Dunaújvárosi Hírlap, 1979. március (24. évfolyam, 18-26. szám)
1979-03-02 / 18. szám
korszerűbb termék—nagyobb nyereség Számoljunk egy kicsit! A Dunai Vasmű teljes árbevétele napjainkban meghaladja az évi 10 milliárd forintot. Az acéltermelés eléri az évi 1,2 millió tonnát. Ha az itt gyártott acél minden tonnáját 50 ezer forinttal értékesebb termékké dolgozná fel a Dunai Vasmű, a tízmilliárdos évi bevétel — elméletileg — 70 milliárdra nőhetne, s megsokszorozódhatna a vasmű nyeresége is. A példaként választott és természetesen leegyszerűsített számítás igazolja a termékkorszerűsítésben rejlő óriási lehetőségeket, még akkor is, ha tudjuk, hogy a vasmű acéltermelésének csupán töredékét lehet a számításban alapul vett kiugróan nagyértékű termékké feldolgozni. Közismert a nemzetközi munkamegosztásban való érdekeltségünk. Az sem titok, hogy a Dunai Vasmű termékei gazdaságosan exportálhatók mind a szocialista, mind a tőkés országokba. A Dunai Vasmű tőkés országokba irányuló exportja nemcsak gazdaságos, hanem jelentős mértékben hozzájárul konvertábilis elszámolású fizetési mérlegünk javításához is.Ami a Dunai Vasmű termékexportját korlátozza az a körülmény, hogy kohászati nagyvállalatunk termelőkapacitásának felső határán dolgozik, s termékeinek döntő hányadára igényt tart a belföldi piac. A konverteres acélmű üzembe helyezéséig pár év van vissza. Ez — egy vállalat életében — nem hosszú idő. A konverteres acélgyártás megindulása nemcsak azt eredményezi, hogy másfélszer több acélt tud évente gyártani a Dunai Vasmű, hanem azt is, hogy a gyártmányösszetétel meghatározásában jobban érvényesülhetnek a gazdaságossági megfontolások, és több, jól értékesíthető acéltermék juthat exportra is. Nem mindegy, hogy milyen termékekből áll majd össze ez a bel- és külföldre szánt többlet, mennyivel több forintot, rubelt vagy dollárt fog érni a Dunaújvárosban gyártott acél tonnája, attól függően, lönlegesen hogy saválló, kiötvözött, vagy más előnyös tulajdonsággal bíró termékeket lesz képes előállítani a Dunai Vasmű. Az első negyedszázadban nemcsak a Dunai Vasmű legfontosabb termelőberendezései épültek meg, hanem a kinevelődött és összeforrt az hozzáértő szakmunkásgárda és műszaki irányító, kutató apparátus, amely képessé teszi városunk kohászati nagyüzemét arra, hogy az értékesebb termékek arányának erőteljes növelésével gyarapítsák a vasmű bevételét és nyereségét. A termékszerkezet-korszerűsítés kibővülő lehetősége új távlatokat nyit a Dunai Vasmű számára, ha nem is a példa szerinti mértékben, de a mostaninál lényegesen magasabbra nőhet a bevétel és a nyereség, s ez — amellett, hogy előnyös a népgazdaságnak is — újabb fejlődési perspektívát tár városunk kohászati üzeme elé. Megtisztelő feladat erre készülni, ezen munkálkodni a vasmű minden dolgozójának. Csongor György VUÄG’PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ÁRA: 1,50 FORINT AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XJubileumi csapolás a huszonöt éves kohónál 14 millió 256 ezer tonna dunaújvárosi rés Szerdán, február huszonnyolcadikén délelőtt, huszonöt évvel azután, , hogy először adott nyersvasat a Dunai Vasmű, jubileumi csapolást tartottak a kombinát első nagyolvasztójánál. Az egyes kohónál Elekes József főolvasztár vezetésével végzett csapoláshoz meghívták az üzem nyugdíjasait is, akik előtt Márkus László gyárrészlegvezető méltatta a negyedszázadasonló esemény lezajlott hajelentőségét. Ugyancsak a gyárrészlegvezető volt a szónoka annak az ünnepségnek is, amelyet délután tartottak a kohó dolgozói a negyedszázados jubileum tiszteletére. Az 1954. február 23-án tartott kohó üzembe helyezés mindmáig a legjelentősebb állomása az iparág dunaújvárosi történetének, hiszen az egyes kohó, az ott gyártott nyersvas alapozta meg a vasmű máig tartó fejlődését, amely visszahatott a kohászatra is. Az egyes kohó is, és az utána három évvel üzembe helyezett kettes számú nagyolvasztó is, sokat fejlődött az évek során. Kezdődött ez azzal, hogy átadták az ércelőkészítőt, a darabosítót, amelyek jelentősen javították az itt gyártott vas minőségét. Azán 1957-ben dolgozni kezdett a kettes kohó javarészt olyan szakembek irányításával, akik már itt készülhettek fel feladataik ellátására. Jelentős technológiai változás volt, amikor 1963-ban elkezdték alkalmazni a redukáló anyagokat, s az olajbefúvással mérsékelték a kokszfelhasználást. A legjelentősebb változás azonban mégis az, hogy mindkét kohót megnagyobbították 960 köbméteresre, s hogy a fiatalabb kettes kohón üzembe helyezték a havi egymillió forintos megtakarítást eredményező újszerű elpárologtató hűtőrendszert, amelynek alkalmazását a most jubiláló társánál is tervezik. A dunaújvárosi kohászok az eltelt negyedszázad alatt 14 millió 256 ezer tonnányi nyersvasat adtak az országnak, úgy hogy a napi teljesítményüket az eltelt évek alatt Hasonló, szinte megduplázták, látványos sikerre ma már nem lehet számítani, de a fejlődés nem áll meg, aminek bizonyítéka, hogy kohászaink évről évre több és jobb minőségű nyersvasat állítanak elő. Ezerkilencszázhetvenkilencben, a jubileumi esztendőben — folytatva a korábbi évek mányait munkaverseny-hagyószocialista — az itt dolgozó brigádok vállalták, hogy a múlt évi 830 ezer tonnás eredményüket ötezer tonnával túlteljesítik. A jubileumi csapoláson részt vett a dolgozók, s köztük az a hatvankét nyugdíjas és nyugdíj előtt álló kohász, aki jelen volt az 1954-es ünnepi eseménynél is, emlékplakettet kapott. Dunaújváros kél otthont az ultrahangos anyagvizsgáló szakemberek képzésének A minőségi követelmények fokozódása miatt mind nagyobb szerepet kap a kohászati termékek ellenőrzésében az ultrahanggal végzett roncsolásmentes anyagvizsgálat. Ehhez természetesen speciális szakképesítéssel bíró, felkészült szakemberekre van szükség. Mivel a Dunai Vasműben másfél évtizede magas színvonalon folyik a roncsolásmentes anyagvizsgálat, tavaly itt szervezték meg a speciális szakképesítést nyújtó felsőfokú ultrahangos anyagvizsgáló tanfolyam gyakorlati oktatását, míg az elméleti képzés helye Budapesten a Kohó- és Gépipari Továbbképző és Módszertani Intézet volt. A Gépipari Tudományos Egyesület központi oktatási bizottsága, valamint roncsolásmentes anyagvizsgáló szakbizottság javaslata alapján a Dunai Vasmű roncsolásmentes vizsgálati osztálya kapta meg a megbízást egy, a témába vágó módszertani tanfolyam megrendezésére, a tanfolyami szakelőadók számára, valamint további felsőfokú ultrahangos anyagvizsgáló tanfolyamok gyakorlati oktatásának megszervezésére. Az eddig végzett magasszintű szakmai munka értékét fejezi ki, hogy városunk nagyvállalata, a Dunai Vasmű lehet az ultrahangos anyagvizsgáló szakképzés bá fiz elsőosztályú termékek részaránya 98,1 százalék... Bíztató eredmények a ruhagyárban Néhány nehezebb esztendő után, tavaly igen jó évet zártak a dunaújvárosi ruhagyár dolgozói. Az év eleji kérdés az volt: sikerül-e a tavalyi esztendő lendületét átvezetni az idei évre. Nos, januárban a gyár kollektívája normaóra-tervét 101,2, teljesítménytervét pedig 105,3 százalékra teljesítette, s ezen belül 93,1 százalékra ugrott fel az első osztályú termékek részaránya. Jelenleg mellényt és szólózakókat gyártanak a gyár munkásnői, márciusban pedig megkezdik a nyugati exportra kerülő, öltönyök gyártását. Ez utóbbiból, 6300 darabot készítenek, s az a tervük, hogy az elsőosztályú termékek részaránya ne csökkenjen. XXIX. évi AK szám 1979. márc. 2., péntek a szevasz elnöke Dunaújvárosban Városunkba látogatott tegnap délután dr. Szlameniczky István, a Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. A vendéget elkísérte Dunaújvárosba Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Závodni László a megyei pártbizottság titkára. Závodi Imre, a megyei tanács elnöke, valamint Kovács György, a MÉSZÖV elnöke. A városi pártbizottságon Sárosi József első titkár fogadta a vendégeket, majd Szabó Gyula, a Dunaújvárosi Fogyasztási és Beszerző Szövetkezet elnöke adott rövid tájékoztatást a munkásszövetkezet múltjáról, fejlődéséről, jelenlegi tevékenységéről. A tájékoztató után Szlameniczky elvtárs a munkásszövetkezet több egységét felkereste. . Vitorlázórepülőgép-európabajnokság lesz Dunaújvárosban Az MHSZ tevékenységéről tárgyalt a városi párt-vb A Magyar Honvédelmi Szövetség városi szervezeteinek és vezetőségének tevékenységéről tárgyalt legutóbbi ülésén az MSZMP városi végrehajtó bizottsága. A végrehajtó bizottság tagjai elismeréssel szóltak arról, hogy az MHSZ munkája , a városi vezetőség munkastílusa, irányító és ellenőrző tevékenysége, a vezető társadalmi aktivisták és reszortosaik továbbképzésének színvonala, az MHSZ-klubokban dolgozó szakemberek politikai és szakmai felkészültsége — az utóbbi négy évben különösen sokat fejlődött (amit egyébként a tizenhét honvédelmi miniszteri és nyolcvanegy MHSZ főtitkári, valamint egy kormánykitüntetés és számos más hivatalos elismerés is jelez). Jellemző tény, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség dunaújvárosi szervezettsége a megyei átlagot messze meghaladja, hiszen az egész megye IHSZ aktivistáinak egyötöde Dunaújvárosban tevékenykedik. Még fontosabb, hogy az MHSZ a helyi állami, társadalmi és tömegszervezetekkel kialakított jó együttműködés révén a taglétszámnál jóval nagyobb tömegeket képes megmozgatni, ezt igaszolja egyebek között a búvárúszó-európabajnokság sikeres megrendezése, amelynek eredményeképp városunk újabb nagyjelentőségű, megtisztelő feladatot kapott: a július 22-től Dunaújváros lesz házigazdája a vitorlázórepülőgép-európabajnokságnak is. Sokat fejlődött a honvédelmi elő- és utóképzés színvonala, szervezettebb és tömegesebb lett a tömegsport és a minőségi sport, eredményességét bizonyítja a minden eddiginél több minőségi versenyző, valamint az tény, hogy a korábbi három- a néggyel szemben 1978-ban hét dunaújvárosi MHSZ- sportoló is tagja lett az országos válogatottnak. A végrehajtó bizottság összességében megállapította, hogy erősödött a klubok szervezeti élete, szorosabbá vált az együttműködés, jó az MHSZ-ben dolgozók közötti összhang, erősödött a kollektív szellem, javult a honvédelmi nevelő és felkészítő tevékenység, s mindez együtt egyben lehetővé is teszi a növekvő feladatok még szervezettebb, magasabb szintű teljesítését. Az eredményes munkáért a végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki az MHSZ városi vezetőségnek, s dicséretben részesítette Garda Józsefet, az MHSZ városi titkárát. Propagandistakonferencia A városi KISZ-bizottság második alkalommal rendezte meg a propagandisták felkészítését szolgáló konferenciáját február 27-én a Vasmű klubban. A város minden üzeméből és intézményéből összegyűlt fiataloknak előbb Aczél Endre, az MTI külpolitikai rovatvezetője tartott előadást, és válaszolt a kérdésekre a kínai—vietnami háborúval kapcsolatban, majd Kóré Sándor, a városi pártbizottság titkára beszélt a közéletiségről. Gyarapodik a Béke városrész Mint minden újonnan épült, vagy épülő városrészben, a Béke városrész arculatában is,, meghatározóak még az építkezés kellékei: a toronydaruk, a malterosgödrök, az egymásnak támasztott panelek, a törmelékhalmok. S bár ezekből jócskán találhatunk még a már elkészült házak között is, a beköltözött lakóknak ez csak apró bosszúságot jelent, nagy öröm, az új, önálló laakás mellett. A tervrajzokon annak idején 6 A-val jelzett területen már az otthonteremtő munkáról árulkodik az utcakép: az ablakokon megjelentek a csipkefüggönyök, az erkélyeken itt-ott virágcserepek, babakocsik, vagy a szobákból kiszorult, kevésbé kényes bútorok várnak sorukra, s a néhány utcán az építőmunkások, és a munkába siető felnőttek mellett megjelent a játszadozó aprónép is. Ebben a sajátos együttlétezésben dolgoznak: az építők tovább Már a Kádárvölgy végénél is kezd kialakulni az utcák, terek leendő sorrendje, s a meglévő lakások mellé az év végéig még 692-t szerelnek össze. S hogy az új otthon felett érzett öröm még zavartalanabb legyen, hétfő óta már „saját” üzletükben, a városrész első élelmiszerboltjában vásárolhatnak az itt lakók ... íme, az első „RcUr ’éli” üzlet: a 232 négyzetméter alapterületű, önkiszolgáló élelmiszerbolt Az építők már a Kádár völgy végénél dolgoznak