlesztésére átutalt pénz elérheti a 4 millió forintot, legalábbis erre számít a város. Emellett továbbra is érvényben marad az egy üzem egy intézmény patronálási forma. Ezután Szloboda Sándornénak, a Dunai Vasmű Gépészeti Gyárrészleg dolgozójának a társadalmi munkában hosszú évek óta kimagasló egyéni teljesítményéért, Farkas Lajosnak, a Kohászati Gyárépítő Vállalat főépítésvezetőjének a Hazafias Népfrontban végzett kiemelkedő munkájáért és a társadalmi munka szervezésében kifejtett tevékenységéért, Zágoni Lászlónak a Dunai Vasmű tervezőiroda munkatársának, az MSZBT országos elnökségi tagjának, a Dunai Vasmű-beli tagcsoport ügyvezető elnökének a Magyar Szovjet Baráti Társaságban kifejtett kiváló munkájáért és Iglódi Istvánnak, a Népszínház rendezőjének, kétszeres Jászai-díjas Dunaújváros színművésznek tében kifejtett kulturális éleeredményes munkájáért a városi tanács végrehajtó bizottsága nevében „Dunaújvárosért” emlékplakettet adományozott. Ezt követően az 1977. évi társadalmi munkáért elismerő oklevelet kapott a város három nagyvállalata, a Dunai Vasmű, a 26-os ÁÉV és a papírgyár. Sor került az 1977. évi társadalmi munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó emberek és szocialista brigádok kitüntetésére is. Elismerő oklevelet kaptak: a Dunai Vasmű Kokszvegyészeti Gyárrészleg ,,Szocializmus útján” szocialista brigádja, a Dunai Vasmű Szállító Gyárrészleg „Nógrádi Sándor” szocialista brigádja, a Dunai Vasmű Igazgatóság „Dobó Katica” szocialista brigádja, a 26-os ÁÉV „Bikov” szocialista brigádja, a 26-os ÁÉV központ „Hámán Kató” szocialista brigádja, a papíripari vállalat „Korvin Ottó” szocialista brigádja, továbbá Ajpek Imre, a hengermű dolgozója Vata László, a kohászati gyárrészleg dolgozója, Hegyi Imréné, a kokszvegyészet dolgozója, Fülöp Zsigmond, a 26-os ÁÉV dolgozója, Kiss Győzőné, a 26-os ÁÉV dolgozója és idősebb Elekes László a papírgyár dolgozója. A díszünnepség további részében a város fiataljai, a Városi Úttörő Fúvószenekar, a Móricz Zsigmond Általános PONT Iskola énekkara és a Színjátszó Együttes tagjai adtak színvonalas műsort. MA: A „Vörös Főiskola” hallgatói, Dániából Pédhg a szakértő Pali bácsit ma is dunaújvárosinak tartják ... Egy kutatómérnök boldogsága „Ki mint veti ágyát.. „PRO URBE” — Iglódi Istvánnak A Csend nyomában „A világ a népek kórusából áll...” Biztató emlékeztető a hajrá előtt Kitüntetések felszabadulásunk ünnepén Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából többeket tüntettek ki eddigi eredményes elismeréseként, tevékenységük A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Állami Díjat adományozott a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat November 7. szocialista brigádjának: Orbán Sándorné tagjaibrigádvezetőnek: Bába Imrénének, Bogdán Józsefnének, Fehérvári Antalnénak, Gazdag Jánosnénak, Kovács Lászlónénak, Princz Sándornénak. Szabó Imrénének, Szabó Jánosnénak, Szalai Imrénének és Vajda Istvánnénak. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta Bukszár Istvánnak, a Dunai Vasmű főolvasztárának. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést vette át Koós Béla, a Dunai Vasmű művezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta: Gréts János, a Dunaújvárosi Kereskedelmi Vállalat igazgató-helyettese, Gruber Tiborné, a Dunaújvárosi Városi Tanács V. B. főelőadója, Gubinszky Julianna, a Dunai Vasmű raktárvezetője, dr. Király Gyula, a dunaújvárosi városi-járási földhivatal vezetője és Kovács István, a 26. sz. Állami Építőipari Vállalat művezetője. A Haza szolgálatáért érdemrend arany fokozatát kapta dr. Illyés József, a Dunaújvárosi Városi Tanács vb-titkára.Szocialista társadalmunk építésében a munkásőri feladatuk ellátásában huzamosabb időn keresztül tanúsított példamutató helytállásukért a Mező Imre városi munkásőrzászlóalj és a Kállai Éva járási önálló munkásőr század személyi állományából is többen részesültek kitüntetésben. A Haza szolgálatáért érdemrend ezüst fokozatát kapta Vass Péter, a városi munkásőr zászlóalj szakaszparancsnoka. Bronz fokozatot vett át Szélpál László, a városi zászlóalj munkásőre és Bogárdi Márton, a járási önálló század rajparancsnoka. Országos parancsnoki dicséretben részesült a városi zászlóalj állományából :Kovács II. Istvánt Pettermann Ádám, Raábe Imre és Tóth Lajos, a járási század állományából Szűcs Ferenc és Erdős Jenő. A Munkásőrséggel való együttműködés, a fegyverbarátság elmélyítése terén végzett tevékenységéért Munkásőr Emlékjelvényt kapott Bakos Emil honvéd őrnagy és Kovács Gy. Pálné, a perkátai Magyar — Kínai Barátság Termelőszövetkezet személyzeti vezetője. Megyei parancsnoki dicséretben részesült a városi zászlóalj személyi ágából hét, a járási állomáönálló Század állományából három munkásőr. Felszabadulási ünnepség a szakmunkásképző intézésben A 316. számú Makarenko Szakmunkásképző Intézet felszabadulási ünnepségét április 2-án délelőtt kilenc órakor tartották. A diákok nevében az ünnepi beszédet Józsa Gyula harmadéves villanyszerelő, a történelmi verseny'tese mondta el. Ezt követően szovjet katonák adtak műsort, majd a Dunai Vasmű néptáncegyüttesének egyórás bemutatója következett. A nagy sikert aratott műsort az intézet ötszáz diákja tekintette meg. A KEGYELET VIRÁGAI Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepségre került sor az óvárosi Szovjet Hősi Emlékműnél. A városi és járási pártbizottság, a városi tanács, a dunaújvárosi járási hivatal, az ideiglenesen hazánkban állomásozó egyik szovjet katonai alakulat parancsnoksága, a Szovjet Dunai Hajózás dunaújvárosi kirendeltsége, valamint a dunaújvárosi üzemek, vállalatok, intézmények és társadalmi szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat s a kegyelet virágait a hősi emlékmű talapzatánál. (Cseh Tibor felvételei)