Dunaújvárosi Hírlap, 1981. február (26. évfolyam, 10-17. szám)
1981-02-03 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! XXXI. évfolyam 10. szám ~ 1981. február 3., kedd ~ ára: 1,80 FiHÍRIA? AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Ülést tartott a városi pártbizottság Öt év eredményei Az MSZMP városi bizottsága délután Gadanecz György első titkár elnökletével ülést tartott. A testület Sárosi József tanácselnök tájékoztatója alapján megvitatta az V. ötéves városfejlesztési terv végrehajtásának tapasztalatait és az 1981. évi városfejlesztés főbb célkitűzéseire vonatkozó javaslatot. A testület ezután elfogadta a városi pártbizottság 1981. évi munkaprogramját és az 1981. első félévi üléstervét. Majd a pártbizottság első titkára a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról adott tájékoztatót. A városi pártbizottság - saját kérésére, egészségi állapotára való tekintettel, érdemei elismerése mellett - felmentette pártbizottsági tagsága alól Szente Lászlót, valamint visszahívta a városi pártbizottság tagjai sorából Tonka Istvánt. A megüresedett helyekre Enni Tibort, a BVM dunaújvárosi gyárának igazgatóját, és Bús Gyulát, a Dunai Vasmű szakszervezeti bizottságának titkárát kooptálta a városi résekkel zárult pártbizottság. Az ülés bejelen Sárosi József tanácselnök az V. ötéves városfejlesztési terv teljesítéséről, eredményeiről elmondotta, hogy nagyon gazdag tervciklust hagyott maga mögött Dunaújváros. Beszélt a város iparszerkezetének korszerűsödéséről, mely a fejlődés alapját képezte, hangoztatva, hogy ez a folyamat tovább tart, s egyben garanciája a további dinamikus előrelépésnek. A városfejlesztés egyes ágazataiban a tervhez képest elmaradás volt, más ágazatokban viszont a terveknél többet sikerült megvalósítani. Példaként említette az uszodát, hogy először csak tanuszoda építésére gondolhatott a város, később azonban, a lehetőségek teljes körű felmérése alapján hazánk egyik kétségkívül legkorszerűbb fedett uszodája épült fel Dunaújvárosban. Szólt városfejlesztést nehezítő tényezőkről, a nem várt bevételkiesésről, a közműépítés gondjairól, a szakipari kapacitás szűkös voltáról, mely visszavetette egyes területeken a tervben foglaltak megvalósítását. 1981-re a város lakossága elérte a 63 ezer főt. A tizenhárom évig terjedő korosztály a legnépesebb, így a gyermekintézmény-hálózat hamarosan a legszűkebb keresztmetszete lett a városnak. A tervben meghatározott óvodai férőhely-fejlesztés kevésnek bizonyult, szükség volt a város lakosságának, a vállalatok, intézmények dolgozóinak társadalmi összefogására, a felsőbb tanácsi szervek segítségére. Az áldozatvállalás révén a tervciklusban 1050 óvodai férőhelyet sikerült megépíteni, sikerült a nyomasztó társadalmi feszültséget feloldani. Döntő változás történt a város vízellátásában. Míg korábban a nyári időszakokban gyakori volt a vízhiány, az ercsi építésével víztávvezeték meg— melyhez ugyancsak sok áldozatos erőfeszítés fűződik — az ezredfordulóig megoldódott a vízellátás gondja. A tervidőszakban 3391 lakás épült fel — 609-cel kevesebb az eredetileg tervezettnél. Ez a fejlesztési lehetőségek csökkenésével van összefüggésben. Mégis igen nagy eredménynek mondható, hogy öt év alatt újabb 11 ezer ember jutott lakáshoz Dunaújvárosban. Az iskolaépítés frontján sikerült a tervben kitűzött célokat szinte maradéktalanul elérni, mert a hatvan új tanterem elkészültével az egyműszakos oktatás csaknem teljes körű a város általános iskoláiban. Minőségi változást hozott ez az oktatónevelő munkában. A PIV szakmunkásképző intézete és kollégiuma ugyancsak a tervidőszakban épült fel. Sárosi József számokkal érzékeltette az egészségügy fejlődését. A tervezett 1050 négyzetméter helyett 1810 négyzetméterrel bővült a körzeti rendelők alapterülete. Ugyancsak a tervet meghaladó mértékben fejlődött a kereskedelem és a szolgáltatás hálózata. Számos közösségi létesítménnyel gazdagodott a város, s ez időszak alatt valósult meg a távhívás, valamint a központi tévéantenna-rendszer is, ez utóbbi javította a tévéadások vételi viszonyait. a Nem épült viszont tovább Munkásművelődési Központ, és nem épült fel az új autóbusz-pályaudvar. Az új ötéves tervidőszakban sincsen mód e két létesítmény megépítésére fejlesztésére, azonban áthidaló megoldásokra már vannak elképzelések. Az előterjesztett — az új ötéves terv főbb célkitűzéseit tartalmazó — javaslat úgy jellemezhető, hogy szerényebb lehetőségeinkhez igazodik, több területen biztosítja az igények szintentartását, néhány ágazatban jelentős fejlődést biztosít — például az egészségügy,bent, a lakásépítésben pedig túlnyomórészt a saját anyagi erőforrások igénybevételére lesz szükség. A terv gazdagítására csak akkor lesz mód, ha a gazdasági feltételek javulnak. Épít a tervcélkitűzés a társadalmi összefogásra, fokozott jelentőségük lesz a kommunista szombatoknak és a kommunista műszakoknak. Ez év áprilisában a VI. ötéves terv végleges számait írásban terjesztik a városi pártbizottság elé. A testület felhatalmazta a város vezetőit, hogy a város zöldterületének, parkjainak gondozására, a nagyobb rend és tisztaság biztosítására teremtsék meg a feltételeket. Továbbá járjanak el illetékes szerveknél, hogy a városban lévő építőipari, szakipari kapacitást jobban igénybe vehessék a helyi feladatok elvégzésére. S. GY. Tanácskozás az üzemi sajtóról A múlt hét közepén Székesfehérváron, a megyei pártbizottság székházában az üzemi lapok irányítói, felelős szerkesztői, a városi, és járási és üzemi pártbizottságok képviselői megbeszélték az üzemi újságokkal kapcsolatos időszerű feladatokat. Sudár Iván, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Németh Jenő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának alosztályvezetője tartott előadást az üzemi lapok növekvő szerepéről, a magyar sajtó struktúrájában helyéről és az üzemi elfoglalt lapok lehetőségeiiről, feladatairól. Elmondotta többek között, hogy az üzemi lapok példányszáma hazánkban ma már eléri a 900 ezret. Éppen ezért igen nagy a jelentőségük a mikrokörnyezeti politikai munkában, az üzemi demokrácia fontos fórumai, s a párt tömegkapcsolatának erősítésében, az információ odavissza áramlásában kulcsszerepük van az üzemi lapoknak. Szólt az üzemi sajtó jelenéről és jövőjéről, a fejlődést nehezítő gondokról, valamint arról, hogy a szerkesztőségek milyen segítséget nyújtanak egymásnak a színvonal további emelése érdekében. A tanácskozáson jelenlévő üzemi pártbizottságok képviselői pedig arra vonatkozóan kaphattak hasznos útmutatást, hogyan lehet tervszerűvé tenni a sajtómunkát, s ezen keresztül hatékonyabbá tenni a politikai agitációt. Kátay Antal, a Fejér megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója a vállalat gondozásában megjelenő üzemi lapok értékelését ismertette a megyei pártbizottság agitációs, propaganda- és művelődési munkabizottságnak 1980. évi megállapításai alapján. A KISZ X. kongresszusának megyei előkészületeiről pedig dr. Szabó M. Gyöngyvér, a KISZ megyei bizottságának titkára tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Tanácskozik az építők pártbizottsága A 26. Építőipari Vállalat pártbizottsága, holnap február 4-én 14 órai kezdettel ülést tart az építők székházában. A testület jelentése alapján áttekinti a pártbizottság V. ötéves tervidőszakra vonatkozó cselekvési programjának teljesítését, valamint megvitatja a 26. Építőipari Vállalatnak a VI. ötéves tervre vonatkozó tervkoncepcióját. Ezt követően a testület az 1980. évi terv teljesítését vizsgálja meg és az 1981. évi gazdasági tervet tűzi napirendjére. Az építők pártbizottsága második napirendi pontként meghatározza az 1981. évre szóló munkaprogramját, valamint a pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1981. első félévi munkatervét fogadja el. Végül a pártbizottság titkára tájékoztatja a testületet a két pártbizottsági ülés közötti időszakban végzett munkáról. Pártnap a PlV-nél Hétfőn délután a Papíripari Vállalat központi dolgozói számára tartott pártnapot időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről Szálkai Tóth István, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai alosztályának vezetője. Az előadó a pártnapot megelőzően megtekintette a dunaújvárosi gyár több termelőegységét, valamint meghallgatta Bozsits Béla igazgató tájékoztatóját a papírgyár termelési eredményeiről, az üzemek fejlesztésének helyzetéről és a napi gondokról. A tájékoztatót véleménycsere követte, majd sor került a pártnapi rendezvényre, amelyet a papírgyári pártbizottság nevében Bús Gáborné nyitott meg. A pártnapi programon részt vett Kóré Sándor, a városi pártbizottság titkára is, Egy Háromnegyed tíz előtt néhány perccel a katonazenekar pattogó indulóra zendít. A tér sarkán feltűnnek az első egyenruhás oszlopok. A tömeg megbolydul. Ki-ki fiát, férjét, vőlegényét, barátját keresi. Izgatott kiáltások hangzanak, kezek emelkednek a magasba. S a fiúk visszafojtott boldog mosollyal, egy-egy szemvillanással jelzik csak, hogy észrevették a köszönést, de most nincs helye visszaköszönésnek, integetésnek. Majd később, majd délután ... Az elnökség elfoglalja a helyét a tribünön. Itt vannak a város párt-, állami és tömegszervezeteinek képviselői, a vállalatok, üzemek vezetői és a fegyveres testületek képviselői. Díszszakasz kíséretében érkezik a csapatzászló. Kürtjei harsan, Lakó József alezredesnek jelent a vezénylő parancsnok. Lakó alezredes megszemléli, majd köszönti az eskütételre felsorakozott alegységeket. Köszöntő szavaira zúg, hömpölyög a téren a Hajrá ... Vrabecz András százados lép a mikrofonhoz, hogy köszöntse az eskütételre felsorakozott fiatal katonákat, hozzátartozóikat, barátaikat, s a csapatzászlót adományozó Tiszai Vegyi Kombinát munkáskollektívájának képviselőit. Emlékeztet arra, hogy a katonai eskü egész népünknek szól, s egy életre kötelez. S a most esküt tevő fiatal katonáknak mindenkor készen kell állniuk népünk jövőjének, a szocializmus vívmányainak és az egész emberiség békéjének védelmére. A továbbiakban szól a dicső elődökről, az 1848—49-es szabadságharc hős honvédeiről, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének katonáiról, a fasizmus ellen küzdő hazafiakról, akiknek munkáját folytatják a néphadsereg mostani katonái. Most, a béke napjaiban — mondja — az MSZMP XII. kongresszusa határozatából a ránk vonatkozó feladatok végrehajtása során, a KISZ X. kongresszusára és egységünk megalakulásának tizenötödik évfordulójára készülve, nekünk, katonánknak legfőbb kötelességünk, hogy tehetségünk, szorgalmunk legjavával járuljunk hozzá népünk, és a békéért, haladásért küzdő népek céljainak megvalósításához, s ha kell, készen álljunk eredményeink megvédésére. Szól azokról az elődökről, akik az alakulat fennállásának másfél évtizede alatt kivívták e város lakóinak megbecsülését, elismerését, s évről évre tiszteletre méltó módon tettek eleget kötelezetttségeinknek. Ez a példa önök előtt áll — mondja ... A köszöntő után újabb vezényszó hassan: Eskühöz! S miközben a zenekar a Szózatot játssza, Pethő Tibor honvéd után mondják a többiek is a katonai eskü szövegét. Én, a dolgozó magyar nép fia esküszöm .. . Édesanyák törölgetik szemüket, az apák egy-egy torokköszörülés után elmélyülten nézik a cipőjük orrát. Hát megértük, férfi, katona lett a gyerekből... Az eskü után Kelemen Sándor, a parancsnok lép a mikrofonhoz, s köszönti a fiatal katonákat, szüleiket. Az esküt tett katonák nevében Horváth László honvéd válaszol, ígéretet téve, hogy katonai esküjükhöz híven fognak élni és dolgozni. Ezután úttörők, szaladnak be a térre, s rövidesen majd’ minden katona kezében szegfű piroslik. Jelképnek is szép: a fegyver mellett virág a kezekben. Ezután a város politikai és állami vezetése nevében Fehéri Béla, a városi pártbizottság politikai munkatársa köszönti a fiatal katonákat, azokat, akik a haza fegyveres szolgálata mellett annak építéséből is részt vállalnak. — E város nemcsak katonaéletük színtere és munkahelyük lesz — mondja a városi pártbizottság munkatársa — hanem sokkal több annál. Egy olyan nagy közösség, amely szeretettel fogadja önöket és lehetőséget ad arra is, hogy kellemesen érezzék magukat... Kívánom, hogy érjenek el sikereket és érezzék itthon magukat városunkban. Igen, érezzék itthon magukat városunkban, amelyben lakások százai, iskolák, óvodák, üzemek őrzik az építő katonák keze munkájának nyomát. Azok munkájának nyomát, akik ebben a városban értek szeleburdi fiatalemberből férfivá, komoly, megfontolt emberré. Olyanná, amilyenné — hiszem — a most esküt tevők is válnak ... _ D. K. Cs. életre szól... Már kora délelőtt hosszú autósorok igyekeztek a város felé, különbuszok szállították a rokonok, barátok, ismerősök százait. A napfényben fürdő Vasmű út és a Dunai Vasmű igazgatósága előtti tér emberek ezreitől torkollott. Pedig, ha úgy vesszük, csak néhány fiatalember számára volt nagy nap ez a februári vasárnap. Ekkor került sor a Dunaújvárosban állomásozó építő műszaki alakulat fiatal katonáinak eskütételére. Ünnepélyes katonai eskütétel Én ... a dolgozó magyar nép fia, esküszöm ... (Cseh Tibor felvételei)