Dunaújvárosi Hírlap, 1978. június (23. évfolyam, 44-52. szám)
1978-06-02 / 44. szám
Hemes Dezső munkalátogatása a megyeszékhelyen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője május 29-i munkanapját Székesfehérvárott töltötte. A vendéget: Takács Imre, megyei pártbizottság első titkára; Závodi Imre, a megyei tanács elnöke; Boór Ferenc, Sudár, Iván, Závodni László a megyei pártbizottság titkárai; Brunner István a városi pártbizottság első titkára és Seres József a városi tanács elnöke fogadták. Ezt követően Nemes elvtársat tájékoztatták a 60 milliárd forint termelési értéket előállító Fejér megye gazdasági helyezetéről, ezen belül a bicskei erőműnek, a Dunai Vasmű konverteres acélművének, a szabadegyházai invertcukor-gyárnak, a Köfémben folyó T milliárd forintos fejlesztésnek a beruházási munkálatairól; továbbá múlt évben 10 milliárd forint a termelési értéket előállító megyei mezőgazdasági üzemek lehetőségeiről, s nem utolsó sorban a Fejér megyében tevékenykedő 22 ezer párttag munkájáról. A továbbiakban Nemes elvtárs megtekintette az új Fehérvár Áruházat, a Vorosilovgrád lakótelepet, majd ellátogatott a Köfémbe, az István király Múzeumba, délután pedig tömegszervezeti párt-, KISZ- tisztségviselőkkel találkozott. A megismerés ösvényei „Minden tudomány fölösleges volna, ha a dolgok megjelenési formája és lényege egybeesnék", mondja Marx, s s fél évszázaddal később Lenin hozzáteszi: „Az eleven szemlélettől az elvont gondolkozáshoz, s a gondolkozástól a gyakorlathoz 1— ez az objektív igazság megismerésének dialektikus útja." Ha ez a két alapvető ismeretelméleti igazság nem volna, teljesen feleslegesnek bizonyulna nemcsak a tudósok munkája, hanem a tanítóké, a tanároké — a pedagógusoké is. Csodálatos mesevilágban élnénk — gyermekek és felnőttek egyaránt —, nem kellene ’ megküzdenünk a tudásért, szemünk-fülünk azonnal mindennek a legtitkosabb lényegét szállítaná elménkbe. De valóban olyan csodálatos volna-e az'3*'Világ? Vajon az azonnali mindentudás bősége, sőt: teljessége, a megismerésért folytatandó küzdelem és munka hiánya nem sorvasztaná-e el emberi lényegünknek egy másik oldalát? Vajon erkölcsünk-emberségünk olyan mély és valódi volna-e a tudásért folytatott küzdelem nélkül, mint amilyenné vált e küzdelem folyamán? Amikor most, a pedagógusok tudatépítő, jellemnevelő, emberfaragó munkája előtt tisztelgünk, a nevelői hivatás elkerülhetetlen, szükségességéről és alapvető fontosságáról meggyőződve egy újabb gondolat, egy újabb kérdés követi a megelőzőeket: ha az ismeret, a tudás — éppen a megismerésért folytatott küzdelem révén — csaknem mindig együtt jár a karakter alakulásával, akkor megkérdezhetjük: mi hát az az embereszmény, amelynek megvalósításáért a pedagógusok nap, mint nap dolgoznak, a legnemesebb nyersanyagot, az emberi tudatot formálva? A görög eszmény a „kalokagathia” volt, „a szép és jó” foglalata, a római a „homo politicus”, a középkori a „miles Christi”, Krisztus katonája, a reneszánszé pedig az „uomo universale”; a reneszánsz — magasabb fokon — újra eljutott a szép és jó korszerű foglalatához, az „univerzális ember”-hez. S ezzel mintha bezárult volna a kör. Csakhogy az élet, a társadalom fejlődése nem áll meg, a kör nem zárulhat be, tovább kell lépni a megismerés és az ismeretátadás útján, bármennyire nehéz is ez, amióta az emberi ismeretek szakosodása és egyre gyorsabb tempójú mennyiségi növekedése szinte legyőzhetetlen akadályokat tornyosít a tudnivágyó ember elé. Comenius Amos még univerzális nevelést akar adni diákjainak, és didaktikájában a szaktudományok egységét vallja, a mi Apáczai Csere Jánosunk az egyoldalúság veszélyeire figyelmeztet, s megírja az akkori tudományok alapjainak összefoglalását a Magyar Encyclopaediában; Pestalozzi szemléltető módszere, Makarenko közösségi nevelési alapelve, Maria Montessori öntevékenységre alapozó nevelési módszere mind-mind a tudományok összefoglaló elsajátítására, az emberi kultúra egy és szétszaggathatatlan voltának felismerésére, s az ezt az egységet egybefoglaló etikai keretre irányul. Hogy a pedagógus munkája mennyire nem csupán egy-egy szaktudomány átadása, hanem annáil sokkal több, arra jellemző az a vélemény, amely nem szakmabélitől, nem pedagógustól, hanem — érdekes módon — egy nagyon világosan látó, haladó politikustól, Kossuth Lajostól származik. Hét évvel a forradalom előtt, 1841-ben ezt írta a Pesti Hírlapba, a köznevelés dolgáról töprengve: „Kiművelt fej könnyen magáévá tehet egy vagy más szaktudományt; az egyes műágazati képzés, ellenben egyetlen irányban magas tökélyre vihet ugyan, de általában véve az észt parlagon, a szellemtermék erejét törpén, az eszmék világát ismeretlenül hagyja” A szakismeretek fontossága ellen hadakozott Volna , Kossuth? Korántsem. A „szakbarbárság” ellen hadakozott, s a tágabb látókörért. S ez a fajta tendencia jutott uralomra — szükségszerűen — éppen a szocialista társadalom által megkövetelt embertípus nevelésében és oktatásában: a görög eszményt követő, reneszánsz lényege ismét magasabb fokon, a spirális fejlődés útján eljutott és újjászületett a szocialista embereszményben , a maga dolgát érző, sokoldalúan művelt emberben. Fiatal városunk pedagógusai ezért az eszményért, ennek az eszménynek megvalósításáért dolgoznak. Ezt a fajta, még kialakulóban lévő, de már alakuló embereszményt ünnepeljük azokat ünnepelve, akik a mi városunk generációit nevelték és nevelik, akik negyedszázados létükön túljutott, vagy két évtizedes múltjukra emlékező általános iskoláinkban, negyedszázadát jubiláló gimnáziumunkban tanítottak-neveltek, s tanítanak-nevelnek ma is. Ünnepeljük a város első pedagógusait, s azokat is, akik pályájuknak még elején haladnak, jövőnk legfontosabb elemét, a sokoldalú társadalmi embert alakítva. Jövőnkre gondolva köszöntjük őket a pedagógusnapon. (kel) Tervtanács az ÉVM-ben Dunaújváros fejlődése és lakásépítése a következő két évtizedben A múlt héten Dunaújváros jövőjét meghatározó tervtanács és döntés színhelye volt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tanácsterme, ahol a Városépítési Tudományos Tervező Intézet szakembereivel közösen minisztérium illetékesei Dunaújváros 1995-ig szóló lakásépítési tervéről tanácskoztak városunk vezetőivel. A tervtanács elnöke, Galambos Ferenc minisztériumi osztályvezető reálisnak, megalapozottnak értékelte Dunaújváros hosszútávú lakásépítési tervét, amit a tervtanács jóváhagyólag elfogadott. Hol, mennyi lakás épül? Dunaújváros 1967-ben jóváhagyott általános rendezési terve — az azóta eltelt egy évtized, s városunk dinamikus fejlődése miatt — felülvizsgálatra szorul. Az ÉVM, Fejér megye, s Dunaújváros vezetőinek megbízásából az általános rendezési terv felülvizsgálatát a Városépítési Tudományos Tervező Intézet végzi el. Ez a munka folyamatban van, s előreláthatólag 1980-ra fejeződik be. ' '"■Á-z' ait'a Tá'nos-í^áTez'ési terv felülvizsgálatának egy reális programjavaslat kidolgozásának elengedhetetlen feltétele a város további fejlődését alapvetően meghatározó, jóváhagyott hosszútávú lakásépítési terv ismerete. Ezért kellett évtizedes sort keríteni a két távlatra, 1995-ig szóló lakásépítési tervkoncepció kimunkálására és jóváhagyására. Az 1975-től 1995-ig terjedő két évtizedben összesen 15 ezer lakás épül meg, ideszámítva az V. ötéves tervben a Dózsa II. városrészben, a Ságvári városrészben megépített lakásokat is. A továbbiakban a Béke városrészben összesen 3600 lakás épül fel, majd az Újtelep és a Baracsi út közé ékelődő Kommunarszki városrészben két és félezer lakás kaphat helyet. Óvárosban a Kistemető utca és a Petőfi Sándor utca közötti területen 2300 lakás építésére nyílik lehetőség. Ha a felsorolt területeken elfogy a hely, a városépítés átugorja a régi Dunapentelét, s a K-os út, a külső benzinkút, Vöröshadsereg útja, s a kikötői vasútvonal által közrezárt háromszögben épül fel egy új városrész, ahol a számítások szerint mintegy 3500 lakás helyezhető el. Ez összesen 14 ezer lakás. Végül a koncepció ezer városias beépítésű, de maximálisan 3 szintes lakás felépítését Nagyvenyim területén javasolja, s Nagyvenyimen jelöli ki a terv a kertes családi házak helyét is. A városépítés tartalékterületeként tartja számon a terv Táborállást, valamint a Petőfi Sándor utcától északra a Lebuki patak völgyét, Pező és Petőfi Sándor utca között elhelyezkedő lakásokat is. Az óvárosi átemelő — esetleg kisebb bővítéssel — fogadni tudja majd a külső benzinkút melletti városrész szennyvizeit, igaz, ott egy új gerincvezeték beépítése válik szükségessé. A távfűtéshez a hőenergia a vasműből biztosítható. A Kommunarszki városrész építésének időszakában egy újabb távfűtővezeték építése válik szükségessé, s a Vöröshadsereg új nyomvonalában is ki kell építeni egy nagykapacitású távfűtővezetéket, amely az óváros említett területén felépülő városrészt s a külső benzinkút melletti lakásokat is elláthatja. A 6-os út mellett húzódó gázvezetékről egyszerűen kiépíthető a csatlakozás bármelyik új városrészhez, s az Ercsiből jövő távvezeték is a lakásépítésre kijelölt területek közelében halad el. Megoldandó feladat a város víztároló-kapacitásának növelése, amit vagy újabb víztorony építésével vagy — ez utóbbi látszik a reálisabb tersjiek — a kulcsi átemelő állomásnál újabb hatalmas méretű víztározók építésével, nyomásfokozó szivattyúk üzembe helyezésével lehet megnyugtatóan rendezni. A VI. ötéves tervben feltétlenül meg kell építeni a várost villamos energiával ellátó új OVIT-állomást, amelynek telepítési helye a 6-os és 62-es út csatlakozási pontjánál, a vásártérnél lesz. Ha ez elkészül, nem lesz akadálya az új városrészek villamosenergia-ellátásának sem. Városközpont, városszerkezet a távlatban Dunaújváros ezután felépülő városrészeinek szerencsés adottsága, hogy kétezer -háromezerötszáz lakásból álló, egymástól elkülönülő, csaknem önálló egységet alkotnak. Mivel mindegyik városrész népessége megfelel majd egy-egy hat—tízezer lakosú nagyközségnek, mindegyik városrészben szükségszerűen megépül az alapfokú közintézményhálózat (óvoda, bölcsőde, iskola, üzletek, orvosi rendelők, gyógyszertár, posta, szolgáltató egységek stb.), tehát viszonylag rövid idő alatt komplett városrésszé, fejlődik mindegyik új lakóterületi egység. A meglevő és továbbépülő úthálózat a meglevő várostesthez kapcsolja az új városrészeket, egyúttal szükségessé teszi a városközpontot alkotó fő tengelyek (Vasmű út—Vöröshadsereg, út, valamint a Dózsa György út— Szórád Márton út) hangsúlyos, százezres városnak megfelelő léptékű továbbfejslesztését, mégpedig a Vöröshadsereg út—Baracsi úti csomópont irányába. Éppen a városközpont funkció északi kiterjedésére tekintettel nem szerepel a kifejezetten lakásépítésre kijelölt területek közt a Vöröshadsereg út óvárosi szakasza. Ez a fontos útvonal a város egészét kiszolgáló újabb középfokú és felsőfokú intézmények telepítésére szolgáló városterület marad. Az ÉVM tervtanácsán jóváhagyott lakásépítési tervkoncepció új szerepet szán a 6-os fő közlekedési út Dunaújváros mellett húzódó szakaszának, amely fokozatosan a város külső körútjává válik majd. Emiatt a távlatban megépülő M6-os autópálya nem épülhet rá a mai 6-os útra, hanem ettől eltérő új nyomvonalat kell majd az autópályának kijelölni. Amint a nagy lélegzetű, de reális tervből kiolvasható, Dunaújváros fokozatosan szétfeszítette a városalapítás időszakában készített, s a leendő városnak akkoriban szánt kereteket; az urbanizációs folyamat — az ipar várható továbbfejlődését is számításba véve — az ezredfordulóig fokozatosan kitölti a külső benzinkúttól a papírgyárig a 6-os út és a Duna közötti egész területsávot, s felrajzolja Magyarország térképére a mainál másfélszer népesebb, arányosan fejlett, s talán majd az Alfölddel is állandó, közvetlen kapcsolatot teremtő ipari központ kontúrjait. Csongor György fl lakásépítés alapvető feltétele a közmű Az építkezések ütemét és sorrendjét meghatározza, mikorra építhetők ki a közművezetékek. A Béke városrész építésének programja — amely átnyúlik a VI. ötéves tervbe — meghatározott. Ez szerencsés adottság, a két tervidőszak között biztosítható a folyamatos átmenet. A Béke városrészhez kiépített szepny Víz-gerincvezeték kiszolgálja majd a Kommunarszki városrészt, s a Kiste Holnap: Kommunista szombat tal. A szocialista brigádok körében például együttes akció a kommunista műszak, a távolmaradást a brigádkollektíva csak alapos indokkal fogadja el. A közösség így hat az egyre. A nagyobb arányú részvételre az is hatással van, hogy a társadalmi munkát irányító, szervező operatív bizottságok felkészültek a társadalmi munkások fogadására. Munkát, munkaterületet, szerszámot adnak, amennyi szükséges. Pap Kálmán azt is elmondta, hogy az eddigi társadalmimunka-akciók mérlege kedvező, a befolyt összegekből jutott a szolidaritási alapra, a VIT-alapra, és gyarapodott a városi tanács fejlesztési alap számláján gyermekintézmények bővítésére fordítható pénz. A holnapi kommunista szombat feladatairól. Pap Kálmán a következőket mondta: — A mostani kommunista szombaton is a hármas cél jegyében folyik a munkatermelő tevékenység a város üzemeiben, s a munkáért járó bérrel a gyermekintézmények gyorsabb ütemű fejlesztése; a városi intézmények segítése az „egy üzem egy intézmény” mozgalom céljainak megfelelően*, a város parkjainak, közterületeinek rendbetétele, csinosítása. A városban folyó munkákat előre megszervezték a vállalatok. Az IKVV parképítői és a társadalmi munkafelelősök gondoskodnak szerszámokról, szállítóeszközökről. A vállalatok megszervezték a benti munkát is, és egyeztették a gyermekintézmények a patronáló vállatokkal a holnap elvégzendő feladatokat. — Végül hadd mondjam el: a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni a társadalmi munkásokról, akik önzetlenül vállalták, s bizonyára holnap is vállalják a munkát a város szebbé tételéért a gyermekintézmények fejlesztéséért. — csgy — Holnap reggel ismét kommunista szombat kezdődik a városért. A kommunista szombat előtt s az előző heti kommunista műszak után milyennek értékeli a lakosság segítőkészségét, és holnap milyen részvételre számít a városi pártbizottság? Erről beszélgettünk Pap Kálmánnal, a pártbizottság csoportvezetőjével. — A társadalmi munkát végzők száma eddig meghaladta az előzetesen számítot- Párizstapok Június 5-én 18 órakor: pedagógus összevont (óvodák, általános- és középiskolák) dolgozóinak Sárosi József, a városi pártbizottság" első titkára, a városi tanács "-szárnyában;15 órakor: a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat, a Munkásszövetkezet, az Arany Csillag Szálloda dolgozóinak Soós Imre, a városi tanács vb elnökhelyettese; 15 órakor a Víz- és Csatornaművek dolgozóinak az uszodában Sasvári György, a Dunaújvárosi Hírlap főszerkesztője; 17 órakor a Vízügyi Építő Vállalat dolgozóinak dr. Illyés József, a városi tanács vb titkára; Június 6-án 14 órakor, a nagyvenyimi AFIT dolgozóinak, a községi tanácsnál Pifkó József, a városi tanács elnökhelyettese tart pártnapot. KÖSZÖNTJÜK A PEDAGÓGUSOKAT