Dunaújvárosi Hírlap, 1979. október (24. évfolyam, 79-87. szám)

1979-10-02 / 79. szám

XXIX.évfolyam, 79. sz. ~ 1979. október 2., kedd ~ óra: 1.50 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA A munkaverseny a városi párt-vb napirendjén A szervezőmunka színvonala meghatározza a munkaverseny színvonalát is Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága — a Politikai Bizottság 1976. április 20-i határozata alapján — áttekintette a szocialista munkaverseny helyzetét városunk üzemeiben, és vállalatainál. Olyan időpontban került sor erre a vizsgálatra, amikor a párt XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny már kibontakozóban van, s ez csak aláhúzza a téma fontosságát. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a szocialista munkaverseny — az összegyűjtött tapasztalatok tükrében — jól szolgálja, segíti a párt gazdaságpolitikai céljainak elérését, formái folyamatosan fejlődnek, s szervezettsége, irányítása megfelelő. A cselekvési programok a felajánlásokat megfelelően orientálják, s a pártszervezetek jó kritikai észrevételekkel segítik a munkaverseny fejlődését. Ma már arra is van példa, hogy az igazgató megvonja a vezetők prémiumát a munkaverseny elhanyagolása miatt. A város összes gazdasági egységében — a Papíripari Vállalat kivételével — tavaly kidolgozták az új munkaverseny-szabályokat, ez új lendületet adott a mozgalomnak, s feltárta sok helyütt a rejtett tartalékokat. A pártszervezetek figyelemmel kísérik a kommunisták részvételét a versenyben, számítanak személyes példamutatásukra, s a megbízatásokat megfelelően értékelik. A gazdasági vezetők elsősorban a szocialistabrigád-mozgalomra és az újítómozgalomra támaszkodnak. Kevésbé építenek a kiváló dolgozó egyéni versenyformákra, és még kevésbé az ifjúsági versenyformákra, mint az Alkotó Ifjúság pályázat, a szakmai versenyek, a kiváló ifjú szakember címért folyó verseny. Főként a kisebb vállalatoknál gond, hogy nem írják ki ezeket a versenypályázatokat, nem születnek szakmai dolgozatok. A munkaverseny értékelése, a verseny nyilvánossága, az ösztönzők helyes mértékének megválasztása ugyancsak sokféle gondot vet fel. Az értékelésnél még mindig kevesebb figyelem esik a brigádok emberformáló tevékenységére. A közművelődési bizottságok és felelősök segítő munkája a vállalásoknál már megnyilvánul, de lehetne hatásosabb is — gondolva például arra, hogy sokan nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, vagy a gyesen lévőkkel kevesebbet törődnek. A verseny anyagi ösztönzésére a bérköltség 1—2 százalékánál többet csak kevés helyen használnak fel. nyilvánosságának A verseny hatását gyakorta lerontja, hogy a publikált eredményeket „ott felejtik”, nem frissítik fel újabbakkal. Vizsgálta a városi pártvégrehajtó bizottság azt a kérdést is, mit kell tenni a munkaverseny feltételeinek továbbjavítása érdekében. Mindenekelőtt a folyamatos termelés és a minőségi munka feltételeit kell körültekintőbben biztosítani. A szervezőmunka színvonala meghatározza a verseny színvonalát is. A munkaverseny nem lehet „hézagpótló”, szervezési vagy más hibák eltakarását nem szolgálhatja. A szakszervezet jól, a KISZ pedig egyre jobban segíti a versenymozgalmat. Helyes volt, hogy a követelményeket fokozták, a végzett munka minősítését szigorították, így ugyan kevesebb brigád képes elérni a szocialista címet, de a tartalmi munka színvonala nő, s ezzel együtt nő a mozgalom tekintélye. Van azonban egy kedvezőtlen tendencia is, amire oda kell figyelni minden — a versennyel foglalkozó — szervnek, s kutatni az okát, nevezetesen azt, hogy miért csökken a versenyben résztvevő brigádtagok száma. A Dunai Vasműben például az utóbbi időben közel ezer fővel csökkent a brigádtagok száma. A verseny szervezésével, irányításával foglalkozó aktíváknak, gazdasági tisztségviselőknek vezetőknek, törekedniök kell arra, hogy kiküszöböljék a versenyben fellelhető hullámvölgyeket. Az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulása 35. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny fellendítette a mozgalmat. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet, hogy különös gonddal segítsék kibontakozását, biztosítsák a feltételeket a vállalások sikeres végrehajtásához. Ami pedig a Politikai Bizottságnak a munkaversenyre vonatkozó határozatát illeti: az irányelveknek megfelelően a pártalapszervezetek beszámoló taggyűlésein, a küldöttértekezleteken jelentőségének megfelelő mértékben foglalkozzanak a szocialista munkaverseny helyi eredményeivel, gondjaival és további feladataival. S. GY. A KISZ KB kezdeményezésére a Dunaújvárosi Kórház-rendelőintézet, valamint a Dunai Vasmű üzemegészségügyi szolgálatának közreműködésével városunkban rendezték meg pénteken a fiatal üzemorvosok tudományos konferenciáját, valamint az üzemegészségügyi szakdolgozók továbbképző tájértekezletét. A két rendezvény közös megnyitóján részt vett Sudár Iván, a Fejér megyei pártbizottság tikára, Nagy Jenőné, a Fejér megyei tanács elnökhelyettese, Kóré Sándor, a városi pártbizottság titkára, Sárosi József, a városi tanács elnöke, valamint a megye és a város egészségügyének irányítói. A konferenciát Brunner Péter, a KISZ KB munkatársa nyitotta meg. (Cikkünk a 3. oldalon) BÉKEGYŰLÉS A Magyar Szolidaritási Bizottság évről évre meghirdeti a hazai békeerők imperializmusellenes őszi szolidaritási akciósorozatát. E sorozat részeként hétfőn, október 1-én délután a Petőfi Sándor Általános Iskolában lakóterületi békegyűlést szervezett a Hazafias Népfront II. körzeti bizottsága. A békegyűlésen Lengyel Lászlóné, a Petőfi iskola igazgatója mondott beszédet. Szb-ülés Október 5-én, délután ülést tart a Dunai Vasmű szakszervezeti bizottsága. A testület napirendjén elsőként a munkaerőgazdálkodás helyzete és a munkaügyi eszközök felhasználása című vezérigazgatói beszámoló szerepel, majd a szakmunkások egyetemi előkészítő tanfolyamain részt vett fiatal dolgozók helyzetéről, a felsőoktatási intézményekben jelenleg sok már tanuló szakmunkabeilleszkedéséről és helytállásáról tanácskoznak. B tisztesség sosem lehet egyéni ügy. Kiváltképpen nem lehet az a demokrácia tisztessége. Voltak, vannak és mindig lesznek emberek, akik pörös szájjal vigyázzák a köz javát. S ha valamiben, akkor ebben az utóbbiban országosan is értékelhetőt, előremutatót produkáltak a dunaújvárosiak. Egy szakszervezeti tanfolyamról a minap tért vissza az egyik brigádvezető ismerősöm, és minden kertelés nélkül így fogalmazott: „Nem jó ajánlólevél dunaújvárosinak lenni. Elterjedt rólunk az a hír, hogy túlságosan nagy a szánk, és olyan dolgokról is szövegelünk, amit más helyeken csak haverok közt szabad elmondani....” Nos, ha kettőnk beszélgetése túl is szaladt az iménti mondaton, mi azért egy pillanatra álljunk csak meg nála. Gondoljuk végig azt a kérdést, hogy hazánk első szocialista városa létének 29 éve alatt vajon a gazdaságpolitikában vagy a társadalompolitikában mutatott fel több szocialista tartalmat, vonást. Egy fikarcnyit se vonva le vállalataink, üzemeink eredményeiből, hajlok arra, hogy a társadalompolitikában elértekre adjam le a voksomat. S ha már így döntöttem, nyomban hozzá kell tennem azt is, hogy mindezeknek a társadalompolitikai eredményeknek a megtartása, fokozása és jobbító szándékú szelektálása nem történhet másként, csakis a szocialista demokrácia jegyében. De lehet-e szocialista demokráciát csinálni pörös szájú emberek, szókimondó megszállottak, elvhű kommunisták, hívő szimpatizánsok, igent és nemet egyaránt mondani tudó vezetők, az igények rangsorolásához értő testületek .. . és a tisztségük követelményeinek megfelelni tudó állampolgárok nélkül. Aligha. Ezek hiányában csak látszatdemokráciáról lehet beszélni. S a látszat a politikában az egyik legkártékonyabb dolog. A város közvéleménye érett arra, hogy partner legyen a legkényesebb kérdésekben is. Ez persze a dolognak az egyik, könnyebben körülírható oldala. A „deamokráciáról” általában; az „állampolgárokról” általában; a „vezetőkről”, általában ; az „illetékesekről” általában ... Sokkal árnyaltabbak viszont azok az esetek, amikor a hétköznapok demokráciájáról kell beszélnünk. Nem titok, hogy megkezdődtek az előkészületek a párt jövő tavaszi XII. kongresszusára, valamint az 1980. évi általános választásokra. Előkerültek a fiókok mélyéből a káderfejlesztés első és második vonalának különféle tervei; listát készítenek a lakóterületi munkában kitűnt állampolgárokról a népfrontosok; leendő aktivisták, a vállalt tisztségnek lenni akaró, segítőkész emberek megyeután „nyomoz” a Vöröskereszt városi vezetősége, és az sem titok, hogy végzett választókerületi munkájuk alapján a közeljövőben megméretnek mind a helyi, mind pedig a megyei tanácstagok. Lesz tehát mód visszahívásra, lemondásra, átirányításra,, minőségi cserére, frissítésre, és mindezek közben persze a demokrácia gyakorlására is. Valahogy úgy alakult mostanában, a helyzet, hogy az élet nem tiszteli a merev határidejű, a szinte egyszer s mindenkorra kimunkált döntéseket, terveket. A gazdasági élethez igazodva a közéletben úgyszintén helyet követel a rugalmasság, a hatékonyság. Aztán megnőtt az igény az emberek tapasztalatára, érzelmére, kezdeményzőképeségére apellálni tudó vezetés iránt. Néhány nappal ezelőtt a város tanácselnökével, körzeti népfrontosokkal és a beszámoló taggyűléseikre készülődő dunaújvárosi kommunistákkal beszélgettem, akik más-más nézőpontból ugyan, de egyetértettek abban, hogy a mind bonyolultabbá és szigorúbbá váló gazdasági helyzetben nem lehet szó szátyárkodással helyettesíteni a közéletet. Vagyis éppen a szűkös anyagiak, a lehetőségeket meghaladó igények miatt százszor is meg kell gondolni, meg kell mutatni minden fillérnek a helyét. Azazhogy soha ennyire nem volt szükség a demokrácia szélesítésére, a gondok megosztására, mint napjainkban. Hozzá kell szokniuk az embereknek ahhoz is, hogy megváltozott gazdasági helyzetben a személycserék nem holmi ,lefelé” vagy „felfelé” bukások, hanem részei annak a társadalompolitikaiközéleti folyamatnak, amelyből valamennyiünk javára egy jobb, egészségesebb közéletnek kell kikerekednie. Ehhez persze elengedhetetlenül szükségek azok a pörös szájú, közéleti indíttatású emberek, akik büszkén vállalják közéleti mivoltukat. Még akkor is, ha ez — néhány helyen —? nem jó ajánlólevél. Lánczos András PÖRÖS SZÁJJAL Ünnepségek a fegyveres erők napján Szeptember 29-én délelőtt a 26. ÁÉV központjában rendezte meg a városi pártbizottság, a tanács, a hazafias népfront és a KISZ városi bizottsága a fegyveres erők napját köszöntő ünnepségét. Az ünnepségen Hegedűs István, a városi pártbizottság tagja, az építők pártszervezetének titkára köszöntötte szocialista hazánk fegyveres erőit.Beszédében felidézte a magyar történelem viharos évtizedeit, amelyekben mindig nagy szerepük volt fegyvert forgatóknak. Emlékeztetett szabadságharcokban és forradalmakban küzdő elődeinkre, nemzetközi hírű internacionalistákra. Nemcsak az ünnepi köszöntőben, de a mindennapok gyakorlatában is valljuk, hogy katonáink a haza védelmében és az építőmunkában, rendőrségünk és a munkásőrség tagjai a közrend és a közbiztonság megőrzésében magas színvonalon tesznek eleget a hivatásuknak. Ezért naponta érezhetik népünk bizalmát, megbecsülését. Őszinte örömünkre szolgál, hogy fegyverbarátaink — Pajzs ’79 gyakorlat is ezt bizonyította legutóbb, — tisztelettel vannak fegyveres erőink és testületeink iránt. Biztonságot jelent számunkra, hogy a Varsói Szerődés szervezetén együttműködés belül szoros az a testvéri szocialista országok hadseregeivel, s mi ebben látjuk népünk szabadságának, függetlenségünknek, békénknek, a nemzetközi biztonságnak a zálogát. társaság A Magyar Népközfegyveres erőinek napját azzal ünnepeljük méltóképpen tagjaiként, mind e testületek mind a polgári életben, hogy pártunk, népünk, nagy ügyünk iránti szilárd elkötelezettséggel, becsülettel, áldozatoktól sem visszariadva dolgozunk, helytállunk a fejlett szocialista társadalom építésében, a haza határainak védelmében, a közrend és a közbiztonság oltalmazásában. A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után a fegyveres szolgálatban és a honvédelmi munkában szervező-, nevelőélenjáró rendőrök, munkásőrök, társadalmi aktívák kitüntetéseinek átadása következett. * * * Ünnepélyes csapatgyűlésen emlékeztek meg a fegyveres erők napjáról szombaton délelőtt a dunaújvárosi építőműszaki alakulat katonái. Kovács István őrnagy megnyitójában üdvözölte a megjelenteket, majd — az óvodások kedves műsorát követően — a parancsnokság nevében Kőéri György őrnagy mondott ünnepi beszédet. A csapatgyűlés szónoka kiemelte, hogy a néphadsereg katonái — közöttük az építő katonák — évente több milliárd forintnyi termelési értéket állítanak elő. Az építő feladatokat végző katonák tömegesen vesznek részt a szocialista munkaversenyben, és annak során mintegy kétharmaduk ér el valamilyen megtisztelő címet. Kaáli György őrnagy hangsúlyozta, hogy az MSZMP XII. kongresszusa és a hazánk felszabadulása 35. évfordulójának a tiszteletére indított jubileumi munkaversenyben az alakulat katonái nagy aktivitással vesznek részt. A politikai és a katonai kiképzésben, továbbá az építő munkában élenjáró katonák jutalmazására, az őket megillető dicséretek ismertetésére az ünnepi beszéd után került sor.