Dunaújvárosi Hírlap, 1980. március (25. évfolyam, 19-26. szám)

1980-03-04 / 19. szám

XXX. évfolyam, 19. szám ~ 1980. március 4., kedd ~ Ára 1,50 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TAN­ÁCS LAPJA Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet Megválasztották az új pártbizottságot és a kongresszusi küldötteket Másfél napig tanácskozott Székesfehérváron az Oktatási Igazgatóság székházában az elmúlt hét végén a megyei pártértekezlet, amelyen Fejér megye 23 ezer kommunistáját — s tegyük hozzá, hogy a megye 420 ezer lakosát — 300 küldött képviselte, öt esztendő munkájáról, a megye fél évtizedes fejlődéséről szólt a számadás, s egyben az elkövetkező öt év legfontosabb feladatait jelölte meg megyénk kommunistái számára a pártértekezlet. A párt XII. kongresszusát megelőző tanácskozáson részt vett Óvári Miklós, a párt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, B­o­n­d­o­r József, a Központi Bizottság tagja, Farkas Lajosné, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a vasas­szakszervezet titkára, Fejti György, a Központi Bi­zottság osztályvezető-helyettese, valamint ott voltak az elnökségben a megye politikai, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a hadsereg, a párt és a munkásmozgalom régi harcosainak, valamint a ter­melésben élenjáró dolgozóknak a képviselői. A párt­értekezlet elnökei voltak: Závodi Imre, a megyei tanács elnöke, Pataki József, a Központi Bizottság tagja, a Dunai Vasmű kohászati gyáregysége pártveze­tőségének titkára és Csehkis Imréné, az SZMT ve­zető titkára. A pártértekezlet­ első napirendi pontként megvi­tatta a megyei pártbizottság beszámolóját a XI. kong­resszus óta végzett munkáról, valamint a pártbizottság állásfoglalását a kongresszusi irányelvekről. A küldöt­teknek előzetesen írásban megadott dokumentumokhoz Takács Imre, a Fejér megyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Második napirendi pontként a pártértekezlet megválasztotta a megyei pártbizottság tagjait és a XII. kongresszus Fejér megyei küldötteit. A megyei pártbizottság beszámolója — Akik most itt együtt vagyunk — kezdte vitaindító­ját a megyei pártbizottság első titkára — megyénk kommunistáinak megbízásá­ból kezdtünk munkához, hogy felelősséggel tegyünk eleget megbízatásunknak, az ország egészéből a megyére háruló feladatok számadásával, to­vábbi teendőink meghatáro­zásával.­­ Úgy értékeljük, hogy a kommunisták valamennyi szinten lezajlott tanácskozása nagy felelősségről tett tanú­­bizonyságot, méltóan pár­tunknak hazánk életében be­töltött szerepéhez, teljesítvén mindazt a követelményt, amit Központi Bizottságunk elénk tűzött, hogy kapcsoljuk össze napi munkánkat a kongresszusi felkészüléssel. — Pártbizottságunk írásos jelentése minden küldött és meghívott elvtárs kezében van. Azzal terjesztjük ezt a tisztelt pártértekezlet elé, hogy bár törekedtünk a me­gye egész életének átfogásá­­ra, azonban sem az írásos beszámoló, sem a szóbeli elő­terjesztés nem térhet ki tel­jes részletességgel mindenre. A megyei első titkár a to­vábbiakban arról szólt, hogy — ezt tanúsítják a párttagok­kal folytatott személyes be­szélgetések is — a megyei pártbizottság szem előtt tar­totta a XI. kongresszus hatá­rozataiból reá háruló felada­tokat. A párttagság támogat­­­­ja a demokratizmus minél szélesebb körű érvényesülé­sét, a pártélet fejlesztésére hozott határozatok megvaló­sulását. A párttagság, egész dolgozó népünk, egyetért­és támogatja pártunk politikai elveit és gyakorlati lépéseit. A Szovjetunióhoz fűződő ba­rátságunkról szólva a követ­kezőket mondotta Takács Imre: “ Megyénkben is erős szá­lai vannak a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatok­nak, a meglévő különböző gazdasági kötődéseken túl a testvérmegyei, testvérvárosi, testvérüzemi rendszer kere­tén belül is. E kapcsolatok sok-sok erős szálat fontak barátságunkban. A beszámoló jelentés sze­rint az utóbbi öt esztendő­ben erősödtek társadalmunk szocialista vonásai, fejlődtek a szocialista tulajdonviszo­nyok. Az elmúlt pártértekez­let óta megyénk továbbfejlő­dött, sőt, a növekedés üteme is gyorsult. Folytatódott az urbanizációs folyamat, a la­kosság negyven százaléka él Székesfehérváron és Duna­újvárosban, öt év alatt 26 ezerrel nőtt a két város né­pessége, s ez újabb ellátási feladatokat jelent. — Gondunk az urbanizáció mérete, folyamata és bizo­nyos tudatos befolyásolásá­nak szükségessége — mon­dotta szóbeli kiegészítőjében Takács Imre. A beszámoló a továbbiak­ban megállapította, hogy a megye társadalmi, gazdasági, politikai életében tovább nö­vekedett a munkásság száma, szerepe, jelentősége. A több­ségében első generációs mun­kásság a megye három nagy ipari körzetében, Székesfe­hérváron, Dunaújvárosban és Mór környékén koncentráló­dik. Jellemző, hogy a mun­kások 60 százaléka nagy­üzemekben dolgozik. A mun­kásságon belül egészségesen növekszik a szakmunkások aránya (43 százalék), és to­vább csökken a segédmunká­sok aránya (18 százalék). Gyarapszik a munkásság ál­talános, politikai és szakmai műveltsége, növekszik köz­életi aktivitása. A termelőszövetkezeti pa­rasztság élet- és munkakö­rülményei, szemlélete, közelít a munkásokéhoz. A mezőgaz­daság szocialista fejlődése megváltoztatta a mezőgazda­­sági termelés feltételeit, for­málja a falu arculatát. A termelés korszerűsödése, a paraszti munka jellegének megváltoztatása kedvező ha­tással van a szövetkezetek­ben dolgozók élet- és munka­­körülményeire; a rendszeres foglalkoztatottság biztos ke­resetet jelent a termelőszö­vetkezetekben. A falusi értel­miségről szólva vitaindítójá­ban hangsúlyozta a megyei pártbizottság első titkára, hogy sokan közülük rengete­get vállalnak magukra, azon­ban a „csapat” egésze nem fejt ki olyan társadalmi ha­tást, mint amilyen erőt kép­visel. A beszámoló, illetve a szó­beli kiegészítés részletesen foglalkozott a megyében élő művészek életével, munkás­ságával, az alkalmazotti állo­mánynak a termelésben, igazgatásban, szervezésben betöltött fontos szerepével, a nők helyzetének megyénk­ben alakulásával. A munka­képes korú nők 76 százaléka dolgozik, foglalkoztatottságuk tehát teljesnek mondható. Amellett, hogy a nők eleget tesznek családban betöltött szerepüknek, nőtt közéleti aktivitásuk, csökkentek visszahúzó erők, s ha lassú a ütemben is, de növekedett a nők száma a politikai, gazda­sági vezető posztokon. Részletesen foglalkozott az első titkár a megyénk lakos­ságának csaknem felét kitevő fiatal, 30 év alatti korosz­tállyal is. Hangsúlyozta, hogy túl kell lépnünk a fiatalsá­got megítélő általánosító szemléleten. (Folytatás a 2. oldalon) Az írásos beszámolóhoz Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli ki­egészítőt A­­ megyei pártértekezlet elnöksége Párttitkári értekezlet Március 6-án, csütörtökön 13 órai kezdettel a városi ta­nács C-szárnyában a város valamenyi pártalapszerveze­­tének, pártvezetőségeinek és pártbizottsági titkárainak részvételével titkári értekez­letet tart a pártbizottság. Első napirendi pontként Gadanecz György, a városi pártbizottság első titkára tá­jékoztatja a párttitkárokat a vezetőségválasztások tapasz­talatairól, majd Kóré Sándor, a pártbizottság titkára az ap­parátus munkamegosztásáról, a területfelelősi rendszerről, valamint a KISZ-választások előkészítésének pártpolitikai feladatairól ad tájékoztatást. A két tájékoztatót követően csoportos megbeszélésekre kerül sor, amelyeken a tag­felvétel, a tömegoktatásra való felkészülés, a káderkép­zés, a kongresszusi munka­verseny és az éves társadal­mi munka feladatai szere­pelnek. *9 Munkásvédelem a Dunai Vasműben A Dunai Vasműben a múlt év folyamán 103 balesettel kevesebb fordult elő, mint az azt megelőző évben. A több, mint 25 százalékos csökke­nés azt jelzi, hogy a tervidő­szak kezdeteitől hozott sok­oldalú intézkedések immár beértek, így a munkavédelem évek óta tartó egyenletes fej­lődése a tervidőszak utolsó éveire felgyorsult. A múlt évben előfordult 282 baleset sorában mindössze három volt csonkulásos kimenetelű, ami a korábbi év ilyen jel­legű eseteinek mindössze két­harmada. Viszont három ha­lálos baleset történt. A há­rom haláleset közül két eset­ben nem terheli a vállalatot felelősség, a harmadik eset­ben részleges felelősséget ál­lapított meg a vizsgálat. A vállalat a múlt évre a 31,5 ezrelékes baleseti előfor­dulási gyakoriságot 22,8 ezre­lékre szorította le. Az ötödik ötéves terv ed­digi éveiben folyamatosan csökkent a baleset miatt ki­esett munkanapok száma. Ugyanakkor ezt a kedvező tényt mérsékeli, hogy nőtt az egy-egy balesetre jutó táp­pénzes napok száma, így hiá­ba csökkent jelentős mérték­ben a balesetek száma, a múlt évben mindössze 17 százalékkal csökkent a balle­set okozta munkaidő kiesése. A kohászati kombinát egyébként a múlt évben 70 millió forintot fordított mun­kavédelmi — és részben jó­léti, szociális — célokra. Ez dolgozónként 5700 forintot jelent. Az ötéves szociálpoli­tikai terv által előirányzott 103 millió forintot a vállalat már 1979. végére túlteljesí­tette 6 százalékkal. Ennek ellenére 1980-ra további 71 millió forintot tervez felhasz­nálni dolgozói védelmében a Dunai Vasmű. 12x35 A Vetőmagtermelő és Ér­tékesítő Vállalat dunaújvá­rosi mintaboltjának Gárdo­nyi Géza szocialista brigád­ja is csatlakozik a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sán­dor szocialista brigádjának felhívásához. A piaci üzlet dolgozói a hónap két vasár­napján — március 23-án és 30-án — is nyitva tartják a vetőmagboltot, segítve így a kiskerttulajdonosok ellátását, munkabérüket pedig a városi tanács gyermekintézmények fejlesztését szolgáló alapjára utalják át. Előadás a számítógépről Új vezérlési rendszer Pénteken délután összejö­vetelt rendezett a Vasmű klubban a Neumann János Számítógéptudományi Tár­saság helyi csoportja. A ren­dezvényen a Dunai Vasmű, a főiskola, s más vállalatok számítástechnikával foglal­kozó szakemberei vettek részt. Zsidó Zoltán, a vasmű szá­mítóközpontjának munkatár­sa tartotta a nyitó előadást az úgynevezett Power II. ve­zérlési rendszer alkalmazásá­nak eddigi tapasztalatairól. A rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a számítógépen egyidőben két program fus­son át, jelentősen javítva a gép kihasználtságát és telje­sítőképességét, három éve ve­zették be a vasműben. Al­kalmazásának eredménye: 30—40 százalékkal több sza­bad számítógépidő. A rend­szer ezenkívül nagymérték­ben függetleníti a számító­gépet a kisegítő perifériák telj­esí­tőképességét­ől. Az előadást követő beszél­getésen az összejövetel részt­vevői megtárgyalták a vezér­lési rendszer továbbfejlesz­tésének feltételeit, az ehhez szükséges nagykapacitású mágneslemezes adattároló al­kalmazásának előkészítését, s a számítógépek ehhez kap­csolódó karbantartási prob­lémáit. Kiváló brigád Február 29-én, pénteken Kispesten tanácskoztak VOR-gyárak szocialista bri­a­gádjainak küldöttei. A VOR hat gyárát képviselő brigád­­vezető-küldöttek megvitatták az év elején kidolgozott bri­gádfelajánlások főbb össze­tevőit, s a hozzászólásokat összegző állásfoglalásukban megerősítették a vállalatve­zetés által kidolgozott minő­ségi, termelékenységi és gazdaságossági program he­lyességét. A brigádvezető-küldöttek tanácskozásuk további ré­szében a „Vállalat Kiváló Brigádja” címek odaítélésé­ről döntöttek, ennek értelmé­ben a dunaújvárosi ruhagyár kollektívájából immár má­sodízben nyerte el a kiváló címet a gyár készáruraktá­rában dolgozó Szilágyi Er­zsébet brigád, amelynek tag­jai 1979-ben egész éven át 125 százalékra teljesítették az áruk kiszállításával, illetőleg fogadásával kapcsolatos fel­adataikat. NEB-ülés Ülést tartott pénteken a Járási és Városi Népi Ellen­őrzési Bizottság. A testület Gál József NEB-elnök előter­jesztésében megvitatta és el­fogadta a bizottság 1980. évi ellenőrzési tervét, vizsgálat­szervezési ütemtervét, vala­mint a bizottsági ülések munkatervét. A bizottsági ülés a két NEB ülés között végzett vizsgálatokról szóló elnöki beszámolóval zárult.

Next