Dunaújvárosi Hírlap, 1978. szeptember (23. évfolyam, 70-78. szám)
1978-09-01 / 70. szám
Régi-mai szeptemberek Régi szeptemberekre emlékezem. A kék papír zizegésére, az új tankönyvek friss festékillatára, a piros szegélyes ,,vignetta” ragasztójának kesernyés ízére, ami talán azért volt olyan kesernyés, mert azt jelentette, hogy ismét eltelt egy gondtalan gyereknyár, s a munka, a tanulás kezdetét adta hírül. Az első szeptemberre próbálok visszaemlékezni. Nem tudok mást felidézni magamban, mint a szorongást és félelmet, amit a hatalmas, kiismerhetetlen labirintusnak tűnő iskola és a rengeteg, sosem látott gyermek látványa keltett bennem. Eszembe jut az első tanító nénim, Rita néni, majd a többi tanítók, tanárok, akik megpróbáltak valamit átadni abból a pótolhatatlan, nélkülözhetetlen kincsből, amit tudásnak neveznek. S ettől rögtön elmúlik a szorongó érzés! Kedves és kellemetlen emlékek sorjáznak elő az évek, évtizedek Pandóra-szelepcéjéből, eszembe jut Miska bácsi, az örökké vidám, tréfálkozó pedellus, aki bizony — tréfa ide, tréfa oda — a csengőszíjjal teremtett rendet, ilyenkor szeptember táján, a nyári szabadságtól még mámoros nebulók között. S eszembe jut Ibi néni, első és legkedvesebb magyar tanárom, aki az anyanyelv szépségeire oktatott, s aki megszerettette — hiszem, hogy nemcsak velem — a könyvet, a betűt, az írott gondolatot. Akinek mindig volt ideje, kedve, lelkesedése, hogy a kötelező tananyagon túl valami pluszt is adjon, hogy a kötelező vers mellett a nem kötelezők szépségére is ráirányítsa a figyelmünket, s aki lelkesedéséből mindig tudott egy keveset belénk is átplántálni. Ilyenkor, amikor a régi szeptemberekre gondolok, mindig elfog a lelkiismeretfurdalás. Vajon miért vagyunk olyan feledékenyek, hálátlanok, miért feledkezünk meg régi tanítóinkról? A nagy fogadkozások — majd jövünk’ Majd írunk! — legfeljebb egy-két évig tartanak. Aztán ritkulnak a levelek, ritkulnak a látogatások. De szerencsére mindig ott van a következő a helyünkre lépő nemzedék, amelyik ugyanúgy várja a tudást, igényli a törődést. Ők jelentik a folyamatosságot, s ők töltik be azt az űrt, amit a kirepülő, hálátlan tanítványok hagynak maguk után. S most, hogy eszembe jutott az a három évtized előtti szeptember, különös izgalom fog el újra. Talán akkor éreztem, érezhettem így, mint most. Akkor én vágtam neki, valami ismeretlennek, most a fiam megy iskolába. Már napok óta rendezgeti a holmiját ha ismerős jön, első dolga megmutatni, hogy mi mindene van, s boldog izgalommal számolgatja, hányat kell még aludni. Kívánom neki, és a többi kis elsősnek, hogy ez az érdeklődés, ez az izgalom, sose hagyja el őket. Legyenek mindig fogékonyak a szépre, a jóra, arra, amit majd az iskolában kapnak az első tanító nénitől, s majdan a többiektől. S a tanító néniknek pedig azt kívánom, legyenek az ő tanítványaik hálásabbak mint én voltam — mi voltunk? —, hogy soha ne felejtsék el, kitől kapták azt a kincset, amit tudásnak neveznek. D. Kiss Csaba »...Mindannak, amit elmondunk egymásnak, az ügyet kell szolgálnia' Vorosilovgrádi vendégek városunkban Fejér megyei látogatásuk során szovjetunióbeli testvérmegyénk, a Vorosilovgrádi terület pártmunkásai: Vlagyimir Sztyepanovics Hilko, Antracit város pártbizottságának másodtitkára és Anatolij Vlagyimirovics Jelenszkij, a városilovgrádi területi pártbizottság lektora érkeztek kedden Dunaújvárosba. Vendégeinket a városi pártbizottságon Kóré Sándor, a pártbizottság tiktára fogadta, s a városnéző sétát megelőzően Dunaújváros fejlődéséről, az új városokra jellemző eredményeiről sajátosságairól, és gondjairól tartott számukra tájékoztatót. A pártbizottsági tájékoztatót követően vendégeink a gazdag városnéző program során meglátogatták az Intercisa Múzeumot, az uszodát, sétát tettek a Római városrészben, megnézték a kőtárat, majd — többek között — a Dunaparti szoborparkot is. Délután a Vasműbe látogattak, ahol szocialista brigádok tagjaival is találkoztak, s e találkozó keretében tartottak előadást Antracit város jelenéről. A Munkás Művelődési Központ megtekintése is szerepelt a délutáni programban, s csak ezután nyilatkozott lapunknak Vlagyimir Sztyepanovics Hilko: — Életemben először járok külföldön, egy kicsit izgultam az induláskor, de ez az izgalom már az első Magyarországon töltött napokban elmúlt. Mindenütt, ahol emberekkel találkoztunk, a megyei párbizottságon, vagy az Oktatási Igazgatóságon pedagógusok között, kollegiális, elvtársi hangulat alakult ki, s éreztem hogy barátok között vagyok. Ez az érzés bennem, Dunaújvárosban erősödött. — Nehéz kiválasztani, hogy mi tetszett eddig a legjobban, de talán éppen Dunaújváros jelentette számomra a legnagyobb élményt. Valahogy érződik ezen a városon a fiatalság, és érződik, hogy a lakói a magukénak tudják mindazt, amit itt a saját kezükkel építettek és építenek. — Az én városom, Antracit, bányászváros. Dunaújváros kohászváros. Talán ezért is találtam sok közös vonást a két város között, mert mindkettőben olyan iparág van, amely létfontosságú a gazdasági életben, mert a bányászok is, a kolbászok is a munkásosztály kinthetők, avantgardjának tevolt alkalmam beszélgetni az itt élő emberekkel és biztos, hogy így van: a kohászok is tudatosan dolgoznak a jólétükért, és a kohászok is büszke emberek, büszkeségük a munkából fakad. Őszintén beszéltünk egymással mindenütt, éreztük a bizalmat, szót váltottunk a gondokról is, a fejlett szocializmus építésének ellentmondásairól is, hiszen mindannak, amit elmondunk egymásnak, az ügyet kell szolgálnia. MA: SZONDA AZ AKROPOLISZ ÁRNYÉKÁBAN II. * EGY LÖVÉSZET ÉS EGY LŐTÉR TÖRTÉNETE * FORTUNA ETIKÁJA * OKLEVÉL A BETANÍTOTT MUNKÁHOZ * A cselekvési programok hatékony eszkösei a tervcélok megvalósításának A népgazdasági elvárásokhoz kell méreteznünk feladatainkat Mint már előző lapszámunkban beszámoltunk róla, a városi pártbizottság legutóbbi ülésén összegezte az 1978. évi cselekvési programok végrehajtásának első félévi tapasztalatait. A gazdaságszervező munka és termelési eredmények a tavalyi évnél kedvezőbb képet mutatnak. Az időarányos termelési feladatokat a vállalatok — az IKVV és a fehérneműgyár kivételével — túlteljesítették. Az eredmények értékét növeli, hogy döntően a belső tartalékok feltárásával, valamint a termelékenység további növelésével sikerült a feladatokat megoldani. Több olyan új termékkel jelentkeztek a vállalatok — elsősorban vasmű és a Papíripari Válalalat — melyeket a kül- és belföldi piac egyaránt igényel. Az exporttevékenység ugyancsak kedvezőbb a tavalyinál. A MOM és a VOB túlteljesítette dollár- és rubelelszámolási tervét. A Dunai Vasmű és a Papíripari Vállalat az első félévben dollárelszámolású exporttervét nem teljesítette ugyan 100 százalékra, de a második félévtől az értékesítés feltételeinek javulásával a kitűzött célt el lehet érni. Ami a rubelelszámolású tervet illeti, a Papíripari Vállalatnak van némi adóssága. A nyereség a gazdasági egységek többségénél elérte vagy túlhaladta az előírt szintet. Kedvező visszhangot váltott ki a vasmű dolgozói körében, hogy az ütemes termelő- és értékesítőtevékenység következményeként a nyereségtervet teljesítették. Jelentős viszont a lemaradás a PlV-nél, a DUNAKER-nél és az IKVV-nél. A nyereségterv teljesítését a papíriparnál a nemes réstfelhasználásban mutatkozó túllépés, az IKVV-nél pedig a termesztőtelep veszteséges volta hátráltatta. A papíriparnál indokolt a közgazdasági vonal erősítése. A termelési gondokból kijutott a fehérneműgyárnak is, ahol a nagyarányú vizsgaidőszaki szabadságolások hátráltatták a munkát, a BVM-ben pedig az előszerelt acélváz hiánya vetette vissza a termelést. A szervezés-fejlesztési feladatok végrehajtása az éves tervnek megfelelően folyik. A vasműben a központi karbantartás teljes kialakítására gyorsították az ütemet. Az építőknél a szállítási folyamatokat vizsgálták felül. A Duna cipőgyárban a gépesítés, a fésűsfonodában a karbantartás, a MOM-ban az anyaggazdálkodás szervezésfejlesztésére tettek intézkedéseket. A városban működő három kereskedelmi vállalat pedig az együttműködés magasabb szintjét kívánja elérni. A munkaerő-gazdálkodás frontján is van előrelépés. A vállalatok a korábbinál nagyobb gondot fordítottak a meglévő munkaerő megtartására. Több helyen munkaerő-átcsoportosításookat hajtottak végre. A munkaerővándorlás csökkenő tendenciát mutat, de — egyes vállalatoknál — még mindig magas. A vállalatok szigorúbban ellenőrzik a munkakezdés és a befejezés idejét, a törzsműszakok alakulását, vizsgálják azok okait. Normakarbantartást folyamatosan végeznek az üzemekben. Az ösztönző rendszerek hatékonyságának vizsgálata is napirenden van, a minőségi ösztönzés irányába történő előrehaladás azonban még mindig lassú. A konverter beruházása a tervezett ütemben folyik. A módosított határidő előtt átadják a fehérneműgyár új csarnokát. A BVM rekonstrukciója viszont — a kivitelező létszámgondjai miatt — lassú ütemű. A 26. Építőipari Vállalat kivitelezői tevékenységét gyakorta hátráltatja a tervek hiánya. Ezen az állapoton kíván változtatni az a koncepció, miszerint bővítik a Dunaújvárosi Tervező Iroda kapacitását. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a városi párt-vb Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága augusztus 29- én ülést tartott. A testület értékelte a BM-pártszervek munkáját és a pártirányítás tapasztalatait. MA: Vietnami szolidaritási gyűlés A Vietnam iránt kibontakozott nemzetközi szolidaritási kampány részeként ma délután 5 órakor szolidaritási gyűlés lesz a Hazafias Népfront városi klubjában, ahol Csima Sándorné, a HNF városi titkára mond beszédet. A szolidaritási gyűlésen a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetsége is képviselteti magát, s a gyűlés zárásaként a résztvevők megkoszorúzzák a dunaújvárosi Ho Si Minh-park obeliszkjét. Jubileumi tűzoltóverseny Szombaton délelőtt a Központi Sporttelepen nagyszabású jubileumi tűzoltóversenyre kerül sor, amelyen részt vesznek az ország kohászati üzemeinek tűzoltóságai, valamint a 26. Építőipari Vállalat és a Papíripari Vállalat tűzoltói. A látványosnak ígérkező program — melyet a Dunai Vasmű vállalati tűzoltó-parancsnoksága rendez — 9 óra 45 perckor veszi kezdetét ünnepélyes megnyitóval. Tíz órától pedig versenyszereléseket és tűzoltóstafétát láthat a közönség. Tizenegy órától tűzoltási bemutatókra kerül sor, amelyeken tűzoltóink számot adnak felkészültségükről. A versenyfeladatok teljesítését délben értékelik, majd a jubileumi tűzoltóverseny díjkiosztással ér véget. Bányásznapi randevú Pécsen —Politikai fórum és show-műsor — Gazdag kulturális program A Pécsre tartó Schirilla ma érkezik Dunaújvárosba . A 28. bányásznap központi ünnepségére az idén Pécsen kerül sor. Szeptember elsején, pénteken a városi sportcsarnokban megrendezendő ünnepségen dr. Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára köszönti a bányászokat. Ezt követően a Pécsi Nemzeti Színház, a Pécsi Balett, Baranya Táncegyüttes, a Mecseki Szénbányák Vállalat és a Mecseki Ércbányászati vállalat fúvószenekara ad színvonalas műsort. Ez alkalomból másodszor rendezik meg a bányásznapi randevút, amelynek résztvevői — bányászok és újságírók — a személyes találkozás lehetőségét használják fel egymás munkájának jobb megismerésére, a kapcsolatok további elmélyítésére. A házigazda Dunántúli Napló és a bányavállalatok üzemi lapjainak munkatársai mellett ott lesznek a Jelenkor, a Képes Újság, a Lobogó, a Népszabadság, a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója és a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója munkatársai, szerkesztői. A háromnapos programból nem hiányzik a vidámság sem. Vasárnap délután az újmecsekaljai PMSC-stadionban nyitják meg a sajtóutcát, lesz léghajórepülés, divatbemutató, közös politikai fórumot és show-műsort rendez a Dunántúli Napló, a Népszabadság és az MTI. Pécsújhegyen zenés szórakoztató műsor kezdődik délután öt órakor, este pedig az immár hagyományos, hatodik pécsi SZUR-ra kerül sor, a pécsi újságírók és színészek között. A mérkőzés Schirilla György labdáját futva viszi le Budapestről. Schirilla, akinek hosszú futására ezúttal is számíthatunk, pénteken délután négy óra körül érkezik Dunaújvárosba. Az éjszakát az Arany Csillag Szállodában tölti, s szombaton reggel vág neki az újabb távnak. S a labdán kívül bizonyára magával viszi a dunaújvárosiak üdvözletét is: — Jó szerencsét a bányásznapi randevú minden résztvevőjének! __________