Dunaújvárosi Hírlap, 1980. október (25. évfolyam, 80-88. szám)

1980-10-03 / 80. szám

Kevesebben dolgoznak, növekedtek a hozamok A mezőgazdaság fejlesztése a megyei tanács előtt Kedden, Závodi Imre tanácselnök elnökletével ülést tartott a megyei tanács. két ülés között végzett munkáról szóló jelentés után a mezőgazdaság hosszútávú fejlesztésének a programja szerepelt a napirenden, majd a közművelődési munkáról és az Ikarus dolgozóinak egészségügyi, szociális és kulturális helyzetéről szóló jelentést vitatták meg. A tanácsülésen döntöttek megyénk mezőgazdaságának és élelmiszeriparának hosszútávú fejlesztési programjáról. Az 1995-ig szóló terv a szocialista mezőgazdaság elmúlt húsz évben elért eredményeire alapoz, 10 ezer hektárral csökkent a mezőgazdaságilag művelt terület, 32 ezerrel kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban, ennek ellenére mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozamai nőttek, az két-, élelmiszeripari termelés két és félszerese a húsz évvel ezelőttinek. Az adottságokat, a szükségleteket és a fejlődés ütemét figyelembe véve a terv az elkövetkezendő húsz év alatt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés megduplázódásával számol. A növénytermesztésben nem lesz jelentős változás, a fő feladat továbbra is a magas színvonalú búza- és kukoricatermesztés. E két növény szántóterületének arányát a jelenlegi 69 százalékról 74—76 százalékra növelik. Közelebbi célként jelölték meg a búza és a kukorica hektáronkénti jobb terméshozamának elérését, a hatodik ötéves terv végére hektáronként 5,1—5,3 tonna búza és 6—6,5 tonna kukorica előállítását. A hosszútávú fejlesztési program a következő évtized közepére hektáronként 6,8—7,4 tonna búza és 9 tonna kukorica megtermelését irányozza elő. A gyepgazdálkodásban rejlő lehetőségek (talajjavítás, öntözés, korszerű legeltetés) figyelembevételével a terv a hatodik ötéves terv végére a gyepterületek hozamának 50 százalékos javulásával számol, a hosszútávú tervidőszak végére pedig a területek jelenlegi hozamának a kétszeresét kell előállítani. Az állattenyésztés legfontosabb feladata továbbra is a szarvasmarha- és sertéstenyésztés. A tej hozamú szarvasmarhaállomány kismértékű fejlesztése mellett a húshasznú állományt a jelenlegi négyszeresére kell növelni. A sertéstenyésztésben évi százezer tonna sertéshús előállítása a cél, ehhez az állományt a jelenlegi két, két és félszeresére kell növelni. A terv figyelembe veszi, hogy a megye — sajátosságai alapján — három területre tagozódik. A mezőföldi gazdaságoknak továbbra is a búza, a kukorica és a cukorrépa termelésére ajánlatos szakosodniuk, a Sárréten a szántóföldi növénytermesztés mellett a gyepgazdálkodás a fő feladat, az északi, dombos vidékeken pedig a gyümölcstermesztés, a napraforgótermesztés és a juhtenyésztés fejleszthető. " Megyénk közművelődése az elmúlt öt év alatt számottevően javult, gyarapodott az intézményhálózat, új iskolákat, könyvtárakat, művelődési otthonokat adtak át, a személyi és tárgyi feltételek azonban nem mindig hozták meg a kívánt eredményt. A megyében még mintegy 16 ezren nem végezték el a nyolc osztályt, évek óta nagyjából változatlan könyvtári olvasók, a kikölcsönzött könyvek és az amatőr mozgalmakban részt vevők száma. Nőtt a főfoglalkozásban közművelődéssel foglalkozók száma, ám háromezer lakosra még így is csak egy könyvtáros jut. A tanácsülés határozata — a feladatok megoldása mellett — tartalmazza azt is, hogy a művelődési osztály vezetője köteles ötévenként beszámolni a közművelődés helyzetéről. * A tanácsülés az Ikarus székesfehérvári gyára dolgozóinak szociális és kulturális helyzetével foglalkozva megállapította, hogy a gyár jó intézkedésekkel és beruházásokkal segítette a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulását. a A tanácsülés ezt követően sáról költségvetés zárszámadásróló előterjesztést vitatta meg, és személyi ügyekben döntött. A szövetkezetek törvényességi rendjéről tárgyalt a NEB A helyzet javult, de... Óriási szerencse, a gondos előrelátás illusztris példája, hogy van mérce, amivel mérni, minősíteni lehet az önkéntes társulások, a szövetkezetek munkáját. Szerencse, mondom, mert enélkül nehéz helyzetbe kerülnének a törvényességi felügyeletet gyakorló hatóságok szakemberei, akkora a felfordulás. A járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén megtárgyalt jelentés megállapította ugyanis, hogy mind a lakásszövetkezetek, mind a garázsszövetkezetek meglehetősen szabadon értelmezik a döntési hatásköröket. ..rugalmasan” intézik el a kötelezően előírt dokumentálási tevékenységet, úgy tűnik, teljesen önkényesen alkalmazzák a munkajog klasszikus elemeit is. Meghökkentő: a tagnyilvántartás szinte valamennyi szövetkezetnél messze van a naprakészségtől, pedig hát a kilépések és belépések nem mindennapos ügyek. A szövetkezetek vezetői egyszerűen nem tudják a pontos taglétszámot, de saját felelőtlenségük ékes bizonyítéka az is, hogy az igazgatóság határozatai felelős és határidő nélkül születtek, végrehajtása egyéni ambíción múlik, ellenőrzése alkalomszerű. A felügyelő bizottságok sajnos átvették ezt a munkamódszert, s bár a tapasztalt hiányosságok önmagukban minősítik az ellenőrzés színes vonalát, tevékenységükről szinte csak elvétve található írásos dokumentum. Jelentős, állapítja meg a jelentés, a bérlők és a tagok befizetési hátraléka, elsősorban a nem lakás céljait szolgáló helyiségek esetében. Nos, vannak szövetkezetek, amelyek a hátralék behajtása érdekében eljártak, míg mások szinte semmit nem tettek. A garázsszövetkezetek ügyvitelének vizsgálatakor a népi ellenőrök megállapították, hogy a szövetkezetek egyike sem rendelkezik a közgyűlés által jóváhagyott gazdálkodási tervvel. Ez különben nem meglepő, hiszen egyetlen garázsszövetkezet sem tartott minden évben közgyűlést, sőt ötéves kihagyásra is akad példa. Belső könyvvitelük minősítésére csak a hatályos jogszabályok be nem tartásának említéséig vállalkozik a vizsgálati jelentés. Pedig a valóság az, hogy a könyvelést végzők az alapismereteknek is híjával vannak, különben miképpen fordulhatna elő, hogy egy szövetkezet kivételével minden társulásnál göngyölítés nélküli, tételes regisztrálás jelentette ezt munkát. Az is meglepő, hogy a a vonatkozó jogszabályokkal ellentétben egyik szövetkezet sem képezett felújítási alapot. A fizetési fegyelem e szövetkezeteknél is meglehetősen laza. Nagyösszegű hátralékok vannak, behajtásuk iránt bátortalan lépések történtek, s nincs rendezve az újonnan belépők jogviszonya, fizetési kötelezettsége. A városi tanács műszaki osztálya az elmúlt két évben végzett törvényességi vizsgálatok tanulságait, megállapításait terjesztette a járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottság elé. Az írásos anyag beszámol arról, hogy a megállapított törvénysértések, hiányosságok zöme mostanra megszűnt. A felügyeleti szerv erőfeszítése ellenére azonban a helyzet ma sem kielégítő. A szövetkezetek működésével kapcsolatos problémák emellett többek között gátjai az egyesítési tervnek, amely a lakásszövetkezetek viszonylatában két, garázsszövetkezetek esetében pedig egy szövetkezet létrehozását tűzi ki célul. Ezt az elképzelést számos jól átgondolt érv támasztja alá, s megvalósítására nagy erőket fordít a felügyeleti szerv. Ezt megelőzően azonban mindenképpen szükséges szövetkezetek belső fegyelmének megszilárdítása, számviteli munka egységesítése, valamint a hiányzó működési szabályzatok pótlása. Ennek érdekében a járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottság a felügyeleti szerv beszámolóját azzal fogadta el, hogy a jogszabályokban biztosított lehetőségekkel élve határozott eszközökkel segítse elő a szövetkezetek törvényességi rendjének mielőbbi helyreállítását. — kalocsai — HNF-ülés A Hazafias Népfront városi irodájában október 7-én, délután 4 órakor ülést tart a HNF városi elnöksége. Az ülés résztvevői első napirendi pontként — dr. Horváth Géza és dr. Virág Rudolf előterjesztésében — tájékoztatót hallgatnak meg a tanácsi bizottságok, valamint a tanácstagi csoportok megalakulásának tapasztalatairól. Második napirendi pontként — Csima Sádornénak, a HNF városi titkárának terjesztésében — annak előaz elbeszélgetéssorozatnak a tapasztalatait értékelik, amelyik a közeli napokban HNF városi elnökségének tagjai, valamint a körzeti népfrontbizottságok tisztségviselői és a területi pártalapszervezetek titkárai, népfrontösszekötői közt zajlott le. ^Ifjúmunkás hónap a vasműben Ebben az évben is megrendezi a hagyományos ifjúsági hónapot a Dunai Vasmű KISZ-bizottsága. Az október 15-én, a vállalat kultúrtermében rendezendő nagygyűléssel kezdődő hónap során a gyár minden KISZ-alapszervezete gazdag programmal várja a KISZ-tagokat és a KISZ-en kívülieket egyaránt. A vállalati KISZ-bizottság által szervezett központi programok pedig — a bevált gyakorlatnak megfelelően — a hónap négy hetében négy témakörben kínálnak elfoglaltságot a fiataloknak. Az első hét a társadalmi munkáé. Más programok mellett a konverteres acélműnél a KISZ-védnökség keretében dolgoznak az ifjúmunkások, s ismét megrendezik majd az üzemekben a fiatalok a vezetésben elnevezésű „fordított” napokat. A második héten tömegsport-rendezvények garmadája várja a fiatalokat, majd a politikai képzés hetén a külpolitikai fórumon kívül a város vezetőivel is beszélgethetnek a résztvevők. Az ifjúmunkás hónap rendezvényeit a közművelődési hét eseményei zárják. Ezek között az egyik az úgynevezett „Teltház” akció: Dózsa moziban ekkor csak a a vasmű ifjúmunkásai számára vetítik a „Bizalom” című magyar filmet, amelynek alkotói az előadás után közönségtalálkozón beszélgetnek a nézőkkel. Komszomol-delegáció látogat városunkba A Komszomol Vorosilovgrád megyei bizottságának háromtagú küldöttsége érkezett megyénkbe szerdán délután. Jurij Mihailovics Nyebornyacsij, a Komszomol Vorosilovgrád megyei bizottságának osztályvezetője által vezetett delegációt a KISZ megyei bizottságán fogadták. A megyénk életéről szóló tájékoztatást és a baráti eszmecserét városnézés követte. Tegnap a vendégek a székesfehérvári fiatalok életével ismerkedtek, ellátogattak az Ikarusba és a közművelődési intézményeket tekintették meg. A Komszomol-delegáció tagjait ma városunk látja vendégül. Bemutatkoztunk a BNV-n Kedvező visszhangot váltott ki a látogatók körében Dunaújváros BNV-n való bemutatkozása. Sokan hangoztatták abbéli véleményüket, hogy az ízlésesen berendezett, nem túlzsúfolt vasműs pavilonban szerencsésen mutatkozott be városunk könnyűipara. Meglátogatta a BNV-n a dunaújvárosi pavilont Takács Imre, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, s elismerését fejezte ki a résztvevő vállalatoknak, hogy bemutatkozásukkal öregbítették a város jó hírnevét. Noha üzletkötések a dunaújvárosi pavilonban nem születtek — nem is ez volt a bemutató eredeti célja — a nagyvenyimi AFIT- üzem termékskálájára ez a bemutató hívta fel a figyelmet Több olyan terméket állítottak ki, amelyek hiánycikknek számítanak a kereskedelemben, s amelyeket látva a kiállításon jogosan bosszankodtak a látogatók, merthogy a kereskedelmi vállalatok még nem fedezték fel a dunaújváros-környéki AFIT termelőüzemet. Az meg külön érdekesség, hogy a közös kiállításon fedezte fel a Magyar Posztógyár egyik illetékese, hogy olyan terméket is gyárt a nagyvenyimi üzem, amelyre szükség van a fonodai gépeknél, de amelyek beszerzése mindmáig nagy gondja a vállalatnak. A többi kiállító — a MOM, a VOR, a FÉKON, a Magyar Posztógyár, a Duna Cipőgyár helyi üzemei — termékeikkel részt vesznek a törzsgyár kiállításán is, az üzletek tehát nem a dunaújvárosi pavilonban „köttetnek”. Majdnem egyedüli színfolt a dunaújvárosi tejüzem termékeinek, s a sütőipar termékeinek a kiálítása, ezúttal ugyanis nem szerepel az élelmiszeripar az őszi BNV-n, mivel az OMÉK-on mutatkozott be az idén az élelmiszeripari ágazat. A sütőipar kiállításán tizenkettedik résztvevőként szellemi termékével bemutatkozott nagy tetszést aratva a műszaki főiskola is új, OMFB-támogatással kifejlesztett, a kenyér és a péksütemény higiénikus szállításra alkalmas alumíniumkonténereivel. Jó ötletnek bizonyult, hogy a munkásszövetkezet pavilonon belül büfét nyitott, amely várakozáson felüli forgalmat bonyolított le.