Dunaújvárosi Hírlap, 1979. január (24. évfolyam, 2-9. szám)

1979-01-05 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Napirenden a Vegyesipari Vállalat gazdaságpolitikai tevékenysége Az MSZMP városi végre­hajtó bizottsága keddi ülésén áttekintette a Dunaújvárosi Vegyesipari Vállalat 1977 óta végzett tevékenységét. A vá­ros kétségkívül legsokolda­lúbb szolgáltató vállalata 9 féle profilban, 26 szakmában, 46 felvevőhelyen fejti ki te­vékenységét, s az éves ter­melési értéke jelenleg meg­haladja a 37 és félmillió fo­rintot. A szolgáltató hálózat dinamikus fejlődésére jel­lemző, hogy az elmúlt több, mint három és fél év alatt három patyolat-felvevőhe­lyet, két fodrászatot egy fér­fi- és női ruhaszalont nyitot­tak és egy gyorstisztító sza­lont helyeztek üzembe. Újabb felvevőhelyeket létesítettek a környező községekben, széle­sítették a háztól házig szol­gáltatást, bevezették az ágy­neműkölcsönzést. Felújítot­tak három fodrászüzletet, bő­vítették a mechanikai rész­legüket. A patyolatüzemben egy nagyteljesítményű mosó­csavarógépet és egy gőzva­salógépet helyeztek üzembe. Terveik között szerepel a Ságvári városrészben egy órás­ fotós, a Béke városrész­ben pedig öt szolgáltatási egység beindítása. Bővítésre szorul a castrumi férfifodrá­szat és az asztalos-kárpitos részleg , amelyre az anyagi fedezet előteremtése után ke­rülhet sor. A vállalat által nyújtott szolgáltatási színvo­nal megfelelő, kivéve a pa­tyolat tevékenységét, ahol csak egy alapos rekonstruk­cióval lehetne a vállalási ha­táridőket lerövidíteni. A városi párt-végrehajtó­bizottság — mely fontos poli­tikai kérdésnek tekinti a la­kossági szolgáltatás színvona­lának állandó emelését — megállapította: helyesnek bi­zonyult annak idején az a döntés, hogy a szandálüze­met a Duna cipőgyárhoz kell csatolni­ s a Vegyesipari Vál­lalat csak a szolgáltatásokra összpontosítja erejét. Az egy­kori szandálüzem a Duna cipőgyár egyik legjobb gyár­egysége lett. A Vegyesipari Vállalat vezetői pedig — „fe­lesleges” terhüktől megsza­badulva — valóban a szol­gáltatások fejlesztésére, a la­kossági igények pontosabb felmérésére és azok kielégí­tésére fordíthatják minden figyelmüket. Az üzem- és munkaszerve­zés eredményeként sikerült megszüntetni a szezonális jelleget a szabóságnál, a ci­pészetben és a motorjavító részlegnél. A kieső idősza­kokra közületektől vállaltak munkát. Az ügyvitel-gépesí­tésre jó megoldásnak bizo­nyult a főiskola R 20-as szá­mítógépe, amelyen az anyag­­forgalom adatait dolgozzák fel. A beszámolási időszak első felében 23 százalékkal, tavaly pedig 28,6 százalékkal emelkedett a vállalat árbe­vétele. Mindez elősegítette azt is, hogy a vállalat nye­resége jelentősen növeked­jék. Tavalyelőtt 219 ezer fo­rintos nyereségtervet teljesí­tettek, 1978-ban pedig 350 ezer forintos nyereséget ér­tek el. A vállalat létszámhelyzete stabilizálódott s egy év le­forgása alatt 38 fővel emel­kedett a szolgáltató ágaza­tokban dolgozók száma. A minőségi reklamációk száma csökkent. A káder- és sze­mélyzeti munkában ugyan­csak történt előrelépés, a ve­zetők körében azonban indo­kolt az iskolázottság szintjét emelni. Az alsó szintű veze­tők utánpótlása nem megol­dott, mert egyes szakmákra nincsenek jelentkezők. Ezen úgy próbál segíteni a válla­lat, hogy a „hiányszakmák­ra” ösztöndíjrendszert vezet­tek be. Telephelyükön jelenleg sem a munkakörülményeket, sem a szociális helyzetet nem tudják javítani és a kapaci­tások növelésére sínesed mód, amíg a Duna cipőgyár vissza nem adja az általa 1979-ig bérelt épületeket. A szocialista brigádmozgalom fejlődik, számos jó kezdemé­nyezés lát napvilágot. A városi párt-végrehajtó­bizottság a Vegyesipari Vál­lalat gazdaságpolitikai tevé­kenységét értékelve rámuta­tott, hogy a szolgáltató vál­lalat elsősorban saját erejére támaszkodva, a lakossági igények ismeretében fejlőd­het tovább. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindezt a tevékenységet külső segítség nélkül egymaga képes meg­oldani. Ezért felül kell vizs­gálni, hogy milyen támoga­tást kapjon a vállalat — el­sősorban a patyolatüzem munkájának szintentartásá­­hoz. Ugyancsak indokolt a városban működő szolgáltató vállalatok tevékenységének olyan irányú összehangolása, hogy ott történjék az adott szolgáltatás fejlesztése, ahol a legkedvezőbbek rá a felté­telek. A Végrehajtó bizottság fel­hívta a figyelmet a vezetés színvonalának további eme­lésére, a vezetők és a dol­gozók kapcsolatának erősíté­sére, a közéletiség fejleszté­sére és a mozgalmi élet — különösen a KISZ-élet — segítésére. A pártalapszerve­­zet tevékenységéről az a vé­lemény alakult ki, hogy fej­lődik, s egyre jobban be tudja tölteni feladatát. Végül a városi párt-végre­­hajtó bizottság elismerte vállalat kollektívájának ered­­­ményes munkáját. S. GY. Ülést tartott a vasmű psrt-vb Szerda délután megtartotta idei első ülését a Dunai Vas­mű párt-végrehajtó bizottsá­ga. Az ülésen értékelték a testület 1978-ban végzett munkáját, valamint megtár­gyalták és elfogadták az idei cselekvési program terveze­tét, és a végrehajtó bizottság első félévi munkatervét. Eze­ket a terveket a nagyvállalat pártbizottsága véglegesíti majd a január 10-én sorra­­kerülő ülésén. r Átadták rendeltetésének a 23. számú óvodát Egy épület harmadik élete Volt egyszer egy tanácsház a „Bartók” mellett. A to­ronyépület elkészültével azonban átköltözött a hivatal a Lenin térre, s így lelhetett otthonra a zeneiskola a meg­üresedett irodahelyiségekben 1978. első hónapjaiig. Az író­gépek kattogását, a hegedűk, a zongorák hangjait őrizgető falak között tavaly áprilistól decemberig már az IKVV szak- és segédmunkásai dol­goztak ... Szerdán délelőtt, került sor az ünnepélyes kulcsátadásra, hogy azután 1979. január 4- én fél 6-tól elkezdődhessen a csaknem negyedszázados épület harmadik élete: meg­nyíljon a város második leg­nagyobb, egyszerűen csak 23-as számúnak nevezett óvodája (benne: 9 csoport­­szoba, 3—3 kicsi és nagymos­dó, 6 öltözőrész, 1 konyha és 2 tálaló), amely 300 kisgyer­mek elhelyezésével enyhít Dunaújváros óvodai-bölcső­dei gondjain. Távoli-közeli tegnapokról, az új kollektíváról kérdez­tem az óvodaavató ünnepség előtti percekben Fehér Józsefné vezető óvónőt, aki így válaszolt: — Amikor ebben az épü­letben házasságot kötöttem, nem is álmodtam arról hogy itt egyszer egy ilyen gyönyö­rű, jól berendezett óvoda lesz. Harmincnyolcan va­gyunk, az óvónők és a kise­gítő személyzet együttesen, a dolgozók átlagéletkora hu­szonkét esztendő sokuknak ez az első munkahelye. Ma­­gával ragadó volt az építke­zés ideje alatt a szülőknek, továbbá a város gyárainak, vállalatainak, intézményei­nek összefogása, lelkesedése, odaadó támogatása, s mi is igyekeztünk mindent meg­tenni annak érdekében hogy a kapunyitás után minél zök­­kenőmentesebb legyen az in­dulás: már­ szeptember óta készítgettük az oktatáshoz, a neveléshez szükséges dekorá­ciót, eszközöket. Szerdán délelőtt tíz órára zsúfolásig megtelt vendégek­kel az egyik — nagyterem­nek kinevezett — csoport­­szoba, olyannyira, hogy a 14- es óvodából érkezett tíz kis­lány és tíz kisfiú dalos-tán­cos műsorának bemutatására bizony nem sok hely maradt a helyiség közepén. Ők hú­szan köszöntötték­ kortársaik nevében azokat a néniket és bácsikat, akiket megillet a köszönet a gyors és jó mun­káért. Azokat, akik lehetővé tették, hogy a megifjodott épület régi kulcsát — amely a „felnőttekre” háruló teen­dők elvégzését is­­ jelképezi — az új esztendő harmadik napján átadhatta S­ó­f­a­l­v­i István tanácselnök a g­yer­­mekintézmény vezetőjének. — Ez a beruházás nem szerepelt az ötödik ötéves terv költségvetésében! — hangsúlyozta S­ó­f­a­l­v­i Ist­ván az ünnepség után foly­tatott beszélgetésünk során. — Éppen úgy, mint a sajná­latos tavalyi tűzesethez, ide is hívás nélkül érkeztek a segítőkész emberek, jelent­keztek a gyárak, az üzemek, tehát helyi társadalmunk összefogása hozta létre ezt a gyermekparadicsomot A ter­veket a műszaki osztály gár­dája készítette el társadalmi munkában, s az április köze­pén elkezdett építkezés alatt a különben sok-sok jogos la­kossági panaszt tudomásul venni kényszerülő IKVV is bebizonyította, hogy a város­­politikai célkitűzések meg­valósításában igen komoly, megbízható partner, itt dol­gozó brigádjai szívvel-lélek­­kel csinálták ezt az épületet, szinte erőn felül is tartva magukat a határidőhöz. Hát­ra van még a külső tataro­zás, s tavasszal kerül sor az udvar elkerítésére is. Egykor a tanácsapparátus dolgozott ebben a házban, később a zeneoktatás műhe­lye lett. Több változás már nem lesz az épület falai kö­zött, amíg csak áll, mindig óvoda marad .. Eördögh Bertalan Lányok a félben (Cseh Tibor felvétele) Nagyközség lett Mezőfalva és Rácalmás Az évkezdettel egyidőben a korábbi kettőről (Ercsi, Pusz­­taszabolcs) négyre nőtt a Du­naújvárosi járás nagyközsé­geinek száma azzal, hogy Fe­jér megye tanácsa 16 1978. (IX. 28.) T. számú határoza­tával nagyközséggé nyilvání­totta Mezőfalva és Rácalmás községeket. Népességszám és intézményhálózat alapján... Mi tette é­rdemessé arra Mezőfalvát, hogy elnyerje a nagyközségi jogállást, erről beszélgettünk Varga László tanácselnökkel. Ő az érvek felsorakoztatását így kezdte: — A két nagyközséget nem számítva, Mezőfalva a leg­népesebb falu a járásban, az itt lakók száma majdnem öt­ezer. És fokozatosan nő népességszám. Az előző ötéves a tervben évente 42, ebben a tervidőszakban évente 35—36 lakás épült, iletve épül. Az alapvető intézmények, mint az óvoda, bölcsőde, iskola, öregek napközi otthona, a la­kosság rendelkezésére állnak. Községünkben mostanáig 22 kilométer hosszúságú vízve­zeték-hálózat készült el. Ked­vező a foglalkoztatottak ará­nya is községünkben, az öt­ezerből kétezerkilencszáz a kereső... Szólt a tanácselnök az ese­dékes iskolabővítésről, a ter­vezett egészségügyi központ építéséről, s az éppen most folyó amelynek tornateremépítésről, megvalósításához hatezer óra társadalmi mun­kát, s ezen kívül anyagi se­gítséget is felajánlott a köz­ség lakossága. A község fejlődésének haj­tóereje a közigazgatási terü­letén levő mezőgazdasági kombinát, s a jó eredménye­ket produkáló Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet. Mindezek együtt, párosulva a lakosság község­fejlesztő áldozatkészségével (az egy lakosra jutó társadal­mi munka értéke tavaly el­érte a 250 forintot) érdemes­sé tették Mezőfalvát a nagy­községgé válásra. A mérleg nyelvét az üdülőterület billentette át Kétségtelenül a Mezőfalvát követő legnépesebb település a járásban Rácalmás négy­ezerháromszáz lakosával, ám a nagyközségi szinthez előírt ötezres lélekszámot nem érte el. Akkor hát mi érdemesí­tette a nagyközséggé válásra ? A választ K­o­r­e­k András tanácselnök a következőkép­pen fogalmazta meg: “ Az utóbbi nyolc-tíz év­ben korszerű középületekkel gazdagodott falunk. Új ta­nácsház, iskola, posta, gyógy­szerár épült a hozzájuk tar­tozó szolgálati lakásokkal. Folyamatban van egy ABC- áruház, s megkezdődik egy orvosi rendelőkomplexum építése. Mindez önmagában kevés lett volna a nagy­községgé váláshoz. Viszont Rácalmás—Kulcs helyzetének megítélésekor azt is számí­tásba kell venni, hogy a köz­ség közigazgatási területén kétezer hétvégi és üdülőtelek található. A tulajdonosok hetven százaléka dunaújvá­rosi . .. Községünk nappali népessége még a hétezret is meghaladja... Dunaújváros közelsége, s az üdülőterület megléte a község további növekedésé­nek, de egyúttal gondjai gya­rapodásának is forrása. Az építkezési kedvet jelzi, hogy 1977—78-ban 54 házhelyet vásároltak meg az építkezni szándékozók, s újabb ötven építési telek kialakítására kell sort keríteni még ebben a tervidőszakban. A gond meg abból fakad, hogy az üdülőterület ellátása nem tud lépést tartani az igényekkel. Megtörtént például a közsé­get Dunaújvárossal összekötő Duna-parti út nyomvonalá­nak kitűzése, ám a tervezett új út salakozása, az üdülő­terület elektromos hálózatá­nak bővítése csak az érde­keltek összefogásával valósít­ható meg, hiszen az üdülőte­rületek igény szerinti fejlesz­tésére a tanácsnak nincs elég pénze. A nagyközséggé szervezés előnyei A nagyközséggé válás azt jelenti, hogy az érintett köz­ségek tanácsapparátusának hatásköre kibővül, százhar­minc féle ügy elintézésére ezután nem a járási hivatal, hanem a helyi közigazgatás jogosult. Előnyös a nagyköz­ség lakóinak, hogy ügyes-ba­jos dolgainak elintézése vé­gett nem kell a járásszék­helyre utazni. Mindez na­gyobb felelősséget és hozzá­értést követel a tanácsappa­rátustól, egyúttal nagyobb fokú önállóságot teremt a nagyközség számára. Mindkét tanácselnök azt is elmondta, hogy a nagyköz­séggé válás egy fejlődési fo­lyamat eredményét jelző ak­tus, amely egyik napról a másikra nem változtatja meg az érintett település fejlődé­sének ütemét; hosszabb távra tekintve viszont a városias életkörülmények megterem­tésének perspektíváját ígéri. A nagyközséggé válás az ur­­banizálódás egy lépcsőfoka, amely kifejezi, hogy a szó­ban forgó településeken a la­kosság ellátottsága magasabb szintű a községek átlagánál. Cs Gy.

Next