Dunaújvárosi Hírlap, 1978. október (23. évfolyam, 79-87. szám)

1978-10-03 / 79. szám

VI­LAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK XXVIII. évf. 70. szám 1078. okt. 3., kedd Ülést tartott a városi tanács Tegnap délután ülést tartott a városi tanács. A tanács­ülésen megjelent Kóré Sándor, a városi pártbizottság titká­ra és Nagy Jenőné, megyei tanács elnökhelyettese. A tanácsülésen Simon Ferenc, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának elnöke javaslatot tett arra, hogy Topánka Györgyöt, aki pártfőiskolán tanul, mentsék fel végrehajtó bizottsági tagsága alól. A tanácsülés az előterjesztett javas­latot elfogadta. Topánka Györgyöt saját­ kérésére — érdemei elismerése mellett — felmentette végrehajtó bizottsági tag­ságának tiszte alól. A végrehajtó bizottság tagjai közé válasz­tották dr. Sümegi Mihály tanácstagot, a papírgyár főmér­nökét. Második napirendként Sófalvi István tanácselnök beszá­molt a város parlamentjének a végrehajtó bizottság két ta­nácsülés között végzett munkájáról, illetve a tanácselnöknek két tanácsülés között végzett tevékenységéről. A továbbiakban Pifkó József tanácselnök-helyettes szá­mot adott a tanácsülésnek az MSZMP­ KB 1972. évi oktatás­­politikai határozatának időarányos végrehajtásáról. Meghallgatta és megvitatta a tanácsülés Csima Sándor­­nénak, a Hazafias Népfront városi bizottsága titkárának a „Tanácstagok testületi és választókerületi tevékenységének tapasztalatai”-ról szóló tájékoztatóját. Beszámoló hangzott el a papírgyár dolgozóinak műve­lődési, egész­ségügyi és szociális helyzetéről. Végül sor került a tanács korábbi, 4­1976. számú rende­letének módosítására. A tanácsrendelet-módosítás azért vált szükségessé, mert a lakásigénylők nyilvántartása és névjegy­zékbe vétele a jövőben számítógép alkalmazásával valósul Az oktató-nevelő­munka eredményei A tanácsülés elé terjesztett beszámoló átfogóan értékel­te, miként s mennyiben ja­vultak az oktató-nevlő mun­ka személyi és tárgyi felté­telei az 1972. és 1978. közötti hat esztendőben, s milyen változás következett be a tar­talmi munkában. Az oktató munka tárgyi feltételeinek javulását szem­betűnően érzékelteti néhány adat.. Az utóbbi hat eszten­dőben 1365-ről 2405-re nőtt az óvodai helyek száma s az év végéig további 225 óvodai hely készül el. Megépült egy új általános iskola, s elké­szült az óvárosi és az újtele­pi iskola tornaterme. Az ál­talános iskolák szakmai fel­szerelésének értéke 6,3 mil­lió forintról több mint 9 mil­lióra nőtt. Hasonló­ arányú az óvodák eszközellátottságának növekedése. Az egy beíratott gyermekre jutó óvodai fel­szerelések értéke 2924 forint­ról 3260-ra emelkedett. Ha számításba vesszük az óvo­dák mai túlzsúfoltságát (3629 gyermeket vettek fel váro­sunk óvodáiba) érzékelhető, hogy milyen erőfeszítések történtek az oktató-nevelő­munka feltételeinek javítá­sára. Az is tény viszont, hogy a számszerű javulás ellenére az óvodai és iskolai hálózat nem elégíti ki maradéktala­nul az igényeket. Elutasított óvodai és iskolai napköziott­­honi kérelmek jelzik, hogy a gyermeklétszám növekedé­sével nem tudott lépést tar­tani az oktatási intézmények gyarapodása. A tartalmi munka feltéte­lei a zsúfoltság miatt kedve­zőtlenebbé váltak az óvodák­ban. További gondot okoz az óvodáskorú gyermekek ese­tében, hogy az óvodákba fel nem vett gyermekek számá­ra az iskolaelőkészítő foglal­kozások csak részben pótol­ják az óvodai nevelés hiá­nyát. Sajnos elég sok szülő nem él az­­ iskolaelőkészítő foglalkozások nyújtotta se­gítséggel; a legutóbbi okta­tási évben például 54 olyan iskoláskorba lépő gyermek volt, aki sem óvodába, sem iskolaelőkészítőbe nem járt. Az iskolákban folyó tartal­mi munka feltételeit javítot­ta, hogy az utóbbi hat évben 57-tel nőtt a pedagógusok száma az általános iskolák­ban, hogy a nevelők mind­egyike képesített, hogy a­ sza­kos tanítás aránya elérte a 97,4 százalékot. A tartalmi munka javítását eredmé­nyezte az általános iskolai tananyag-csökkentés és tan­tervmódosítás, így több idő jut az elsajátított ismeretek gyakorlására és rendszerezé­sére. Az órákon mind keve­sebb a tanári bemutatás, he­lyette mind több órán a ta­nulók maguk végzik el a kísérleteket, s maguk vonják le a következtetéseket, ör­vendetesen gyarapodott a könyvtárban, a múzeumban megtartott „rendhagyó tan­órák” száma is. A tanácsülés elé terjesztett beszámoló arról adott szá­mot, hogy megfelelően halad az oktatáspolitikai határoza­tok végrehajtása, mindamel­lett­­ jelentős a különbség az igények és elvárások, vala­mint a lehetőségek közt. >Művelődési és egészségügy a papírgyárban Ritkán kerül a tanácsülés elé olyan beszámoló, amelyet minisztériumi irányítású iparág helyi vállalati vezető­je terjeszt a város parla­mentje elé. A gyár a tanács illetékességi területén mű­ködik, s dolgozói egyúttal városlakók, akiknek életkö­rülményei nem lehetnek kö­zömbösek a tanács számára. A dunaújvárosi tanács most egy ilyen „rendhagyó” napi­rendet tárgyalt meg. A gyár vezetősége számot adott arról, hogy a tavaly üzembe helyezett beruházás révén a papíripar legnagyobb és legmodernebb gyárává vált a dunaújvárosi papír­gyár. És ami a tárgyalt témakör szempontjából ugyancsak fontos, beruházás, valamint a szer­n vezőmunka eredményekép­pen megsokszorozódtak az oktatás és a művelődés gyá­ron belüli lehtőségei. A Ká­dár-völgyben felépült szak­munkásképző iskola és kollé­­­gium a szakmunkás-utánpót­lás képzésének feltételeit ja­vította. Erőfeszítéseket tesz­nek azért, hogy a gyár dol­gozóinak 14 százalékát kite­vő általános iskolai végzett­séggel nem rendelkezők kö­zül mind többen vállalkozza­nak az általános iskolai mű­veltség megszerzésére. Evé­gett a dolgozók általános is­kolájának kihelyezett tago­zata működik a gyárban. A papírgyár számos kedvez­ménnyel támogatja továbbta­nulásra vállalkozó dolgozóit. Lehetőséget biztosítanak kö­zépiskolai végzettség meg­szerzésére, munka melletti szakmunkásképző tanfolya­mon való részvételre, szakmával rendelkező dolgo­­­zók részére pedig ismeret­­felújító és ismeretkorszerű­sítő tanfolyamokat szervez­nek. A közművelődés tárgyi fel­tételeinek javítása végett a régi étterem helyén kultúr­­centrumot alakít ki a gyár, amelyben könyvtár, olvasóte­rem, oktató- és kultúrtermek lesznek. A tartalmasabb köz­­művelődési munka érdeké­ben 1976 végén közművelő­dési bizottság alakult meg a gyárban, amely egységes kö­zéptávú terv szerint dolgo­zik. A papírgyár 1976-ban szocialista szerződést kötött a Munkás Művelődési Köz­ponttal a jobb és tartalma­sabb együttműködés érdeké­ben. Az egészségügyi és szociá­lis ellátás fejlődésében mér­földkő volt a hullámpapír­gyári beruházás. Bővült az orvosi rendelő, lehetővé vált a fogászati rendelés megin­dítása, bővíteni lehet a labo­ratóriumi vizsgálatok körét, s így a helyszínen gyorsan elvégezhetők a rutinvizsgála­tok. Lehetővé teszik a jövő­ben nőgyógyászati szakren­delés indítását is a papír­gyárban. Az egészségügyi ellátás ja­vulásának szemléltető adata, hogy 1962-ben napi 2 óra üzemorvosi rendelés volt a gyárban, ez 1967-ben 6 órá­ra, 1974-től 8 órára módosult, jelenleg pedig folyamatban van a második főfoglalkozá­sú üzemorvos alkalmazása. Javult a gyár szociális lé­tesítményekkel való ellátott­sága. A gyárvezetés beszámoló­ját vita követe. , A Hazafias Népfront véieménye a tanácstagok munká­áról A városi tanácsülések tör­ténetében rendhagyó az a napirend, amelynek megtár­­gyalására most, a Hazafias Népfront városi elnökségé­nek javaslatára sor került. A város parlamentje elé tér­. (Folytatás a 2. oldalon) Október 2 — 30. Ifjúmunkás-hónap a vasműben Tegnap délután a vasmű kultúrtermében­­ rendezett nagygyűléssel megkezdődött az ifjúmunkás-hónap ese­ménysorozata. A gyár KISZ- bizottsága által sport- és kulturális szervezett verse­nyeken, politikai gyűléseken, ifjúsági találkozókon és tár­­sadalmimunka-akciókon a vasműs fiatalokon kívül a patronált iskolák, kistesei és a város üzemeinek számos fiatal dolgozója is részt vesz. Nagygyűlés és koszorúzás a pákozdi emlékműnél Az emlékezés lángjának meggyújtásával kezdődött péntek délután a pákozdi emlékműnél rendezett ünne­pi nagygyűlés. A lángot a Székesfehérvárról indult em­lékstaféta résztvevői, kisze­­sek és úttörők gyújtották meg az 1848. szeptember 29-i dicsőséges csata színhelyén, a 17. fegyveres erők napján. Az ü­nnepségen részt vett: Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára, Földesi Jenő határ­őr vezérőrnagy, belügymi­niszterhelyettes, Nagy György, a munkásőrség or­szágos parancsnokának első helyettese, Takács Imre, megyei pártbizottság első tit­­­kára, S. Hegedűs Lajos, a HNF országos tanácsának titkára, Fejti György, a KISZ KB titkára, Fogarasi Tibor a megyei tanács általános el­nökhelyettese, valamint megye társadalmi és tömeg­ű szervezeteinek, lakosságának képviselői. Az ünnepségen mondott beszédében Czinege Lajos ve­zérezredes méltatta az 1848- as szabadságharc jelentősé­gét, internacionalista hagyo­mányait, napjainkig élő pél­damutatását. Kijelentette, az akkori szabadságharcosok utódaiként megvédjük forra­dalmi vívmányainkat. Az ünnepség résztvevői ez­után megkoszorúzták a pá­kozdi csata emlékművét, majd megtekintették a csata színhelyén társadalmi össze­fogással létesített emlékhe­lyet. Az ünnepség után az MHSZ1 és a honvédség közös légibemutatót tartott. Ma: Ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága Ma 13 órai kezdettel ülést tart a városi tanács végre­hajtó bizottsága. A testület áttekinti a társadalompoliti­­­kai határozatok végrehajtását tanácsi vállalatoknál. program szerint ezután a ta­­­nács igazgatási osztályveze­tője számol be a végrehajtó bizottságnak a szabálysérté­sek alakulásáról és ügyinté­zéséről, majd a városi tanács elnöke számol be a testület­nek a tanács, valamint a ta­nácsi vállalatok és intézmé­nyek káder- és személyzeti munkájáról. A pákozdi csata 130. évfordulóján Díszünnepség a fegyveres erők napja tiszteletére Szeptember 29-én délután a Dunai Vasmű kultúrtermé­ben rendezte meg a városi pártbizottság a fegyveres erők napját köszöntő nagy­gyűlését. Az ünnepségen részt vett a város üzemeinek, intézményeinek száznál több dolgozója, a fegyveres testü­letek képviselői. Az elnök­ségben helyet foglalt Kóré Sándor, a városi pártbizott­ság titkára, Sófalvi István, a városi tanács elnöke. Ott voltak a társ-fegyveres erők parancsnokai, valamint a társadalmi és tömegszerveze­­­tek képviselői. A Himnusz után két Pe­­tőfi-verset szavalt el Bitskey Tibor kétszeres Jászai Mari­díjas színművész, majd a Korvin Ottó úttörőcsapat tagjai nevében pajtások kö­szöntötték az ünnepség részt­vevőit. Ezután Verbó István, a nagygyűlés szónoka lépett a mikrofonhoz, szocialista hazánk fegyveres erőit kö­szöntve. Felidézte a történel­mi hagyományokat, az évszá­zados szabadságharcos küz­delmekben harcolt elődeink példáját, emlékeztetett a Spanyolországban és szerte Európában a fasizmus ellen küzdött magyar internacio­nalistákra, és a felszabadu­lás után a néphatalomért harcoló hazafiakra. Figyel­meztetett a nemzetközi hely­zetből adódó veszélyekre. — Fegyveres erőink tagjai méltó megvalósítói a dicső elődök által kijelölt céloknak — folytatta beszédét Verbó István. — Napjainkban azon­­­­ban nagyon fontos kérdés, hogy milyen felkészült az az erő, belső amely a haza külső és védelmére hivatott. Megállapíthatjuk, hogy fegy­veres erőink híven teljesítik kötelezettségeiket. Néphadse­regünk nemcsak szocialista nemzeti haderő, hanem egy­ben a Varsói Szerződés tag­jaként a szocialista országok , internacionalista hadserege­i is. Akárcsak rendőreinket, és munkásőreinket, katoná­inkat is az egész társadalom megbecsülése övezi, mert tudjuk, hogy más-más terü­leten, de egyazon célért har­colnak: azért, hogy töretle­nül és háboríthatatlanul épít­hessük a szocializmust. Jó érzés kimondani, hogy dol­gozó népünk alkotó munká­ja, élete békés és nyugodt, és bizalommal tekinthetünk fegyveres fiainkra, mert jól tudjuk, hogy képesek megvé­deni hazánkat minden táma­dástól. Tisztelettel és megbe­­csül­éssel köszönüjük ezért ezen a napon katonáinkat, rendőreinket és munkásőre­inket! — fejezte be beszédét Verbó István. A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után a fegy­veres szolgálatban, illetve a honvédelmi szervező, felké­szítő munkában élenjáró rendőrök, munkásőrök és társadalmi aktívák kitünte­téseinek átadása következett. .Bachstetter József rendőr al­ezredes nyújtotta át a Haza Szolgálatáért érdemérem ezüst fokozatát Berkes György őrnagynak és Schmidt György főhadnagy­nak. A közbiztonsági érem arany fokozatát kapta Tamás József főhadnagy, ezüst foko­zatát Néder László törzsőr­­őrmester és Bitter Ferenc törzsőrmester, bronz fokoza­tát Obena Sándor törzsőr­mester. Szolgálati érdem­éremben részesült 15 év után Kovács Ferenc főhadnagy és Fülöp József törzsőrmester. A munkásőrök közül a Haza Szolgálatáért érdem­érem arany fokozatát Kozma Károly vette át Lengyel Já­nos zászlóaljparancsnoktól, míg megyei parancsnoki di­cséretben részesült Nagy Fe­renc,­­dr. Sümegi Mihály, Széplaki Gábor és Matkovics János. Munkásőr Emlékjel­vényt kapott Skaliczki Ró­bert, valamint Böszörményi Zoltán. Ezután Németh Sándor őr­nagy adott át kitüntetést két régi MHSZ-aktivistának. Honvédelmi Érdemérmet ka­pott 15 év után Putra János, a Dunai­ Vasmű kokszvegyé­szeti tartalékos klub titkára, 10 év után Dobák a kohászati gyárrészleg József, tar­talékos klubjának titkára. A KISZ városi bizottsága képviseletében Dömötör Já­nosné adta át a honvédelmi munkában kifejtett tevé­kenységért az Aranykoszorús KISZ-jelvényt Rapi Balázs­nak, a Duna cipőgyár sport­felelősének, a KISZ KB di­csérő oklevelét Dóri Endré­nek, a Papíripari dunaújvárosi gyára Vállalat sportfe­lelősének, és Hegedűs János­nak, az AFIT sportfelelősé­nek. A kitüntetettek között volt Radványi Gábor (kiváló ifjúsági vezető), aki az ün­­­nepség idején Velencén a KISZ-emlékversenyen vett részt. A KISZ-aktivisták kö­zül a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kapta Markovits Sándor, aki csütörtökön Székesfehérvá­ron vette át a kitüntetést. A kitüntetések átadása után az Internacionálé hang­­­­jaival ért véget az ünnepség.­­ A néphadsereg dunaújvá­rosi építő­ műszaki alakulatá­nál csütörtökön házi ünnep­ségen emlékeztek meg a fegyveres erők napjáról. Itt adták át a kitüntetést két kiemelkedő munkát végzett katonának: Nagy Gyula szá­zadosnak a Haza Szolgála­táért Érdemérem ezüst foko­zatát, és Pistyur Imre sza­kaszvezetőnek a városi Ifjú Gárda parancsnokság okle­velét. Ugyancsak ünnepséget tar­tottak a fegyveres erők napja alkalmából a Papíripari Vál­lalat dunaújvárosi gyárában. Az ünnepségen a honvédelmi nevelő munkában hosszú időn át kifejtett tevékeny­ségért „Honvédelmi Érdem­érem” kitüntetést kapott Bedi Zoltán, Erős József, Gé­mes Lajos, Papp Gyula és Szalay Árpád. A kitüntetése­ket Tomcsányi Elemér igaz­gató adta át. Az ünnepség színhelye, a vasmű kultúrterme

Next