Dunaújvárosi Hírlap, 1979. április (24. évfolyam, 27-35. szám)

1979-04-03 / 27. szám

I­lyenkor hazánk felszabadulásának ün­nepe előtt sokféle számvetés készül. Ezek a­ többnyire múltba visszate­kintő összehasonlítások — akár az ország­, akár egyik, vagy másik város, esetleg megye történetét pergetik vissza a felszabadulásig — nyilvánvalóan azzal a konklúzióval zárulnak, hogy 1945. sok­szorta gyorsabb fejlődés előtt nyitott táv­latot, mint ami annak előtte volt. Dunaújvárosban nehéz lenne ilyen számvetést csinálni, egyszerűen azért, mert a mi városunk — az egykori Duna­­pentelét leszámítva, — a felszabaduláskor még nem volt hazánk térképén. De Dunaújváros története elvitathatat­­lanul összefonódott hazánk felszabadulá­sának tényével, hiszen egybeesett ennek a városnak az alapítása a szocialista építő­munka kezdetével. Megkockáztatható az az állítás hogy a felszabadulás óta a szocia­lista gazdaságfejlesztés és városépítés leg­nagyobb vállalkozása a mi városunk. Ha a múlttal összehasonlítani nem is tudunk, a szocialista városépítés eredmé­nyeként elkönyvelhetjük, hogy itt, a pen­­telei fennsíkon több, mint ötvenezer em­ber jutott új, távfűtéses lakáshoz, hogy az Óváros lakóit is beleértve, harmincezer ember számára létesült itt munkahely, s hogy hatvanezer itt otthonra lelt ember magas színvonalú ellátását oldják meg a városunkban felépült és megnyitott okta­tási, kulturális, egészségügyi intézmények, kereskedelmi, szolgáltató és sportlétesít­mények. Mindez olyan eredmény, amit okkal és jogosan jegyezhetünk fel az or­szágépítés­­ újkori krónikájának lapjaira azért, hogy népünk jelentős alkotásai közt tartassék számon. Ha csak ennyit, Dunaújváros betonból, acélszerkezetből létrehozott építészeti együttesét tekintenénk a harmincnégy év­vel ezelőtti felszabadulás gyümölcsének, akkor is méltatást érdemelne városunk léte nemzeti ünnepünk előestéjén. De Du­naújváros több egy komplex­ építészeti al­kotásnál. A mi városunkat „emberkohónak” is szokták emlegetni — nem véletlenül — ahol folyamatosan formálódtak és ma is formálódnak a­ szélrózsa minden irányából idesereglett emberek. Cselédsorsot hagyok, s a tulajdonától megfosztott kizsákmányoló osztály egyes tagjai egyaránt egzisztenciát teremthettek itt, ha szakítani tudtak múltjukkal, s képesek voltak azonosulni az új város emberformáló törekvéseivel. Az Ózdról, Csepelről, Diósgyőrből, Salgó­tarjánból jött kohászok mesterségbeli tu­dásuk legjavát összevegyítve, magasabb ''színvonalon'­ folytatták azt,­­ amit előző munkahelyükön abbahagytak. De nem­csak a kohászok, hanem a bevándorlók legtöbbje hozott magáva­ valamit abból az országrészből, ahonnan jött. Hozott ma­radi nézeteket, továbbfejleszthető hagyo­­­mányokat és olyan társadalmi tapasztala­tokat is, amelyek jó fundamentumnak bi­zonyultak. Ebből a sokarcú ,,hozott anyag­ból” többnyire de nem kizárólagosan az maradt meg ami célszerűnek bizonyult a társadalmi együttélés új, városi feltételei között. Innen származtatható, hogy Dunaújvá­ros, a jellegzetesen ,,hagyomány nélküli” város ma már sajátos arculatot mondhat magáénak, hogy a Dunaújvárosban élők értékrendje, világnézete és magatartása — más városokkal összehasonlítva — meg­különböztető jegyeket is mutat. Ezek a városunkat megkülönböztető je­gyek ma még sokkal inkább utalnak tár­sadalmunk átalakuló tudati viszonyaira, mint egy szocialista értékrend általános elterjedésére de mindebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a szocialista városközös­ség kibontakozásának irányába halad az itt otthonra lelt­ lakosság. Kétségkívül igaz: negatív jelenségek is felsorakoztathatók egy városunkról szóló jellemra­jzban. Utalhatok például a csa­ládfelbomlások magas arányára, a szocia­lista együttélés szabályainak megszegésére, a kispolgári magatartás vadhajtásaira. Van mi ellen küzdenünk. De sokat ígérő pozi­tív jegyeket is felmutatott ennek a város­nak a közössége. Ezek közé tartoznak a szocialista brigádmozgalom kiemelkedő teljesítményei, vagy a társadalmi összefo­gás városfejlesztésben megmutatkozó ered­ményei. A Vietnamot ért kínai agresszió érett fogadtatása, tiltakozó gyűlések spon­tán szerveződése csakúgy a dunaújváro­siak szocialista öntudatának meglétére utal mint az a tény, hogy a négyszázezer lakost számláló Fejér megye tavalyi kom­munista műszakjaiból származó és felaján­lott 12 millió forint felét, 6 millió forintot a dunaújvárosiak hozták össze kommu­nista műszakjaikkal.­­ I e­­­z utóbbi, önmagáért beszélő adat ! M­­a is azt jelzi, városunknak nemcsak felszabaduláshoz kapcsolódó —* múltja van, hanem a sokat ígérő társadalmi jövő erőteljesen for­málódik falai között. Csongor György A DUNAÚJVÁROSI IGERET MA: A katonák nyugatnak mentek ... * Feltámadásunkra * Interjú Hubay Miklóssal Ülést tartott a városi tanács vb Tegnap délután ülést tar­tott a városi tanács végrehaj­tó bizottsága. A testület át­tekintette korábban hozott határozatainak végrehajtását, beszámolót hallgatott meg tanácselnöknek az előző vb- n ülés óta végzett tevékenysé­géről, megvitatta az Állami Zeneiskola nevelő-oktató munkájáról és közművelődési tevékenységéről szóló beszá­molót, az 1978. évi városfej­lesztési és költségvetési terv végrehajtásáról szóló, zárszá­madó jelentést, amely az áp­rilisi tanácsülés elé kerül. Koszorúzás, éíszünnepség a felszabadulás 34. évfordulója tiszteletére Városunk lakossága hagyo­mányos ünnepélyességgel kö­szönti ebben az évben is fel­­szabadulásunk évfordulóját. Ma­­ délután fél háromkor a Dunai Vasmű főbejárata elől indul el a város sportolóinak hálóstafétája az óvárosi hősi emlékműhöz. Ezt­ követően délután három órakor koszo­rúzási ünnepséget rendeznek az óvárosi felszabadulási hősi emlékműnél, ahol a párt, ál­lami, társadalmi és tömeg­szervezetek városi és járási vezetői,­­ a fegyveres testüle­tek képviselői, a vállalatok, intézmények dolgozói koszo­rúkat, virágokat helyeznek el az emlékmű talapzatára. A­ koszorúzási ünnepség a felso­rakozott fegyveres alakula­tok díszelgésével ér véget. Hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából a város politikai, állami és tár­sadalmi szervei ma este hat órai kezdettel díszünnepséget rendeznek a Bartók Béla Mű­velődési Központ színházter­mében. Ünnepi beszédet mond dr. Tompa Gábor, városi tanács vb-titkára. Az a ünnepi beszédet követően a dunaújvárosi szimfonikus a zenekar és fővárosi vendég­­művészek adnak ünnepi mű­­­sort.' Történeti konferencia Székesfehérvárott A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfor­­­­dulója tiszteletére április 6­-án, pénteken Székesfehér­várott az MSZMP Oktatási Igazgatóságának székházában a Hazafias Népfront Fejér megyei Elnöksége, a Magyar Történelmi Társulat Kelet­­dunántúli Csoportja, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat Fejér megyei El­nöksége, valamint a Pedagó­gus Továbbképzési Intézet közös szervezésében történeti konferenciát tartanak. A kiadott program szerint a konferencia délelőtt kilenc órakor kezdődik, majd elő­adások, illetőleg korreferátu­mok következnek a Tanács­­köztársaság helye a magyar nép történetében: politikai viszonyok a Tanácsköztársa­ság idején Fejér megyében; a Tanácsköztársaság művelő­déspolitikája Fejér megyé­­ben; a Tanácsköztársaság államhatalmi szervei; a Ta­nácsköztársaság gazdaságpo­litikája Fejér megyében cí­mekkel. Az egynapos konferencia zárásaként délután 2 órakor előadás hangzik majd el: Tör­ténelemtanításunk a korsze­rűsítés útján címmel. Befejezte munkáját a vaskohászati automatizálási konferencia Szombaton fejezte be mun­káját a KGST Vaskohászati Állandó Bizottságának hato­dik nemzetközi vaskohászati automatizálási konferenciája, amelynek ülésein a vasmű több szakembere is részt vett. Dr. Mudra Lászlótól, a vasmű számítástechnikai főosztályá­nak vezetőjétől, a konferen­cia termelésirányítási, terve­zési és számítástechnikai szekciójának elnökétől azt kérdeztük meg, milyen elmé­leti és gyakorlati eredménye­ket hozott ez a konferencia a Dunai Vasmű szempontjából. A konferencia célja elsősor­ban a tapasztalatok átadásá­ban fogalmazható meg, a Du­nai Vasmű ebből a szempont­ból előnyös helyzetben volt, hiszen a témakörben elért eredményei bemutatásra al­kalmasak. A március 27-én a elhangzott előadás, amelyben vasmű számítástechnikai főosztályának vezetője össze­foglalta a vasműben meg­valósított termelésirányítás tapasztalatait, egyúttal beve­zetője volt a nemzetközi szakembergárda látogatásá­nak. A szekció tagjai a Dunai Vasműben működés közben láthatták a hengerművekben bevezetett termelésirányítási rendszert, megismerkedhet­tek a számítógépes szervezés, tervezésnek, a Dunai Vasmű­ben elért gyakorlati eredmé­nyeivel, s adattovábbítás, fel­dolgozás közben láthatták a munkahelyekre adatvégállomásokat. telepített A kore­ferencia másik, nagyfontos­­­ságú szakterülete volt a szá­mítógépes folyamatirányítás s ez a vasmű szakemberei számára azért fontos, mert a gépi és személyi feltételeit is­mertető előadások sorozata, s ez a vasmű szakemberei számára azért volt fontos mert a konverteres acélművet, illet­­­ve a vasműben később meg­építendő üzemrészeket már a korszerű rendszerrel, számí­tógépes folyamatirányítással­ szándékoznak üzemeltetni. A konferencián bejelentett gya­­­korlati tapasztalatok melletti a rendszer telepítésének do­­­kumentumait is megkapták az vasmű szakemberei, s ez ha­szonnal alkalmazható majd a saját rendszer szervezési, ter­vezési munkálataiban. Kollégiumavató ünnepség hazánk felszabadulásának tiszteletére Tegnap délelőtt kollégium­avató ünnepséget tartottak a 316. Makarenko Szakmun­kásképző Intézet diákottho­nában. Az avatóünnepség résztvevőit — köztük Kóré Sándort, a városi pártbizott­ság titkárát, Nagy Jenőnét, a megyei tanács elnökhelytte­­sét, Kiszler Albertet, a me­gyei KISZ-bizottság titkárát,­ Pifkó Józsefet, a városi ta­nács elnökhelyettesét és Tomcsányi Elemért, a papír­gyár igazgatóját Pálmai Györgyné, a diákotthon ve­zetője köszöntötte. Bevezető szavaiban szólt hazánk fel­­szabadulásának 34. évfordu­lójáról, s arról, hogy e jeles évfordulót a diákotthon kol­légiummá avatással köszön­tik. Ezt követően a diákott­hon lakói bemutatták ün­nepi műsorukat, majd a di­ákotthon életének bemutatá­sa következett. 1977. szep­temberében vették birtokuk­ba a diákotthont a fiatalok, az azóta eltelt időben sokat fejlődött az intézet, felsze­reltségében, belső életében egyaránt. A tartalmas diák­élet bemutatása után az énekkar mutatkozott be. Ezt követte szólalása, Kiszler Albert fel­amelyben a diák­otthon fejlődésének új állo­másáról, a kollégiummá ava­tásról szólt. Elmondta, hogy a diákotthon nem csupán s­zállásadás szerepét tölti be, a hanem a szervezett közösségi élet kialakulásának központ­jává vált. Az eltelt két esz­tendő alatt a nevelők és diá­kok olyan légkört teremtet­tek, amelyben az egymás iránt érzett felelősség ková­csolja közösséggé az embere­ket. Ez,’ s a magas szintű diákönkormányzat a biztosí­téka annak, hogy a kezdeti formák kialakulása, megerő­södése után magasabb szintű, kollégiumhoz méltó tevé­kenység jellemzi majd az in­tézetet. Köszöntötte a kollé­giummá avatott diákotthont, majd átnyújtotta a KISZ Központi Bizottságának kol­légiumi zászlaját, amelyre a testvérkollégiumok képviselői felkötötték üdvözlő szalagjai­kat. A kollégiumavató ün­nepség a délutáni és esti órákban városn­ézéssel, vidám játékokkal folytatódott. Április 7-én lesz az első üzemi kommunista szombat nagy társadalmi munkaakciói az üzemekben vállalt kom­­­munista műszakokkal és a­ lakóterület takarítására, csi­nosítására szervezett társa­­­dalmi munkával. Az elhatá­rozásnak megfelelően az első üzemi kommunista szombatra április 7-én kerül sor váro­sunk vállalatainál. Már javá­­­ban szervezik a kommunistái műszakokat. A naptárra tekintve, a kö­­­vetkező szombat április 14-e, a a húsvétot előzi meg, amikor családok programját zav­­varhatná az akciónap. Az azt követő április 21-i szombat pedig országosan számára munkanap, mindenki éppen azért, hogy minden dolgozó a május elsejei ünnep előtt egységesen kap­ja meg szabad szombatját. Az illetékes megyei politi­kai szervek ezért úgy foglal­tak állást, hogy a társadalmi munkaakciót a helyi párt, tanácsi, KISZ- és népfront szervek az április 17-ével, il­letve 23-ával kezdődő héten, hétköznapokon szervezzék­ meg műszak, illetve munka-­ idő után, a munkatervekben meghatározott időtartamra. Így lesz tehát ez városunk­­­ban is, a városszépítő mun­kára hétköznapokon kerül majd sor, a programnak megfelelő részvétellel, s a szervezés ezúttal is a­­ nép­front-körzeti határok alapjánt történik. A hagyományokhoz híven az idén is a május elseje előtti hetekre esik az első Éljen felszabadulásunk ünnepei

Next