Dunaújvárosi Hírlap, 1979. november (24. évfolyam, 88-96. szám)
1979-11-02 / 88. szám
HÍRLAP XXIX. évfolyam, 88. sz. ~ 1979. november 2., péntek ~ Ára: 1,50 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Köszöntjük a 20 éves Ajkát Húsz esztendeje, 1959. november 1-én nyilvánították várossá Ajkát, Bakony nyugati szélén levő bányásztelepülést. Ezzel Ajka lett hazánk 63. városa. Az avató ünnepségen a többi 62 város nevében Tapolczai Jenő, az új kohászváros tanácselnöke köszöntötte Ajkát. A várossá nyilvánítás óta eltelt két évtizedben rangos iparvárossá fejlődött a hazánk felszabadulásakor mindössze hétezer lakost számláló, néhány üzemnek is otthont adó bányásztelepülés. A KGST-egyezményekben résztvevő Timföldgyár és Alumíniumkohó a bányaüzemekkel egyetemben a ma harmincezres város meghatározó iparágai. Közreműködésükkel épültek ki Ajka új városrészei, távfűtéses lakásokkal, üde parkokkal, modern gyermekintézményekkel. A Dunaújvároshoz sok tekintetben hasonló, egyúttal számunkra is ismerős gondokkal küszködő fiatal települést ezúton is köszöntjük várossá nyilvánításának 20. évfordulója alkalmából. Hidasi Lajos városunkban Dunaújvárosba látogatott csütörtökön Hidasi Lajos, a vasasszakszervezet titkára. A vendégeket délelőtt a Dunai Vasmű vezetői fogadták. Dr. Szabó Ferenc vezérigazgató adott rövid tájékoztatást a gyár életéről, eddigi eredményeiről, majd Gadó József, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára számolt be a szakszervezet munkájáról. Verbó István, a Dunai Vasmű pártbizottságának titkára arról tájékoztatta Hidasi Lajost, hogy a helyi kommunisták milyen feladatokat látnak el a szakszervezetben. A vasasszakszervezet titkára ezután megtekintette a konverteres acélmű építési munkáit. Délután aktívaülésre 14 órai kezdettel került sor a Munkásművelődési Központ 210-es termében, amelyen műhelybizottsági titkárok, főbizalmiak, üszb-titkárok és a szakszervezeti bizottság apparátusa vett részt. Az aktívaülésen Hidasi Lajos rövid tájékoztatót tartott aktuális belpolitikai és szakszervezeti kérdésekről, a közelgő szakszervezeti választásokról és az üzemi demokrácia kiszélesítésének szervezeti problémáiról, majd a kérdésekre válaszolt. Az aktívaülésen nagy érdeklődést váltott ki a főbizalmi rendszer és a bizalmi testületek várható szervezeti módosulása, valamint újonnan életre hívott munkabizottságok, a műszaki-gazdasági bizottság, illetve a szociálpolitikai bizottság — egyelőre még nem pontosan körülhatárolt — tevékenysége. Ünnepi nagygyűlés és koszorúzás A NAGY OKTÓBER 62. ÉVFORDULÓJÁN A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójának méltó megünneplésére készülnek városszerte. A vállalatoknál, üzemekben, az intézményeknél és a tanintézetekben ünnepi megemlékezéseket tartanak, és több helyen műsorral köszöntik az évfordulót. A város pártalapszervezeteiben ünnepi taggyűléseken méltatják a Nagy Október történelmet formáló jelentőségét, a társadalmi éstömegszervezetek pedig üléseken emlékeznek meg az évfordulóról. November 7. tiszteletére ünnepi díszbe öltözik a város. A Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi elnöksége és a KISZ városi bizottsága november 6-án délután 3 órai kezdettel koszorúzást tart az óvárosi szovjet hősi emlékműnél. A politikai és társadalmi szervezetek, a vállalatok, üzemek, intézmények, valamint a fegyveres testületek képviselői helyezik el koszorúikat az emlékmű talapzatán, tisztelegve a hazánk felszabadulásáért életüket áldozó hős szovjet katonák emléke előtt. November 6-án este 6 órakor, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében ünnepi nagygyűlést tartanak. Ünnepi beszédet mond Gadanecz György, az MSZMP városi bizottságának első titkára. Az ünnepi műsorban közreműködnek a 316-os Makarenko Szakmunkásképző Intézet tanulói. Népi ellenőrök kitüntetése Aktívaülés Fehérváron Szerdán délután Székesfehérváron, a megyei tanács székházában ünnepi aktívaülést tartott a Fejér megyei Népi Ellenőrző Bizottság. Az ülésen részt vett Szakali József, az MSZMP KB tagja, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság elnöke és Teubel György, a megyei tanács elnökhelyettese is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját köszöntő ünnepi megemlékezés után Breznyánszky Gyuláné, a megyei NEB elnöke számolt be a népi ellenőrzés 1979. évi tevékenységéről. Többek között elmondotta, hogy az idei vizsgálatok túlnyomó része a párt- és kormányhatározatok helyi végrehajtásának ellenőrzésére irányul. Emellett a NEB munkaterve tartalmazza a megyei pártbizottság megbízásából, valamint a megyei tanács felkérésére végzett vizsgálatokat is. Részletesen ismertette a lefolytatott ellenőrzések eredményeit és tapasztalatait, majd végül köszönetét fejezte ki az áldozatos munkát végző népi ellenőröknek, társadalmi aktíváknak. Az ünnepség további részében kitüntetéseket adtak át. Kiváló munkáért kitüntetésben részesült Szabó Gyuláné, a dunaújvárosi városi és járási Népi Ellenőrzési Bizottság dolgozója. Hatan kiváló társadalmi munkáért kitüntetést, tizen emlékplakettet vehettek át, harminc népi ellenőr pedig elnöki dicséretben és tárgyjutalomban részesült. Harminc „képviselő” Dunaújvárosból Pajtások parlamentje Holnap, szombaton kék és piros nyakkendős „parlamenti képviselőket” fogad a megyeszékhely úttörő- és ifjúsági háza. A járási és városi úttörőparlamentek megtartása után most már a megye úttörőinek és kisdobosainak képviselői összegzik, hogy az előző parlamenti „ülésszak” útmutatásaiból — vagy ahogyan ők mondják: iránytűiből — mit valósítottak meg, s egyúttal közösen a munkálják ki álláspontjukat november végi, országos parlamentre. A megyei tanácskozáson Dunaújváros kisdobosait és úttörőit harminc pajtás képviseli, akiket elkísér Kmetovics Mária, az úttörőszövetség városi elnökségének elnöke, Mohos Józsefné, a Kállai Éva úttörőcsapat (Ságvári Endre iskola) csapatvezetője, Gerencsér Tamás, a megyei úttörőelnökség tagja, és több ifivezető is. A dunaújvárosiak elmondják a városi úttörőparlamenten elhangzott, és ott elfogadott javaslataikat Százhúsz kiállító A vasmű a Hungarokorz-on A kőbányai vásárvárosban október 28-án zárult az a nemzetközi szakkiállítás, amelyen 14 nemzet 120 kiállítója között ott szerepelt a Dunai Vasmű is acéltípusainak, felületvédő anyagainak és eljárásainak bemutatásával. A vasműben 1973-ban kezdtek dolgozni a korszerű tűzihorganyzó technológiával. Napjainkban évente több mint húszezer tonna horganyzott acélszerkezet kerül ki a gyárból, 50 évig garantált minőségű bevonattal ellátva. Ülést tart a párt-vb Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága november 5-én, hétfőn 13 órai kezdettel ülést tart. Az ülés napirendjén a párt belső életéről, a tömegszervezetek, mozgalmak pártirányításáról szóló jelentés megvitatása szerepel. A b ■ [UNK] rr r jövő évi a feladatokról A jövő év jegyében tartja ma délutáni ülését a Dunai Vasmű Szakszervezeti Bizottsága. A testület egyebek között a vállalat gazdasági előtervét, a még nem végleges, de iránymeghatározó feladatokat tárgyalja. Ezt követően a szakszervezeti szervek költségvetéséről hallhatnak tájékoztatót a testület tagjai, majd az ifjúsági és a nyugdíjas munkavédelmi őrhálózat egyéves tapasztalatait foglalják össze. Le Az eurokommunizmustól az energiaválságig Politikai könyvnapok ’79 Ma Salgótarjánban, a József Attila nevét viselő művelődési házban rendezik meg az idei politikai könyvnapok nyitóünnepségét, s ezzel kezdetét veszi — immár tizennyolcadszor — a Kossuth Könyvkiadó és a pártszervezetek közös rendezvénysorozata. A kiadó huszonhárom új könyvet jelentetett meg erre az alkalomra, közel egymilliós példányszámban. Kiadták többek közt Kádár Jánosnak a csepeli pártaktíván mondott beszédét, megjelent Károly beszédeinek, Németh illetve válogatott írásainak gyűjteménye, Nemes Dezsőnek a Tanácsköztársaság eseményeit feldolgozó tanulmánykötete. A testvérpártok vezetőinek is több műve jelent meg erre az alkalomra. Füzet alakban adták ki L. I. Brezsnyevnek a szovjet társadalom politikai rendszerének fejlődéséről írt tanulmányát, s Fidel Castro, Gustav Husak és Todor Zsivkov válogatott beszédeinek, cikkeinek gyűjteménye is ott lesz az ünnepi könyvespolcon. A rövid idő alatt közkedveltté vált Mit kell tudni...? sorozat is új kötettel gyarapodik, ezúttal a Szovjetunióról jelent meg ismertető kiadvány. Új sorozatot is útnak indít a kiadó Vélemények, viták címmel. Gazdag lesz a politikai könyvnapok helyi — városi és járási — eseménysorozata is. Az ünnepélyes megnyitóra november 5-én délután négy órakor kerül sor az MMK központi könyvtárában, ahol Siller Pálnak, a városi pártbizottság csoportvezetőjének megnyitó szavai után a PONT együttes ad műsort. Az üzemekben, vállalatoknál — többek közt a vasmű gyárrészlegeiben, a 26. sz. Állami Építőipari Vállalatnál, a papírgyárban, a fonodában — könyvkiállítást és -vásárt rendeznek a Kossuth kiadványaiból. Több érdekes előadásra is sor kerül. November 9-én Előszálláson Hahn Péter, a Magyar Ifjúság rovatvezetője tart ismertetőt az eurokommunizmusról, 14-én a vasmű mechanikai üzemében Kende István író a fejlődő országok világpolitkai szerepéről tart előadást, 21-én a vasmű épületjavító részlegénél a kora délutáni órákban, míg este a rácalmási könyvtárban Kína kül- és belpolitikájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Kalauzuk Polonyi Péter Kína-kutató lesz. Napjaink legtöbbet vitatott problémája, az energiaválság lesz a témája annak az előadásnak, amelyet november 22-én a Sütőipari Vállalatnál és Pusztaszabolcson a községi könyvtárban tart Ónody György, a Magyar Rádió munkatársa. A rendezvények alkalmából minden előadás helyszínén a Kossuth Könyvkiadó dunaújvárosi kirendeltsége könyvvásárt rendez. Új városok születése Világszerte újabb és újabb városok születnek, amelyek a történelmi városoktól sokban különböznek, egyúttal sajátos problémákkal küszködnek. Az új városok keletkezésének okairól, az Új Városok Nemzetközi Szövetsége (nemzetközi nevén INTA) létrejöttének körülményeiről és céljairól tartott sajtótájékoztatót kedden fővárosunkban Clement Ponczek, az MTA főtitkára, Bondor József, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke és Barna Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkára. Századunkban óriási mértékben megnőtt a nem városban élő emberek igénye a városi a városi szintű ellátásra. Ám szolgáltatások tekintélyes része gazdaságosan csak viszonylag nagyobb népességű, bizonyos vonzáskörzetet is ellátó településeken működtethető. Ezért a városhiányos térségek kedvező fekvésű kis településeit célszerű várossá fejleszteni. Magyarországon s más középkelet-európai országokban az új városok létrehozásának ez a legcélszerűbb módja. Egy másik mód az, amikor több kisebb település összevonásával és közbeépítésével hoznak létre új várost. Ez utóbbira Tatabánya a hazai példa. Végül a legtöbb ráfordítást igénylő útja új város létrehozásának, amikor zöld mezőn kezdenek várost építeni. Erre épp a mi városunkat említették példaként a sajtótájékoztatón. Az új város megtervezésének, teltepítésének számos indoka városok lehet. Például agyes túlzsúfoltságának csökkentése, mint azt Párizs környékén próbálták megoldani, vagy természeti kincsek kiaknázásának és helyben való feldolgozásának a szükségessége, amint ez mindennapos gyakorlat a Szovjetunió keleti térségeiben, de új város létesítésének indoka lehet például Egyiptomban az értékes termőterület (Nílus deltavidék) mezőgazdasági hasznosítása a városi lakosság sivatagos területekre irányításával. Clement megemlítette Ponczek főtitkárban, hogy az tájékoztatójan a városok nemzetközi szövetségének jelenleg 25 ország, köztük Magyarország is tagja. Most negyedik alkalommal, itt Magyarországon tanácskoznak a nemzetközi szervezet résztvevői. A négy napos konferencián az egyes települések várossá fejlesztésének kérdései, s ennek a fejlesztési módszernek magyarországi gyakorlata a napirenden lévő téma. Clement Ponczek főtitkár elismeréssel szólt hazánk városfejlesztő munkájáról, majd egy kérdésére válaszolva Dunaújvárost is kiemelte. Néhány éve egy delegációval városunkba látogatott, és nagy tetszést aratott körükben a fedett uszoda technikai és építészeti megoldása. Cs. Gy. Szerdán délelőtt a takarékossági világnap alkalmából az OTP járási és városi fiókjának hivatali és társadalmi vezetői koszorút helyeztek el az első hazai takarékpénztár megalapítójának, Fáy Andrásnak az emléktáblájánál (Németh Edit felvétele) 1978-ban megkezdődött Dunaújváros gázszolgáltatásának átállítása városi gázról földgázra. Az első ütemben a Ságvári városrész lakásaiban váltotta fel földgáz a vasműből származó kamragázt. A továbbiakban Castrum városrész, majd pedig a legrégebben felépült városrészek földgázra való átállítása történt meg. Az 1979. december 31-i befejezési határidőnél két és fél hónappal hamarább végeztek a munkával. A nagy munka eredményeként október közepe óta egységesen földgázt használ az összes városi üzem, valamint a háztartások. A Dunai Vasmű pedig a kokszolóműben keletkező kamragázt használja saját üzemi céljaira. Óránként 35—40 ezer köbméter kamragáz keletkezik a vasműben. Ennek kétharmadát használják fel a vasműben levő üzemek, míg 10—15 ezer köbmétert megfelelő tisztítás után városi gázként továbbítanak Budapestre.