Dunaújvárosi Hírlap, 1979. január (24. évfolyam, 2-9. szám)
1979-01-05 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Napirenden a Vegyesipari Vállalat gazdaságpolitikai tevékenysége Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága keddi ülésén áttekintette a Dunaújvárosi Vegyesipari Vállalat 1977 óta végzett tevékenységét. A város kétségkívül legsokoldalúbb szolgáltató vállalata 9 féle profilban, 26 szakmában, 46 felvevőhelyen fejti ki tevékenységét, s az éves termelési értéke jelenleg meghaladja a 37 és félmillió forintot. A szolgáltató hálózat dinamikus fejlődésére jellemző, hogy az elmúlt több, mint három és fél év alatt három patyolat-felvevőhelyet, két fodrászatot egy férfi- és női ruhaszalont nyitottak és egy gyorstisztító szalont helyeztek üzembe. Újabb felvevőhelyeket létesítettek a környező községekben, szélesítették a háztól házig szolgáltatást, bevezették az ágyneműkölcsönzést. Felújítottak három fodrászüzletet, bővítették a mechanikai részlegüket. A patyolatüzemben egy nagyteljesítményű mosócsavarógépet és egy gőzvasalógépet helyeztek üzembe. Terveik között szerepel a Ságvári városrészben egy órás fotós, a Béke városrészben pedig öt szolgáltatási egység beindítása. Bővítésre szorul a castrumi férfifodrászat és az asztalos-kárpitos részleg , amelyre az anyagi fedezet előteremtése után kerülhet sor. A vállalat által nyújtott szolgáltatási színvonal megfelelő, kivéve a patyolat tevékenységét, ahol csak egy alapos rekonstrukcióval lehetne a vállalási határidőket lerövidíteni. A városi párt-végrehajtóbizottság — mely fontos politikai kérdésnek tekinti a lakossági szolgáltatás színvonalának állandó emelését — megállapította: helyesnek bizonyult annak idején az a döntés, hogy a szandálüzemet a Duna cipőgyárhoz kell csatolni s a Vegyesipari Vállalat csak a szolgáltatásokra összpontosítja erejét. Az egykori szandálüzem a Duna cipőgyár egyik legjobb gyáregysége lett. A Vegyesipari Vállalat vezetői pedig — „felesleges” terhüktől megszabadulva — valóban a szolgáltatások fejlesztésére, a lakossági igények pontosabb felmérésére és azok kielégítésére fordíthatják minden figyelmüket. Az üzem- és munkaszervezés eredményeként sikerült megszüntetni a szezonális jelleget a szabóságnál, a cipészetben és a motorjavító részlegnél. A kieső időszakokra közületektől vállaltak munkát. Az ügyvitel-gépesítésre jó megoldásnak bizonyult a főiskola R 20-as számítógépe, amelyen az anyagforgalom adatait dolgozzák fel. A beszámolási időszak első felében 23 százalékkal, tavaly pedig 28,6 százalékkal emelkedett a vállalat árbevétele. Mindez elősegítette azt is, hogy a vállalat nyeresége jelentősen növekedjék. Tavalyelőtt 219 ezer forintos nyereségtervet teljesítettek, 1978-ban pedig 350 ezer forintos nyereséget értek el. A vállalat létszámhelyzete stabilizálódott s egy év leforgása alatt 38 fővel emelkedett a szolgáltató ágazatokban dolgozók száma. A minőségi reklamációk száma csökkent. A káder- és személyzeti munkában ugyancsak történt előrelépés, a vezetők körében azonban indokolt az iskolázottság szintjét emelni. Az alsó szintű vezetők utánpótlása nem megoldott, mert egyes szakmákra nincsenek jelentkezők. Ezen úgy próbál segíteni a vállalat, hogy a „hiányszakmákra” ösztöndíjrendszert vezettek be. Telephelyükön jelenleg sem a munkakörülményeket, sem a szociális helyzetet nem tudják javítani és a kapacitások növelésére sínesed mód, amíg a Duna cipőgyár vissza nem adja az általa 1979-ig bérelt épületeket. A szocialista brigádmozgalom fejlődik, számos jó kezdeményezés lát napvilágot. A városi párt-végrehajtóbizottság a Vegyesipari Vállalat gazdaságpolitikai tevékenységét értékelve rámutatott, hogy a szolgáltató vállalat elsősorban saját erejére támaszkodva, a lakossági igények ismeretében fejlődhet tovább. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindezt a tevékenységet külső segítség nélkül egymaga képes megoldani. Ezért felül kell vizsgálni, hogy milyen támogatást kapjon a vállalat — elsősorban a patyolatüzem munkájának szintentartásához. Ugyancsak indokolt a városban működő szolgáltató vállalatok tevékenységének olyan irányú összehangolása, hogy ott történjék az adott szolgáltatás fejlesztése, ahol a legkedvezőbbek rá a feltételek. A Végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet a vezetés színvonalának további emelésére, a vezetők és a dolgozók kapcsolatának erősítésére, a közéletiség fejlesztésére és a mozgalmi élet — különösen a KISZ-élet — segítésére. A pártalapszervezet tevékenységéről az a vélemény alakult ki, hogy fejlődik, s egyre jobban be tudja tölteni feladatát. Végül a városi párt-végrehajtó bizottság elismerte vállalat kollektívájának eredményes munkáját. S. GY. Ülést tartott a vasmű psrt-vb Szerda délután megtartotta idei első ülését a Dunai Vasmű párt-végrehajtó bizottsága. Az ülésen értékelték a testület 1978-ban végzett munkáját, valamint megtárgyalták és elfogadták az idei cselekvési program tervezetét, és a végrehajtó bizottság első félévi munkatervét. Ezeket a terveket a nagyvállalat pártbizottsága véglegesíti majd a január 10-én sorrakerülő ülésén. r Átadták rendeltetésének a 23. számú óvodát Egy épület harmadik élete Volt egyszer egy tanácsház a „Bartók” mellett. A toronyépület elkészültével azonban átköltözött a hivatal a Lenin térre, s így lelhetett otthonra a zeneiskola a megüresedett irodahelyiségekben 1978. első hónapjaiig. Az írógépek kattogását, a hegedűk, a zongorák hangjait őrizgető falak között tavaly áprilistól decemberig már az IKVV szak- és segédmunkásai dolgoztak ... Szerdán délelőtt, került sor az ünnepélyes kulcsátadásra, hogy azután 1979. január 4- én fél 6-tól elkezdődhessen a csaknem negyedszázados épület harmadik élete: megnyíljon a város második legnagyobb, egyszerűen csak 23-as számúnak nevezett óvodája (benne: 9 csoportszoba, 3—3 kicsi és nagymosdó, 6 öltözőrész, 1 konyha és 2 tálaló), amely 300 kisgyermek elhelyezésével enyhít Dunaújváros óvodai-bölcsődei gondjain. Távoli-közeli tegnapokról, az új kollektíváról kérdeztem az óvodaavató ünnepség előtti percekben Fehér Józsefné vezető óvónőt, aki így válaszolt: — Amikor ebben az épületben házasságot kötöttem, nem is álmodtam arról hogy itt egyszer egy ilyen gyönyörű, jól berendezett óvoda lesz. Harmincnyolcan vagyunk, az óvónők és a kisegítő személyzet együttesen, a dolgozók átlagéletkora huszonkét esztendő sokuknak ez az első munkahelye. Magával ragadó volt az építkezés ideje alatt a szülőknek, továbbá a város gyárainak, vállalatainak, intézményeinek összefogása, lelkesedése, odaadó támogatása, s mi is igyekeztünk mindent megtenni annak érdekében hogy a kapunyitás után minél zökkenőmentesebb legyen az indulás: már szeptember óta készítgettük az oktatáshoz, a neveléshez szükséges dekorációt, eszközöket. Szerdán délelőtt tíz órára zsúfolásig megtelt vendégekkel az egyik — nagyteremnek kinevezett — csoportszoba, olyannyira, hogy a 14- es óvodából érkezett tíz kislány és tíz kisfiú dalos-táncos műsorának bemutatására bizony nem sok hely maradt a helyiség közepén. Ők húszan köszöntötték kortársaik nevében azokat a néniket és bácsikat, akiket megillet a köszönet a gyors és jó munkáért. Azokat, akik lehetővé tették, hogy a megifjodott épület régi kulcsát — amely a „felnőttekre” háruló teendők elvégzését is jelképezi — az új esztendő harmadik napján átadhatta Sófalvi István tanácselnök a gyermekintézmény vezetőjének. — Ez a beruházás nem szerepelt az ötödik ötéves terv költségvetésében! — hangsúlyozta Sófalvi István az ünnepség után folytatott beszélgetésünk során. — Éppen úgy, mint a sajnálatos tavalyi tűzesethez, ide is hívás nélkül érkeztek a segítőkész emberek, jelentkeztek a gyárak, az üzemek, tehát helyi társadalmunk összefogása hozta létre ezt a gyermekparadicsomot A terveket a műszaki osztály gárdája készítette el társadalmi munkában, s az április közepén elkezdett építkezés alatt a különben sok-sok jogos lakossági panaszt tudomásul venni kényszerülő IKVV is bebizonyította, hogy a várospolitikai célkitűzések megvalósításában igen komoly, megbízható partner, itt dolgozó brigádjai szívvel-lélekkel csinálták ezt az épületet, szinte erőn felül is tartva magukat a határidőhöz. Hátra van még a külső tatarozás, s tavasszal kerül sor az udvar elkerítésére is. Egykor a tanácsapparátus dolgozott ebben a házban, később a zeneoktatás műhelye lett. Több változás már nem lesz az épület falai között, amíg csak áll, mindig óvoda marad .. Eördögh Bertalan Lányok a félben (Cseh Tibor felvétele) Nagyközség lett Mezőfalva és Rácalmás Az évkezdettel egyidőben a korábbi kettőről (Ercsi, Pusztaszabolcs) négyre nőtt a Dunaújvárosi járás nagyközségeinek száma azzal, hogy Fejér megye tanácsa 16 1978. (IX. 28.) T. számú határozatával nagyközséggé nyilvánította Mezőfalva és Rácalmás községeket. Népességszám és intézményhálózat alapján... Mi tette érdemessé arra Mezőfalvát, hogy elnyerje a nagyközségi jogállást, erről beszélgettünk Varga László tanácselnökkel. Ő az érvek felsorakoztatását így kezdte: — A két nagyközséget nem számítva, Mezőfalva a legnépesebb falu a járásban, az itt lakók száma majdnem ötezer. És fokozatosan nő népességszám. Az előző ötéves a tervben évente 42, ebben a tervidőszakban évente 35—36 lakás épült, iletve épül. Az alapvető intézmények, mint az óvoda, bölcsőde, iskola, öregek napközi otthona, a lakosság rendelkezésére állnak. Községünkben mostanáig 22 kilométer hosszúságú vízvezeték-hálózat készült el. Kedvező a foglalkoztatottak aránya is községünkben, az ötezerből kétezerkilencszáz a kereső... Szólt a tanácselnök az esedékes iskolabővítésről, a tervezett egészségügyi központ építéséről, s az éppen most folyó amelynek tornateremépítésről, megvalósításához hatezer óra társadalmi munkát, s ezen kívül anyagi segítséget is felajánlott a község lakossága. A község fejlődésének hajtóereje a közigazgatási területén levő mezőgazdasági kombinát, s a jó eredményeket produkáló Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Mindezek együtt, párosulva a lakosság községfejlesztő áldozatkészségével (az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke tavaly elérte a 250 forintot) érdemessé tették Mezőfalvát a nagyközséggé válásra. A mérleg nyelvét az üdülőterület billentette át Kétségtelenül a Mezőfalvát követő legnépesebb település a járásban Rácalmás négyezerháromszáz lakosával, ám a nagyközségi szinthez előírt ötezres lélekszámot nem érte el. Akkor hát mi érdemesítette a nagyközséggé válásra ? A választ Korek András tanácselnök a következőképpen fogalmazta meg: “ Az utóbbi nyolc-tíz évben korszerű középületekkel gazdagodott falunk. Új tanácsház, iskola, posta, gyógyszerár épült a hozzájuk tartozó szolgálati lakásokkal. Folyamatban van egy ABC- áruház, s megkezdődik egy orvosi rendelőkomplexum építése. Mindez önmagában kevés lett volna a nagyközséggé váláshoz. Viszont Rácalmás—Kulcs helyzetének megítélésekor azt is számításba kell venni, hogy a község közigazgatási területén kétezer hétvégi és üdülőtelek található. A tulajdonosok hetven százaléka dunaújvárosi . .. Községünk nappali népessége még a hétezret is meghaladja... Dunaújváros közelsége, s az üdülőterület megléte a község további növekedésének, de egyúttal gondjai gyarapodásának is forrása. Az építkezési kedvet jelzi, hogy 1977—78-ban 54 házhelyet vásároltak meg az építkezni szándékozók, s újabb ötven építési telek kialakítására kell sort keríteni még ebben a tervidőszakban. A gond meg abból fakad, hogy az üdülőterület ellátása nem tud lépést tartani az igényekkel. Megtörtént például a községet Dunaújvárossal összekötő Duna-parti út nyomvonalának kitűzése, ám a tervezett új út salakozása, az üdülőterület elektromos hálózatának bővítése csak az érdekeltek összefogásával valósítható meg, hiszen az üdülőterületek igény szerinti fejlesztésére a tanácsnak nincs elég pénze. A nagyközséggé szervezés előnyei A nagyközséggé válás azt jelenti, hogy az érintett községek tanácsapparátusának hatásköre kibővül, százharminc féle ügy elintézésére ezután nem a járási hivatal, hanem a helyi közigazgatás jogosult. Előnyös a nagyközség lakóinak, hogy ügyes-bajos dolgainak elintézése végett nem kell a járásszékhelyre utazni. Mindez nagyobb felelősséget és hozzáértést követel a tanácsapparátustól, egyúttal nagyobb fokú önállóságot teremt a nagyközség számára. Mindkét tanácselnök azt is elmondta, hogy a nagyközséggé válás egy fejlődési folyamat eredményét jelző aktus, amely egyik napról a másikra nem változtatja meg az érintett település fejlődésének ütemét; hosszabb távra tekintve viszont a városias életkörülmények megteremtésének perspektíváját ígéri. A nagyközséggé válás az urbanizálódás egy lépcsőfoka, amely kifejezi, hogy a szóban forgó településeken a lakosság ellátottsága magasabb szintű a községek átlagánál. Cs Gy.