Dunaújvárosi Hírlap, 1978. november (23. évfolyam, 88-95. szám)
1978-11-03 / 88-89. szám
November 7. köszöntése • * Üzemavatás, koszorúzás, nagygyűlés A város üzemeiben, intézményeiben, az iskolákban ünnepélyes keretek közt emlékeznek meg november 7-ről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörésének 61. évfordulójáról. Az évforduló tiszteletére rendezett ünnepségek sorozata már tegnap megkezdődött, amikor is kollégiummá avatták a közgazdasági szakközépiskola eddigi diákotthonát. Holnap, szombaton kerül sor a FÉKON új, impozáns üzemcsarnokának határidő előtti átadására. Az üzemi ünnepségek során megjutalmazták a kiemelkedő munkát végző pártmunkásokat és propagandistákat. November 5-én, délután három órakor kerül sor az óvárosi szovjet hősi emlékmű megkoszorúzására, majd este hat órakor a Bartók Béla Művelődési Központban a városi pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront városi elnöksége és a KISZ városi bizottsága által rendezett ünnepi nagygyűlésre, amelynek szónoka Farkas Béláné, a MOM dunaújvárosi üzemének vezetője, a városi párt-végrehajtó bizottság tagja lesz. A nagygyűlés után a Münnich Ferenc Gimnázium irodalmi színpada ad ünnepi műsort. MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Holnap avatják a Fékon új csarnokát A Dunai Vasmű tőszomszédságában meghúzódó egykori férfi fehérneműgyár életében az átlagosnál is mozgalmasabban teltek a közelmúlt dolgos hétköznapjai. Az egykori férfi fehérneműgyárból a Fékon Ruházati Vállalat budapesti gyárának dunanaújvárosi üzemévé szervezett munkahelyen az V. ötéves tervi vállalati rekonstrukciós program részeként hozzáláttak egy 2000 négyzetméter alapterületű, háromszintes, új üzemcsarnoknak a megépítéséhez, amelyben nemcsak kulturáltabb körülményeket kívántak teremteni a helyi üzem 579 dolgozójának, hanem azt is meg kellett oldaniuk az új csarnok berendezőinek, munkába állítóinak, hogy a vállalat központjában kidolgozott munkaszervezési metódus szerint végezhessék feladataikat az itteniek is. Az iménti munkahelyi lecke annyiban volt nehezebb a szokottnál, hogy az újra való áttérés közben a dunaújvárosi üzem munkásasszonyainak, szocialista brigádjainak tartaniuk kellett a már elért exportminőséget, ugyanis az itt gyártott férfiingek, női blúzok mindegyike exportra készül. A helyi üzem háromnegyedévi termelési eredményei arról tanúskodtak: megalapozott döntés volt a dunaújvárosi új üzemcsarnok megépítése. Az új csarnok munkába állásával mód nyílik arra, hogy annak földszintjén jól áttekinthető készáru-raktár kapjon helyet, ahonnan közvetlenül a megrendelőkhöz szállíthatják a termékeket. Korábban ugyanis készárut naponta kamionokaban szállították Budapestre. Az új csarnok I. és II. emeletén az eddigieknél jóval tágasabb, világosabb munkatermeket alakítottak ki, s emellett még arra is jutott hely, hogy egy-egy szalagsor végénél asztalokkal, székekkel felszerelt étkezőrészt alakítsanak ki, mivel korábban a varrógépek asztalain étkeztek a munkásnők. Az új csarnok munkába állásával mód nyílik arra hogy a dunaújvárosi üzem is, a saját nevelésű ipari tanulóit nagyobb számban és az eddigieknél korszerűbb körülmények között, oktathassa. A tanulóképzés körülményeinek javításával egyidőben az idei oktatási évre már nem fehérneműkészítőket vettek fel, hanem a vállalat új feladataihoz igazodva nőiszabó-tanulókat, akik a szakma elsajátítása komplett női felsőruhák után készítésére lesznek majd képesek. Mindezeken túl a belső átszervezés során felszabadult régi helyiségekből női és férfiöltözőt, fürdőt, továbbá meglévőnél korszerűbb üzemű orvosi rendelőt és büfét hoztak létre. A tervezés gondosságát, illetve a dunaújvárosi sajátosságok figyelembevételét példázza, hogy az új üzemcsarnok kialakítói egy szalagnak helyet, adtak is, ahol az üzem GYES-en lévő, munkát csak egy műszakban vállaló anyukák dolgozhatnak. A háromszintes, fehér—kék színezésű új üzemcsarnok kész a holnapi avatáshoz. „A szerződő felek vállalják...” Aláírták a konverteres acélmű KISZ-védnökségének alapokmányát Több mint egy év telt el azóta, hogy a Minisztertanács jóváhagyta a konverteres acélmű beruházását, s tegnap délelőtt a Vasmű Klubban az acélmű építésében résztvevő vállalatok KISZ-titkárai, illetve védnökségi szervezői gyűltek össze, hogy aláírásukkal erősítsék meg a konverteres acélműi beruházásnak KISZ-védnökségéről szóló alapokmányt. Az aláíráson megjelent Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Kóré Sándor, a városi pártbizottság titkára, Balázs Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Szabó Ferenc, a vasmű vezérigazgatója, Verbó István, a vasmű pártbizottságának titkára, Kiszler Albert, a megyei KISZ-bizottság titkára, Juhász Loránd, a városi KISZ-bizottság titkára és Sárközi György, a vasmű KISZ-titkára. — Örömmel jelenthetem, hogy a konverteres acélmű építése felett elvállalt KISZ- védnökségbe minden olyan vállalat KISZ-szervezete bekapcsolódott, amely a beruházás megvalósításában jelentős munkát végez. Köszönöm, hogy a huszonegy vállalat képviselője a dokumentum aláírására megjelent — ezekkel a szavakkal köszöntötte a megjelenteket Sárközi György, majd átadta a szót Szabó Ferencnek, aki a konverteres acélmű népgazdasági jelentőségéről tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy a népgazdaság VI. ötéves tervének egyik legnagyobb beruházása lesz ez, amely nagymértékben enyhít a népgazdaság gondjain. A népgazdaságnak évenként 3,7 millió tonna acélra van szüksége, az elkövetkezendő évek alatt várhatóan nő az acél iránti igény, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés mennyiségileg több, minőségileg jobb lemezt, profilt és csövet fog feldolgozni. Ezeket az igényeket csak nagyarányú fejlesztéssel elégíthetjük ki, s e fejlesztésnek egyik legfontosabb része a konverteres acélmű építése. Jelenleg évente 1,2 millió tonna acélt állít elő a vasmű, a konverteres acélmű belépésével 1,8 millió tonnára nő a vasmű acéltermelése. Ez a beruházás tehát nagymértékben hozzájárulhat majd az igények kielégítéséhez, és a vállalat több tízmillió dolláros növekvő exportjához. A konverteres acélmű megépítése egyben a korszerű technológia megteremtését is jelenti, hiszen a jelenleg egy adag acél előállítása 4 órát vesz igénybe, az új acélműben mindex 45 percig tart majd. Az építkezésről a vezérigazgató elmondta, hogy a tervezett ütemben halad, jó együttműködés alakult ki a partner vállalatok között. A cél, a feladatok ismertek — mondta. — Ezért a beruházásért érdemes dolgozni, szép feladat ebben a hatalmas munkában részt venni. Kérem önöket, segítsék a beruházást, s hogy az együttműködés ne csak a szerződésben, hanem a mindennapi munkájukban is jelentkezzék. A vezérigazgató ismertetője után Dobler Istvánná, a védnökség szervezője ismertette az alapokmány szövegét, amelyben a szerződő felek vállalásait rögzítették. Ezután felkérte Csépányi Sándor miniszterhelyettest a fővédnökségre. Csépányi Sándor nagy tisztelettel köszönte meg a megbízatást. — Bármennyire lenyűgöző, csodálatos munka is az acélgyártóké — mondta —, a korom, a piszok, az olvadt fém, a salak és a füst miatt sokan nem vállalják ezt a munkát. Ezért kell újat alkotnunk, jobbat a réginél, s ehhez a felemelő munkához adhatják az erejüket a mai fiatalok is, mindenki leteheti a maga tégláját, tudva azt, hogy az új acélművet már maguknak építik. A védnökségben résztvevőknek erőt és sok sikert kívánok. Ezt követően Németh Miklós, az építők KISZ-titkára, Pák László, a KGYV KISZ- titkára és Szentpéteri Károly, a Csepel Művek egyedi gépgyárának KISZ-titkára szólalt fel. a Az ünnepség befejezéseként vállalatok KISZ-titkárai aláírták a védnökségi alapokmányt. Kézjegyével látta el a szerződést a Dunai Vasmű, a Csepel Művek Egyedi Gépgyára, a műszaki főiskola, a Tatabányai ÁVF, az Aprítógépgyár, a Metripond, az OVIT., a Csőszer, a VÍV, a Ganz-MÁVAG, a GYGV, a VILATI, a Mélyépterv, az Iparterv, a Kőgépterv, a Vízép, a Betonútépítő Vállalat, a Hídépítő Vállalat, a KGYV és a 26-os Állami Építőipari Vállalat KISZ-titkára. J. K. AZ ELSŐ SZÓ: BÉKE Hatvanegy év történelmi mértékkel mérve nem nagy idő, s mégis: nincs még egy korszak, amelyben ilyen rövid idő alatt ilyen sok minden változott volna az emberiség történetében, mint az elmúlt több mint hat évtizedben. Ma tisztán áll előttünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kovácsolta ma: a kommunizmust építő Szovjetunió, a történelemformáló erővé vált szocialista világrendszer. Fennen lobog a nemzetközi munkásosztály vörös zászlaja, amely alatt korunk legbefolyásosabb baloldali mozgalmának harci serege, hatvanmillió kommunista tömörül. Hiteles tanúi vagyunk a korszakos változásnak: mindörökre összeomlott az imperializmus gyarmati rendszere. S e hatvanegy év meggyőződéssé avatta a tapasztalatot: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nemcsak Oroszország népeinek életében hozott gyökért,» változást, hanem a legnagyobb jelentőségű sorsfordulónak bizonyult az egész emberiség történetében. A Nagy Október első szava a béke volt. A híres lenini Békedekrétum néhány órával a szovjet kormány megalakulása után „az emberiség elleni gonosztettnek’ nevezte a háborút és meghirdette az igazságos, demokratikus és egyetemes békéért vívott harc programját. A lenini útmutatások a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének kialakítására, a béke védelmére sohasem voltak időszerűbbek és fontosabbak, mint ma, az enyhülést előmozdító és akadályozó erők kiélezett harcának időszakában. A világon mind több a reálisan gondolkodó, tisztességes ember, akinek szívügye a béke és érte tenni is kész. De nagy szerencséje a világnak, hogy három kontinensen vannak olyan országok, ahol a eszmék vezérlik a külpolitikát. Ezek az országok lenint az állami politika rangjára emelték a világ sorsáért érzett felelősséget, a békéért, a népek közötti barátságért és együttműködésért, a társadalmi haladásért vívott harcot. Elsőrendű törekvésük a leszerelés, amely — mint Lenin mondotta — „a szocializmus eszménye”. A szocialista országok közösségéről van szó, amely elvi állásfoglalásaival, gyakorlati lépéseivel naponta bizonyítja: az enyhülést érlelő, fenntartó, megszilárdító politikája nem taktika, hanem tartós irányvonal és következetes cselekvés a nemzetközi helyzet javítására. A szocialista külpolitika egyértelmű, világos és pontosan követhető. Logikája: szilárd elv — realista magatartás — előrevivő cselekvés. S mindez nagy kezdeményezőképességgel párosul. Nem kell messzire menni ennek igazolására. Emlékezetes tény, hogy a Varsói Szerződés országai indították útjára az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásának tervét, s évek hosszú során át kitartóan dolgoztak annak sikeréért. S ma joggal állapíthatjuk meg, hogy érdemes volt: a helsinki záróokmány, amelyben 35 ország vállalt erkölcsi és politikai kötelezettséget „népeik valódi és tartós békéjének” biztosítására, nagyban hozzájárul a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséhez Európában, sőt annak határain túl is. De a szocialista országok őszinte tárgyalási és megegyezési szándéka domborodik ki a genfi leszerelési bizottság munkájában, éppúgy, mint az ENSZ legkülönbözőbb fórumain. Ez a magatartás nem korlátozódik csupán tárgyalótermi állásfoglalásokra. Messzemenő készséget mutat azonnali konkrét lépésekre is. Példa rá a szocialista országok legújabb kezdeményezése a bécsi csapat- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon. Hogy az mit eredményezne a gyakorlatban, azt egyetlen részlettel illusztrálhatjuk. Ha a kezdeményezés az egyenlő biztonság elve alapján megállapodássá érlelődik, akkor a Szovjetunió egy éven belül kész három teljes hadosztályt kivonni, a teljes harci technikával együtt, beleértve mintegy ezer harckocsit. Ilyen értékű kötelezettséget kell vállalnia természetesen az Egyesült Államoknak is. S ebben nincs helye semmiféle taktikázásnak. „Szilárd meggyőződésünk — mondotta Leonyid Brezsnyev —, hogy a tárgyalások egyetlen résztvevőjének sincs joga mások háta mögé rejtőzve kitérni a csapatcsökkentés elől, még kevésbé növelni fegyverzetét a mások által végrehajtott csökkentés számlájára”. A szocializmus és a béke javára változó erőviszonyok azonban nem teremtenek automatikusan olyan helyzetet, amelyben véget ér az imperialista ellenállás. Ennek manapság tanúi is vagyunk Európában, Latin- Amerikában, vagy éppen a Közel-Keleten. Ezek az erők elsősorban a leszerelés útjába akarnak emelni. Változatlanul az erőszak alkalmazásához gátat fűzik reményeiket, hogy úrrá lehetnek a szocialista országokon, a békét és haladást akaró népeken. A lenini külpolitika távlatai mégis biztatóak. A Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzetközi sikereinek kiapadhatatlan forrása, hogy igaz ügyért harcolnak, s elegendő erkölcsi, politikai, gazdasági és katonai erővel rendelkeznek nemes céljaik eléréséhez. Miközben a szocialista országok külpolitikája a világ minden békeszerető emberében támogatásra talál, aközben elrettentő erővel hat a háború és a reakció bajnokaira. Hogy a világ mind ez ideig el tudta kerülni a nukleáris katasztrófát, az annak köszönhető, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország Lenin tanítását követve küzd a szocializmusért és a békéért, s politikájának erejét megsokszorozza a marxista— leninista pártok elvtársi együttműködése, az összes haladó, demokratikus békeerők tömörülése. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az internacionalizmus eszméjében fogant, s ma csak az vallhatja magát Nagy október méltó örökösének, aki híve és megvalósítója a forradalmi erők marxista—leninista internacionalistalista összefogásának, az imperializmus ellen küzdő népek egységes fellépésének. Hazánk területét és lélekszámát tekintve kis ország. De a szocialista államok közösségében lehetőségeink megsokszorozódnak. A szocialista világrendszer léte, lenini békepolitikája, a Varsói Szerződés és a KGSZ keretében megvalósuló együttműködés biztosítja számunkra alkotó munkánk legfőbb nemzetközi feltételét, a békét. Ugyanakkor népünk is aktívan részt vesz a haladásért, a népek közötti megértésért és a nemzetközi biztonságért vívott harcban, erejéhez mérten támogatja azokat, akik szóval és tettel egy békés világ megteremtésén munkálkodnak Hatvanegy éve a világ dolgozói a szocializmusban látják leghőbb vágyaik megvalósítását. A szocializmus pedig a béke reménysugarával világítja be a Földet, így ölt testet a béke lenini eszméje — az emberért, az élet nevében! Pálos Tamás