Dunaújvárosi Hírlap, 1978. június (23. évfolyam, 44-52. szám)

1978-06-02 / 44. szám

Hemes Dezső munkalátogatása a megyeszékhelyen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztő­je május 29-i munkanapját Székesfehérvárott töltötte. A vendéget: Takács Imre, megyei pártbizottság első tit­­­kára; Závodi Imre, a megyei tanács elnöke; Boór Ferenc, Sudár, Iván, Závodni László a megyei pártbizottság titkárai; Brunner István a városi pártbizottság első titkára és Seres József a városi ta­nács elnöke fogadták. Ezt kö­vetően Nemes elvtársat tá­jékoztatták a 60 milliárd fo­rint termelési értéket elő­állító Fejér megye gazdasá­gi helyezetéről, ezen belül a bicskei erőműnek, a Dunai Vasmű konverteres acélmű­vének, a szabadegyházai in­­vertcukor-gyárnak, a Köfém­­ben folyó T milliárd forintos fejlesztésnek a beruházási munkálatairól; továbbá múlt évben 10 milliárd forint a termelési értéket előállító megyei mezőgazdasági üze­mek lehetőségeiről, s nem utolsó sorban a Fejér me­gyében tevékenykedő 22 ezer párttag munkájáról. A továbbiakban Nemes elvtárs megtekintette az új Fehérvár Áruházat, a Vorosi­­lovgrád lakótelepet, majd ellátogatott a Köfémbe, az István király Múzeumba, délután pedig tömegszervezeti párt-, KISZ- tisztségvise­lőkkel találkozott. A megismerés ösvényei „Minden tudomány fölösleges volna, ha a dolgok meg­jelenési formája és lényege egybeesnék", mondja Marx, s s fél évszázaddal később Lenin hozzáteszi: „Az eleven szem­lélettől az elvont gondolkozáshoz, s a gondolkozástól a gya­korlathoz 1— ez az objektív igazság megismerésének dialekti­kus útja." Ha ez a két alapvető ismeretelméleti igazság nem volna, teljesen feleslegesnek bizonyulna nemcsak a tudósok munkája, hanem a tanítóké, a tanároké — a pedagógusoké is. Csodálatos mesevilágban élnénk — gyermekek és felnőt­tek egyaránt —, nem kellene ’ megküzdenünk­ a tudásért, szemünk-fülünk azonnal mindennek a legtitkosabb lényegét szállítaná elménkbe. De valóban olyan csodálatos volna-e az'3*'Világ? Vajon az azonnali mindentudás bősége, sőt: teljessége, a megis­merésért folytatandó küzdelem és munka hiánya nem sor­vasztaná-e el emberi lényegünknek egy másik oldalát? Va­jon erkölc­sünk-emberségünk olyan mély és valódi volna-e a tudásért folytatott küzdelem nélkül, mint amilyenné vált e küzdelem folyamán? Amikor most, a pedagógusok tudatépítő, jellemnevelő, emberfaragó­­ munkája előtt tisztelgünk, a nevelői hivatás el­kerülhetetlen, szükségességéről és alapvető fontosságáról meg­győződve egy újabb gondolat, egy újabb kérdés követi a megelőzőeket: ha az ismeret, a tudás — éppen a megisme­résért folytatott küzdelem révén — csaknem mindig együtt jár a karakter alakulásával, akkor megkérdezhetjük: mi hát az az embereszmény, amelynek megvalósításáért a pedagó­gusok nap, mint nap dolgoznak, a legnemesebb nyersanya­got, az emberi­ tudatot formálva? A görög eszmény a „kalokagathia” volt, „a szép és jó” foglalata, a római a „homo politicus”, a középkori a „miles Christi”, Krisztus katonája, a reneszánszé pedig az „uomo universale”; a reneszánsz — magasabb fokon — újra elju­tott a szép és jó korszerű foglalatához, az „univerzális em­­ber”-hez. S ezzel mintha bezárult volna a kör. Csakhogy az élet, a társadalom fejlődése nem áll meg, a kör nem zárulhat be, tovább kell lépni a megismerés és az ismeretátadás útján, bármennyire nehéz is ez, amióta az emberi ismeretek szakosodása és egyre gyorsabb tempójú mennyiségi növekedése szinte legyőzhetetlen akadályokat tornyosít a tudnivágyó ember elé. Comenius Amos még univerzális nevelést akar adni diákjainak, és didaktikájában a szaktudományok egységét vallja, a mi Apáczai Csere Já­nosunk az egyoldalúság veszélyeire figyelmeztet, s megírja az akkori tudományok alapjainak összefoglalását a Magyar Encyclopaediában; Pestalozzi szemléltető módszere, Maka­­r­enko közösségi nevelési alapelve, Maria Montessori önte­vékenységre alapozó nevelési módszere mind-mind a tudo­mányok összefoglaló elsajátítására, az emberi kultúra egy és szétszaggathatatlan voltának felismerésére, s az ezt az egy­séget egybefoglaló etikai keretre irányul. Hogy a pedagógus munkája mennyire nem csupán egy-egy szaktudomány át­adása, hanem annáil sokkal több, arra jellemző az a véle­mény, amely nem szakmabélitől, nem pedagógustól, hanem — érdekes módon — egy nagyon világosan látó, haladó poli­tikustól, Kossuth Lajostól származik. Hét évvel a­ forradalom előtt, 1841-ben ezt írta a Pesti Hírlapba, a köznevelés dolgá­ról töprengve: „Kiművelt fej könnyen magáévá tehet egy vagy más szaktudományt; az egyes műágazati képzés, ellen­ben egyetlen irányban magas tökélyre vihet ugyan, de álta­lában véve az észt parlagon, a szellemterm­­ék erejét törpén, az eszmék világát ismeretlenül hagyja” A szakismeretek fon­tossága ellen hadakozott Volna , Kossuth? Korántsem. A „szakbarbárság” ellen hadakozott, s a tágabb látókörért. S ez a fajta tendencia­­ jutott uralomra — szükségszerű­en — éppen a szocialista társadalom által megkövetelt em­bertípus nevelésében és oktatásában: a görög eszményt kö­vető, reneszánsz lényege ismét magasabb fokon, a spirális fejlődés útján eljutott és újjászületett a­ szocialista ember­­eszményben , a maga dolgát érző, sokoldalúan művelt emberben. Fiatal városunk pedagógusai ezért az eszményért, ennek az eszménynek megvalósításáért dolgoznak. Ezt a fajta, még kialakulóban lévő, de már alakuló embereszményt ünnepel­jük azokat ünnepelve, akik a­­ mi városunk generációit nevel­ték és nevelik, akik negyedszázados létükön túljutott, vagy két évtizedes múltjukra emlékező általános iskoláinkban, negyedszázadát jubiláló gimnáziumunkban tanítottak-nevel­­tek, s tanítanak-nevelnek ma is. Ünnepeljük a város első pedagógusait, s azokat is, akik pályájuknak még elején ha­ladnak, jövőnk legfontosabb elemét, a sokoldalú társadalmi embert alakítva. Jövőnkre gondolva köszöntjük őket a pedagógusnapon. (kel) Tervtanács az ÉVM-ben Dunaújváros fejlődése és lakásépítése a következő két évtizedben A múlt héten Dunaújváros jövőjét meghatározó tervta­nács és döntés színhelye volt az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium tanács­terme, ahol a Városépítési Tudományos Tervező Intézet szakembereivel közösen minisztérium illetékesei Du­n­­aújváros 1995-ig szóló la­kásépítési tervéről tanács­koztak városunk vezetőivel. A tervtanács elnöke, Ga­lambos Ferenc minisztériumi osztályvezető reálisnak, meg­alapozottnak értékelte Duna­újváros hosszútávú lakásépí­tési tervét, amit a tervtanács jóváhagyólag elfogadott. Hol, mennyi lakás épül? Dunaújváros 1967-ben jó­váhagyott általános rendezési terve — az azóta eltelt egy évtized, s városunk dinami­kus fejlődése miatt — felül­vizsgálatra szorul. Az ÉVM, Fejér megye, s Dunaújváros vezetőinek megbízásából az általános rendezési terv fe­lülvizsgálatát a Városépítési Tudományos Tervező Intézet végzi el. Ez a munka folya­matban van, s előrelátható­lag 1980-ra fejeződik be. ' '"■Á-z' ait'a Tá'nos-í^áTez'ési terv felülvizsgálatának egy reális programjavaslat kidolgozásá­nak elengedhetetlen feltétele a város további fejlődését alapvetően meghatározó, jó­váhagyott hosszútávú lakás­­építési terv ismerete. Ezért kellett évtizedes sort keríteni a két távlatra, 1995-ig szóló lakásépítési tervkon­cepció kimunkálására és jó­váhagyására. Az 1975-től 1995-ig terjedő két évtizedben összesen 15 ezer lakás épül meg, ideszá­mítva az V. ötéves tervben a Dózsa II. városrészben, a Ságvári városrészben meg­épített lakásokat is. A to­vábbiakban a Béke város­részben összesen 3600 lakás épül fel, majd az Újtelep és a Baracsi út közé ékelődő Kommunarszki városrészben két és félezer lakás kaphat helyet. Óvárosban a Kiste­mető utca és a Petőfi Sándor utca közötti területen 2300 lakás építésére nyílik lehető­ség. Ha a felsorolt területe­ken elfogy a hely, a város­építés átugorja a régi Duna­­pentelét, s a K­-os út, a külső benzinkút, Vöröshadsereg út­ja, s a kikötői vasútvonal ál­tal közrezárt háromszögben épül fel egy új városrész, ahol a számítások szerint mintegy 3500 lakás helyez­hető el. Ez összesen 14 ezer lakás. Végül­ a koncepció ezer városias beépítésű, de maxi­málisan 3 szintes lakás fel­építését Nagyvenyim terüle­tén javasolja, s Nag­yvenyi­­men jelöli ki a terv a kertes családi házak helyét is. A vá­rosépítés tartalékterületeként tartja számon a terv Tábor­állást, valamint a Petőfi Sándor utcától északra a Lebuki patak völgyét, Pező és Petőfi Sándor utca között elhelyezkedő lakásokat is. Az óvárosi átemelő — esetleg kisebb bővítéssel — fogadni tudja majd a külső benzinkút melletti­­ városrész szennyvizeit, igaz, ott egy új gerincvezeték beépítése válik szükségessé. A távfűtéshez a hőenergia a vasműből biztosítható. A Kommunarszki városrész épí­tésének időszakában egy újabb távfűtővezeték­­ építése válik szükségessé, s a Vö­röshadsereg új nyomvonalá­ban is ki kell építeni egy nagykapacitású távfűtőveze­téket, amely az óváros emlí­tett területén felépülő város­részt s a külső benzinkút melletti lakásokat is ellát­hatja. A 6-os út mellett húzódó gázvezetékről egyszerűen ki­építhető a csatlakozás bár­melyik új városrészhez, s az Ercsiből jövő távvezeték is a lakásépítésre kijelölt terüle­tek közelében halad el. Meg­oldandó feladat a­ város víz­tároló-kapacitásának növe­lése, amit vagy újabb vízto­rony építésével vagy — ez utóbbi látszik a reálisabb tersjiek — a kulcsi átemelő állomásnál újabb hatalmas­­ méretű víztározók építésével, nyomásfokozó szivattyúk üzembe helyezésével lehet megnyugtatóan rendezni. A VI. ötéves tervben fel­tétlenül meg kell építeni a várost villamos energiával ellátó új OVIT-állomást, amelynek telepítési helye a 6-os és 62-es út csatlakozási pontjánál, a vásártérnél lesz. Ha ez elkészül, nem lesz akadálya az új városrészek villamosenergia-ellátásának sem. Városközpont, városszerkezet a távlatban Dunaújváros ezután fel­épülő városrészeinek szeren­csés adottsága, hogy kétezer -háromezerötszáz lakásból álló, egymástól elkülönülő, csaknem önálló egységet al­kotnak. Mivel mindegyik vá­rosrész népessége megfelel majd egy-egy hat—tízezer lakosú nagyközségnek, mind­egyik városrészben szükség­szerűen megépül az alapfokú közintézményhálózat (óvoda, bölcsőde, iskola, üzletek, or­vosi rendelők, gyógyszertár, posta, szolgáltató egységek stb.), tehát viszonylag rövid idő alatt komplett városrés­­­szé, fejlődik m­indegyik új­­ lakóterületi egység. A meglevő és továbbépülő úthálózat a meglevő város­testhez kapcsolja az új vá­rosrészeket, egyúttal szüksé­gessé teszi a városközpontot alkotó fő tengelyek (Vasmű út—Vöröshadsereg, út, vala­mint a Dózsa György út— Szórád Márton­ út) hangsú­lyos, százezres városnak megfelelő léptékű továbbfej­­s­lesztését, mégpedig a Vörös­hadsereg út—Baracsi úti cso­mópont irányába. Éppen a városközpont funkció északi kiterjedésére tekintettel nem szerepel a kifejezetten lakás­építésre kijelölt területek közt a Vöröshadsereg út óvá­rosi szakasza. Ez a fontos út­vonal a város egészét kiszol­gáló újabb középfokú és fel­sőfokú intézmények telepíté­sére­­ szolgáló­­ városterület marad. Az ÉVM tervtanácsán jó­váhagyott lakásépítési terv­­koncepció új szerepet szán a 6-os fő közlekedési út Duna­újváros mellett húzódó sza­kaszának, amely fokozatosan a város külső körútjává vá­lik majd. Emiatt a távlatban megépülő M6-os autópálya nem épülhet rá a mai 6-os útra, hanem ettől eltérő új nyomvonalat kell majd az autópályának kijelölni. Amint a nagy lélegzetű, de reális tervből kiolvasható, Dunaújváros fokozatosan szétfeszítette a városalapítás időszakában készített, s a leendő városnak akkoriban szánt kereteket; az urbanizá­ciós folyamat — az ipar vár­ható továbbfejlődését is szá­mításba véve — az ezred­fordulóig fokozatosan kitölti a külső benzinkúttól a papír­gyárig a 6-os út és a Duna közötti egész területsávot, s felrajzolja Magyarország tér­képére a mainál másfélszer népesebb, arányosan fejlett, s talán majd az Alfölddel is állandó, közvetlen kapcsola­tot teremtő ipari központ kontúrjait. Csongor György fl lakásépítés alapvető feltétele a közmű Az építkezések ütemét és sorrendjét meghatározza, mi­korra építhetők ki a közmű­­vezetékek. A Béke városrész építésének programja — amely átnyúlik a VI. ötéves tervbe — meghatározott. Ez szerencsés adottság, a két tervidőszak között biztosítha­tó a folyamatos átmenet. A Béke városrészhez kiépí­tett szepny Víz-gerincvezeték kiszolgálja majd a Kommu­narszki városrészt, s a Kiste­ Holnap: Kommunista szombat­ tal. A szocialista brigádok körében például­ együttes ak­ció a kommunista műszak, a távolmaradást a brigádkol­lektíva csak alapos indokkal fogadja el. A közösség így hat az egyre. A nagyobb ará­nyú részvételre az is hatással van, hogy a társadalmi mun­kát irányító, szervező opera­tív bizottságok felkészültek a társadalmi munkások foga­dására. Munkát, munkaterü­letet, szerszámot adnak, amennyi szükséges. Pap Kálmán azt is elmond­ta, hogy az eddigi társadal­­mimunka-akciók mérlege kedvező, a befolyt összegek­ből jutott a szolidaritási alapra, a VIT-alapra, és gya­rapodott a városi tanács fej­lesztési alap számláján gyermekintézmények bővíté­­­sére fordítható pénz. A holnapi kommunista szombat feladatairól.­ Pap Kálmán a következőket mondta: — A mostani kommunista szombaton is a hármas cél jegyében folyik a munka­­termelő tevékenység a város üzemeiben, s a munkáért járó bérrel a gyermekintéz­mények gyorsabb ütemű fej­lesztése; a városi intézmé­nyek segítése az „egy üzem egy intézmény” mozgalom céljainak megfelelően*, a vá­ros parkjainak, közterületei­nek rendbetétele, csinosítá­sa. A városban folyó mun­kákat előre megszervezték a vállalatok. Az IKVV park­építői és a társadalmi mun­kafelelősök gondoskodnak szerszámokról, szállítóeszkö­zökről. A vállalatok meg­szervezték a benti munkát is, és egyeztették a gyermekin­tézmények a patronáló vál­­latokkal a holnap elvégzendő feladatokat. — Végül hadd mondjam el: a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni a társa­dalmi munkásokról, akik önzetlenül vállalták, s bizo­nyára holnap is vállalják a munkát a város szebbé té­teléért a gyermekintézmé­nyek fejlesztéséért. — csgy — Holnap reggel ismét kom­munista szombat kezdődik a városért. A kommunista szombat előtt s az előző heti kommu­nista műszak után milyen­nek értékeli a lakosság se­gítőkészségét, és holnap mi­lyen részvételre számít a vá­rosi pártbizottság? Erről be­szélgettünk Pap Kálmán­nal, a pártbizottság csoport­­vezetőjével. — A társadalmi munkát végzők száma eddig megha­ladta az előzetesen számítot- Párizstapok Június 5-én 18 órakor: pe­dagógus összevont (óvodák, általános- és középiskolák) dolgozóinak Sár­osi József, a városi pártbizottság" első tit­kára, a városi tanács "-szár­­nyában;15 órakor: a Duna­­vidéki Vendéglátó Vállalat, a Munkásszövetkezet, az Arany Csillag Szálloda dolgozóinak Soós Imre, a városi tanács vb elnökhelyettese; 15 órakor a Víz- és Csatornaművek dolgozóinak az uszodában Sasvári György, a Dunaúj­városi Hírlap főszerkesztője; 17 órakor­ a Vízügyi Építő Vállalat dolgozóinak dr. Illyés József, a városi tanács vb titkára; Június 6-án 14 órakor, a nagyvenyimi A­FIT dolgozói­nak, a községi tanácsnál Pif­­kó József, a városi tanács el­nökhelyettese tart pártnapot. KÖSZÖNTJÜK A PEDAGÓGUSOKAT

Next